Magvető Kiadó strana 9 z 97

Képes irodalmi városkalauzunkban levelek és más dokumentumok olvashatók-nézegethetők Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni hagyatékából. Az 1930-as években tett három párizsi útjuk lenyomataként Radnóti néhány verse és rövid prózai írásai mellett részletek állnak itt kettejük naplóiból és - újdonságképpen - máig kiadatlan, hallatlanul izgalmas leveleiből. Megtudjuk, hol ebédeltek Radnótiék Párizsban, min csodálkoztak el leginkább a szállodában (,,a takarópaplan alatt nem huzat, hanem egy lepedő van, amit kétoldalt és a végén a matrác alá gyűrnek, és felülről mint egy zsákba kell belefúrni magát az embernek"), és mit szerettek a legjobban a Louvre-ban. A szövegekhez korabeli párizsi fényképeket válogattunk.

Tizenöt évvel ezelőtt jelent meg először a Meseterápia, amely változatlan formában számos kiadást ért megés vált generációk számára alapművé. Boldizsár Ildikó, a Metamorphoses Meseterápia kidolgozója és meghonosítója elérkezettnek látta az időt, hogy a most megjelenő jubileumi kiadást kibővítse azokkal az elemekkel, amelyekre terápiás és tanítási tapasztalatai során tett szert, és bemutassa a meseterápia immár végleges formát öltött, teljes rendszerét. A világ mesekincsén alapuló Metamorphoses Meseterápia a mesék tudatos használatát, az életút mesékkel történő összekapcsolását jelenti. Ennek megértéséhez és gyakorlati alkalmazásához nyújt segítséget a kötet a laikus érdeklődők és a szakemberek számára.  

„A lágerélet hétköznapjai, a kis kegyetlenkedések, egymásra halmozódó kis szenvedések végtelen sora rajzolódik ki ebben az egykorú naplóban. Galló Olga a világháború éveinek egy magyarok által kevéssé ismert pokol-bugyrát is megjárta... az egykori Breslau ostromának napjairól magyar szerző tollából először olvasunk.” (Gárdos Miklós) Galló Olgát, a Népszava tárcaíróját 1944-ben deportálták. Auschwitzból egy ezerfős női transzporttal Hochweilerbe vitték, majd néhány hónap után halálmenetben továbbhajtották. Útközben Breslauban (a mai Wroclawban) külföldi kényszermunkások segítségével elrejtőzött, hogy 1945 februárja és májusa között a szovjet hadsereg által körülzárva élje át és örökítse meg írásban az ostromlott erődváros 84 napos agóniáját. Több mint két évtizeddel később, 1966-ban vette elő ceruzacsonkokkal írt lágernaplóját, amely először rövidítve, átszerkesztve jelent meg magánkiadásban 1978-ban. Kötetünkben az eredeti napló teljes gépiratának szövegét adjuk közre Galló Olga unokája, Fullajtár Andrea ajánlásával, a kiadástörténet néhol krimibe, másutt kabaréba illő évtizedes útját feltáró előszóval, valamint eddig még nem látott fényképekkel és dokumentumokkal. 

Jókai Mór az első rendszeresen olvasó magyar nőnemzedékek kedvenc szerzője volt, aki a férfiírók között (talán azóta is) példátlan érdeklődéssel fordult a nők felé. A ma róla élő képet nagyrészt a nőrokonai emlékezéseiből sarjadt legendák alakították ki. Anyja, első és második felesége, unokahúgai és nevelt lányai úgy formálták az író életét, hogy közben ki is voltak szolgáltatva neki. Ennek a könyvnek ezek a nők a főszereplői, s Jókaival is a hozzájuk kötődő szerepeiben - Pulay Mária fiaként, Laborfalvi Róza és Nagy Bella férjeként, Jókay Jolán és Jókai Róza nevelőapjaként, Váli Mari nagybátyjaként - találkozunk, miközben bepillantást kapunk abba is, hogy ezek a nőalakok miként hatottak Jókai írói világára. Mit írt meg százszor, és miről nem akart tudomást venni az a férfi, aki egykor milliók tudatát formálta a műveivel? S hogyan akartak megjelenni életének főszereplői a nagy író legendájában? Szécsi Noémi az író iránti rajongással, de legendaoszlató tárgyilagossággal, nőtörténeti szempontból írta meg ezt a "Jókai-regényt".

Mindig izgalmas, hányféle dolgot tud jelenteni egy-egy szó.Ali Smith új regénye egy nem is olyan szép új világról szól, ahol mindennap új határokat húznak az emberek közé. Amikor Briar és testvére, Rose háza köré vörös vonalat festenek, anyjuk egy ismerősére bízza őket. Egy üres házban találnak menedékre, és hamarosan magukra maradnak. A testvérek néha kimerészkednek a közeli mezőre, ahol lovak legelnek, és az egyiket megpróbálják megmenteni a biztos pusztulástól.Évekkel később Briar egy hatalmas élelmiszer-feldolgozó üzem felügyelőjeként dolgozik. Egy váratlan találkozás mélyen felkavarja, és felidézi benne, hogyan fogták és hurcolták el. Feltámad benne a remény, hogy a húga talán még mindig életben van, és úgy dönt, a maga eszközeivel fellázad a rendszer ellen.Egy olyan történelmi korban, amikor a nagy techcégek könnyen kategorizálható algoritmusokra és adatokra akarják redukálni az embert, Ali Smith megmutatja, miért fontosabb mindennél az egyén és az egyediség. A Gliff lenyűgöző regény identitásról, lázadásról, elnyomásról, természetpusztításról korunk legnaprakészebb szerzőjétől.ALI SMITH (1962) skót író, drámaíró, újságíró, a kortárs brit irodalom egyik legfontosabb szerzője.A Magvetőnél megjelent köteteiHogy lehetnél mindkettő (2019)Ősz (2020)Tél (2021)Tavasz (2022)Nyár (2023)Társdarab (2024)MESTERHÁZI MÓNIKA József Attila- és Artisjus-díjas műfordító, költő, esszéista. Többek között Lydia Davis és Marilynne Robinson fordítója. A Magyar Műfordítók Egyesületének tagja.

,,A magas irodalom viszonylag későn szánta rá magát, hogy belefoglalja világába a szegénység ábrázolását. Talán Gustave Flaubert volt az első, aki méltó módon foglalkozott vele az Egy jámbor lélekben, őt igyekezett utánozni Gorkij a Gyermekkoromban, aztán a huszadik században Louis-Ferdinand Céline volt az, aki műve centrumába helyezte a szegénység kérdését. Márai egyik mintája és ihletője, Kosztolányi Dezső a maga kíméletlen cselédtörténetével, az Édes Annával.Márai hőse, Áldozó Judit azonban egészen más utat követ, mint Édes Anna." - Szávai János ,,Nincs olyan bölcs, aki meg tudná mondani, miért áll össze férfi meg nő, aztán miért mennek szét." Márai Sándor (Kassa, 1900 - San Diego, 1989): író, költő, újságíró.  

Hollandiát lassan elönti a tenger, a víz mindennap egy kilométerrel többet követel magának a szárazföldből. A király elhagyja az országot, a miniszterelnök napi sajtótájékoztatót tart, a katonák megjelennek a gátakon, Németország pedig megnyitja sportcsarnokait az evakuált hollandok előtt. Eva Meijer regényében egy diákot, egy klímaaktivistát és egy oceanográfust követhetünk az új tengeren, útjuk során pedig kiderül, hogyan változtatja meg a víz alapvetően a világról alkotott képünket.A Tenger Most lírai regény a természet erejéről, és az emberiségről, amelynek a klímaváltozás miatt újra fel kell találnia önmagát.  

Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a rég- és a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. "Esterházy regényével a magyar irodalom egy nagy könyvvel lett gazdagabb, és végre nagykorú", írta Nádas Péter az Egy nőről. Esterházy Péter könyve először 1995-ben jelent meg, és azóta fontos viszonyítási pont. "Van egy nő", így kezdődik a közel száz számozott írás, és ez a nő hol szeret, hol gyűlöl, hogy végül teljesen elbizonytalanodjunk: egyetlen nőről olvasunk százféleképpen, vagy száz nőről egyféleképpen? Egy biztos: Esterházy virtuóz írásmódja megváltoztatja mindazt, amit a szerelemről és az erotikáról gondolunk.  

A nagy múltú antológia ebben az évben is az év folyóiratterméséből válogatja az év legjobb verseit.

Krasznahorkai visszament Kínába. Az urgai fogoly olvasói úgy búcsúzhattak el tőle a regény utolsó lapjain, ahogyan ő búcsúzott el akkor "az utolsó ókori birodalomtól": szomorú emelkedettségben és illúzióktól megfosztottságában is gazdagon, s abban a hitben, hogy a Nagy Kaland, melyben a főhősnek szembesülnie kellett egy gyökeresen más világgal, véget ért. Ez a könyve azonban mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy a Nagy Kaland sokkal több volt, mint egy utazás története, s így nem is érhetett véget: hisz a szembesülés helyszíne bár Kína volt, tárgya és alanya megkerülhetetlenül az európai ember, a saját civilizációját krízisként megélő menekülő, akinek elsősorban saját szép új világát kell megértenie. Krasznahorkai a Rombolás és bánat az Ég alatt című dokumentumregényben 2002-ben tett újabb útjáról adott lélegzetelállítóan izgalmas beszámolót. A főhős a klasszikus kínai kultúra forrásvidékén, a Yangce-torkolattól délre elterülő tartományokban, Nanjingtól Ningpóig, Yangzhoutól Putuoshanig, Jiuhuashantól Shanghaig keresi e magasrendű civilizáció nyomait. A hajdani Írástudók mai leszármazottaival beszél: költőkkel és szerzetesekkel, festőkkel és kertművészekkel, divattervezőkkel és muzeológusokkal, irodalomtörténészekkel és könyvtárosokkal, s mindenkinek ugyanazt a kérdést teszi fel, hogy ugyanis hová lett, miért omlott össze ez a klasszikus kínai kultúra, s mit kezdhet e veszteség súlya alatt a modern ember. A Krasznahorkaitól megszokott rendkívül szuggesztív előadásmód a régi. Az azonban merőben új, ahogy a szerző eme önkínzó, kilátástalannak tetsző utazás labirintusában a kínai kert világhírű helyszínén, Suzhouban, egy filozófussal történt találkozás nyomán végül a remény esélyének megfogalmazásáig jut el. 

A harmincas évei elején járó Marisa utálja a munkáját. Szorongásoldókkal és YouTube-videókkal próbálja túlélni a hétköznapok rutinját és a reklámügynökségnél töltött órákat. Amikor a cége csapatépítő hétvégét tervez, Marisa felidézi egy régi tragédia emlékét, és még jobban úrrá lesz rajta a pánik. Az Elégedetlenség a toxikus munkahelyi kultúra, az egzisztenciális szorongás és a kiégés regénye. Éles hangú, sötét humorú történet egy olyan világról, ahol a munkavállaló arról álmodozik, hogy elüti egy busz, mert akkor legalább nem kell bemennie dolgozni. 

Ez a Szindbád nem az a Szindbád. Nem a Krúdy teremtette hős, hiszen nevét egyenesen a mesés Bagdad környékén utazva kapta; nem a múlt tűnt szépségeinek és asszonyainak, hanem tolvajok, csalók és gyilkosok nyomát keresi, és bár egyáltalán nem veti meg a zsírkarikás húslevest, kedvence a főtéri kioszkban árult olajban sült halfej.Egy képzeletbeli, mégis gondos és színes vonásokkal megfestett város, Nyárliget a színtér, az idő pedig a nagyon is valós huszadik század, a húszas évektől kezdve egészen a második világháború végéig.Szindbád, a friss diplomás nyomozó hamar tanúbizonyságot tesz képességeiről: logikája és emberismerete segíti, hogy minden ügyet sikeresen megoldjon. Csabai László könyvének nagy erénye, hogy egyik bűnügy sem az élettől elrugaszkodott fantáziálás, hanem nagyon is hihető esemény. Szindbád alakja pedig nem valamiféle szuperhős, hanem gyakorlatias és következetes detektív, akit a Közel-Keleten eltöltött gyermekkora és a távoli, egzotikus civilizációban szerzett tapasztalatai tesznek mégis titokzatossá. És, amint az minden jó bűnügyi történetben kötelező, a végéről nem marad el az igazán nagy csattanó sem.

2014-ben, az Euromajdan sorsdöntő napjaiban megjelent könyvében Szerhij Zsadan a szülővárosáról, Harkivról mesél, amely két folyó között fekszik. Az egymáshoz sok rejtett szálon kapcsolódó kilenc történet középpontjában egy-egy férfi áll: közös bennük, hogy miközben a maguk esetlen, durva módján a szeretetet keresik, sorsuk összefonódik a folyóközben, ,,Mezopotámiában". Zsadan mesél az erőszak és az alkohol kultúrájáról, ahol a férfiak szava és akarata dönt, bemutatja, hogyan küzdenek a legkülönfélébb hátterű hősei a sorsuk ellen, és finom iróniával rajzolja meg a fordulat előtti Ukrajna sajátos tablóját. Elbeszéléseit egy harminc versből álló ciklus árnyalja a kötet végén.A Mezopotámia temetések és esküvők, kocsmázások és a nyers testiség lírai, groteszk, humoros és megrázó gyűjteménye, a modern Babilon krónikája, a posztszovjet Ukrajna elveszett nemzedékének portréja.  

Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. Dragomán György regénye egy tizenegy éves fiú történetét meséli el attól a pillanattól kezdve, hogy apját a Duna-csatorna munkatáborába viszik, egészen addig, amíg újra viszontláthatja. A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A történetet a fiú nézőpontjából látjuk, akinek apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőtté válás terheivel, s aki a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttkor reménytelenségének határán még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat. A fehér királyt 2005-ös megjelenése óta több mint harminc nyelvre fordították le.  

Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés a paraszti kultúrából? Milyen férfiszerepeket kínál fel a társadalom, amelyekből válogathatunk? Mennyire ura egy nő a saját sorsának? Hány generáció életét változtatja meg egy különös döntés? Az Apám üzent megrázó család- és identitásregény, apakönyv egy nemzedékről, amely nem találta a helyét a Kádár-korban, de még kevésbé a rendszerváltás után, és egy másik nemzedékről, amelynek ezzel az örökséggel számot kell vetnie.

Boldizsár Ildikó első két felnőtteknek szóló meseválogatása 2007-ben jelent meg a Magvető Kiadónál Mesék nőkről férfiaknak és Mesék férfiakról nőknek címmel, melyeket egy egész sorozat követett, 2010-től pedig megjelentek a szerző által fejlesztett Metamorphoses Meseterápiás Módszer elméleti kötetei is. 2007 óta felnőtt egy generáció, amelynek tagjai megtanulták olvasni a népmeséket, és sok ezer ember tanult Boldizsár Ildikótól metamorphoses-meseterápiát különféle elméleti és gyakorlati szinten Magyarországon és több helyen Európában. A Mesék... sorozat idén karácsonytól megújult formában, és megújult tartalommal jelenik majd meg.