Magvető Kiadó strana 10 z 40

Mi lehetne legtávolabb a haláltól? Ezt a kérdést előbb-utóbb mindenki kénytelen feltenni magának ebben a regényben, és természetesen meg is próbál válaszolni rá. A párhuzamos idősíkokban és történetekben egy, legboldogabb gyermek- és kamaszéveit Afrikában töltő férfi visszatér, hogy a régi helyen újrakezdje életét. egy tehetséges fekete lány kemény munkával ki tud ugyan szakadni a nyomorúságból, de az igazságtalanság ellen hiába küzd. lenyűgözően szép, gyermekkori barátnője pedig már egészen fiatalon a prostitúció poklának legsötétebb bugyraiba kerül, ahonnan nincs visszatérés. Véglényként tengődő utcagyerekek, nyomorgó falusiak, vaktában lövöldöző fegyveresek és korrupt egykori gyarmatosítók között próbálják megtalálni másokban a szeretetet és a jóságot, ha már a világban lehetetlen.

"Tatok, tatok, hol voltatok? Patakparton mit láttatok? Fütyültetek? Ugráltatok? Tatoktatok." Szabó T. Anna versei nyelvpörgető mondókák, pisszegő dalok, rímes tréfák és ritmikus rögtönzések. Az ünnepekről és a hétköznapokról, a családról és egyéb állatfajtákról szólnak, de vigyázat: a világ nem csupán kacagás és móka, mert ha felbukkannak a sámánok, a boszorkányok, a kalózok meg a vérnyulak, akkor aztán beindul a vadulás! A József Attila- és Vackor-díjas költő verseit az egyedi formavilágot teremtő, összetéveszthetetlen stílusú, nemzetközileg is elismert Kárpáti Tibor illusztrálta.

Hiába a tizennyolc nyitott fiók az íróasztalon, hogyha egyetlenegy zárva. Legelőször mindig azt akarjuk kinyitni, legvégül azzal szembesülünk, hogy nincs hozzá kulcsunk. Nicole Krauss regényének író hősnője több mint huszonöt éven át dolgozik ennél az eredetileg csak kölcsön kapott íróasztalnál. Miközben sikeres könyveit írja, talán csak sejti, hogy a fiók mélyén titkos szöveg lapul. Mígnem egy nap valaki visszakéri magának az íróasztalt. De visszakaphatjuk-e múltunkat? A Nagy Palota szövevényes, évtizedeket és kontinenseket átszelő története, katartikus sorsmozaikja ettől az asztaltól indul el. Így jutunk el a hetvenes évek alternatív New York-i értelmiségi miliőjétől az 1944-es Budapestig, a közelmúlt multikulturális Londonjától Pinochet Chiléjén át a sejtelmes Izraelig. A tárgyak története mindig emberek története is. Az emberek története hazugságok története. A tárgyak vajon tudnak hazudni? Az embereknek ebben a könyvben tárgyakba kapaszkodva kell visszatalálniuk a személyes emlékeikhez. A tizenkilencedik fiókhoz. Erre az emlékmunkára utal a regény bibliai címe is. "Olyan tökéletes lesz a Palota emléke, hogy lényegében maga válik eredetivé."

Két ember megszenvedett szerelme - ahogyan ez Rubin Szilárd fantasztikus Csirkejátékára is igaz volt - megfelelő alap egy remekmű születéséhez. A Római Egyes férfihőse ugyan idősebb és kiábrándultabb, mint a korábbi regényé, a vágy őrülete mégis éppúgy elrebbenti minden józanságát; hogy azután férfi és nő pusztító táncából az egyik végül a távolba mentse magát, ahogyan a Csirkejátékban is történt. A kisregény filmje gyorsan és izgalmasan pereg, ám Budapest és Karlovy Vary, a bérszobák ágyai és gyógyfürdők kádjai, kultúra- és valóságidézetek közt félúton ott lebeg az ember magányának időtlen és meghaladhatatlan tapasztalata, melyet Rubin mondatai kitörölhetetlenül belénk vésnek. A másikba kapaszkodás alkonyi reménytelensége. Miközben ,"tőlünk ötmillió fényévnyire egy csillagon a világ legszebb hajnalai játszódnak le, minden publicitás nélkül, halálos precizitással..." Rubin Szilárd 1963-as Csirkejátékának, "újrafelfedezése" a 2009-es év egyik fontos könyvsikerét hozta Németországban, ahol belátható időn belül - a Magyarországon először 1985-ben kiadott - Római Egyes is megjelenik. A német kritika szerint a regény fontossága és nagyszerűsége csak Henri Alain-Fournier és F. Scott Fitzgerald műveihez mérhető.

"Ilyenre sikerült a haza." Ez a könyv a megfigyelő élet­történetén átszűrt látlelet egy korszakról, s annak hőseiről. A hatvanas évektől máig tartó, egybefüggő alkonyati órán permanens dráma zajlik az összes létező színhelyen, ám mintha a szereplőket vígjátékhoz toborozták volna: mindegyik dől-borul, szorong vagy szórakozik. Így aztán minduntalan abszurd komédiába fordul a tragédia – hol a jeges rémülettől, hol a csillapíthatatlan röhögéstől szorul össze olvasás közben a torok. Keresztury összetéveszthetetlen hangú tárca-novellisztikája sokat tud a lentről és a fentről: az alámerülésről és a felemelkedésről, a vereség mibenlétéről, a lélek finomszerke­zetéről, a metsző irónia erejéről. Gyűjteményes könyve erős személyes hitelű, önkínzóan kíméletlen, mégis megejtően bensőséges leltár arról, hogy akkor most voltaképpen hányadán is állunk, miben bízhatunk. A kötet a korábbi, ma már hozzáférhetetlen könyvek anyagának legjavát tartalmazza, s az azóta keletkezett szövegekből is válogatást nyújt.

Minden élethelyzetnek van mesebeli párja - hallottuk az elmúlt években többször a kötet írójától, aki nemcsak tematikus mesegyűjteményekkel, hanem "Meseterápia" című könyvével is igazolta állítását. A férfiakról, nőkről, apákról, anyákról és testvérekről szóló mesék után most az emberélet fordulóihoz és határaihoz kapcsolódó meséket válogatta új kötetébe Boldizsár Ildikó. A fogantatástól az élet utolsó harmadáig azokhoz a történetekhez vezeti el olvasóit, amelyek nemcsak az ember fejlődését segítik, hanem az egyik életszakaszból a másikba való átlépést is. A mesékhez írt élvezetes kommentárok - úgynevezett mesekalauzok - bámulatos egyszerűséggel mutatják meg, hogyan fűzhető fel egy emberi élet a mesék rendjére. Mert a könyv szerzője szerint a népmesék legfontosabb eleme nem a csoda, hanem a rend. És minden mese annak a példája, hogyan lehet a rendezetlenséget és a káoszt renddé alakítani, azaz olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a teljesség vágya irányítja a gondolatokat és a tetteket. Ez a tudás azért nélkülözhetetlen, mert csak így van esélyünk arra, hogy egyszer majd rólunk is elmondhassák: "boldogan éltek, míg meg nem haltak".

Az év egyik legjobban várt könyvében a közéleti témákra reagáló, a magyar költészeti hagyományt játékosan használó, szociálisan érzékeny verseket olvashatunk. Berzsenyi-remix és József Attila-rap.

Rubin Szilárd életművének újrafelfedezése az utóbbi tíz év egyik legnagyobb szenzációja. A "Csirkejáték", a "Római Egyes" és az "Aprószentek" hosszú évtizedeken át elfelejtett szerzője immár elfoglalta az őt megillető helyet az 1945 utáni magyar irodalomban. A kisebb írásai ... Folytatás ›› ugyanakkor mind ez idáig jószerivel elérhetetlenek voltak a szélesebb olvasóközönség számára. E kötet ezt a hiányt igyekszik pótolni: nemcsak Rubin Szilárd verseit, illetve prózai írásainak a legjavát közli, hanem esszéit-kritikáit is, valamint válogatást nyújt a hagyatékban maradt levelezésből. Az anyagot a Rubin Szilárd - pályarajz című monográfia szerzője, Keresztesi József állította össze; szándéka szerint azokat az írásokat gyűjtötte itt egybe, amelyek érdemben gazdagíthatják, illetve árnyalhatják erről a különös pályafutásról alkotott képünket. A(z) Zsebtükör (Könyv) szerzője Rubin Szilárd.

Felkavaró versek az éjszaka mélyéről, amikor minden megtörténhet. Varga Mátyás legújabb kötetében hangokat hallunk: emberek szólítják, szólongatják egymást. Szavaikban félelmek, emlékek és vágyak fogalmazódnak meg, s hol kétségbeesetten, hol meg beletörődéssel, szinte derűvel kutatják az események értelmét, építik szabadságukat és tanulják a felejtést. Megszólalásuk terét a sorsok illeszkedésének sajátos, ismétlődő ideiglenessége képezi. Talán abban bíznak, hogy meghallja őket valaki, de az is lehet, hogy már csak merő megszokásból ragaszkodnak élesre koptatott - önigazoló, vagy magukat is leleplező - mondataikhoz. Kik ezek? Talán ők hárman. Talán távoli rokonaink, vagy közeli ismerőseink. De az is lehet, hogy mi magunk vagyunk. A "hajnali 3" cikluscímei és a kötet szerkezete több ponton is utal a négyszáz éve elhunyt zeneszerző, Carlo Gesualdo rendkívüli vokális művére, amelyet "Tenebrae" címen emleget a zenetörténet. Gesulado nagycsütörtök (feria quinta) nagypéntek (feria sexta) és nagyszombat (sabbato sancto) reggelre írt responsorium-gyűjteménye s a zeneszerző botrányos élete (harmincévesen tetten éri, majd megöli a feleségét és annak szeretőjét) pedig olyan metakontextust képez, amely egyidejűleg olvassa újra és felejti el azt a történetet. A "hajnali 3" verseinek intenzitása az éjszaka (a tenebrae) legmélyéről felhozott szavakból fakad. Felkavaróak és gyógyítóak.

A hetvenes évek Budapestjén, ahol egyetlen nap maga az örökkévalóság, Dobrovics, a pályakezdő író, miután felvetődik, hogy egyik barátjával talán testvérek, nyomozni kezd az illető apja után. Újabb és újabb titkok derülnek ki. A negyvenes évek Budapestjén, ahol csak egy nap az élet, és egyre közelebb van a háború, az aranyifjak körülrajongják a lenyűgöző szépségű Vadnai Bébit. Vajon a titkok mélyére tud-e pillantani Dobrovics? És ha igen, akkor mit lát meg ott? Szerelem és gyűlölet hogyan váltakozik újra meg újra? A "Vadnai Bébi" egyszerre történelmi regény, amely érzékletesen idézi fel a régi Budapest egykorvolt figuráit-helyeit és kegyetlen érdességgel mutatja, hogyan működnek az emberek háborúban; továbbá az érzelmek iskolája, amely a szerelem irracionalitását, a vágy gyűlöletté izzását, az anya- és apakeresés kétségbeesett mozdulatait démoni erővel teszi szóvá. Hogyan ismételjük vonzásainkkal és választásainkkal elődeink sorsát? A lüktetően izgalmas regény, melynek nagyfokú a valóságalapja, nemcsak ezekre a kérdésekre ad szenzációsan érdekes választ.

Aimé Billion, a regény főhőse egy igazi kívülálló, aki sokáig nem találja a helyét a világban. Nemcsak Afrikában vagy Európában, de a saját bőrében is idegennek érzi magát. Ereiben joruba, vietnámi és francia vér keveredik. Az afrikaiak fehérnek, a fehérek afrikainak tartják. Élete első harmincnyolc évét Beninben tölti, segédápolóként dolgozik az ország legnépesebb városában létesített francia kórházban. Innen költözik aztán abba a másik országba, a messze Norvégiába, ahol a legjobban tudják, mi is az az idegenség, és éppen a távolságtartó norvégok közt keresi a boldogságot egy különös szerelemben. A könyv egyrészről olvasmányosan, plasztikusan mutatja be a nyugat-afrikai államot, és többek közt a vudut, a népi hiedelmeket és gyógymódokat; másrészről a jóléti Norvégiát. Kun Árpád fontos és felemelő regénye persze elsősorban nem a két ország, hanem Aimé Billion története: család-, utaztató-, fejlődés- és identitásregény. Azért is kiemelkedő alkotás, mert az emberi létezést se nem feketén-fehéren, se nem apokaliptikusan ábrázolja, mint oly sok mű, hanem a maga zavarbaejtő kiismerhetetlenségében és összetettségében, mély empátiával. A Boldog Észak egy hamisítatlan nagyregény, amely ismeretlen világokat tesz szívfájdítóan otthonossá a magyar olvasók számára.

Neve: Ecsedi Gyula. Státusza: hazatelepült disszidens. Foglalkozása: vakondűző. Lakókocsijával járja az országot, rendelésre kifüstöli a gyep alól a mindent felásó kártevőket. Ötvenedik születésnapjához közeledve szeretne végre révbe érni. Apja szocialista világa és a rendszerváltás utáni Magyarország közé szorulva keresi a megoldást, s emlékszik vissza addigi életére: furcsa kuncsaftok, gazdag és ágrólszakadt magyarok, III/3-as apák, disszidálás, a fényes Párizs, mosóporszagú berber nők, leszbikus feleség, maffiózók és albínó vakondok képei járnak körtáncot. Fehér Béla formabontó szerkezetű regénye múlt és jelen közt ugrálva villantja fel azokat a pontokat, melyeket összekötve kirajzolódik Ecsedi Gyula kalandos élete, és küzdelme, hogy végre megtalálja honját a hazában.

"A koldus, a maffiózó, az államfő és a vadnyúl " Hogyan lesz egy román koldus Finnországban előbb celeb, aztán miniszterelnök, ráadásul teljesen akarata ellenére? Hogyan győzhetjük le az orosz maffiát egy sebesült vadnyúl segítségével? Hogyan segíti a finn politikát Jézus Mähönen? Tuomas Kyrö jellegzetesen fanyar északi humorral eleveníti fel és teszi aktuálissá a világszerte ismert "A nyúl éve" című (szintén finn) kultuszregény kulcsmotívumait. Bevándorlók, nacionalisták, orosz maffiózók, korrupt politikusok az egyik, békét és nyugalmat kereső (kis)polgárok, boldogulni igyekvő nincstelenek és egy rémült nyúl a másik oldalon. A világ már nem az a nyugodt, békés hely, mint egykor volt, ám a dolgok attól még jóra fordulhatnak.

"Shakespeare (1564-1616) négyszáz éve töretlenül népszerű a közönség körében, nálunk is annyira, hogy sokan magyar szerzőnek érzik. Való igaz: történetei, helyzetei, jellemei mindenkor és minden ország számára tudnak fontosat mondani, akár játékosan könnyed, akár súlyosan gondolatgazdag a beszédmódja. Remélem, hogy aki olvassa (vagy aki eljátssza!), közvetlenebbül megérzi ezekben a mai lélegzetű fordításokban a vidámat és a komolyat is- mert ez a kettő Shakespeare-nél szüntelenül keveredik. Sok lábjegyzetet írtam, ezek remélhetőleg megkönnyítik a nehezebb helyek megértését. A jelen kötetbe három darabot válogattam be: Hamlet, Szentivánéji álom, Lear király. Ez utóbbi itt jelenik meg először nyomtatásban." (Nádasdy Ádám)

"Nem tudom, hogy miért hagytuk elveszni Erdélyt. Attól tartok, nem volt rá szükségünk." Werner Sándor egykori honvédtiszt meggazdagodni indul az Újvilágba az első világháború kitörése előtt. Fiát is magával vinné, de a kivándorló hajóra csak az apa száll fel. Lukácsot a sors meg a kalandvágy Afrikába viszi. 1919-ben találkoznak újra, kifosztva, csalódottan, bujkálva a román hadsereg által megszállt Kolozsváron. Az apa: mert katona volt, a legendás Székely Hadosztály tisztje, és titkos küldetése van. A fiú: mert ellógta a háborút, és még mindig nem tudja, mihez kezdjen magával. Milyen volt az a világ, ahonnan elindultak, és milyen az, ahova megérkeznek? Mi történt a nőkkel, amíg a férfiak hadakoztak vagy lógtak éppen? És miért nem száll le talapzatáról a legnagyobb magyar király ércszobra, hogy beleszóljon a történelem menetébe, ha már az emberek tehetetlenek, vagy csak elrontani tudnak mindent?