Magvető Kiadó strana 3 z 40

A Klein-napló egy titokzatos titkárnő irománya, mely arra emlékezik, ami majd csak ezután lesz. Mindenki mást olvas ki belőle, a falusiak többsége azonban úgy véli, hogy a saját haláluk időpontját jósolta meg benne – nem tudni, ki. Vagyis a Klein-napló egy halottaskönyv. Talán a múltban elkövetett, talán a jelenben és a jövőben megeső bűnökért, esetleg mindkettőért: ez a büntetés. A kétely, a bizonytalanság, a nézeteltérések és az irracionális események sora, melyeket a szöveg rájuk szabadít. Sáraságban életre kelnek az árnyékok, „felkötik magukat" a kutyák, aztán holtukban mégis életet kölykeznek. Gyermekek születnek steril apáktól, akiknek a múlt árnyai adnak útmutatást. Fiatal lányok őszülnek meg csoportosan, egyik napról a másikra, és az emberek torka folyton száraz, szomjuk csillapíthatatlan. Gallér Gergely gimnazista, a fantasztikus Klein Ede Egylet vezetője, megszállottan kutatja a közös múlt csodáit, a falu védőszentjeinek örökségét, egészen addig, míg végül teljesen magára marad. El kell hagynia gyermekkora helyszínét… hogy aztán visszatérjen kideríteni, mi történt, s miért. Felkutatja a csodákat és hogy ő kicsoda. A 2002-ben Bródy Sándor-díjat nyert, Pletykaanyu című könyv szerzőjének új regénye krimiszerűen örvénylik, A közelmúlt titkai megülik benne a jelent, átírják emlékeinket, eltávolítanak és közel hoznak, elfednek és megmutatnak. Az Isten hozott egy önmagát és közösségét elveszítő, aztán újra megtaláló tinédzser története. Vagyis mindannyiunké. Vele kalandozunk, örömünket, vágyainkat leljük meg benne, és józanító pillanataiban önmagunkra ébredünk.

Példaértékű vállalkozás, példás tanulságokkal Esterházy Péter szöveguniverzumáról - egészében -, de arról a fertályról mindenképpen, amely a Bevezetés a szépirodalomba címet kapta annakidején, majd számos kiadást megélt, számos kritikust ösztönzött véleménynyilvánításra, számos filológust munkára, valamint szintén számos olvasót az irodalmi öröm- gyűjtemény befogadására. Múlhatatlan remek, melyhez minden bizonnyal Szabó Gábor könyve segítségével is közelebb kerülhetünk.

Mi történt Nyugaton, főként az ENSZ-ben az '56-os forradalom idején és azt követően? Kik és hogyan képviseltek bennünket? Kik és hogyan az ellenfeleinket? Miket mondtak, miket hallgattak el emberek - és főként miért? Hol kereshetőek az ENSZ-beavatkozás hamis illúzióját keltő felelősök, ... Folytatás ›› és milyen fórumokon terjedt az információ és a dezinformáció? Áldozatok és felelősök emlékműve ez a hatalmas munka; a forradalomé és mindenekelőtt azé a dán diplomatáé, aki sajátjaként kezelte a "magyar ügy"-et, és aki ebbe halt bele. "Átlőtt halántékkal, ballonkabátban, az őszi parkban. Mint egy pesti szabadságharcos, mintha nem ötvenkilenc őszén, hanem ötvenhat októberében, mintha nem New York-ban, hanem Budapesten." Bang Jensen igazi dán volt, mint Hamlet vagy Kierkegaard; és magyar is - tiszteletbeli magyar. A(z) A Bang-Jensen ügy (Könyv) szerzője Nagy András.

"Ulickaja könyve az olyan nagy irodalmi témákról szól, mint a szerelem, az élet és a halál. A Vidám temetés a búcsúzás könyve" - írja egyik kritikusa. Rokonok és barátok tülekednek az orosz festő, Alik New York-i műteremlakásában. A házigazda mozogn i alig képes izomsorvadása miatt, már a közeli véget várja. Élete nem volt túl sikeres, de mindenki szerette, a nők kimondottan rajongtak érte. Most egykori riválisával csendes egyetértésben összefognak, hogy a véget a festő vidáman vehesse tudomásul . Alik végül elhatározza magát, hogy mókásan-ironikusan búcsúzik az élettől, úgy, mint ahogy az életét is élte...

A szerelem története - egy rég elvesztett könyv felbukkan, hogy titokzatos módon összekapcsolja egy öregember és egy tizenéves kislány sorsát. Leo hetven évvel ezelőtt egy lengyel kisvárosban beleszeretett egy lányba és megírta A szerelem történetét. A könyv, bár nem tud róla, túlélte a háborús időket, mesés helyzeteket, nagy szerelmeket idézett elő. Alma, a tizennégy éves New York-i kislány, a regény főhőséről kapta nevét, s egy napon nekiindul, hogy felkutassa névadóját, és jóra fordítsa családja sorsát. E sorsok találkozása A szerelem története - örömmel és fájdalommal, sírással és nevetéssel átszőtt mese.

A három rövid, néhány szereplős darab a szerzőre jellemző humorral és életlátással szembesít a világgal és a nagy kérdésekkel - életről, halálról, szerelemről, Istenről, igazságról, művészetről.

Első prózakötetével jelentkezik az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Takács Zsuzsa, akit költőként a kortárs irodalom élvonalában tartunk számon. Novelláskötetének alcíme: Önéletrajzaim. A hol nő, hol férfi, hol gyerek - első személyben fogalmazó elbeszélője - ugyanarról az eseményről beszél, de máshol és máskor él, s a megtörténtekre másként emlékszik vissza. "Ez a történet nem velem esett meg, de csak első személyben tudok beszélni róla" - fog a mesébe egy férfi főszereplő, akit álmából egy alföldi tanyán lejátszódott régi történet riaszt. Szenvedélyes szeretetről, szerelemről, vagy éppen kísértettörténetbe illő fordulatokról szólnak ezek az "önéletrajzok", amelyek tele vannak váratlan áttűnésekkel, éles vágásokkal, az értelem kontrollja alól újra meg újra kicsúszó jelenetekkel, egy hideglelős álomvilág hol halálos, hol merészen erotikus, ám szorongó képeivel. A szerzőt régóta költőként is foglalkoztató gondolat prózájának alapkérdéseként vetődik fel: Vajon azonosak vagyunk-e önmagunkkal egész életünk során?

Ez a regény a Sinistrához hasonlóan valahol a Kárpátok hegyláncai közt - mellékesen szólva Európa közepén - egy faluban játszódik. Mintha itt is rendszerváltás történt volna: a falu és az egész környék urai az egykor rettegett hegyivadászok helyett most már papok. Igaz, a pletyka szerint csupán új gúnyát öltöttek és szakállt növesztettek a volt ezredesek és katonák. A helybéliek - elöljárók és polgárok - most mindenesetre az érsek látogatását várják... "Ezt a könyvet becsukhatom, félretehetem, de nem tudom letenni. Hozzátartozik a létezésemhez ezentúl. Áttetsző és titokzatos, ágyékmeleg és kavicshideg, ragyogó, mint egy váróterem kövezete e kezdettől való világvégen; szép, száraz, szenvedélyesen és takarékosan reménytelen." Parti Nagy Lajos

Surik Korn csinos, udvarias, szolgálatkész fiú, a nők álma. Szerelemgyerek, az apja nem sokkal éli túl fia születését, akit elsősorban a jóságos, erős akaratú nagymamája nevel. A nagymama halála után pedig a fiú egyetlen támasza lesz finom lelkű, kissé tétova édesanyjának. De nem csak az édesanyjának: mindenkire figyel a környezetében, akinek valamire szüksége van. Így nevelték. Művelt, jó családból való, vonzó fiatalembernek számít, megbízható, biztonságot adó férfi, érzékeny szerető, jó férj válhat belőle. A nők szemében kiváló társnak és párnak tűnik. Ráadásul Surik - akarva-akaratlan - egyre inkább az "ellenszolgáltatás nélküli segítségnyújtásnak" szenteli magát; segít a nőknek és a nőkön a főiskolán, később a munkahelyén, a hétköznapi életben, az ágyban... Az idősebb festőnőhöz, aki kamaszfiúként elcsábítja, hosszú éveken át hűséges marad. Lefekszik a csúnya évfolyamtársnőjével, mert más nem szánná meg szegényt. Egy másik lánnyal névházasságot köt, hogy legyen apja a lány törvénytelen gyermekének. És így tovább. Csak az a kérdés, mihez kezd az életével, a keze közt elfolyó idővel, az életét behálózó kapcsolatokkal, amikor felbukkan az igazi szerelem... Ulickaja a tőle megszokott áradó mesélő kedvvel és fordulatossággal, finom iróniával beszéli el egy odaadó férfi történetét, aki minden nőnek meg akar felelni...

E köny példányaihoz folyamodtak segítségért a diákok abban az időben is, mikor tilalmasnak számított felvilágosultan polgári szemlélete s szellemtörténeti módszere miatt. Később, mikor már megjelenhetett ugyan, de a marxista irodalomtudomány hozzáadagolta az "ellenmérget": a szigorú elvi kritikát, a kiadó pedig kigyomlálta a legveszedelmesebbnek ítélt részeket, ezt lapozták fel a diákok és az irodalomkedvelők, ha az irodalom irodalmi megragadására szomjaztak meg a tankönyvi dogmák után. Most, mikor kultúránk értékeinek újfajta számbavétele áll előttünk feladatként, s ehhez oly ingatag támaszt ad az elmúlt korszak irodalomtörténet-írása, különösen időszerűvé vált Szerb Antal műve.

Szeretjük a meséket. Gyerekkorunk legszebb óráit hozzák vissza. Csak a mese, az örök mese révén érezhetjük azt, hogy kitágul a világ, és helye van benne mindennek, jónak, rossznak, szörnyűnek, csodálatosnak. Az örök mesék közül a Grimm-testvérek által összegyűjtött történetek mindig is kitüntetett helyen lesznek a világ meseirodalmában. A lélek, a fantázia, a szóval leírható csoda birodalmába vezetnek.