Magvető Kiadó strana 4 z 97

Jókai és Csáth Géza kutatója, Szajbély Mihály most új oldaláról mutatkozik be olvasóinak. Nagy láttató erővel, olvasmányosan megírt ,,önélettörténetei" keresztül-kasul visznek térben és időben: megelevenedik a közel- és a távolabbi múlt, és benne egy gazdag élet színhelyei - Újpest, Gyopáros, Zebegény és Szeged, a Gyálarét és Szabadka, Pilismarót és Bécs, Kolozsvár és Párizs, Berlin, Brüsszel, Újvidék... ,,Ahogyan írom, jönnek elő az emlékek, olyanok is, amikről nem is tudtam, hogy emlékszem még rájuk. Az ember létrehozza önmagát, vagy legalábbis önmaga egyik variánsát, igazán nem rossz." Közel kerülnek a távoli hatvanas-hetvenes évek: a szegedi Egyetemi Színpad nagy korszaka, az Új Symposion, a délvidéki és az erdélyi irodalmi kapcsolatok, és aztán, és azóta is - találkozások és tanulmányok, könyvek és kollégák, kertek és tájak, élet és irodalom: rácsodálkozások története.

Ha nem is tudunk ott lenni, ahol éppen vagyunk, elvágyódásaink talán többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk. Purosz Leonidasz könyvében a honvágy számtalan formája megnyilvánul: legyen az a kényszerűen elhagyott haza, a felfedezésre váró ismeretlen vagy éppen a másik ember iránti sóvárgás. Miközben a versekben ott kísért a férfiszerepekkel való kíméletlen, mégis empatikus számvetés, a kötetben egy drámai szöveg is olvasható, amely egy emigráns görög család magyarországi otthonteremtésén keresztül az idegenség és kívülállás megannyi változatát mutatja be.

„Hőseim fáradhatatlanul kutatnak és kutatni is fognak egy labirintusban, mely labirintus nem egyéb, mint saját eltévedésük helye, s ahol az embernek mindössze egyetlen célja lehet: ezt a tévedést, ennek a tévedésnek a szerkezetét megérteni. Közvetlenül saját nyugtalanságuk okát kutatják, személyes fájdalmukra keresik a gyógyírt, vagy legalább a belátást, hogy nincs gyógyír a sebre” – nyilatkozta Krasznahorkai László egy 2002-es interjúban. Ez a bolyongó, gyógyírkereső kutatás jellemzi a Kegyelmi viszonyok novelláinak hőseit is. Kutatnak az áhított rend, a megnyugtató magyarázatok, a megoldásnak tűnő cselekedetek után. Hátha egy jó helyen fölállított csapda, egy gyilkos ütés, egy körültekintően megválasztott búvóhely mindent megment. Vagy hátha a HÉV-menetrendhez igazodó fegyelmezettség, egy félkegyelműhöz való odaadó ragaszkodás vezet valahová. A hétköznapisággal fedett megszállottságot, a fáradhatatlan kényszerességet megejtően higgadt, szép, szerteágazó, de tökéletes rendszerű mondatok írják le az elbeszélésekben, s ugyanezek a mondatok a felidézett sok-sok részletből fizikai tágasságukkal csábító, mégis szorongatóan szűk tereket rajzolnak ki. Mintha a hús-vér valóság minden elemének, a fényeknek-árnyékoknak, sőt a levegőnek is mázsás súlya lenne. A kegyelem talán kézzelfogható közelségben van, de megváltás nincs. A Kegyelmi viszonyok 1986-ban jelent meg először, s a kötet nem egy elbeszélését azóta már a kortárs magyar novellairodalom klasszikusaként tarthatjuk számon.  

Elhangzott 2025. december 7-én, a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén. A Svéd Királyi Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2025-ben Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda ,,meggyőző és látnoki életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette is igazolja a művészet erejét".

Tizenöt évvel ezelőtt jelent meg először a Meseterápia, amely változatlan formában számos kiadást ért megés vált generációk számára alapművé. Boldizsár Ildikó, a Metamorphoses Meseterápia kidolgozója és meghonosítója elérkezettnek látta az időt, hogy a most megjelenő jubileumi kiadást kibővítse azokkal az elemekkel, amelyekre terápiás és tanítási tapasztalatai során tett szert, és bemutassa a meseterápia immár végleges formát öltött, teljes rendszerét. A világ mesekincsén alapuló Metamorphoses Meseterápia a mesék tudatos használatát, az életút mesékkel történő összekapcsolását jelenti. Ennek megértéséhez és gyakorlati alkalmazásához nyújt segítséget a kötet a laikus érdeklődők és a szakemberek számára.

2014-ben, az Euromajdan sorsdöntő napjaiban megjelent könyvében Szerhij Zsadan a szülővárosáról, Harkivról mesél, amely két folyó között fekszik. Az egymáshoz sok rejtett szálon kapcsolódó kilenc történet középpontjában egy-egy férfi áll: közös bennük, hogy miközben a maguk esetlen, durva módján a szeretetet keresik, sorsuk összefonódik a folyóközben, „Mezopotámiában”. Zsadan mesél az erőszak és az alkohol kultúrájáról, ahol a férfiak szava és akarata dönt, bemutatja, hogyan küzdenek a legkülönfélébb hátterű hősei a sorsuk ellen, és finom iróniával rajzolja meg a fordulat előtti Ukrajna sajátos tablóját. Elbeszéléseit egy harminc versből álló ciklus árnyalja a kötet végén. A Mezopotámia temetések és esküvők, kocsmázások és a nyers testiség lírai, groteszk, humoros és megrázó gyűjteménye, a modern Babilon krónikája, a posztszovjet Ukrajna elveszett nemzedékének portréja.

Bilbo Baggins, a kényelmes otthonával és annál is kényelmesebb életével igen elégedett hobbit egy szép napon valódi kaland kellős közepébe csöppen: segítenie kell Gandalfnak, a varázslónak és tizenhárom törpnek egy mesés kincs visszaszerzésében. A veszedelmekkel teli út végén a kis Bilbónak egyes-egyedül kell szembenéznie a kincs őrzőjével, Középfölde legveszedelmesebb sárkányával... A Gyűrűk Ura lenyűgöző előtörténetét, amely minden idők egyik legnépszerűbb könyve, most képregényként vehetjük kézbe, David Wenzel felejthetetlen, a maga műfajában klasszikusnak számító illusztrációival.

Patti Smith, a nagy sikerű Kölykök szerzője új memoárjában mesél a munkásosztálybeli Philadelphiában és Dél-Jersey-ben töltött gyerekkoráról, amely tele volt eltűnő szomszédokkal, véget nem érő betegségekkel, és könyvekkel, amelyek megnyitották előtte egy fantáziavilág kapuját. Felidézi kamaszéveit, amikor legnagyobb hősei Arthur Rimbaud és Bob Dylan voltak. Beszél házasságáról "élete szerelmével", Fred 'Sonic' Smithszel, akivel két gyerekük született, közös életükről Michiganben és a gyászról férje halála után. Az első lemeze, az 1975-ös Horses megjelenését megelőző időkről, majd a stúdiózásokról, az úton levés élményéről, a művészi szabadságról és a képzelet erejéről, amely segít a hétköznapit csodálatossá, a fájdalmat pedig reménnyé alakítani. Az Angyalok kenyere Patti Smith eddigi legszemélyesebb könyve.

Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó. Mindez kiderül Krasznahorkai László új könyvéből, és emellett más lényeges tudnivalók is a lepkék életéről, haláláról. És az is, hogy miképp dönti el regényünk egyik főhőse már gyerekkorában, hogy egész életében a lepkéket fogja keresni és kutatni. És vajon miért lesz fontos a regény másik főszereplőjének, egy kilétét hamar fölfedő, idős embernek, hogy megismerhesse a lepkék avatott tudósát, és kifaggassa a lepkéken kívül arról is, mi a legfontosabb kérdés az életben? Miképp kerül közel egymáshoz a két főszereplő, és miképp válnak egymás számára nélkülözhetetlenné? Akkor tehát A magyar nemzet biztonsága egy különleges barátság regénye? Az. Egy búcsúzás bejelentéséé? Igen. Az élet eredetének megoldhatatlan csapdájáé? Igen. Lepkék szállnak, és szavak rohamoznak, hogy belehulljanak a jellegzetes Krasznahorkai-mondatok hálójába: a magánszenvedélyek boldogságáról, a brutális külvilág valóságáról, a természeti létezés törvényszerűségeiről; az egyetlen univerzumról, melyben a pillangók, az ember, a kudarc és az, ami felemelhet, egyetlen pontban sűrűsödik össze.

Külső tájakon, belső utakon. Egy kelet-ázsiai utazás krónikája ez a könyv. Persze jóval több, mint egyszerű útirajz, hiszen amellett, hogy beszámol egy távoli kultúrával való találkozás lehetségességéről-lehetetlenségéről, folyamatosan szembesít az emberi létezés alapkérdéseivel. Az urgai fogoly nyolc novellája ezért leginkább talán gondolkodói utazásként értelmezhető, akárcsak a könyvben megidézett dantei mű. Abban is hasonlít az Isteni színjátékra, hogy ez az írás is megéri a fáradozást, hogy az olvasó a szerzővel együtt végigjárja-töprengje ezeket az utakat.

A harmincas évei elején járó Marisa utálja a munkáját. Szorongásoldókkal és YouTube-videókkal próbálja túlélni a hétköznapok rutinját és a reklámügynökségnél töltött órákat. Amikor a cége csapatépítő hétvégét tervez, Marisa felidézi egy régi tragédia emlékét, és még jobban úrrá lesz rajta a pánik. Az Elégedetlenség a toxikus munkahelyi kultúra, az egzisztenciális szorongás és a kiégés regénye. Éles hangú, sötét humorú történet egy olyan világról, ahol a munkavállaló arról álmodozik, hogy elüti egy busz, mert akkor legalább nem kell bemennie dolgozni.

Sok év béke és boldogság után Kavicsvár újra veszélybe kerül. A várost megkaparintani igyekvő Kukta Gerozán varázscukorkákkal mérgezi meg a kavicsváriakat, akik mindahányan kisgyerekké változnak. Trapiti eközben titkos üzenetet kap, és úgy menekül el, hogy nem is menekül. Vajon sikerül-e megmentenie a barátait? És saját magát? És mi az a bingyom? Erről a fordulatos harcról szól a Trapiti és a cukorvári gyerekek című regény. Az új történetet is Németh György illusztrálta. Kilenc éven felülieknek!

Hollandiát lassan elönti a tenger, a víz mindennap egy kilométerrel többet követel magának a szárazföldből. A király elhagyja az országot, a miniszterelnök napi sajtótájékoztatót tart, a katonák megjelennek a gátakon, Németország pedig megnyitja sportcsarnokait az evakuált hollandok előtt. Eva Meijer regényében egy diákot, egy klímaaktivistát és egy oceanográfust követhetünk az új tengeren, útjuk során pedig kiderül, hogyan változtatja meg a víz alapvetően a világról alkotott képünket. A Tenger Most lírai regény a természet erejéről, és az emberiségről, amelynek a klímaváltozás miatt újra fel kell találnia önmagát.

A bálna nem motívum paradigmatikus indulása után második verseskötetében Zilahi Anna az emberi érintkezés és megismerés határait, természetes és mesterséges eszközeit, lehetőségeit és vakfoltjait kutatja tovább. Mit is jelent önmagán túl a megszólítás, az odafordulás, az elhallgatás, vagy éppen a visszhang? Ahogy egyik versében írja: „egymás szavait visszhangozzuk, így válunk magunk is visszaverődéssé.” De hol húzódnak az én vagy a te természetes határai? Zilahi Annát a beszéd és a csend lélektana és akusztikája érdekli. Empatikus humorral és következetes játékossággal mutatja meg azt a szerteágazó természeti rendszert, amelynek az ember – hiába hiszi, hogy az irányítója, sőt megteremtője – legjobb esetben is csak a részese. Hol a másik közel engedése, hol az én eltávolítása nyit új perspektívákat, így lesz a figyelem és a gyász mellett a címadó gyengédség is a könyv fontos motívuma. A képzőművészként is alkotó Zilahi Anna verseiben tükröződik a művészetközi érdeklődés: a képversek mellett zenei utalásokkal is találkozhatunk a kötetben, amely az archaikus és a posztmodern végpontjai között, éppen a múltunk kultúrtörténeti leletein keresztül nézve, a bizonytalan, félelmetes, helyenként mégis káprázatos jövő horizontja felé pillant.

A szerelemről és a biztonság vágyáról szól az Erősebb nálam, Szabó T. Anna új novelláskötete. Hosszabb-rövidebb történetei sokféleképpen beszélnek a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig tartó szenvedélyekről. Minden szereplője sóvárog valamire, testi egyesülésre, hitbeli bizonyosságra, függésre, otthonosságra, anyai szeretetre vagy apai figyelemre. Tere a mi terünk, ideje a most és az elmúlt évszázad. A szereplők gondjai ismerősek, de a gyújtópontba azok a pillanatok kerülnek, amikor váratlanul és érthetetlenül mégiscsak felizzik az öröm és a feloldódás fényessége: az időn kívüli perc, amiért érdemes élni. A vágy az, ami éltet, és ha kell, összetöri a világ szigorú kereteit.

,,A téren át mentem tegnap haza, / fölöttem sárga lombok vízesése, / de lent már árnyékot vetett a térre / az ősz, a délutáni éjszaka" - olvassuk Rakovszky Zsuzsa egyik őszi-téli szonettjében. A szerző számára otthonos határvidéken járunk több szempontból is: a már és a még, a nappal és az éjszaka, a nyár és az ősz, az ősz és a tél, az álom és az ébrenlét kettőssége tagolja a formailag is gazdag kötetet. A szabadversek és a szonettek, a monológok és a párbeszédek létezésünk ismerős pillanatainak és helyzeteinek mutatják meg ismeretlen - hol félelmetes, hol fenséges - oldalát: ,,S hiába, hogy már jártam sokszor ott / nem ismerem: az álmok másik ország, / s az emlékét valami vámosok / az ébrenlét határán elkobozzák."