Magvető Kiadó strana 16 z 97

Igazi vándorútra indul Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, hogy megszabaduljon a szomorúságától. Pedig jó oka lenne szomorúnak maradni: társa, Fekete Világkerülő Ember eltűnt, és az idő is megállt Hold-mezőben. A vándorút tétje tehát óriási: megtalálja-e Világkerülőt, és újra tudja-e indítani az időt? Első útja a Rétipipitér utcába vezet, ahol százkét éve szüntelen havazik. Itt talál rá hét kunyhó lakóira, akik mind keresnek valamit. Talán ők segíthetnek? Együtt sikerülhet? Sírós-nevetős kalandok, megrázó találkozások után minden és mindenki megtalálja a helyét, Amália pedig hazajut, és boldogan él... Aztán egy szép napon feltűnik egy virágfülű vaddisznó... Boldizsár Ildikó végtelen derűvel szövi át a nehéz kérdéseket, vigaszt, erőt és megnyugvást adva azoknak, akik éppen az igazi vándorutak titkát keresik. A könyvet Szegedi Katalin képei teszik teljessé.

Az egyik legfontosabb kortárs ukrán szerző, Szerhij Zsadan legutóbbi regényét eddig több mint 25 nyelvre fordították le. A diákotthon (2017) még a ,,felkelésnek" álcázott, korlátozott orosz invázió idején játszódik, három napot beszél el egy tanár életéből, aki elindul, hogy hazavigye unokaöccsét a megszállt területen lévő bentlakásos iskolából. Pásának nemcsak a mindenünnen fenyegető ellenséggel, de a hideggel és a hóval is meg kell küzdenie, útja során pedig nemegyszer kényszerül arra, hogy átlépje a szinte pillanatonként változó fizikai és erkölcsi határokat. A diákotthon a megszállás, a folyamatos félelem, a tehetetlenség és a kitartás regénye. Megmutatja, hogyan válik a valóság hirtelen apokaliptikussá, az ismerős táj pedig halálos veszélyek és váratlan szövetségek földjévé. Az Európai Unió támogatásával megjelenő Határhelyzetek sorozat darabja.

Harag Anita történetei mindennapi mániák és álmodozások labirintusába vezetnek. Szakítások után képzeljük el, mi történhet épp most a másikkal, vagy még valódi találkozások előtt találgatjuk, hogy mi fog történni. A nyelv nem leírja a valóságot, hanem megteremti: mondatok segítségével teszünk úgy, mintha egy családi nyaralásra mennénk, vagy példamondatok kapcsolnak össze két embert, akik amúgy csak egy közös nyelvórán kerülnek egymás mellé. A novellák szereplői szelíd rögeszméken keresztül próbálnak eligazodni a társas magány keserédes mindennapjaiban.

Irene Sola második magyarul megjelenő regényének főszereplője Ada, aki történeteket ír. Három Angliában töltött év után visszatér a kis katalán faluba, ahonnan származik, és bemutatja a családját, a barátait, a szomszédait, vagyis a falu ismeretlenül is ismerős lakóit. Olyan embereket, akiknek az életét erősen behatárolja, korlátozza és alakítja az őket körülvevő táj. A könyv arról szól, hogyan lehet visszatérni valahová, ahonnan egyszer elmentünk, felidézi a távoli helyeken töltött nyarak és az első szerelem emlékét, és megmutatja, milyen hatással van a mesélő az általa elmesélt történetek szereplőire. Az Európai Unió támogatásával megjelenő Határhelyzetek sorozat darabja.

Parti Nagy Lajos 70. születésnapja a kortárs magyar irodalom ünnepe és egyben remek alkalom e páratlan költői életmű újraolvasására az Angyalstoptól a Szódalovagláson és a Grafitneszen át a legújabb versekig. A kötetet olvasva kirajzolódnak az életmű belső mozgásai; látjuk hogyan születnek meg a jellegzetes figurák, hogyan kapnak hangot és arcot a beszélő nevű és sokat is beszélő hősök. Parti Nagy Lajos írásművészete állandó párbeszédben van a hétköznapi beszélt nyelvvel és a magyar irodalom millió hagyományával; a könyvet olvasva pedig mi is részesei leszünk ennek a beszélgetésnek.

A Serge egy magyar származású francia zsidó család története, három testvéré, akik elvesztették idős édesanyjukat. Amikor egyikük lánya felveti, hogy utazzanak el Auschwitzba, a megkeseredett Serge, a középső gyerekek minden diplomáciai készségével megáldott Jean és húguk, Nana kénytelen szembenézni a családi múlttal, amiről soha egyikük sem kérdezte az anyjukat. Az út során kiderül, hogy Nana fia máshogy képzeli a jövőjét, mint ahogy Serge bácsi elrendezte neki, és kitör a testvérviszály. Yasmina Reza tragikomédiája hatalmas empátiával, pontos megfigyelésekkel és fekete humorral ábrázolja a testvéri kapcsolatok dinamikáját, az emlékezés természetét és az életközépi válság magányát, és teszi fel az örök kérdést: mi is a család.

Mi mindent nem tudsz még Budapestről? Hol lakik az utolsó budapesti sárkány? Tudod? Nem tudod? Kire vár a Margitszigeten egy hajótörött? Tudod? Nem tudod? Mért kapott Petőfi Sándor intőt iskoláskorában? Tudod? Nem tudod? Ki lopta el az Operaházat? Tudod? Nem tudod? És a háromszáz éves törökök a budai várban? És az óriások a gellérthegyi csúszdákon? És a híres falrafirka? Ott vannak ők is, tudod? Ha nem tudod, majd megtudod. Mosonyi Aliz klasszikusa a mesék Budapestjéről, Háy Ágnes rajzaival.

Rakovszky Zsuzsa egyszerre érzéki, tárgyszerű és elvont, metafizikus költészetének alighanem az idő az egyik legfontosabb témája. A Visszaút az időben című verseskönyve és Az idők jelei című történelmi regény után az új kötetben is az idő kérdése és válasza foglalkoztatja: egyre apokaliptikusabb korunk élő jelen és vészjósló jövő ideje. "Új nincs: a korszaknak mind a százhatvanöt / csatornáján csak ismétlések mennek. / Minden volt már, semmi sem működött, / de mert fut az idő, és helyben járni nem enged, / jönnek megint..." A roppant erős kötetben két nagy ciklusban is találkozhatunk a költő másik fontos motívumával: a képekkel. Míg a Fortepan kötetben fényképeket hívott elő, itt festményeket ír át költészetté Rakovszky Zsuzsa.

"A szavaknak idejük van, vagy másképp: idő van a szavakban, a mi időnk, a használóké, a mi történelmünk, mi magunk." - Immáron húsz éve vetette papírra Esterházy Péter ezeket a szavakat a Mindentudás Egyetemén tartott legendás előadásában. Az új kiadásban az eredeti előadás szövege mellett további Esterházy-esszéket olvashatunk a szavak csodálatos életéről, azaz a nyelvről, annak használatáról és felelősségéről, az irodalmi nyelv különleges mivoltáról, a nyelv mindenkori politikai vetületeiről, az írásról és az olvasásról.

"A szavaknak idejük van, vagy másképp: idő van a szavakban, a mi időnk, a használóké, a mi történelmünk, mi magunk." - Immáron húsz éve vetette papírra Esterházy Péter ezeket a szavakat a Mindentudás Egyetemén tartott legendás előadásában. Az új kiadásban az eredeti előadás szövege mellett további Esterházy-esszéket olvashatunk a szavak csodálatos életéről, azaz a nyelvről, annak használatáról és felelősségéről, az irodalmi nyelv különleges mivoltáról, a nyelv mindenkori politikai vetületeiről, az írásról és az olvasásról.

"Margittay Edina még soha nem volt egymáséi." - ezzel a csodálatos, mára kultikus mondattal indul A test angyala, ez a minden ízében és elemében romantikus történet, amely műfaja szerint habszódia. Első megjelenésekor szerzőként Sárbogárdi Jolán neve volt feltüntetve a borítón, mára a regény a Parti Nagy Lajos-életmű szerves része, emblematikus darabja. A mai olvasó tehát tudja, hogy mit illetve kit olvas, mégis, akkor jár a legjobban, ha ezt a tudását úgy elfelejti, ahogy Sárbogárdi Jolán a mondaton belüli egyeztetést és hagyja, hogy elmerüljön szügyig a rendszerváltás idején nagy népszerűségnek örvendő Júlia- és Romana-füzetek stílusában, valamint Margittay Edina és Balajthy Dénes fiatal tévérendező szerelmi históriájában, az édes parfék és a keserű tonikok életvilágában. Mára ugyanis Parti Nagy Lajos remeklése nem csupán stílusbravúr, hanem az akkori álmodozásoknak és vágyakozásoknak a katalógusa, egy hirtelen jött új világ szövegemléke. A test angyala ez a regény és regényparódia immáron a korabeli magyar kisvilág nagybetűs életének jellegzetes pillanatfelvétele is.

Parti Nagy Lajosnak a líra, a dráma és a széppróza műfajaiban évtizedek óta egyaránt a legjobbak között van a helye. Hősöm tere című káprázatos szatírájának író hőse - egy padlásszoba lakója - különös, nem kívánt kapcsolatba kerül szomszédaival, akik alakzatba rendeződve járnak, bakancsot és pisztolytáskát hordanak, egyre bátrabban randalíroznak és zsarolnak, holott biológiai identitásukat nézve egyszerűen csak galambok volnának. Élükön Tubica Cézár, aki nemcsak ambiciózus hatalmi terveket forgat fejében, hanem szervátültetési kísérleteket is vezet, továbbá kidolgozza a palomizmus ideológiáját. A Hősöm tere az első megjelenése óta eltelt két évtizedben sem vesztett erejéből: egyszerre aktuális és általános érvényű, döbbenetes erejű szatíra, mindez Parti Nagy ötletgazdag nyelvével és páratlan humorával.

"Shakespeare minden darabja, még a legsötétebbek is, át meg át vannak szőve humorral, vagy ha tetszik, iróniával, gúnnyal, fonáksággal. Ő láthatólag azt akarta, hogy a közönség bizonyos időközönként nevessen, néha felszabadultan, néha - mint például a Hamletben többnyire - szorongva és kínosan" - írta Shakespeare-fordításairól Nádasdy Ádám. Shakespeare Hamletjét könnyen forgatható, zsebre vágható változatban, rövid utószóval jelenteti meg a Magvető Kiadó. Színház előtt és után kötelező!

"Shakespeare annyira jó szerző, ráadásul annyira népszerű a magyar közönség körében, hogy érdemes újra meg újra lefordítani. Minden újabb fordítás - érdemétől függetlenül - segít ápolni a hagyományt, a Shakespeare-kultuszt" - vallja Nádasdy Ádám. Az ő fordításában, könnyen forgatható, zsebre vágható változatban jelenteti meg a Magvető Kiadó Shakespeare egyik legismertebb művét, A vihart.

Egy kelet-magyarországi kisvárosban egyszer csak ledobják a fák tavaszi leveleiket. Mi történhetett: természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás? Hogyan lehet tovább élni a hétköznapokat a megváltozott körülmények között? Koroknai János, a városi gimnázium magyartanára nyomozni kezd a rejtély után. A közeli idősotthon, a tantermek és a barátai háza között ingázik a város utcáin, s eközben lépésről lépésre közelebb kerül nemcsak a saját családja titkainak, de a tágabb közösség működésének és működésképtelenségének megértéséhez is. Hogyan lehet egy észszerűtlenül működő világban észszerűen viselkedni? Egy széthulló társadalomban, széteső családban megőrizni a józan eszünket? A nagy sikerű Akik már nem leszünk sosem után Krusovszky Dénes második regénye ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Talányos történetek. Tóth Krisztina új kötete az elmúlt években született elbeszéléseit és tárcanovelláit tartalmazza - egy repülő légörvénybe kerül, egy idős asszony a gyógytornásznál felejti a karóráját, és többé nem lehet elérni, egy nő ellop egy piros kabátot a céges buliban, valaki nem találja a szemüvegét, rejtélyes üzenet érkezik, hogy meg kell etetni egy ismeretlen kutyát. Az Ahonnan látni az eget a jelenről szól, a velünk, körülöttünk élő emberek életének egy-egy hétköznapi epizódját emeli ki és mutatja meg: az olvasó pedig hol a háttérben meghúzódó válságokat, tragédiákat, hol pedig a mindennapi abszurditást, a felszabadult nevetést viszi magával belőlük. Tóth Krisztina kis történeteink nagy mestere - éleslátása, humora, finom megfigyelései méltán teszik napjaink egyik legjobb írójává.