Magvető Kiadó strana 7 z 97

"Miért nincs keverőcsap a londoni fürdőszobákban? Hogyan lehetett szőlőprést csempészni 1981-ben a vasfüggönyön túlra? Hogyan változtatta meg a Brexit a brit mindennapokat? Mit jelent valójában konzervatívnak lenni? Nádasdy Ádám évek óta él kétlaki életet London és Budapest között, így londoni levelei bennfentes, de mindig csodálkozni képes tudósítások. Nemcsak az angolokról tudhatunk meg belőlük sokat, de - a különbségek és a hasonlóságok miatt - a magyarokról is. "

A kötet az Esterházy Péterrel készült, magyar nyelven publikált beszélgetésekből kínál válogatást: az első nyomtatásban megjelent interjútól (1982) az utolsóig (2016). Kuriózumok és kihagyhatatlan nagyinterjúk egyaránt megtalálhatók Pál Sándor Attila válogatásában a közéletibb fókuszú beszélgetésektől a műhelybeszélgetésekig, és itt olvasható az Esterházy Péterrel készült beszélgetések eddig ismert legbővebb bibliográfiai jegyzéke is.

Felnőtté válni nehéz, de nem lehetetlen feladat. A világ népmesekincsében az egyik leggyakoribb téma éppen ez. Bárhol születik meg egy lány vagy egy fiú, ugyanazok az életpróbák várnak rá: útnak indulás, szülőkről való leválás, barátok és közösségek megtalálása, találkozás külső és belső segítőkkel és ellenfelekkel, a saját egyéni mintázatok megalkotása, az intimitás megtapasztalása, az elköteleződés. A mesék akkor tekintenek egy ifjúra felnőttként, ha sikeresen átment ezeken a próbákon, és kézben tartja saját életét. Felelősséget vállal önmagáért és másokért.Indiai, szibériai, afrikai, indián, skót, breton, észt, mongol, japán, baskír, koreai, eszkimó, német, finn, burmai, kínai, ír, török, orosz és magyar népmesék sorakoznak egymás után ebben a kötetben, és lépésről lépére végigvezetik olvasójukat a felnőtté válás buktatóin, de egyetlen állomásnál sem hagyják cserben. Mindig lesz megoldás, mindig lesz kiút, mindig lesz alternatíva. S hogy mindehhez még könnyebben hozzáférjünk: Boldizsár Ildikó minden mese elején megmutatja a hős tudását és tanulnivalóit, a könyv végén pedig egy összefoglaló tábla segíti a mesék értelmezését.

A Hajnalcsillag-sorozat harmadik részében Knausgard új fénytörésbe helyezi az első részben megismert szereplők életét, és ahogy gyűlnek a rejtélyek, egyre mélyebbre hatol az öröklét erdejébe. Syvert, a temetkezési vállalkozó Oroszországból hazatérve szembesül azzal, hogy napok óta nem jelentettek új halálesetet. A tizenkilenc éves Line beleszeret egy karizmatikus black metal zenészbe, és ezzel megnyílik előtte egy titokzatos és veszélyes szubkultúra. Geir, a rendőr a rituálisan lemészárolt zenekar ügyében nyomoz, és sötét titkokra bukkan. Kathrine, a lelkésznő a kétellyel és a férje paranoiájával küzd, Tove pedig próbál megszabadulni a fejében szóló hangtól, ami akar tőle valamit. A titokzatos csillag három napja lángol az égen, és az emberek különös álmokat kezdenek látni. A harmadik birodalomban ismét a természetfeletti feszül a norvég hétköznapoknak, a sötét erők felszabadulnak, és a világ lassan megmagyarázhatatlanul megváltozik.

Mivel jár egy betegség, ha nem tudjuk megnevezni, ha évtizedekig fogalmunk sincs, hogyan fog változni, ha évtizedekig kell várni a diagnózisra? Ha mindezek okán nincs elképzelés és tudás a gyógymódról, ha ötletek és próbálkozások mentén nő fel egy ember, miközben egyre nehezebbé válik számára minden fizikai tevékenység, és fiatalon kerekesszékben köt ki? Vajon hogyan épül bele az ismeretlen betegség és velejárói az identitásba? Mivel jár a küzdelem fizikai és lelki síkon?A Testodüsszeia vallomásos esszé, betegségkönyv: Magyary Ágnes, aki gyerekkora óta izombetegséggel küzd, kíváncsian, nagy erővel, sok humorral, szép, szomorú és vicces emlékek mentén halad, megidézve Susan Sontag, Esterházy Péter vagy Roberto Bolano gondolatait éppúgy, mint az ókori írókat.A Testodüsszeia intellektuális kalandtúra, könyv a gyengeségről és az erőről.

Mivel jár egy betegség, ha nem tudjuk megnevezni, ha évtizedekig nem tudjuk, hogyan fog változni, ha évtizedekig kell várni a diganózisra. Ha mindezek okán nincs elképzelés és tudás a gyógymódról, ha ötletek és próbálkozások mentén nő fel egy ember, miközben egyre nehezebbé válik számára minden fizikai tevékenység, és fiatalon kerekesszékben köt ki. Vajon hogyan épül bele az ismeretlen betegség és velejárói az identitásba? Mivel jár a küzdelem fizikai és lelki síkon? A Testodüsszeia önéletrajzi esszé, betegségkönyv: Magyary Ágnes, aki gyerekkora óta izombetegséggel küzd, nagy erővel, sok humorral, szép, szomorú és vicces emlékek mentén halad, megidézve Susan Sontag, Esterházy Péter vagy Robarto Bolano gondolatait éppúgy, mint az ókori írókat. A Testodüsszeia intellektuális kalandtúra, könyv a gyengeségről és az erőről.

Helen felajánlja a vendégszobáját régi barátjának, Nicolának. Nicola végstádiumú rákbeteg, és nem hajlandó szembenézni a ténnyel, hogy a betegsége visszafordíthatatlan. Mivel nem hisz a hagyományos gyógymódokban, alternatív módszerek után néz, és C-vitamin-kúrára érkezik Melbourne-be a kétes hírű Theodore Intézetbe. Az együtt töltött három hét próbára teszi a két nő barátságát. Amikor a kezelések teljesen leszívják Nicola erejét, Helen úgy dönt, hogy közbelép, és szembesíti őt a valósággal. Helen Garner modern klasszikusa azoknak az embereknek ad hangot, akik beteg barátjukat, hozzátartozójukat ápolják, és azt mutatja meg, hogyan forgatja fel a beteg és környezete életét a halál kérlelhetetlen közelsége. A vendégszoba kendőzetlenül, fanyar humorral beszél tagadásról, tehetetlen dühről, öregedésről és a barátság határairól.

Helen felajánlja a vendégszobáját régi barátjának, Nicolának. Nicola végstádiumú rákbeteg, és nem hajlandó szembenézni a ténnyel, hogy a betegsége visszafordíthatatlan. Mivel nem hisz a hagyományos gyógymódokban, alternatív módszerek után néz, és C-vitamin-kúrára érkezik Melbourne-be a kétes hírű Theodore Intézetbe. Az együtt töltött három hét próbára teszi a két nő barátságát. Amikor a kezelések teljesen leszívják Nicola erejét, Helen úgy dönt, hogy közbelép, és szembesíti őt a valósággal. Helen Garner modern klasszikusa azoknak az embereknek ad hangot, akik beteg barátjukat, hozzátartozójukat ápolják, és azt mutatja meg, hogyan forgatja fel a beteg és környezete életét a halál kérlelhetetlen közelsége. A vendégszoba kendőzetlenül, fanyar humorral beszél tagadásról, tehetetlen dühről, öregedésről és a barátság határairól.

A felbolydult, napról napra változó világhelyzet Sándor Iván regényének színtere. Alakjainak sorsa, története felidézi a sötét múltat és a bizonytalan jövőt is. Ezt játszatja el a Raktár Teátrum Igazgató-Rendezője kis színpadán. Erről ad hírt a másik főszereplő, a Lex-ikon.hu portál Tudósítója. Körülöttük színészek, szerkesztők, levéltárosok, festők, a hatalom emberei és kiszolgálóik, élők, holtak körtánca.Sándor Iván sűrített-tömörített regénypoétikájával minderről képek, álmok, emlékek, ősi relikviák összhangzásában szól.

A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből adunk válogatást: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt.

Frank McCourt hatvanhat évesen, nyugdíjas tanárként debütált Angyal a lépcsőn című könyvével, amely azóta valóságos kultkönyv lett. McCourt a világválság sújtotta Brooklynban látja meg a napvilágot, frissen Amerikába emigrált ír szülők gyermekeként, majd az írországi Limerick nyomornegyedeiben nevelkedik. Édesanyjának, Angelának nincs miből ennivalót vennie a gyerekeinek, mivel az apa, Malachy csak nagy ritkán dolgozik, s ha igen, akkor is elissza, amit keres. A léha és megbízhatatlan apa csupán egyvalamit tud nyújtani gyerekeinek: a történetet, a mesét. Franknek az életet jelentik apja meséi Írország megmentőjéről, Cuchulainről, és az Angyalról, aki a kisbabákat hozza az édesanyjának. Talán a történeteknek, a meséknek köszönhető, hogy Frank túléli a viszontagságokat, tűri a nyomort - azért él, hogy visszajusson Amerikába, majd sok-sok év múlva elmondhassa a saját meséjét, humorral és megbocsátón. "Amikor visszapillantok a gyerekkoromra, nem is értem, hogyan éltem túl. Természetesen nyomorúságos gyerekkorom volt - a boldog gyerekkor egy hajítófát sem ér. A szokványos nyomorúságnál persze rosszabb a nyomorúságos ír gyerekkor, de még ennél is sokkal rosszabb a nyomorúságos ír katolikus gyerekkor."

Frank McCourt hatvanhat évesen, nyugdíjas tanárként debütált Angyal a lépcsőn című könyvével, amely azóta valóságos kultkönyv lett. McCourt a világválság sújtotta Brooklynban látja meg a napvilágot, frissen Amerikába emigrált ír szülők gyermekeként, majd az írországi Limerick nyomornegyedeiben nevelkedik. Édesanyjának, Angelának nincs miből ennivalót vennie a gyerekeinek, mivel az apa, Malachy csak nagy ritkán dolgozik, s ha igen, akkor is elissza, amit keres. A léha és megbízhatatlan apa csupán egyvalamit tud nyújtani gyerekeinek: a történetet, a mesét. Franknek az életet jelentik apja meséi Írország megmentőjéről, Cuchulainről, és az Angyalról, aki a kisbabákat hozza az édesanyjának. Talán a történeteknek, a meséknek köszönhető, hogy Frank túléli a viszontagságokat, tűri a nyomort - azért él, hogy visszajusson Amerikába, majd sok-sok év múlva elmondhassa a saját meséjét, humorral és megbocsátón.  "Amikor visszapillantok a gyerekkoromra, nem is értem, hogyan éltem túl. Természetesen nyomorúságos gyerekkorom volt - a boldog gyerekkor egy hajítófát sem ér. A szokványos nyomorúságnál persze rosszabb a nyomorúságos ír gyerekkor, de még ennél is sokkal rosszabb a nyomorúságos ír katolikus gyerekkor."

Egy fiatal lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Mese ez, vagy valóság? Erdős Virág történetében mindkét lehetőség egyszerre adott. Abszurd, groteszk, vicces és szívszorító jelenetek során követhetjük végig Lili felnőtt életét, aki csak szeretne végre otthon lenni valahol.

Egy fiatal lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Mese ez, vagy valóság? Erdős Virág történetében mindkét lehetőség egyszerre adott. Abszurd, groteszk, vicces és szívszorító jelenetek során követhetjük végig Lili felnőtt életét, aki csak szeretne végre otthon lenni valahol.

Jókai Mór az első rendszeresen olvasó magyar nőnemzedékek kedvenc szerzője volt, aki a férfiírók között (talán azóta is) példátlan érdeklődéssel fordult a nők felé. A ma róla élő képet nagyrészt a nőrokonai emlékezéseiből sarjadt legendák alakították ki. Anyja, első és második felesége, unokahúgai és nevelt lányai úgy formálták az író életét, hogy közben ki is voltak szolgáltatva neki. Ennek a könyvnek ezek a nők a főszereplői, s Jókaival is a hozzájuk kötődő szerepeiben - Pulay Mária fiaként, Laborfalvi Róza és Nagy Bella férjeként, Jókay Jolán és Jókai Róza nevelőapjaként, Váli Mari nagybátyjaként - találkozunk, miközben bepillantást kapunk abba is, hogy ezek a nőalakok miként hatottak Jókai írói világára. Mit írt meg százszor, és miről nem akart tudomást venni az a férfi, aki egykor milliók tudatát formálta a műveivel? S hogyan akartak megjelenni életének főszereplői a nagy író legendájában? Szécsi Noémi az író iránti rajongással, de legendaoszlató tárgyilagossággal, nőtörténeti szempontból írta meg ezt a "Jókai-regényt".

Ez a Szindbád nem az a Szindbád. Nem a Krúdy teremtette hős, hiszen nevét egyenesen a mesés Bagdad környékén utazva kapta; nem a múlt tűnt szépségeinek és asszonyainak, hanem tolvajok, csalók és gyilkosok nyomát keresi, és bár egyáltalán nem veti meg a zsírkarikás húslevest, kedvence a főtéri kioszkban árult olajban sült halfej.Egy képzeletbeli, mégis gondos és színes vonásokkal megfestett város, Nyárliget a színtér, az idő pedig a nagyon is valós huszadik század, a húszas évektől kezdve egészen a második világháború végéig.Szindbád, a friss diplomás nyomozó hamar tanúbizonyságot tesz képességeiről: logikája és emberismerete segíti, hogy minden ügyet sikeresen megoldjon. Csabai László könyvének nagy erénye, hogy egyik bűnügy sem az élettől elrugaszkodott fantáziálás, hanem nagyon is hihető esemény. Szindbád alakja pedig nem valamiféle szuperhős, hanem gyakorlatias és következetes detektív, akit a Közel-Keleten eltöltött gyermekkora és a távoli, egzotikus civilizációban szerzett tapasztalatai tesznek mégis titokzatossá. És, amint az minden jó bűnügyi történetben kötelező, a végéről nem marad el az igazán nagy csattanó sem.