MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont strana 2 z 5

Az Árpád-ház családi összeköttetései mindig is élénken foglalkoztatták a magyarországi történetírást és az e kor iránt érdeklődő nagyközönséget is. E kötettel az olvasó tulajdonképpen két, a témába vágó könyvet is a kezében tart. Az első rész a korai Árpád-kor dinasztikus kapcsolatain keresztül tárja elénk a korszak eseményeit. Az Árpádok Géza fejedelemtől egészen Kálmán király koráig tartó időszakának családtörténetét és dinasztikus konfliktusait a lengyel Piast- és a cseh Přemysl-házzal összehasonlításban mutatja be olyan társadalomtörténeti fogalmakkal egyetemben, mint a senioratus és a primogenitura, illetve olyan, eleddig Magyarországon csak kevésbé kutatott jelenségekkel összhangban, mint az amicitia, a consilium és az auxilium. A második részt az Árpádok genealógiai adatbázisa alkotja, amely a lehető legszélesebb forrásbázisra és a vonatkozó szakirodalmi áttekintésre alapozva taglalja a dinasztia valós és vélt rokoni kapcsolatait. A könyvet a három dinasztia összekapcsolt genealógiai táblája is gazdagítja.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoport a magyar gazdasági élet működésében és változásában szerepet játszó tényezőket interdiszciplináris kutatások keretében tanulmányozza. Egyik fontos feladata a királyi hatalom gazdasági életben betöltött szerepének feltárása. E célt szem előtt tartva vizsgálja a kutatócsoport a királyság bevételeit, a pénzverést, a pénzügyigazgatás vezető szerveit, nem megfeledkezve az uralkodók által hozott, a gazdasági élet szempontjából jelentős intézkedések bemutatásáról sem. A kutatás másik témaköre a középkori városok történetét érinti, mivel e települések gazdaságpolitikája nemcsak az ország életére gyakorolt hatást, de ez volt az a tényező is, amelyen keresztül a Magyar Királyság bekerülhetett a középkori Európa gazdaságának vérkeringésébe. A kutatócsoport a városi rendelkezéseket, a városok hazai és nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepét, a helyi gazdasági helyszíneket, a városokat összekötő utakat, valamint a városi vállalkozásokat helyezi a figyelem középpontjába. Jelen tanulmánykötet a kutatócsoport szerteágazó programjának valamennyi területét érinti, ügyelve arra, hogy az egyes résztémakörök szorosabb vagy lazább szálakkal kötődjenek egymáshoz.

Murber Ibolya történész, az ELTE BDPK Szombathely oktatója. Doktori fokozatának megszerzése után több szemeszteren keresztül oktatott a Bécsi Egyetemen, a Saar-vidéki Egyetemen, illetve az Andrássy Gyula Német Nyelvű Magánegyetemen is. Kutatott többek között Bregenzben, Bécsben, Berlinben és Greifswaldban. Számos rangos külföldi kutatási ösztöndíjat is elnyert. Két gyermek édesanyja és családjával jelenleg Táplánszentkereszten él. Az első világháború után Magyarország elveszítette nyugati határvidékét és Ausztria megkapta Burgenlandot. A két érintett ország diplomáciai, gazdasági és katonai eszközöket nem kímélve évekig küzdött "Nyugat-Magyarországért". Saját szemszögéből nézve Bécs és Budapest álláspontja egyaránt legitim és érthető volt. Ausztria a határvidék többségében német ajkú területére tartott igényt. Magyarország "poszt-trianoni" állapotában a területátadás tudatos halogatása szimbolikus üzenetet hordozott: a revízió reményét volt hivatva fenntartani. Murber Ibolya legújabb könyve azt mutatja be, hogy miként vált ez a határvita a háború utáni válságkezelés részévé, illetve miként használta fel a mindenkori bécsi és budapesti vezetés a "nyugat-magyarországi kérdést" más, megoldatlan problémák és hibák elfedésére.

Sudár Balázst és B. Szabó Jánost szoros szakmai barátság és sok közös gondolkodás kapcsolja össze, nem meglepő hát, hogy egy idő után közös publikációkkal is a nyilvánosság elé léptek. Önálló és közös írásaikat ugyanaz a két dolog jellemzi: 1. az elődöknek járó köteles tisztelet mellett sem riadnak vissza a tudományos status quo, az évtizedeken át megingathatatlannak bizonyult paradigmák megkérdőjelezésétől; 2. a magyarok korai történetét visszahelyezik abba a keretbe, amelyben az egyedül értelmezhető: a lehető legszélesebb értelemben felfogott sztyeppetörténetbe. A téma természetéből kifolyólag nem állítható, hogy minden érintett problémát végérvényesen megoldottak volna, vagy hogy minden ötletük időtállónak bizonyul majd. Annál is kevésbé, mert ők maguk sem ezzel az igénnyel lépnek fel. Valójában a megközelítésmódjuk: a megcsontosodott tételek alapos körüljárása, újragondolása, a bizonyítékok gondos mérlegelése, korábban elhanyagolt összefüggések figyelembevétele és számos új ötlet felvetése teszi írásaikat izgalmassá és megkerülhetetlenné. Az a szemléletmód, mely szerint a magyarság korai története nem magyar belügy, hanem Eurázsia történetének szerves része, és nemzetközileg releváns tudományos kérdés.