Nap Kiadó

A keresztény húsvét a mindenség legcsendesebb, s leghatalmasabb detonációja, a feltámadt Krisztus, s vele az egész teremtett világ dicsősége és megújulása írja Pilinszky János. Ez a kis gyűjtemény a katolikus költő húsvét témakörében megjelent í rásait tartalmazza

A 250 települést bemutató mű első kötetében 94 településről esik szó. A földrajzi behatárolás és jellemzés után nagyjából időrendben következnek az adatok, melyek kiterjednek a település korai okleveles említéseire, a lélekszám, a nemzetiségi és vallási viszonyokra, a foglalkozási tagolódásra, megélhetési lehetőségekre, olykor nyelvjárási jellegzetességekre is. A feldolgozott terület nem a szoros, hanem a tágabb értelemben vett Moldvát öleli föl. Benne vannak azok az észak-moldvai egykor volt magyar falvak is, amelyeket a 18. század végétől az első világháborúig Bukovina területén tartottunk számon, és Moldva városai is, Aknavásártól Bákóig. Eddig senki nem csinált még ilyen áttekintést, pedig másfélszáz éve érlelődik rá az igény.

E könyvben az olvasó bő válogatást talál abból a daltömegből, mely a jó fél évszázad előtti magyar társadalomnak még közös dalkészlete volt. Műfajilag osztályozatlan, minőségileg rangsorolatlan szájhagyományos dalok vannak itt együtt - könyvünk ezért kapta az egyszavas Nótáskönyv címet. A többnyire időtöltéshez, mulatáshoz, "nótázáshoz" használt dalokat szoktuk a mindennapi beszédben "dal" helyett "nótá"-nak mondani. A 19. század elején nótának - idegen táncoktól való megkülönböztetésül: magyar nótának - a hangszeres verbunkos darabokat nevezték. A század közepétől a népes dal lett e megnevezés örököse. Ezzel együtt a népszokáshoz szorosan nem kötött népdalokra is hamarosan ráragadt a nóta megjelölés. A dalok így együtt - azonos szinten bemutatva - azt a természetes sokféleséget képviselik, melyben az utolsó dalos korszak magyar nyelvű lakosságának nagyjából megegyező közös daligénye fejeződik ki. Vannak e dalok között régiek és újabbak, szépek és kevésbé szépek, ízlésesek és kevésbé ízlésesek, sikerültek és kevésbé sikerültek, vannak parasztiak, és polgáriak. Ilyen együttesben a művészileg alig értékelhető darab is helyén van, felértékelődik.

A kötetben található 75 vershez a Kallós Zoltán Alapítvány Válaszúti Szórványkollégium és a budapesti Nádasdy Kálmán Művészeti iskola diákjai készítettek színes illusztrációkat.

"E könyvben az olvasó bő válogatást talál abból a daltömegből, mely a jó fél évszázad előtti magyar társadalomnak még közös dalkészlete volt. (...)" (Sárosi Bálint)

A magyar költészet érdeklődését és felelősségtudatát mindig is megszabta a magyarság történelmi sorsát és tennivalóit érintő stratégiai gondolkodás. Ez a gondolkodás kapott hangot "A Dunánál" soraiban is. A vers recepciójából válogatott Pomogáts Béla, többek között Alföldy Jenő, Bori Imre, Kodolányi Gyula, Lengyel András, N. Horváth Béla, Szabolcsi Miklós, Tverdota György írásait. A verset - a sorozat jellege szerint - fakszimilében is közöljük.

A Nap Kiadó költő szerzői: Ágh István, Csokits János, Csoóri Sándor, Ferencz Győző, Kodolányi Gyula, Lator László, Lukács Sándor, Papp Zoltán, megnevezték a legkedvesebb 5 József Attila-versüket. A könyv első részében ezt a versválogatást olvashatjuk, a Magyarázatok ciklusban pedig költőink a választásukat kisesszékben meg is indokolják.

A Nap Kiadó költő szerzői, Ágh István, Csoóri Sándor, Ferencz Győző, Kodolányi Gyula, Lator László, Lukács Sándor, Papp Zoltán, Szepesi Attila és Tóth Erzsébet megnevezik 5-5 legkedvesebb Ady-versüket, és rövid esszében elmondják, hogy miért azt választották.

Ardamica Zorán losonci író, költő, fordító, publicista, egyetemi tanár. Kötetében a 2008-2011 között íródott különvéleményei olvashatóak, melyek elsősorban a szlovákiai politikai és közéleti eseményekre reflektálnak. Természetesen magyar vonatkozásokkal, és nézőpontból, de leginkább Ardamica Zorán személyes nézőpontjából.

"Alig egy emberöltő, amely időkeretbe foglalja fiatalon elhunyt írónőnk, Kaffka Margit válogatott leveleit. E kötet most közreadja a különböző nyomtatott válogatásokban és levéltárakban jelenleg fellelhető kéziratokat, kiegészítve az eddig kiadatlan vagy nehezen hozzáférhető levelekkel, így most először áll együtt legnagyobb magyar írónőnk tragikusan rövid emberi és írói életének levélhagyatéka. (...)" (Részlet az Előszóból)

"A kötet válogatás Kiss Gy. Csaba 2005 óta született esszéiből, tanulmányaiból. Közép-európai határterületekről, határvidékekről, ha úgy tetszik, végvidékekről, azok kulturális emlékezetéről, a nemzeti kultúrák határfölületeiről, kapcsolatainkról szólnak ezek az irodalom- és művelődéstörténeti írások, olyan tájakon és városokban keresztül, amelyekhez gazdag, gyakran elfelejtett magyar szellemi örökség társul." (a Kiadó)

A kiadvány tájegységenként veszi sorra a dél-szlovákiai középkori templomokat, leírja történetüket, építészeti-művészettörténeti jellegzetességeiket. A leírásokat számtalan színes fotó illusztrálja.

Pusztay János könyve az anyanyelvünk története után érdeklődők és a nyelvtudomány szakemberei számára egyaránt tud újat mondani. Olvasmányos stílusa és szakmai felkészültsége segít abban, hogy a finnugor összehasonlító nyelvészet nekünk, magyaroknak mindig oly fontos kérdéséhez közelebb kerüljünk. Kutatásainak fontos újdonsága, hogy a magyar nyelv születését és fejlődését nemcsak az ún. uráli alapnyelvvel való kapcsolatában, hanem az emberi nyelv kialakulásával, fejlődésével összefüggésben vizsgálja, a hátteret a genetika, az antropológia, a klimatológia és a régészet - a téma szempontjából- lényeges adatai alapján rajzolva fel. E nézőpontból közelítve nyelvünk múltjához, tudományosan megalapozott, újszerű választ ad arra a problémára, hogy a magyar nyelv miért és hogyan finnugor, s a magyar nép miért és hogyan nem az. Művelődéstörténetünk sajátos vonása, hogy a nyelvünkkel kapcsolatos elméletek mindig feszült vitákat keltettek. Nincs ez másként ma sem. Ezért a szerző kötete második részében a személyét és nézeteit támadó szakmai vádakra válaszol.