Nap Kiadó

Szörényi László életműkiadásának új kötetében az irodalomtörténész tárgyuk iránt odaadó tiszteletet tanúsító, egyúttal az olvasó tiszteletét is kivívó tanulmányai sorakoznak. Nem az esendőség, hanem klasszikus értékek állnak középpontjában. Ott van bennük Szörényi szellemi eleganciája és természetessége: szinte észrevehetetlen, hogy mekkora tudás, szellemi energia sűrűsödik bennük. Valahogy úgy, ahogy az igazán erős emberek sem erőlködnek, nyögnek, nem guvad a szemük az erőfeszítéstől, amikor mások számára megmozdíthatatlan súlyokat mozgatnak. A látványos erőkifejtés a cirkuszi erőművészek sajátja, akikről könnyen kiderülhet, hogy súlyzóik valójában fából készültek. Szörényi hatalmas, gigantikus súlyokat emelget olyan könnyedén, mintha ez magától értetődő volna. E könnyedség mögött nemcsak istenadta tehetség van, hanem kivételes munka, felülmúlhatatlan olvasottság. Utánozhatatlan ötletességgel mutat rá a művek közötti rejtett kapcsolatokra, ami elképzelhetetlen volna korokat és kultúrákat összekötni képes, lenyűgöző ismeretanyaga, minden apróságra kiterjedő figyelme nélkül. Főszereplői (a teljesség igénye nélkül) Arany János, Madách Imre, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc. Komoly tárgya "ellenére" letehetetlenül izgalmas, és sokszor igen humoros olvasmány. Az NKA támogatásával.

E könyvben az olvasó bő válogatást talál abból a daltömegből, mely a jó fél évszázad előtti magyar társadalomnak még közös dalkészlete volt. Műfajilag osztályozatlan, minőségileg rangsorolatlan szájhagyományos dalok vannak itt együtt - könyvünk ezért kapta az egyszavas Nótáskönyv címet. A többnyire időtöltéshez, mulatáshoz, "nótázáshoz" használt dalokat szoktuk a mindennapi beszédben "dal" helyett "nótá"-nak mondani. A 19. század elején nótának - idegen táncoktól való megkülönböztetésül: magyar nótának - a hangszeres verbunkos darabot nevezték. A század közepétől a népies dal lett e megnevezés örököse. 330 kotta és szöveg található a gyűjteményben. Az összeállító Sárosi Bálint bemutatja azt is, hogy melyik dal melyik híres embernek a kedvenc nótája, és ahol nem a nép, hanem konkrét a szerző, ott a zeneszerző nevét is feltünteti, továbbá (mint e téma legautentikusabb tudója) a mű elején a magyar népdalkinccsel kapcsolatos összefoglaló tanulmányát is olvashatjuk. Az NKA támogatásával.

A világ nyelveinek nagy része veszélyeztetett helyzetben van. Előrejelzések szerint századunk végére a nyelvek 50, de akár 80%-a is eltűnhet vagy kerülhet erősen veszélyeztetett helyzetbe. A finnugor (uráli) nyelvcsalád helyzetén keresztül mutatjuk be a nyelvek eltűnésének folyamatát. A mintegy 20 nyelvet magában foglaló nyelvcsaládban vannak államnyelvek, amelyek egyúttal az EU hivatalos nyelvei is (észt, finn, magyar), de a nyelvek zömét Oroszországban élő népek beszélik. Ezek a nyelvek az évszázados és az utóbbi években még erőteljesebbé váló orosz asszimilációs politika miatt fokozottan veszélyeztetett helyzetben vannak. Még az ún. regionális államnyelvek is (erza, moksa, mari, komi, udmurt) egyre inkább kiszorulnak a használatból, s válnak csak családon belül használt ún. konyhanyelvvé - a hangzatos és demokratikusnak látszó törvények ellenére. Nem megnyugtató a helyzete az észtnek, a finnek és a magyarnak sem. Nem csupán a demográfiai mutatók, az elvándorlás - amihez a magyar esetében hozzájárul még a nyelvterület szétszakítása is -, hanem az angol nyelvnek a globalizációval egyre erősödő szerepe miatt is megkezdődött a nyelvhasználat eróziója. mind politikai és szakmai szinten tesznek vagy tenni kellene, hogy a még menthető nyelvek fennmaradjanak, ezzel is hozzájárulva a világ nyelvi-kulturális sokszínűségének megőrzéséhez. A Szerző 75. születésnapjára

A kötetben található írások között persze különböző műfajú dolgozatokkal találkozhat az olvasó. Vannak köztük tudományos kutatás eredményeként létrejött tanulmányok, de rövidebb, ismeretterjesztő célzattal megírt munkák is. Ám mindegyikre jellemző, hogy helytörténeti vonatkozásokat tartalmaz elsősorban.

A történelmi Magyarország és a mai Szlovákia észak-nyugati régiója, tehát a valamikori Trencsén, Liptó és Árva vármegye rendkívül gazdag szakrális kulturális emlékekben. Ez a könyv ezt a gazdag építészeti emlékanyagot tudományos igényű, esztétikailag értékes képenyaggal és a hozzá fűzött műelemző szöveg segítségével mutatja be.

A második világháború után a Duna utcát mi, a Duna utcai fiúk szálltuk meg. Itt másztunk tetőkre, itt jártunk iskolába, itt húztunk először korcsolyát, itt kergettük a labdát és a lányokat. Mi, Duna utcai fiúk megérdemeljük, hogy legalább egyikünk megírja kalandjaink krónikáját. Ne haragudjanak, hogy én neveztem ki magamat krónikássá. - Július Satinský -

Jaffás és Kofolás nicknevek, műsorvezetői identitások. Polgári nevünkön mutatkoztunk be a hallgatóinknak, de általában így szólítottuk egymást a stúdióban. Miért volt rá szükségünk? És egyáltalán, miért akar egy médiaszakember és egy transzlatológus nyelvi ismeretterjesztő műsort készíteni? Nem akartak. Interjúhelyzetben jött az ötlet. Fordításról, közösségi kétnyelvűségről beszélgettünk a pozsonyi Pátria Rádió stúdiójában, ahol azt találtam mondani, hogy: minden kisebbségi ember egyben tolmács–fordító is, akár tudatosítja ezt, akár nem. Állítólag ez volt a kulcsmondat.

Csicsay Alajos új interjúkötete az 1999-es Embernevelők kései folytatásaként is felfogható. A Stafétabot interjúalanyai olyan szlovákiai magyar értelmiségiek, akik 1949/50-ben megnyílt magyar tannyelvű iskolákban kezdték tanulmányaikat, s bármilyen hivatást választottak is, valamiképpen a pedagógógusi pályán is tevékenykedtek, legalábbis életük bizonyos szakaszában. A beszélgetések három fő kérdés mentén bontakoztak ki: ki ki(k)től kapta azt az értékrendet, amely a pályaválasztását, majd az egész életpályáját determinálta. Hogyan tudott vele sáfárkodni, és végül ki(k)nek adta, adhatja tovább.

Az Abaúj-Torna, Zemplén és Sáros megye középkori templomatemplomait bemutató gazdagon illusztrált kötet végigvezeti az olvasót a Ipoly mentén, Gömörön, Abaúj-Tornán, majd a Bodrogközön és az Ung-vidéken. A fotókkal gazdagon illusztrált album segítségével a felvidéki román, és a gótikus kori templomokkal egyaránt megismerkedhetünk.

Ayoegül Çelik: A török Hamlet. Az ember, aki tudja, hogyan kell meghalni. Muhsin Ertugrul élete. Fordította: Akcal Réka. Shakespeare sírversét fordította Kodolányi Gyula. Szakértő: dr. Hóvári János. Álarcok sorozat B/5 alak, keménytáblás, korabeli fotókkal illusztrált, ISBN 978 963 332 168 3 - 270 oldal, 3297 Ft A 20. század eleji Törökországban vagyunk. Ki hinné, hogy ez a magyar olvasók számára ismeretlen Muhsin Ertugrul, akiről ez a könyv szól, először adott filmszerepet egy berlini vendégrendezésén Lugosi Bélának, a későbbi hollywoodi világhírű, Drakulát alakító, magyar származású színésznek; vagy hogy az ő meghívására érkezett Greta Garbo Isztambulba; vagy hogy Hollywoodban jó ismeretségbe került Charlie Chaplinnel; vagy hogy részt vett a világhírű drámaíró, Strindberg 75. születésnapján mint vendég? Muhsin Ertugrulról már a Tolnai Világlapja 1927. május 21-i számában is olvashatunk: Első ízben ő fordította le és ő játszotta el a Hamletet Törökországban - tudósítanak A török Hamlet című írásban. A színész-rendező-műfordító-író 1892. február 28-án született Konstantinápolyban; első színházi szerepét 1909-ben kapta. Ő volt a török színház megújítója, a török mozi (film) megalapítója, az ő nevéhez fűződik a török függetlenségi háborúról készült első dokumentumfilm is, a többi róla szóló történetet olvashatjuk e műben, amely nemcsak róla, hanem a török színház- és filmművészet kezdeteiről is beszámol igen érdekesen és olvasmányosan. A török kulturális minisztérium (TEDA) támogatásával

Tamás Menyhért Kossuth-díjas költő 80 éves! 15 évvel ezelőtt, 2005-ben jelent meg a Halparádé, már talán azok is elfelejtették, akik akkor a könyvet megvásárolták. Lacza Márta csodálatos illusztrációival egy valóságos "haltanulmány gyerekeknek" lehetne a rövid összefoglaló. Mindez játékosan, csilingelve, versekben, vidáman... A másik - szintén az unokának íródott - könyv is jó régen,12 éve íródott, 2008-ban. Szintén Lacza Márta varázslatos rajzaival. "Beki. Ki más lenne gyermekverseim ihletője, mint az Angliában élő unokám" - írja a költő. Az unoka már nagylány, de a második kiadás, ami a Szerző 80. születésnapjára jelent meg, sok gyermeknek szerezhet igazi örömöt. Az MMA támogatásával.

A trianoni békediktátum következtében sok ágra szakadt magyarság egyharmada kisebbségi sorba került. A kisebbségi sors szinte mindig veszélyeztetett helyzetet szül. Akkor is, vagy talán még inkább, ha a kisebbség egy adott terület őslakossága. Helyzetüket befolyásolja a többségi nemzet kisebbségpolitikája, de magának a kisebbségnek is a többséghez és a saját helyzetükhöz való viszonya. A Magyar szemhatár sorozat köteteiben az érintettek beszélnek helyzetükről, arról, hogyan gondolkodnak önmagukról, hogyan ítélik meg helyzetüket és jövőjüket, s teszik ezt - szándékunk szerint - pártsemlegesen. Az Anyanyelvápolók Szövetsége támogatásával.

2020-ban Fiume Európa egyik fővárosa lett. Ebből az alkalomból – és hogy ne menjen feledésbe, hogy ez a város magyar város is volt – született az antológia Fiuméról. „Érdekes, hogy a tengeri halpiac reggeltől estig, sőt néha késő éjjel is, folyton tele van vásárló közönséggel. A piacon legtöbb a hal ősszel, tavaszkor és télen, ha ugyan ekkor csendes az időjárás. Ha igen nagy szelek fújnak, vagy pedig ha szélcsend van, a halpiac rendesen üres. De még szomorúbb képet nyújt meleg nyári napokon, mikor a halárusok tétlenül, keresztbe vetett karokkal ácsorognak a csarnokban és néha azt a néhány halat kínálgatják, amit horoggal, vagy parti hálóval fogdosott össze éjnek idején egynémely avatatlan kontár. Ezek is egytől-egyig „scombri”-ik (Somber scomber). Horoggal halásszák. Nyáron néha olyan tömérdek számban jelennek meg a partok közelében, hogy szinte kézzel is lehet őket fogdosni. Ilyenkor aztán besózzák és hordókba rakva kerülnek forgalomba. A nyári halpiac rendes vendége a tinhal. Egészben alig látható, mert nagy, néha 3–4 méter hosszú, s fölszeletelve árulgatják, akárcsak a szarvasmarha húsát. Tengerpartokon fogják a tonnarákban vagy tinhalász telepeken. Partunkon néha rengeteg nagy seregekben szoktak megjelenni. Ha sokat fognak, akkor a java részét Triesztbe és Velencébe szállítják” – olvashatjuk a könyvben Garády Viktortól 1901-ből. De benne van Kossuth Lajos Fiuméból írt levele feleségének, olvashatunk Széchenyi Naplójában fiumei látogatásáról és sok más korabeli magyar vonatkozású írást. Az NKA támogatásával.

A verseskötet időrendben második – Szabadság ellenszélben (1968-l974) című – ciklusának első darabjai még 1968-1969-ben, Bodnár Gyula szülővárosában, Királyhelmecen, születtek és láttak napvilágot az az idő tájt a pozsonyi Irodalmi Szemlében jelentkező „kilencek” nemzedékének ihletésére, egyszersmind Woodstock, a diáklázadásokkal fűtött korszellem, valamint nálunk a 68-as események hatására. Ugyanis a kortárs „kilencek” a szintén pályakezdő Bodnár érzéseit, gondolatait írták tápászkodó irodalmunkban újnak számító versnyelven, új formakultúrát teremtve. 1974-ben immáron az Új Szó kulturális rovatának munkatársaként, annyira magával ragadta a napilapkészítés, hogy verset többet egyet sem írt. Negyven esztendő múlván azonban, bőven túl a hatvanon, láss csodát!, egy kórházi pillanat váratlanul előcsalt belőle egy verssort, majd egyik verset a másik után. Búvópatak bukkan így elő, merthogy újabb sorozat kezdődött el, újabb versek jöttek, meg is jelentek a magyarországi Bárkában, a hazai Irodalmi Szemlében és az Opusban. Ezek alkotják az Érkezés Aritmiából első ciklusát Jég a leszállópályán (2014-2020) címmel. A második ciklus darabjaihoz hasonlóan itt is megjelenik a szülőföld, a gyermekkor, de már kevésbé téma a szerelem, inkább az életkor előrehaladtával a 21. századi társadalmi, közéleti változások, környezeti hatások és jelenségek az ihlető forrásai, melyek befolyásolják az egyén életét. Ezek köszönnek vissza itt, hol komor képekben, hol iróniába csomagolva, játékos formákban.

Az a kedves olvasó, aki kíváncsisággal vagy érdeklődéssel a kezébe veszi ezt a lexikon kötetünket, igen érdekes s talán hasznos idő- és térbeli utazásra jöhet velünk az egykori Felső-magyarországra, azaz a mai Szlovákiában lévő Felvidékre, ahol számos fürdő várja napjainkban is az ott fürödni vagy felüldülni vágyókat. Ámhogy mennyivel több és gazdagabb volt ez régen, azt csak az emlékek világa, a dédnagymamák s nagymamák nosztalgiával átitatott történetei, vagy éppen egy-egy szép és féltve őrzött fénykép, képeslap, pohár vagy fürdőbáli meghívó őrizte meg. Tartson velünk időutazásunkra - könyvünk bemutat közel száz olyan fürdőt, hévízforrást vagy ásványvízkútfőt, valamint az ezekre épült balneológiai gyógyhe!lyeket, amelyek már sok esetben évszázadok óta, de a fénykorukat a XIX. század végén megélve később eltűntek, sok eset!ben azonban napjainkban is virágzóan működnek szolgálva pihen!ni és gyógyulni vágyókat egyaránt. Ismerje meg a korabeli díszes nyomású fürdőbelépőjegyek, ásványvizek reklámcímkéit, etikettjeit, plakátjait.