Nap Kiadó

"Ötven évvel ezelött Pozsony vidám hely volt, tele cigányzenével, libasülttel, borral, diós és mákos pozsonyi kiflivel... Táncos kedvű, illatos város volt. Szüleink fiatalok voltak, a kommunisták még nem tették rá kezüket a vagyonukra, szép, nyugodt Európáról álmodtak. A régi Pozsony lakói szabadon lélegeztek, és úgy hitték, ez így is marad" – írja egyik naplóbejegyzésében Július Satinský, aki szívesen és jól beszélt magyarul, mégis a szlovák kultúra ikonikus alakjává vált íróként, humoristaként, színészként – és a háború utáni Pozsony életének krónikásaként. A Duna utcai fiúk után a második magyarul megjelent kötetét tartja most kezében az olvasó. Szlovákról fordította: Juhász László.

Hasonlóan az 2024-es I. részben megjelent rövid írásokhoz, ezúttal is a magyar királyok, Magyarország sorsát befolyásolni képes felvidéki jelesek, írók, művészek, történelmi, művészeti emlékek, emlékhelyek fotókkal illusztrált rövid bemutatására vállalkoztak a szerzők.

Bereck József (1945–2013) születésének 80 éves jubileuma szolgáltatott alkalmat arra, hogy egybegyűjtsük önálló szépirodalmi köteteinek anyagát. A kötet íve az 1974-es Vihar előtt-től az 1993-as Végső visszaszámlálás Határeset c. ciklusáig terjed. Reményeink szerint nem pusztán a (meg)emlékezés gesztusát találja ebben az olvasó, hanem inkább afféle szerény felhívást e fontos életmű újraolvasására. „Néha-néha, amikor víztiszta éjszakákon szememre hullanak a csillagok, amikor számonkérhetetlenek és ellenőrizhetetlenek a leglényegesebb erők, fájdalmas-józanul érzem: mérhetetlen önzéssel és kicsinyes gyávasággal, szinte egész létünkben reszketve egymásért élünk, pedig a mindent meghatározó vágyak, reménységek, szerelmek és nagy-nagy ragaszkodások végén egyformán belehalunk egymásba, mintha a halál lenne a legbiztosabb meghatározónk...”

Molnár Norbert (1969) újságíró. A Nagyölved-Párkány-Pozsony tengelyen szocializálódott. Dolgozott az Új Szó napilapnak, a Pátria rádiónak, a Duna Televíziónak, a Magyar Narancsnak, a Magyar Hírlapnak és a hvg-nek. Volt az Új Szó és a Pátria rádió főszerkesztője, alapító igazgatója volt a Kisebbségi Kulturális Alapnak, vagyis a Kultminornak. A Monogram az első könyve. MN szeret beszélgetni. Az elmúlt években erről a Pátria rádió hallgatói is meggyőződhettek. Műsorában a szlovákiai magyar kulturális élet szereplőit faggatta - volt köztük színész, rendező, műfordító, történész, performer, újságíró, könyvkereskedő. Mind ismert arcok, akik a médiában is gyakran megszólalnak az aktuális munkájuk kapcsán vagy szakértőként.

Szörényi László életműkiadásának új kötetében az irodalomtörténész tárgyuk iránt odaadó tiszteletet tanúsító, egyúttal az olvasó tiszteletét is kivívó tanulmányai sorakoznak. Nem az esendőség, hanem klasszikus értékek állnak középpontjában. Ott van bennük Szörényi szellemi eleganciája és természetessége: szinte észrevehetetlen, hogy mekkora tudás, szellemi energia sűrűsödik bennük. Valahogy úgy, ahogy az igazán erős emberek sem erőlködnek, nyögnek, nem guvad a szemük az erőfeszítéstől, amikor mások számára megmozdíthatatlan súlyokat mozgatnak. A látványos erőkifejtés a cirkuszi erőművészek sajátja, akikről könnyen kiderülhet, hogy súlyzóik valójában fából készültek. Szörényi hatalmas, gigantikus súlyokat emelget olyan könnyedén, mintha ez magától értetődő volna. E könnyedség mögött nemcsak istenadta tehetség van, hanem kivételes munka, felülmúlhatatlan olvasottság. Utánozhatatlan ötletességgel mutat rá a művek közötti rejtett kapcsolatokra, ami elképzelhetetlen volna korokat és kultúrákat összekötni képes, lenyűgöző ismeretanyaga, minden apróságra kiterjedő figyelme nélkül. Főszereplői (a teljesség igénye nélkül) Arany János, Madách Imre, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc. Komoly tárgya "ellenére" letehetetlenül izgalmas, és sokszor igen humoros olvasmány. Az NKA támogatásával.

E könyvben az olvasó bő válogatást talál abból a daltömegből, mely a jó fél évszázad előtti magyar társadalomnak még közös dalkészlete volt. Műfajilag osztályozatlan, minőségileg rangsorolatlan szájhagyományos dalok vannak itt együtt - könyvünk ezért kapta az egyszavas Nótáskönyv címet. A többnyire időtöltéshez, mulatáshoz, "nótázáshoz" használt dalokat szoktuk a mindennapi beszédben "dal" helyett "nótá"-nak mondani. A 19. század elején nótának - idegen táncoktól való megkülönböztetésül: magyar nótának - a hangszeres verbunkos darabot nevezték. A század közepétől a népies dal lett e megnevezés örököse. 330 kotta és szöveg található a gyűjteményben. Az összeállító Sárosi Bálint bemutatja azt is, hogy melyik dal melyik híres embernek a kedvenc nótája, és ahol nem a nép, hanem konkrét a szerző, ott a zeneszerző nevét is feltünteti, továbbá (mint e téma legautentikusabb tudója) a mű elején a magyar népdalkinccsel kapcsolatos összefoglaló tanulmányát is olvashatjuk. Az NKA támogatásával.

Csicsay Alajos új, tudományos-ismeretterjesztő munkájában James Lovelock Gaia- elméletéhez csatlakozik, elismerve, hogy a Föld élő bolygó, pontosabban a Földet behálózó élővilág egységes egészként működik. Munkájában az egész bioszférát, a maga bonyolultságában igyekszik az olvasók elé tárni, megismerésének kezdeteitől egészen a napjainkig. Több ezer éven át kalauzol bennünket, valóban az élővilág rengetegében, annak mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtti megjelenésétől, a legösszetettebb organizmusok, köztük az nemberi szervezet megszámlálhatatlan véletlenek folytán történt kialakulásáig.

A világ nyelveinek nagy része veszélyeztetett helyzetben van. Előrejelzések szerint századunk végére a nyelvek 50, de akár 80%-a is eltűnhet vagy kerülhet erősen veszélyeztetett helyzetbe. A finnugor (uráli) nyelvcsalád helyzetén keresztül mutatjuk be a nyelvek eltűnésének folyamatát. A mintegy 20 nyelvet magában foglaló nyelvcsaládban vannak államnyelvek, amelyek egyúttal az EU hivatalos nyelvei is (észt, finn, magyar), de a nyelvek zömét Oroszországban élő népek beszélik. Ezek a nyelvek az évszázados és az utóbbi években még erőteljesebbé váló orosz asszimilációs politika miatt fokozottan veszélyeztetett helyzetben vannak. Még az ún. regionális államnyelvek is (erza, moksa, mari, komi, udmurt) egyre inkább kiszorulnak a használatból, s válnak csak családon belül használt ún. konyhanyelvvé - a hangzatos és demokratikusnak látszó törvények ellenére. Nem megnyugtató a helyzete az észtnek, a finnek és a magyarnak sem. Nem csupán a demográfiai mutatók, az elvándorlás - amihez a magyar esetében hozzájárul még a nyelvterület szétszakítása is -, hanem az angol nyelvnek a globalizációval egyre erősödő szerepe miatt is megkezdődött a nyelvhasználat eróziója. mind politikai és szakmai szinten tesznek vagy tenni kellene, hogy a még menthető nyelvek fennmaradjanak, ezzel is hozzájárulva a világ nyelvi-kulturális sokszínűségének megőrzéséhez. A Szerző 75. születésnapjára

A kötetben található írások között persze különböző műfajú dolgozatokkal találkozhat az olvasó. Vannak köztük tudományos kutatás eredményeként létrejött tanulmányok, de rövidebb, ismeretterjesztő célzattal megírt munkák is. Ám mindegyikre jellemző, hogy helytörténeti vonatkozásokat tartalmaz elsősorban.

A történelmi Magyarország és a mai Szlovákia észak-nyugati régiója, tehát a valamikori Trencsén, Liptó és Árva vármegye rendkívül gazdag szakrális kulturális emlékekben. Ez a könyv ezt a gazdag építészeti emlékanyagot tudományos igényű, esztétikailag értékes képenyaggal és a hozzá fűzött műelemző szöveg segítségével mutatja be.

A második világháború után a Duna utcát mi, a Duna utcai fiúk szálltuk meg. Itt másztunk tetőkre, itt jártunk iskolába, itt húztunk először korcsolyát, itt kergettük a labdát és a lányokat. Mi, Duna utcai fiúk megérdemeljük, hogy legalább egyikünk megírja kalandjaink krónikáját. Ne haragudjanak, hogy én neveztem ki magamat krónikássá. - Július Satinský -

Jaffás és Kofolás nicknevek, műsorvezetői identitások. Polgári nevünkön mutatkoztunk be a hallgatóinknak, de általában így szólítottuk egymást a stúdióban. Miért volt rá szükségünk? És egyáltalán, miért akar egy médiaszakember és egy transzlatológus nyelvi ismeretterjesztő műsort készíteni? Nem akartak. Interjúhelyzetben jött az ötlet. Fordításról, közösségi kétnyelvűségről beszélgettünk a pozsonyi Pátria Rádió stúdiójában, ahol azt találtam mondani, hogy: minden kisebbségi ember egyben tolmács–fordító is, akár tudatosítja ezt, akár nem. Állítólag ez volt a kulcsmondat.

Csicsay Alajos új interjúkötete az 1999-es Embernevelők kései folytatásaként is felfogható. A Stafétabot interjúalanyai olyan szlovákiai magyar értelmiségiek, akik 1949/50-ben megnyílt magyar tannyelvű iskolákban kezdték tanulmányaikat, s bármilyen hivatást választottak is, valamiképpen a pedagógógusi pályán is tevékenykedtek, legalábbis életük bizonyos szakaszában. A beszélgetések három fő kérdés mentén bontakoztak ki: ki ki(k)től kapta azt az értékrendet, amely a pályaválasztását, majd az egész életpályáját determinálta. Hogyan tudott vele sáfárkodni, és végül ki(k)nek adta, adhatja tovább.

Az Abaúj-Torna, Zemplén és Sáros megye középkori templomatemplomait bemutató gazdagon illusztrált kötet végigvezeti az olvasót a Ipoly mentén, Gömörön, Abaúj-Tornán, majd a Bodrogközön és az Ung-vidéken. A fotókkal gazdagon illusztrált album segítségével a felvidéki román, és a gótikus kori templomokkal egyaránt megismerkedhetünk.

Ayoegül Çelik: A török Hamlet. Az ember, aki tudja, hogyan kell meghalni. Muhsin Ertugrul élete. Fordította: Akcal Réka. Shakespeare sírversét fordította Kodolányi Gyula. Szakértő: dr. Hóvári János. Álarcok sorozat B/5 alak, keménytáblás, korabeli fotókkal illusztrált, ISBN 978 963 332 168 3 - 270 oldal, 3297 Ft A 20. század eleji Törökországban vagyunk. Ki hinné, hogy ez a magyar olvasók számára ismeretlen Muhsin Ertugrul, akiről ez a könyv szól, először adott filmszerepet egy berlini vendégrendezésén Lugosi Bélának, a későbbi hollywoodi világhírű, Drakulát alakító, magyar származású színésznek; vagy hogy az ő meghívására érkezett Greta Garbo Isztambulba; vagy hogy Hollywoodban jó ismeretségbe került Charlie Chaplinnel; vagy hogy részt vett a világhírű drámaíró, Strindberg 75. születésnapján mint vendég? Muhsin Ertugrulról már a Tolnai Világlapja 1927. május 21-i számában is olvashatunk: Első ízben ő fordította le és ő játszotta el a Hamletet Törökországban - tudósítanak A török Hamlet című írásban. A színész-rendező-műfordító-író 1892. február 28-án született Konstantinápolyban; első színházi szerepét 1909-ben kapta. Ő volt a török színház megújítója, a török mozi (film) megalapítója, az ő nevéhez fűződik a török függetlenségi háborúról készült első dokumentumfilm is, a többi róla szóló történetet olvashatjuk e műben, amely nemcsak róla, hanem a török színház- és filmművészet kezdeteiről is beszámol igen érdekesen és olvasmányosan. A török kulturális minisztérium (TEDA) támogatásával

Tamás Menyhért Kossuth-díjas költő 80 éves! 15 évvel ezelőtt, 2005-ben jelent meg a Halparádé, már talán azok is elfelejtették, akik akkor a könyvet megvásárolták. Lacza Márta csodálatos illusztrációival egy valóságos "haltanulmány gyerekeknek" lehetne a rövid összefoglaló. Mindez játékosan, csilingelve, versekben, vidáman... A másik - szintén az unokának íródott - könyv is jó régen,12 éve íródott, 2008-ban. Szintén Lacza Márta varázslatos rajzaival. "Beki. Ki más lenne gyermekverseim ihletője, mint az Angliában élő unokám" - írja a költő. Az unoka már nagylány, de a második kiadás, ami a Szerző 80. születésnapjára jelent meg, sok gyermeknek szerezhet igazi örömöt. Az MMA támogatásával.