Nap Kiadó strana 2 z 8

A trianoni békediktátum következtében sok ágra szakadt magyarság egyharmada kisebbségi sorba került. A kisebbségi sors szinte mindig veszélyeztetett helyzetet szül. Akkor is, vagy talán még inkább, ha a kisebbség egy adott terület őslakossága. Helyzetüket befolyásolja a többségi nemzet kisebbségpolitikája, de magának a kisebbségnek is a többséghez és a saját helyzetükhöz való viszonya. A Magyar szemhatár sorozat köteteiben az érintettek beszélnek helyzetükről, arról, hogyan gondolkodnak önmagukról, hogyan ítélik meg helyzetüket és jövőjüket, s teszik ezt - szándékunk szerint - pártsemlegesen. Az Anyanyelvápolók Szövetsége támogatásával.

2020-ban Fiume Európa egyik fővárosa lett. Ebből az alkalomból – és hogy ne menjen feledésbe, hogy ez a város magyar város is volt – született az antológia Fiuméról. „Érdekes, hogy a tengeri halpiac reggeltől estig, sőt néha késő éjjel is, folyton tele van vásárló közönséggel. A piacon legtöbb a hal ősszel, tavaszkor és télen, ha ugyan ekkor csendes az időjárás. Ha igen nagy szelek fújnak, vagy pedig ha szélcsend van, a halpiac rendesen üres. De még szomorúbb képet nyújt meleg nyári napokon, mikor a halárusok tétlenül, keresztbe vetett karokkal ácsorognak a csarnokban és néha azt a néhány halat kínálgatják, amit horoggal, vagy parti hálóval fogdosott össze éjnek idején egynémely avatatlan kontár. Ezek is egytől-egyig „scombri”-ik (Somber scomber). Horoggal halásszák. Nyáron néha olyan tömérdek számban jelennek meg a partok közelében, hogy szinte kézzel is lehet őket fogdosni. Ilyenkor aztán besózzák és hordókba rakva kerülnek forgalomba. A nyári halpiac rendes vendége a tinhal. Egészben alig látható, mert nagy, néha 3–4 méter hosszú, s fölszeletelve árulgatják, akárcsak a szarvasmarha húsát. Tengerpartokon fogják a tonnarákban vagy tinhalász telepeken. Partunkon néha rengeteg nagy seregekben szoktak megjelenni. Ha sokat fognak, akkor a java részét Triesztbe és Velencébe szállítják” – olvashatjuk a könyvben Garády Viktortól 1901-ből. De benne van Kossuth Lajos Fiuméból írt levele feleségének, olvashatunk Széchenyi Naplójában fiumei látogatásáról és sok más korabeli magyar vonatkozású írást. Az NKA támogatásával.

70. évét tölti 2018 augusztusában a Szerző. Erre az alkalomra jelentetjük meg úti jegyzeteit, mely sokkal több egyszerű útijegyzetnél: átfogó történelmi távlatokat ad, statisztitkákat idéz, felhívja a figyelmünket a 20. és 21. századi oktatás problémáira, az egész "finnugor" területen. Olyan helyekről tudósít, amelyek ma nem "divatosak", pedig azoknak kellene lenniük! Ha a múltunk, eredetünk társainak nem mindenki tekinti is ma az "ugor" közösség le- és elszármazottait, azért még mi hiszünk a professzornak: a nyelvésznek, a közművelődés Prima Primissima díjas kiemelkedő alakjának! És ezek az útirajzok a tudományos tények és adatok mellett olvasmányosak, megszólítanak, akár egy regény - mert a Szerző szépírói tehetsége elvitathatatlan!

KOCSIS 65 így terveztük az öt éve megjelent közös könyvünk folytatását, a májusi születésnapjára időzítve. Sajnos az élet más forgatókönyvet kényszerített ránk. Egyetlen vigaszunk hogy ezt néhány oldal kivé-telével Kocsis Zoltán még látta, jóváhagyta. Utolsó beszélgetés gyűjtőcím: a vele és róla készült hosszabb felvételeken ezúttal kollégáit, muzsikusbarátait is megszólaltattuk. Nemegyszer szóba került az elmúlás gondolata is. Ezzel, mint oly sok mindennel, megbékélten, bölcsen nézett szembe, hiszen tudta, hogy Műve tovább él. A folytatás...? Neki már más dimenzióban, nekünk itt a Földön... (Juhász Előd)

Népiesség az ezredfordulón - a falu átalakulása az irodalomban - a hatvanas évek irodalompolitikája - az irodalmi értékrend változásai: csak néhány téma Vasy Géza új könyvének első feléből. A továbbiakban sem távolodik messzire e témakörtől. Több írásban elemzi Illyés Gyula életművét, majd rövid áttekintéseket kínál, a többi között Ágh István, Marsall László, Sánta Ferenc, Utassy József életútjáról. A röviden is sokatmondó írások bizonyítják: van élet a posztmodernen túl, az irodalmi érték nem valamely irányzatból, hanem a tehetségből sarjadzik. Vasy Géza sok évtizedes egyetemi tanári működésének, az Írószövetség elnökeként folytatott munkájának tapasztalatai birtokában állítja: modernség és hagyománytisztelet nem állnak egymással szemben, és az irodalom közösségi feladatvállalása, nemzeti küldetése ma is megkerülhetetlen értékek forrása.

"Nehogy azt higgye már valaki, hogy ő jó szívvel menekül. A menekülés a halál egyik fajtája, a sikeres halálé, aminek bekövetkeztével a menekülő testi jelenléte megszűnik mindazoknak, akik otthon maradnak, hiányozni fog a szülőknek, a barátoknak, a rokonoknak, a szomszédoknak, az ismerősöknek, a lányomnak, de fordítva is igaz: a menekülő elveszti eddigi életét, eddigi életének minden tartozékát, a szagokat, a látványt, az ismert közösség biztonságát, az emlékeihez köthető tárgyakat, a házak téli melegét, mindent, mi távozásának koporsójába nem fér bele. És előre elveszti azt a történésfolyamatot, amit az itt hagyottak nélküle fognak megélni, nélküle fognak közös emlékezetté formálni. Nem lesz részese azoknak a benyomásoknak, nagy ijedelmeknek, kocsikázásnak, csapatos korcsolyázásnak, sokak által megtárgyalt filmeknek, viharoknak, lakodalmaknak, névnapi vacsoráknak, csillagszámlálós téli játékoknak a lányos házak akácillatú melegében, melyek közösséggé dagasztják az egyívásúakat, az egy faluban élőket, az egy gyárban dolgozókat. Nem fogja a többiekkel együtt méregetni az épülő házak napi növekedését, a kenyér színének és árának egymáshoz való viszonyulását, a vasárnapi focimeccseken nem fogja együtt szidni alkalmi haverokkal a bírót, és barátaitól eltérően nem ugyanazokat a lányokat fogja kergetni a szemével. Kimarad abból a jövőből, amelyik a leendő, de folytatólagos múlt megteremtője, kimarad abból a jövőből, amely a közös emlékek tárháza lesz. Kimarad abból a jelenlegi helyzetből szerencsétlennek feltételezett, de itt-ott érett szőlő illatúnak ígérkező, néha kellemes jövőből, amit az ország népe együtt fog megélni. Kimarad mindenből." (részlet a kötetből)

"Csoóri Sándor költészetében a szerelem eredeti, mindent átfogó jelentésében kap helyet. Ezért nem is kell műfaji értelemben vett szerelmes verset írnia ahhoz, hogy erről az élményről szóljon. Versvilágában a szerelem mindig valóságos, természeti erőként hat, kozmikus jelentőségű tény. Nem tisztán érzelem, nem magában való erotika, a legkevésbé sem csak gondolat. De nem is éterikus, sem álmodozás, sem vergődés. Teljesség, mint maga az élet: így lesz nélkülözhetetlen, ettől lesz mélyen emberivé, és ezért van jelen költészete minden pontján: hol szembeötlően, hol rejtekezve, hol hiányával. Ebben is a magyar klasszikus költészet nagy hagyományának folyatója, annak, amit Balassi, Petőfi, Ady fémjelez. Ez a kötet az elmúlt harminc év verseiből kínál válogatást. Egy olyan kapcsolat költői tükre, amelyben a szerelemélmény teljessége jelenik meg." (Gróh Gáspár)

"Ez a kötet nem hagyományos irodalomtörténeti írások gyűjteménye. Műfajilag sem egynemű. Mégis, egy költő tudományosan is igazolható látomásos panorámája alakul ki előttünk a magyar irodalom történetéről. (...)" (Pálfy G. István)

"E könyvben az olvasó bő válogatást talál abból a daltömegből, mely a jó fél évszázad előtti magyar társadalomnak még közös dalkészlete volt. (...)" (Sárosi Bálint)

A könyv magyar, latin és német nyelvű, az eredeti szöveg javított újrakiadásaként, kísérőtanulmánnyal ellátva, egy kötetben, konkordanciákkal jelent meg.

Az informatív, fényképekkel gazdagon illusztrált kötetben megismerkedhetünk a mechanikus számológépek fejlődésének történetével, a korai számítógépekkel, majd Juhász István, Nemes Tihamér, Kozma László, Kalmár László, Kemény János György, Neumann János, Jánosi Marcell, Ifj. Simonyi Károly, Roska Tamás érdemeivel a számítástechnika területén. A világtörténelem számos forradalmat jegyzett fel, de közöttük egy sem volt annyira jelentékeny, mint a számítógép feltalálása, amely az egész civilizációt gyökeresen változtatta meg. Könyvünkben ennek a forradalomban fordulatokban bővelkedő történetét szeretnénk az olvasó elé tárni, bemutatva egyúttal szellemi vezéreit, tisztikarát és e nemes küzdelem kiemelkedő alakjait. Közöttük a szép számban szereplő magyarokat, akiknek megbecsült helyük van a tudományok panteonjában és nevüket tisztelettel emlegeti a világ.

A napjainkban sokat emlegetett információs háló immáron körbeérte a Földet, s lehet erőltetettnek tűnik fel a gondolat, de ennek a legelső szálait még a távoli múltban sodorták barlangok falára festő, ékíró s betűinket megformáló őseink. Ez a szerény könyvecske az emberiség e nagy diadaláról szól. Igaz, nem tudjuk és nem is kívánjuk az írás, a nyomdászat és a sokszorosítás történetének minden mozzanatát tomografikus mélységben feltárni, csak egy-egy jelentősebb állomásánál időzünk el hosszabban. Éspedig a Magyar Talentum könyvsorozatunk által kitűzött célnak megfelelően, azoknak a magyar gondolkodóknak és műszaki alkotóknak a felvonultatásával, akik az írott szó nyomtatásban való megjelentetését és terjesztését segítették találmányaikkal. Azt, hogy hazánkfiai ebben is derekasan kivették részüket, remélhetőleg kellőképpen bizonyítja ez a könyv is.

FER: Feszültség-előrejelző rendszer