Nap Kiadó strana 3 z 7

Dr. Karácsonyi János nagyváradi kanonok 1900-1904-ben megjelent művében a hozzáférheto teljes forrásanyag alapján dolgozta fel a XI-XIV. században eloforduló családok történetét. Módszereiben és eredményeiben azóta sem kopott meg, minden e korszakkal foglalkozó kutatásnak ma is alapvető és nélkülözhetetlen kiindulópontja.Második, változatlan utánnyomás.

Csíksomlyó hagyományosan a katolikus székelyek, valamint a gyimesi és a moldvai csángók búcsújáróhelye volt, de 1990 után a világ teljes magyarságának zarándokhelyévé lett - felekezeti hovatartozástól függetlenül. A kegyhelyet folyamatosan vallásos hívek és turisták sokasága látogatja, a nagy pünkösdszombati búcsúra érkezők száma pedig több százezer főre tehető. A "Csíksomlyó-jelenség" magyarázatát kétségkívül a hely lelkiségében kell keresnünk. Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi előadótanár hosszú évek óta kutatja a csíksomlyói búcsú vallási néprajzát, könyve arra próbál választ adni: mi tette kiemelt jelentőségűvé ezt a Mária-kegyhelyet régen és ma, miért özönlenek ide minden időben a katolikus és a nem katolikus emberek, vajon mi vonzza a mai kor emberét Csíksomlyóra? A kötet - két térképpel és közel másfél száz képpel - a történeti változásokat szem előtt tartva kísérli meg rendszerszerűen áttekinteni azokat a különböző korokból származó vallásos néphagyományokat, amelyek Csíksomlyó szellemiségét máig hatóan meghatározzák. Előbb általános érvénnyel, a kegyhely egészére vonatkoztatva mutatja be ezt a kulturális hagyományt, majd egy-egy tájegység (történelmi székely székek, Gyimes és Moldva) sajátos hagyományvilágát foglalja össze, és a mai búcsújárás jellegzetességeit is elemzi.

Népiesség az ezredfordulón - a falu átalakulása az irodalomban - a hatvanas évek irodalompolitikája - az irodalmi értékrend változásai: csak néhány téma Vasy Géza új könyvének első feléből. A továbbiakban sem távolodik messzire e témakörtől. Több írásban elemzi Illyés Gyula életművét, majd rövid áttekintéseket kínál, a többi között Ágh István, Marsall László, Sánta Ferenc, Utassy József életútjáról. A röviden is sokatmondó írások bizonyítják: van élet a posztmodernen túl, az irodalmi érték nem valamely irányzatból, hanem a tehetségből sarjadzik. Vasy Géza sok évtizedes egyetemi tanári működésének, az Írószövetség elnökeként folytatott munkájának tapasztalatai birtokában állítja: modernség és hagyománytisztelet nem állnak egymással szemben, és az irodalom közösségi feladatvállalása, nemzeti küldetése ma is megkerülhetetlen értékek forrása.

Az olvasó a könyvben a hajdani Aranykert, a Csallóköz szívében fekvő, a tájegység mai területének nagyobbik részét kitöltő Dunaszerdahelyi járás (és települései) utóbbi ezeregyszáz évét áttekintő számos térképekkel és képekkel kiegészített rövid történeti feldolgozásban tallózhat. Bár a Dunaszerdahelyi járásról készített kiadványunk nem az első, s reményeink szerint nem is az utolsó ilyen jellegű kísérlet; ez a könyv szeretne mégis a régió olyan új névjegye, tömör tényszerű bemutat(koz)ása lenni, amely korlátozott terjedelmében a lehető legtöbb információt kínálja olvasóinak. A Csallóközt és településeit, illetve az itt élők sorsát és küzdelmeit kívánja egységes képben összefoglalva ismertetni, ittlétünk ezeregyszáz esztendejének történetéről számol be dióhéjban.

Sárközy Péternek, a Római Tudományegyetem Magyar Tanszéke professzorának 1996-ban és 2001-ben megjelent tanulmánykötete igen nagy sikert aratott a nagyobb olvasóközönség körében. Ezek a tanulmányok ugyanis szakítottak az addigi "hivatalos" József Attila-képpel. A szerző a 90-es évek elején - egymás után sorra vette a költő életével kapcsolatos legendákat és az életművére ráragasztott hazugságokat: a családról, a "hősies proletár" ifjúkorról, a nem létező Horger-ügyről, a létező három Baumgarten-díjról, az állítólagos barátokról és a költő igazi nagy szerelmeiről, a betegségéről, az úgynevezett "freudizmusáról", illetve a kommunista mozgalomhoz fűződő való tragikus kapcsolatáról, mely a költő 1932. évi "lefasisztázásával", kiközösítésével és tragikus halálával ért véget. Sárközy kimutatja, hogy ezek a "legendák" úgy rárakódtak József Attila életművére, mint versében a guanó, és máig lehetetlenné teszik József Attila érett, 1932 után, az európai egzisztencializmussal egyszerre jelentkező és azzal sok ponton érintkező költészetének megértését. A jelenlegi kötet az 1996-ban megjelent tanulmányok mellett közli Sárközy Péter 1996-2015 között írt újabb József Attila-tanulmányait, melyekben vitába száll a Szabolcsi Miklós örökségét tovább folytató, ma is "hivatalosnak" számító József Attila-kutatók egyoldalú beállításával, rámutat az ötvenes és hatvanas évek József Attila-kultuszát tovább folytató manipulációkra, illetve a ma "csúsztatásnak" nevezett hazugságokra. A kötetben ezenkívül a Nagyon fáj-kötet verseinek az explication de texte módszerét követő szövegelemzése áll, hiszen ennek az utolsó, 1936 végén megjelent kötetének versei a legnagyobb tisztasággal mutatják meg József Attila érett költészetétnek fő motívumait: a társadalmi igazságosságra, szeretetre és az igazi szerelemre vágyó törekvését, az Isten-hitre vágyódást. Sárközy Péter az utóbbi 20 évben írt tanulmányaiban arra figyelmeztet, hogy a magyar közoktatásban és közgondolkodásban a rendszerváltás után, sajnos, majdnem minden maradt a régiben. A közvéleményben és a "szakmában" egyaránt tovább él az ötvenes évek - Szabolcsi Miklós által "dialektikusan továbbfejlesztett" - József Attila-képe.

A Felvidék tele van csodálatos műemlékekkel, építményekkel, templomokkal. Utóbbiak egy része az Árpád-házi királyok uralkodása alatt épült, ezek múltunk olyan emlékei, amelyeket bárki felkereshet, megtekinthet. A felvidéki bányavárosokban is több olyan emlék van, amely a magyar középkorból maradt ránk. Ebből a csodálatos kivitelezésű albumból az is kiderül, hogy a városok kialakulása Magyarországon, így a Felvidéken is a középkorban kezdődött, amelyek a királyi és püspöki várak alatt létesült településekből jöttek létre. II. András bányaművelés céljából thüringiai telepeseket hívott az országba, IV. Béla a tatárjárás után érkező hospeseknek több helyen városi kiváltságokat adott, a felvidéki városok közül Selmecbánya 1245-ben, Besztercebánya 1255-ben, Gölnicbánya 1246-ban, Igló 1271-ben kapott városi kiváltságokat. A bányászat és a bányavárosok fejlődése az Anjou-házi uralkodók idején élte virágkorát. Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása alatt több városi kiváltságot élvező település polgársága bányaművelési monopóliumot kapott, aminek köszönhetően csak a királynak fizettek adót. Szabad királyi bányavárossá vált Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya, Bakabánya, Újbánya, Libetbánya és a Selmecbányából kivált Bélabánya. Úgynevezett szabadalmazott királyi bányaváros lett Nagy Lajos idejében Igló, Mátyás alatt Gölnicbánya és Szomolnok. Földesúri függésben lévő bányaváros lett Rozsnyó és Csetnek. Ezeknek a városoknak a középkorban megépültek a templomai is. A Szent Katalin-templom az egyik legszebb középkori emlék - amely Selmecbányán tekinthető meg napjainkban is.

Mit kezd egy felvidéki unoka egy "mélymagyar" nagymamával és egy szlovák "fasiszta" nagypapával - a Felvidéken - a 21.században? Végre egy letehetetlen és üdítő regény, amely napjainkban játszódik, itt - a Felvidéken, s a - MI - vegyes világunkat mutatja be... Mindemellett a történet mélységesen hummanista és rendkívül mozgalmas, megtalálhatjuk a jelenkori családok jellegzetes figuráit - az önérzetes nagybácsiktól és nemzeti öntudatos nagyszülőkön keresztül a nacionalista barátokig. A - HELYZET miatt - barátságok válnak hideg, formális kapcsolatokká, hazug mosolyokkal teli "árulózás" történik... Egyik oldalról: Azt hittük, magyar vagy...A másik oldalról pedig: de hisz a felmenőid szlovákok.... Egy hamisítatlan, mozgalmas családregény - amely egyszerre feldühíti és megmosolyogtatja az Olvasót!