Nap Kiadó strana 3 z 8

Nem sokkal azután, hogy Gion Nándor Postarablók című ifjúsági regénye nyomdába került, a szedők talán még hozzá se nyúltak a kézirathoz, kirabolták az író szülővárosának postahivatalát, ott a szépen rendezett parkkal szemben, az egykori szövetkezeti otthonban, a színházterem mellett… Igen, pontosan azt, amelyről a regény szól. Pontosan úgy, ahogy azt a könyvben szereplő fiúk tervezték. Ami a regényhősöknek nem sikerült, az sikerült az igazi postarablóknak. Tudniillik ők felnőttek voltak… Valójában örülhetünk is, hogy a gyerekeknek nem sikerült a postarablás. Mert így a nagy vaskassza tartalmánál fontosabbat találtak. És amit találtak, abból mindenkinek jutott. És annak is örülhetünk, hogy legalább egy éjszakára jelmezbe öltöztették és táncmulatságba hívták az egész várost.

Mit kezd egy felvidéki unoka egy "mélymagyar" nagymamával és egy szlovák "fasiszta" nagypapával - a Felvidéken - a 21.században? Végre egy letehetetlen és üdítő regény, amely napjainkban játszódik, itt - a Felvidéken, s a - MI - vegyes világunkat mutatja be... Mindemellett a történet mélységesen hummanista és rendkívül mozgalmas, megtalálhatjuk a jelenkori családok jellegzetes figuráit - az önérzetes nagybácsiktól és nemzeti öntudatos nagyszülőkön keresztül a nacionalista barátokig. A - HELYZET miatt - barátságok válnak hideg, formális kapcsolatokká, hazug mosolyokkal teli "árulózás" történik... Egyik oldalról: Azt hittük, magyar vagy...A másik oldalról pedig: de hisz a felmenőid szlovákok.... Egy hamisítatlan, mozgalmas családregény - amely egyszerre feldühíti és megmosolyogtatja az Olvasót!

A Felvidék tele van csodálatos műemlékekkel, építményekkel, templomokkal. Utóbbiak egy része az Árpád-házi királyok uralkodása alatt épült, ezek múltunk olyan emlékei, amelyeket bárki felkereshet, megtekinthet. A felvidéki bányavárosokban is több olyan emlék van, amely a magyar középkorból maradt ránk. Ebből a csodálatos kivitelezésű albumból az is kiderül, hogy a városok kialakulása Magyarországon, így a Felvidéken is a középkorban kezdődött, amelyek a királyi és püspöki várak alatt létesült településekből jöttek létre. II. András bányaművelés céljából thüringiai telepeseket hívott az országba, IV. Béla a tatárjárás után érkező hospeseknek több helyen városi kiváltságokat adott, a felvidéki városok közül Selmecbánya 1245-ben, Besztercebánya 1255-ben, Gölnicbánya 1246-ban, Igló 1271-ben kapott városi kiváltságokat. A bányászat és a bányavárosok fejlődése az Anjou-házi uralkodók idején élte virágkorát. Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása alatt több városi kiváltságot élvező település polgársága bányaművelési monopóliumot kapott, aminek köszönhetően csak a királynak fizettek adót. Szabad királyi bányavárossá vált Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya, Bakabánya, Újbánya, Libetbánya és a Selmecbányából kivált Bélabánya. Úgynevezett szabadalmazott királyi bányaváros lett Nagy Lajos idejében Igló, Mátyás alatt Gölnicbánya és Szomolnok. Földesúri függésben lévő bányaváros lett Rozsnyó és Csetnek. Ezeknek a városoknak a középkorban megépültek a templomai is. A Szent Katalin-templom az egyik legszebb középkori emlék - amely Selmecbányán tekinthető meg napjainkban is.

Az a kedves olvasó, aki kíváncsisággal vagy érdeklődéssel a kezébe veszi ezt a lexikon kötetünket, igen érdekes s talán hasznos idő- és térbeli utazásra jöhet velünk az egykori Felső-magyarországra, azaz a mai Szlovákiában lévő Felvidékre, ahol számos fürdő várja napjainkban is az ott fürödni vagy felüldülni vágyókat. Ámhogy mennyivel több és gazdagabb volt ez régen, azt csak az emlékek világa, a dédnagymamák s nagymamák nosztalgiával átitatott történetei, vagy éppen egy-egy szép és féltve őrzött fénykép, képeslap, pohár vagy fürdőbáli meghívó őrizte meg. Tartson velünk időutazásunkra - könyvünk bemutat közel száz olyan fürdőt, hévízforrást vagy ásványvízkútfőt, valamint az ezekre épült balneológiai gyógyhe!lyeket, amelyek már sok esetben évszázadok óta, de a fénykorukat a XIX. század végén megélve később eltűntek, sok eset!ben azonban napjainkban is virágzóan működnek szolgálva pihen!ni és gyógyulni vágyókat egyaránt. Ismerje meg a korabeli díszes nyomású fürdőbelépőjegyek, ásványvizek reklámcímkéit, etikettjeit, plakátjait.

A Széchenyi- és Prima Primissima Díjas népzenekutató professzor 1995-ben és 2008-ban megjelent művének javított harmadik kiadása. E kézikönyv a népzenének arról a részéről szól, amelyről Kodály és Bartók generációjától nem kaptunk részletes összefoglalást. Olvasmányos közérthetőséggel, ugyanakkor tudományos igénnyel mutatja be a nép zenészeit és hagyományos zenéjét: a falu zenei életének alakulását a zenei önellátástól a cigányzenészek működésének általános elfogadásáig, a "primitív" motívumismétlő zenétől a verbunkos-zene máig ható örökségéig. A könyv a tudós számára egy téma hiteles összegzése; a népzene iránt érdeklődőknek tudósítás a zenészek és a zene életéről; a művelt olvasónak jó alkalom egy kultúránk organikus részét alkotó hagyomány megismerésére.

A trianoni békediktátum következtében sok ágra szakadt magyarság egyharmada kisebbségi sorba került. A kisebbségi sors szinte mindig veszélyeztetett helyzetet szül. Akkor is, vagy talán még inkább, ha a kisebbség egy adott terület őslakossága. Helyzetüket befolyásolja a többségi nemzet kisebbségpolitikája, de magának a kisebbségnek is a többséghez és a saját helyzetükhöz való viszonya. A Magyar szemhatár sorozat köteteiben az érintettek beszélnek helyzetükről, arról, hogyan gondolkodnak önmagukról, hogyan ítélik meg helyzetüket és jövőjüket, s teszik ezt - szándékunk szerint - pártsemlegesen. (Részlet a sorozatszerkesztő Pusztay János előszavából.) Az Anyanyelvápolók Szövetsége támogatásával.

Sárközy Péternek, a Római Tudományegyetem Magyar Tanszéke professzorának 1996-ban és 2001-ben megjelent tanulmánykötete igen nagy sikert aratott a nagyobb olvasóközönség körében. Ezek a tanulmányok ugyanis szakítottak az addigi "hivatalos" József Attila-képpel. A szerző a 90-es évek elején - egymás után sorra vette a költő életével kapcsolatos legendákat és az életművére ráragasztott hazugságokat: a családról, a "hősies proletár" ifjúkorról, a nem létező Horger-ügyről, a létező három Baumgarten-díjról, az állítólagos barátokról és a költő igazi nagy szerelmeiről, a betegségéről, az úgynevezett "freudizmusáról", illetve a kommunista mozgalomhoz fűződő való tragikus kapcsolatáról, mely a költő 1932. évi "lefasisztázásával", kiközösítésével és tragikus halálával ért véget. Sárközy kimutatja, hogy ezek a "legendák" úgy rárakódtak József Attila életművére, mint versében a guanó, és máig lehetetlenné teszik József Attila érett, 1932 után, az európai egzisztencializmussal egyszerre jelentkező és azzal sok ponton érintkező költészetének megértését. A jelenlegi kötet az 1996-ban megjelent tanulmányok mellett közli Sárközy Péter 1996-2015 között írt újabb József Attila-tanulmányait, melyekben vitába száll a Szabolcsi Miklós örökségét tovább folytató, ma is "hivatalosnak" számító József Attila-kutatók egyoldalú beállításával, rámutat az ötvenes és hatvanas évek József Attila-kultuszát tovább folytató manipulációkra, illetve a ma "csúsztatásnak" nevezett hazugságokra. A kötetben ezenkívül a Nagyon fáj-kötet verseinek az explication de texte módszerét követő szövegelemzése áll, hiszen ennek az utolsó, 1936 végén megjelent kötetének versei a legnagyobb tisztasággal mutatják meg József Attila érett költészetétnek fő motívumait: a társadalmi igazságosságra, szeretetre és az igazi szerelemre vágyó törekvését, az Isten-hitre vágyódást. Sárközy Péter az utóbbi 20 évben írt tanulmányaiban arra figyelmeztet, hogy a magyar közoktatásban és közgondolkodásban a rendszerváltás után, sajnos, majdnem minden maradt a régiben. A közvéleményben és a "szakmában" egyaránt tovább él az ötvenes évek - Szabolcsi Miklós által "dialektikusan továbbfejlesztett" - József Attila-képe.

Született vesztesek, naiv, nyeretlen kétévesek, a dolgok pozitív oldalát látni képtelen hősök bolyongnak a Nyeretlen egyszerre ismerős és idegen tereiben. A kukák tele vannak nyeretlen szelvényekkel. Vajon környezetünk csinál belőlünk lúzert, vagy mi tesszük élhetetlenné környezetünket? Van-e jogunk mást hibáztatni fiaskóinkért, és van-e jogunk nem kihasználni a lehetőségeinket? Miért elég valakinek egy csipetnyi boldogság, és másnak miért pont egy csipetnyi hiányzik hozzá? Juhász Katalin melankolikus hangütésű, halk szavú versei a nyereségről és veszteségről szólnak. Illetve arról, hogyan és miért csap át egyik a másikba, és hogy mindeközben hogyan lehet összeállni mégis egésszé.

Csíksomlyó hagyományosan a katolikus székelyek, valamint a gyimesi és a moldvai csángók búcsújáróhelye volt, de 1990 után a világ teljes magyarságának zarándokhelyévé lett - felekezeti hovatartozástól függetlenül. A kegyhelyet folyamatosan vallásos hívek és turisták sokasága látogatja, a nagy pünkösdszombati búcsúra érkezők száma pedig több százezer főre tehető. A "Csíksomlyó-jelenség" magyarázatát kétségkívül a hely lelkiségében kell keresnünk. Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi előadótanár hosszú évek óta kutatja a csíksomlyói búcsú vallási néprajzát, könyve arra próbál választ adni: mi tette kiemelt jelentőségűvé ezt a Mária-kegyhelyet régen és ma, miért özönlenek ide minden időben a katolikus és a nem katolikus emberek, vajon mi vonzza a mai kor emberét Csíksomlyóra? A kötet - két térképpel és közel másfél száz képpel - a történeti változásokat szem előtt tartva kísérli meg rendszerszerűen áttekinteni azokat a különböző korokból származó vallásos néphagyományokat, amelyek Csíksomlyó szellemiségét máig hatóan meghatározzák. Előbb általános érvénnyel, a kegyhely egészére vonatkoztatva mutatja be ezt a kulturális hagyományt, majd egy-egy tájegység (történelmi székely székek, Gyimes és Moldva) sajátos hagyományvilágát foglalja össze, és a mai búcsújárás jellegzetességeit is elemzi.

Dr. Karácsonyi János nagyváradi kanonok 1900-1904-ben megjelent művében a hozzáférheto teljes forrásanyag alapján dolgozta fel a XI-XIV. században eloforduló családok történetét. Módszereiben és eredményeiben azóta sem kopott meg, minden e korszakkal foglalkozó kutatásnak ma is alapvető és nélkülözhetetlen kiindulópontja.Második, változatlan utánnyomás.

A székelyföldi Csíkrákoson született Sárosi Bálint a magyar és nemzetközi népzenekutatás kiemelkedő tudósa. Kodály Zoltán tanítványaként elmélyült ismerője a népéletnek és művelődéstörténetnek is. Nemcsak elméleti szakember: ismeri a népi hangszerek megszólaltatásának titkait. Úgyanúgy tudja, hogy gyűjtőúton járva miként kell megszólaltatni a gyanakvó parasztembereket, mint ismereteit közreadva a városlakókat és a fiatalokat. Tudja azt is, hogy a művészet középpontjában az ember áll, aki örömét, bánatát, ünnepeit és hétköznapjait képes maradandó formákban is kifejezni. Sárosi Bálint népzene-értelmezésében meghatározó Bartóknak az a felismerése, hogy a zenei kifejezés mindig alkalomhoz kötött. Olyan örökség, amely sokszínű, minden alkalommal újraszülető, változataiban és változásában él: ezért maradhat velünk ma is, amikor eredeti közege csak nyomaiban van jele. A tudós életművét átfogóan bemutató kötet írásai között egyaránt olvashatunk Kodályról, Bartókról, hangszeres népzenéről, magyarnótáról, a cigányzenéről. Különleges élmény egy egzotikus etiópiai gyűjtőút leírása. Összeköti őket a zene, a népzene, a zenében önmagát, közösséget kifejező ember szeretete, az élvezetes stílus és a lenyűgöző tudás. A Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora, az Innsbrucki, illetve a Göttingeni Egyetem volt vendégprofesszora, a Széchenyi Akadémia tagja 2014-ben Prima Primissima Díjban részesült.

A székelyföldi Csíkrákoson született Sárosi Bálint a magyar és nemzetközi népzenekutatás kiemelkedő tudósa. Kodály Zoltán tanítványaként elmélyült ismerője a népéletnek és művelődéstörténetnek is. Nemcsak elméleti szakember: ismeri a népi hangszerek megszólaltatásának titkait. Úgyanúgy tudja, hogy gyűjtőúton járva miként kell megszólaltatni a gyanakvó parasztembereket, mint ismereteit közreadva a városlakókat és a fiatalokat. Tudja azt is, hogy a művészet középpontjában az ember áll, aki örömét, bánatát, ünnepeit és hétköznapjait képes maradandó formákban is kifejezni. Sárosi Bálint népzene-értelmezésében meghatározó Bartóknak az a felismerése, hogy a zenei kifejezés mindig alkalomhoz kötött. Olyan örökség, amely sokszínű, minden alkalommal újraszülető, változataiban és változásában él: ezért maradhat velünk ma is, amikor eredeti közege csak nyomaiban van jele. A tudós életművét átfogóan bemutató kötet írásai között egyaránt olvashatunk Kodályról, Bartókról, hangszeres népzenéről, magyarnótáról, a cigányzenéről. Különleges élmény egy egzotikus etiópiai gyűjtőút leírása. Összeköti őket a zene, a népzene, a zenében önmagát, közösséget kifejező ember szeretete, az élvezetes stílus és a lenyűgöző tudás. A Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora, az Innsbrucki, illetve a Göttingeni Egyetem volt vendégprofesszora, a Széchenyi Akadémia tagja 2014-ben Prima Primissima Díjban részesült.

A szerző édesapjával megvalósítja annak gyerekkori álmát: óriási szervezést, húszéves gyűjtögetést követően Alaszkába utaznak. Ennek az útnak az útinaplója ez a fényképekkel illusztrált kötet.

Mizser Attila tanulmánykötete a huszadik század második felének magyar prózáját az apokaliptikus hagyomány és beszédmód szempontjából értelmezi. A vizsgált művek más-más módon illeszkednek ebbe a kontextusba, eltérő tematikus, strukturális, narratív, retorikai, szövegalkotási sajátosságok mentén hajtják végre az apokalipszis (azaz a "felfedés", a "leleplezés") gesztusait. A szerző változatos szempontrendszert alkalmazó, ötletgazdag, innovatív elemzéseit filozófiai, teológiai, történelmi és médiumelméleti narratívák, valamint a cyberpunk animációs film kontextusai árnyalják. A(z) Apokalipszis poszt (Könyv) szerzője Mizser Attila.

Könyvem négy fejezetében az olvasás és a szövegértés aktuális kérdésköreit igyekeztem megközelíteni. Tanulmányaimban korábbi és újabb kutatásaim eredményeit szintetizálom, néhányuk noha eltérő szerkesztésekben korábban is megjelent. Munkám zömében a könyv, az olvasás, a szövegértés, a metakogníció kulcsfogalmak köré épül. Úgy gondolom, hogy a 21. századi társadalom és pedagógia nagy kihívásainak tekinthető a funkcionális analfabetizmus problémájának megoldása. (a Szerző) A(z) Olvasás és szövegértés (Könyv) szerzője Erdélyi Margit.