Nap Kiadó strana 5 z 8

A Nap Kiadó költő szerzői: Ágh István, Csokits János, Csoóri Sándor, Ferencz Győző, Kodolányi Gyula, Lator László, Lukács Sándor, Papp Zoltán, megnevezték a legkedvesebb 5 József Attila-versüket. A könyv első részében ezt a versválogatást olvashatjuk, a Magyarázatok ciklusban pedig költőink a választásukat kisesszékben meg is indokolják.

"(...) Kulturális-nyelvi meghatározottságunk okán, kis túlzással, ismeretlen világnak tekintünk egy másik nemzetet. Mi magyarok vagyunk, ők pedig mások. És ez a szemlélet nem csupán ránk jellemző. Így néz a másikra mindenki a saját nemzete képletes ablakából. Előítéletek választanak el és kapcsolnak össze bennünket abban a Közép-Európában is, ahol más volt a nemzetté válás útja, mint Nyugaton, és más, mint Keleten. A modern nemzet tervét e tájakon gyakran egymás ellen készítettük, és ezeket az elválasztó szakadékokat előszeretettel mélyítették a térséget igájuk alá hajtó totalitárius nagyhatalmak. A legfőbb gond pedig, ismetélhetjük Németh László hét évtizedes üzenetét, hogy nem ismerjük egymást. Pedig hosszú évszázadok együtt- és egymás mellett élése összecsiszolta a térségben élő népeket. Gondolkodásmódunk, mentalitásunk megannyi hasonlóságát nemzeti jelképeink - közöttük a himnuszok- is bizonyítják. Párbeszédet kezdeményez ez a kötet a nemzeti himnuszok segítségével. Kelet-Közép-Európa népei között. Tizenhárom ország himnuszát egymás mellé téve, egymás tükrében mutatjuk be őket. A kölcsönös megismerés szükségességének a jegyében. Abban a meggyőződésben, hogy az igazi európaiság egyik fontos ismérve a szűkebben és tágabban vett jó szomszédság. (...)" (részlet az Előszóból)

A Nap Kiadó költő szerzői: Ágh István, Csokits János, Csoóri Sándor, Ferencz Győző, Kodolányi Gyula, Lator László, Lukács Sándor, Papp Zoltán, megnevezték a legkedvesebb 5 József Attila-versüket. A könyv első részében ezt a versválogatást olvashatjuk, a Magyarázatok ciklusban pedig költőink a választásukat kisesszékben meg is indokolják.

E könyvben az olvasó bő válogatást talál abból a daltömegből, mely a jó fél évszázad előtti magyar társadalomnak még közös dalkészlete volt. Műfajilag osztályozatlan, minőségileg rangsorolatlan szájhagyományos dalok vannak itt együtt - könyvünk ezért kapta az egyszavas Nótáskönyv címet. A többnyire időtöltéshez, mulatáshoz, "nótázáshoz" használt dalokat szoktuk a mindennapi beszédben "dal" helyett "nótá"-nak mondani. A 19. század elején nótának - idegen táncoktól való megkülönböztetésül: magyar nótának - a hangszeres verbunkos darabokat nevezték. A század közepétől a népes dal lett e megnevezés örököse. Ezzel együtt a népszokáshoz szorosan nem kötött népdalokra is hamarosan ráragadt a nóta megjelölés. A dalok így együtt - azonos szinten bemutatva - azt a természetes sokféleséget képviselik, melyben az utolsó dalos korszak magyar nyelvű lakosságának nagyjából megegyező közös daligénye fejeződik ki. Vannak e dalok között régiek és újabbak, szépek és kevésbé szépek, ízlésesek és kevésbé ízlésesek, sikerültek és kevésbé sikerültek, vannak parasztiak, és polgáriak. Ilyen együttesben a művészileg alig értékelhető darab is helyén van, felértékelődik.

"Alig egy emberöltő, amely időkeretbe foglalja fiatalon elhunyt írónőnk, Kaffka Margit válogatott leveleit. E kötet most közreadja a különböző nyomtatott válogatásokban és levéltárakban jelenleg fellelhető kéziratokat, kiegészítve az eddig kiadatlan vagy nehezen hozzáférhető levelekkel, így most először áll együtt legnagyobb magyar írónőnk tragikusan rövid emberi és írói életének levélhagyatéka. (...)" (Részlet az Előszóból)

A 2008-ban Prima Primissima-díjjal kitüntetett Csoóri Sándor új verseskötete igazi meglepetés. Költői pályaívének eddig sok olyan szakasza volt, amikor nemcsak más irodalmi műfajok (mindenekelőtt esszék) vonták el figyelmét a versekről, hanem a közélet, a politika. Az elmúlt években azonban ismét a líra lett a fő műfaja, s e kötetben a ma is gazdagodó életmű korábbi szakaszainak költői értékeit összegezve tekint vissza életútjára. A Harangok zúgnak bennem újszerűsége az idő múlásával való legbelső szembeszegülésnek, a múlandóságban megőrződő örökkévaló pillanatok megtalálásának képességében rejlik. A szépen kimondott és azzal föloldott kínok és a megőrzött tartás könyve ez. Hangját a költőre oly jellemző, váratlanul fölragyogó, kivételes érzékenységgel megfogalmazott hasonlatokkal, metaforákkal gazdagított, ismerősen eredeti versnyelve határozza meg.

A kötet szerzője, Pilinszky János unokahúga a nála és a költő nagybátyjának, a mára méltatlanul elfeledett Pilinszky Zsigmond (a nemzetközileg is nagy sikereket elérő operaénekes) lányánál fennmaradt dokumentumokat adja közre: mintegy száz levelet, s ugyanennyi - javarészt eddig publikálatlan - fényképet. Mindeközben megismerhetjük a kiterjedt család rendhagyó történetét, és a költő diákkori barátai emlékezéseinek köszönhetően a fiatal Pilinszky János pályakezdéséről is új információkat kaphatunk. A levelek a maguk összességében egyetlen folyamatos gyónásként is olvashatóak, az utolsó, befejezetlenül maradt regényterv megértéséhez pedig alapvető forrásmunkaként szolgálnak. Fontos gyűjtemény tehát e könyv mindazoknak, akik Pilinszky vagy épp a korszak művelődéstörténete iránt érdeklődnek.

Felkértük a Nap Kiadó költő szerzőit: Ágh Istvánt, Csokits Jánost, Csoóri Sándort, Deák Lászlót, Ferencz Győzőt, Kodolányi Gyulát, Lator Lászlót, Lukács Sándort, Papp Zoltánt, hogy a legkedvesebb 5 Petőfi-versüket nevezzék meg, és rövid esszében mondják is el, hogy miért azt választották. Nehéz feladat volt, az 5 vers próbára tette a felkért költőket, mert mindőjüknek több „legkedvesebb Petőfi” volt a tarsolyában. Ámde a szigorú válogatás igen érdekes eredményt hozott: néhány vers választásában volt csak átfedés, szinte mindenki más-más 5 Petőfi-verssel rukkolt elő, mintegy önmagát is jobban bemutatva ezáltal. A könyv 2 ciklusra oszlik. Az első ciklus a választott Petőfi-versek, időrendben. A második ciklusban 9 rövidebb-hosszabb esszének mondható műfajú „magyarázat” következik, melyben a válogató költők megindokolják döntésüket. Van, aki általában ír Petőfi-élményéről, van, aki versenként mondja el válogatása mikéntjét, van, aki filológusként mutatkozik be. Az Utószóban a 2006-ban elhunyt Domokos Mátyásnak egy 2000-ben született írását tesszük közzé, melyben (egy szavalóverseny zsűrielnökeként mondott beszédében) „igazolja” nekünk, hogy Petőfi Sándor a mai napig a legnépszerűbb és legismertebb magyar költő.

A 250 települést bemutató mű első kötetében 94 településről esik szó. A földrajzi behatárolás és jellemzés után nagyjából időrendben következnek az adatok, melyek kiterjednek a település korai okleveles említéseire, a lélekszám, a nemzetiségi és vallási viszonyokra, a foglalkozási tagolódásra, megélhetési lehetőségekre, olykor nyelvjárási jellegzetességekre is. A feldolgozott terület nem a szoros, hanem a tágabb értelemben vett Moldvát öleli föl. Benne vannak azok az észak-moldvai egykor volt magyar falvak is, amelyeket a 18. század végétől az első világháborúig Bukovina területén tartottunk számon, és Moldva városai is, Aknavásártól Bákóig. Eddig senki nem csinált még ilyen áttekintést, pedig másfélszáz éve érlelődik rá az igény.

Az Emlékezet sorozat szám szerint utolsó darabja készült el Ambrus Lajosnak, az életművet kitűnően ismerő írónak az összeállításában. Nehéz feladat volt a recepció összeállítása, hiszen ígéretes indulás után politikai okokból évtizedes hallgatás és elhallgatás következett, viszont a mű és életmű utóélete annál gazdagabb.

Felkértük a Nap Kiadó költő szerzőit: Ágh Istvánt, Csokits Jánost, Csoóri Sándort, Deák Lászlót, Ferencz Győzőt, Kodolányi Gyulát, Lator Lászlót, Lukács Sándort, Papp Zoltánt, hogy a legkedvesebb 5 Petőfi-versüket nevezzék meg, és rövid esszében mondják is el, hogy miért azt választották. Nehéz feladat volt, az 5 vers próbára tette a felkért költőket, mert mindőjüknek több „legkedvesebb Petőfi” volt a tarsolyában. Ámde a szigorú válogatás igen érdekes eredményt hozott: néhány vers választásában volt csak átfedés, szinte mindenki más-más 5 Petőfi-verssel rukkolt elő, mintegy önmagát is jobban bemutatva ezáltal. A könyv 2 ciklusra oszlik. Az első ciklus a választott Petőfi-versek, időrendben. A második ciklusban 9 rövidebb-hosszabb esszének mondható műfajú „magyarázat” következik, melyben a válogató költők megindokolják döntésüket. Van, aki általában ír Petőfi-élményéről, van, aki versenként mondja el válogatása mikéntjét, van, aki filológusként mutatkozik be. Az Utószóban a 2006-ban elhunyt Domokos Mátyásnak egy 2000-ben született írását tesszük közzé, melyben (egy szavalóverseny zsűrielnökeként mondott beszédében) „igazolja” nekünk, hogy Petőfi Sándor a mai napig a legnépszerűbb és legismertebb magyar költő.

A keresztény húsvét a mindenség legcsendesebb, s leghatalmasabb detonációja, a feltámadt Krisztus, s vele az egész teremtett világ dicsősége és megújulása írja Pilinszky János. Ez a kis gyűjtemény a katolikus költő húsvét témakörében megjelent í rásait tartalmazza

A kötet szerzője, Pilinszky János unokahúga a nála és a költő nagybátyjának, a mára méltatlanul elfeledett Pilinszky Zsigmond (a nemzetközileg is nagy sikereket elérő operaénekes) lányánál fennmaradt dokumentumokat adja közre: mintegy száz levelet, s ugyanennyi - javarészt eddig publikálatlan - fényképet. Mindeközben megismerhetjük a kiterjedt család rendhagyó történetét, és a költő diákkori barátai emlékezéseinek köszönhetően a fiatal Pilinszky János pályakezdéséről is új információkat kaphatunk. A levelek a maguk összességében egyetlen folyamatos gyónásként is olvashatóak, az utolsó, befejezetlenül maradt regényterv megértéséhez pedig alapvető forrásmunkaként szolgálnak. Fontos gyűjtemény tehát e könyv mindazoknak, akik Pilinszky vagy épp a korszak művelődéstörténete iránt érdeklődnek.

A CD-n Csoóri Sándor verseit hallgathatjuk a költő saját előadásában