Nap Kiadó strana 7 z 7

Ozsvald Árpád (1932-2003) fél évszázados írói pályája során kilenc önálló verseskötetet, egy ifjúsági regényt és egy irodalomtörténeti arcképvázlat-, illetve jegyzetgyűjteményt jelentetett meg. Jelen kötet az eddigi legbőségesebb merítés a költő lírai életművéből. Az életművet bemutató sorozat három kötetes lesz, ezúttal az első kötetet vehetik kézbe az olvasók.

Jaffás és Kofolás nicknevek, műsorvezetői identitások. Polgári nevünkön mutatkoztunk be a hallgatóinknak, de általában így szólítottuk egymást a stúdióban. Miért volt rá szükségünk? És egyáltalán, miért akar egy médiaszakember és egy transzlatológus nyelvi ismeretterjesztő műsort készíteni? Nem akartak. Interjúhelyzetben jött az ötlet. Fordításról, közösségi kétnyelvűségről beszélgettünk a pozsonyi Pátria Rádió stúdiójában, ahol azt találtam mondani, hogy: minden kisebbségi ember egyben tolmács–fordító is, akár tudatosítja ezt, akár nem. Állítólag ez volt a kulcsmondat.

Csicsay Alajos új interjúkötete az 1999-es Embernevelők kései folytatásaként is felfogható. A Stafétabot interjúalanyai olyan szlovákiai magyar értelmiségiek, akik 1949/50-ben megnyílt magyar tannyelvű iskolákban kezdték tanulmányaikat, s bármilyen hivatást választottak is, valamiképpen a pedagógógusi pályán is tevékenykedtek, legalábbis életük bizonyos szakaszában. A beszélgetések három fő kérdés mentén bontakoztak ki: ki ki(k)től kapta azt az értékrendet, amely a pályaválasztását, majd az egész életpályáját determinálta. Hogyan tudott vele sáfárkodni, és végül ki(k)nek adta, adhatja tovább.

A világ nyelveinek nagy része veszélyeztetett helyzetben van. Előrejelzések szerint századunk végére a nyelvek 50, de akár 80%-a is eltűnhet vagy kerülhet erősen veszélyeztetett helyzetbe. A finnugor (uráli) nyelvcsalád helyzetén keresztül mutatjuk be a nyelvek eltűnésének folyamatát. A mintegy 20 nyelvet magában foglaló nyelvcsaládban vannak államnyelvek, amelyek egyúttal az EU hivatalos nyelvei is (észt, finn, magyar), de a nyelvek zömét Oroszországban élő népek beszélik. Ezek a nyelvek az évszázados és az utóbbi években még erőteljesebbé váló orosz asszimilációs politika miatt fokozottan veszélyeztetett helyzetben vannak. Még az ún. regionális államnyelvek is (erza, moksa, mari, komi, udmurt) egyre inkább kiszorulnak a használatból, s válnak csak családon belül használt ún. konyhanyelvvé - a hangzatos és demokratikusnak látszó törvények ellenére. Nem megnyugtató a helyzete az észtnek, a finnek és a magyarnak sem. Nem csupán a demográfiai mutatók, az elvándorlás - amihez a magyar esetében hozzájárul még a nyelvterület szétszakítása is -, hanem az angol nyelvnek a globalizációval egyre erősödő szerepe miatt is megkezdődött a nyelvhasználat eróziója. mind politikai és szakmai szinten tesznek vagy tenni kellene, hogy a még menthető nyelvek fennmaradjanak, ezzel is hozzájárulva a világ nyelvi-kulturális sokszínűségének megőrzéséhez. A Szerző 75. születésnapjára

Az éteren át történő földi távközlés még az emberiség történelméhez viszonyítva is röpke pillanatnak számít, nem beszélve a világegyetem koráról. A távíró, a rádió és a televízió technikájának a kifejlesztése a földi távolságok mihamarabbi áthidalása céljából született meg, de kezünkbe adta a kulcsot, hogy egykoron értekezni tudjunk a kozmosznak egy barátságos zugában élő sorstársainkkal?

Az informatív, fényképekkel gazdagon illusztrált kötetben megismerkedhetünk a mechanikus számológépek fejlődésének történetével, a korai számítógépekkel, majd Juhász István, Nemes Tihamér, Kozma László, Kalmár László, Kemény János György, Neumann János, Jánosi Marcell, Ifj. Simonyi Károly, Roska Tamás érdemeivel a számítástechnika területén. A világtörténelem számos forradalmat jegyzett fel, de közöttük egy sem volt annyira jelentékeny, mint a számítógép feltalálása, amely az egész civilizációt gyökeresen változtatta meg. Könyvünkben ennek a forradalomban fordulatokban bővelkedő történetét szeretnénk az olvasó elé tárni, bemutatva egyúttal szellemi vezéreit, tisztikarát és e nemes küzdelem kiemelkedő alakjait. Közöttük a szép számban szereplő magyarokat, akiknek megbecsült helyük van a tudományok panteonjában és nevüket tisztelettel emlegeti a világ.

Ozsvald Árpád (1932-2003) fél évszázados írói pályája során kilenc önálló verseskötetet, egy ifjúsági regényt és egy irodalomtörténeti arcképvázlat-, illetve jegyzetgyűjteményt jelentetett meg. Jelen kötet az eddigi legbőségesebb merítés a költő lírai életművéből. Az életművet bemutató sorozat három kötetes lesz, ezúttal az első kötetet vehetik kézbe az olvasók.

Úgyis kicsinálnak

E könyvben az olvasó bő válogatást talál abból a daltömegből, mely a jó fél évszázad előtti magyar társadalomnak még közös dalkészlete volt. Műfajilag osztályozatlan, minőségileg rangsorolatlan szájhagyományos dalok vannak itt együtt - könyvünk ezért kapta az egyszavas Nótáskönyv címet. A többnyire időtöltéshez, mulatáshoz, "nótázáshoz" használt dalokat szoktuk a mindennapi beszédben "dal" helyett "nótá"-nak mondani. A 19. század elején nótának - idegen táncoktól való megkülönböztetésül: magyar nótának - a hangszeres verbunkos darabot nevezték. A század közepétől a népies dal lett e megnevezés örököse. 330 kotta és szöveg található a gyűjteményben. Az összeállító Sárosi Bálint bemutatja azt is, hogy melyik dal melyik híres embernek a kedvenc nótája, és ahol nem a nép, hanem konkrét a szerző, ott a zeneszerző nevét is feltünteti, továbbá (mint e téma legautentikusabb tudója) a mű elején a magyar népdalkinccsel kapcsolatos összefoglaló tanulmányát is olvashatjuk. Az NKA támogatásával.