Napkút Kiadó strana 19 z 19

"A kisregény főszereplője Miklós, egy sikeres marketingcsapat vezetője, kétgyermekes családapa. Miklós otthonosan mozog a mai, pörgő, sok csatornán kommunikáló világban. Problémamegoldó. Csak néhány szót téveszt. A legtöbbször késve ér haza. Egyre kimerültebb. A felesége orvoshoz küldi. Miklós hosszú halogatás után elmegy a rendelésre, ahol a vizsgálatokat követően kiderül, hogy Alzheimer-kórban szenved. Miklós betegsége nem csupán kórházi kezelésre, a napi rutinból való kilépésre kényszeríti, de életének újragondolására is. Az újratervezés úgy Miklósnak, mint a hozzá közel állóknak önismereti megpróbáltatás. Kérdések feltétele és fájdalmas válaszok. A kisregény filmszerűen pereg. A szemünk előtt rajzolódnak ki a sorsok, a kérdőjelek, és az átértékelt valóság."

József Attila, Illyés Gyula, Juhász Gyula és Ferenczi Sándor érzelmi konfliktusai tárulnak föl a kötet négy drámájában. Valachi Anna irodalomtörténész József Attila családi, baráti és nőkapcsolatait elemezve rájött, hogy a költő mozgalmas élete nem csupán "kész regény", hanem sokrétű lélektani nyersanyag is, melyet a színpadi feldolgozás katartikusan közvetíthet. E fölismerés ihlette a Minket, Gyuszi, szeretni kell című "érzelmiháromszög-történetet" és a József Jolán, az édes mostoha című hangjátékot. A Dr. Freud, a házasságközvetítő című színmű - mely egy nősülési problémán keresztül Sigmund Freud és magyar tanítványa apa-fiú konfliktusát jeleníti meg - a tragikomikus elemeket sem nélkülözi. A címadó dráma pedig Juhász Gyula szerencsétlen sorsán keresztül a költő utolsó, titkos szerelmének kilétére derít fényt.

"Julia Kristeva az együttélés formáinak és az azokat jellemző korlátoknak a felismerésére, újragondolására invitálja az olvasót. A szerző az európai civilizációban mindig is jelenlévő idegen sorsát rekonstruálja a történelem, az irodalom és a ­filozófia talapzatán állva: hogyan érkezhetett el az európai ember az antikvitás barbárjától a Szent Pál hirdette kozmopolita eszmékig? Rabelais, Morus Tamás és Erasmus miként festették meg a távoli országok lakóinak életét és különös szokásaikat? Hogyan lehetséges, hogy a nagy Forradalom, amely ­eleinte minden harcost szívesen látott, később terrorral sújtotta a "betolakodókat"? Hogyan torzulhatott el a romantika nemzetfelfogása és válhatott a totalitarizmus alapjává? A távolról érkező idegen, Freud "kísérteties" fantomja egy egészen új etikát mutat fel az új évezred emberének: nem a hasonulás és beolvasztás folyamatain belül kell ezentúl ráismernünk. Tiszteletet kell mutatnunk a másként létező élni akarásával szemben - tiszteletet, amit az emberi jogok és kötelességek végső következményének kell tekintenünk.