Napvilág strana 11 z 11

A politikusok, diplomaták és tábornokok koruk gyermekei voltak. Nekik sem volt elképzelésük, milyen a modern, gépesített háború, ami paradox módon megkönnyítette annak kirobbantását. Bihari Péter hűen, korszerű szemlélettel adja vissza az I. világháború fontosabb eseményeit és problémáit, világos, olvasmányos stílusban. A könyv fontos pozitívuma, hogy teljességében tekinti át a világháborút, a távolabbi hadszíntereket, országokat is - tehát a Monarchia háborúját szélesebb perspektívába helyezi. Hogyan lehetséges, hogy mindenütt éljenző tömegek fogadták a háborút? Hol harcoltak magyar katonák a világháborúban? Milyen mértékben avatkoztak be az államok a gazdaságba? Mi a tőrdöfés-legenda"? Mi késztette az Egyesült Államokat semlegessége feladására? Milyen volt a katonák élete a lövészárkokban? Miért támogatták még a szocialista pártok is a háborút? Mi köze volt a rövid háború elképzelésének a vasúti menetrendekhez? Kik fizették a háború költségeit? Mi kapcsolja össze a 20. század két világháborúját? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a kötet, amely a Kérdések és válaszok című sorozat újabb darabja."

Soha nem akarták Kádárt leváltani: Volt-e személyi kultusz a Kádár-rendszerben? Voltak-e koncepciós perek Kádár alatt? Működtek-e egyházi iskolák? Mi hiányzott a hiánygazdaságból? Mi került fel a COCOM-listára és üzleteltünk-e a Nyugattal? Minden lap ugyanazt írta, amit a Népszabadság? Hová utazhatott könnyebben az ember - Moszkvába vagy Párizsba? Mit csináltak hétfő este az emberek? A Kádár-rendszer nem törődött a határon túli magyarokkal? Hány huligán volt egy galeriben? - és így tovább. Ma egyrészt dívik a korszak egészének fekete-fehér (többnyire fekete) értékelése, miközben másik oldalról dübörög a nosztalgia a korszakban készült filmek, tárgyak iránt. A kötet igyekszik számba venni a bő három évtized majd' minden jelenségét, ellentmondásos arcát, az érme mindkét oldalát. Nem szándékozik végső ítéletet mondani a Kádár-korszak felet vagy megvédeni azt, ez nem is áll módjában: úgy igyekszik támogatni az olvasót, hogy tények közlésével segítse a biztosabb ítéletalkotásban.

A könyv a globális tiltakozások körképe. Még ha ez a körkép hiányos is, az olvasónak az az érzése támadhat, hogy körberepülte a Földet, és annak legkülönbözőbb pontjain elvegyült a tiltakozó tömegbe. Ha a tiltakozások Kairótól New Yorkig, Madridtól Santiagóig és Lisszabontól Tel Avivig nyúló keresztmetszetét nézzük, láthatóvá válik, hogy amit a világ a 2011. évben átélt, az mindenekelőtt a diplomások lázadása volt. Ha nem is csak ők jelentik a tiltakozások teljes spektrumát, mégis ők alkotják a különféle szereplői csoportok magvát, a kezdeményező, kommunikáló és más társadalmi rétegeket és csoportosulásokat mozgósító erőt. A különbségek ellenére egy demokráciát és társadalmi igazságosságot céljául tűző transznacionális szabadságmozgalomról volt és van szó. Ez volt az egyik alapvető oka annak is, hogy a mozgalom miért volt képes különböző országok fiataljainak lendületet adni. A könyv végül rámutat: a tiltakozók nem tudták learatni annak a termését, amit az utcákon és tereken korábban "elvetettek". Ennek ellenére a tiltakozás azóta is fel- fellángol a földgolyó különböző részein. A magyar olvasó számára a kötetet a prekariátus fogalmi tisztázása és a "Több demokráciát!" üzenete teszi érdekessé, mert bár a diplomások lázadása 2011-2012-ben zajlott, nálunk mind a létbizonytalanság, mind a demokrácia értékeinek tisztelete nagyon is forró témák.

A világ eddigi legprosperálóbb tíz évének története A globalizáció és visszásságai Nobel-díjas szerzőjének új könyve az 1990-es évek gazdasági fellendülésének és hanyatlásának érdekfeszítő történetével foglalkozik - hogyan és miért zajlottak ezek a folyamatok, miként szóródtak szét a pusztulás magvai a látszólagos virágzás időszakában, és miként nem tanul a mai napig sem Amerika, sem a világ a hibákból.