Napvilág strana 9 z 11

A politológiai szakirodalomban több évtizede vita folyik arról, hogy a választási szisztéma, a pártstruktúra és a kormányzati működés sajátos összefüggésrendszerében melyik mozzanat játszik meghatározó, túlsúlyos szerepet. Az 1940-es években megfogalmazódott az a gondolat, hogy az arányos képviselet a parlamenti pártok számának növekedésével jár. Az e témában talán legnagyobb hatású elemző, Maurice Duverger ok-okozati kapcsolatot látott a választási és a pártrendszer között, melyet a politikatudomány törvényjellegű összefüggésének nevezett. Duverger-nek már korabeli kritikusai is akadtak, ám az általa vizsgált összefüggések empirikus bázison alapuló egzakt vizsgálatára egészen az 1960-as évek végéig várni kellett. Ezen időszakot követően azonban igen sok elemzés foglalkozott a modern párt- és választási rendszerek összefüggéseivel. A kötet első része ennek a problémakörnek az elmélettörténeti és gyakorlati kérdéseit kutatja az egyes európai országok, politikai rendszerek konkrét vizsgálatán keresztül. A kötet második részében a szerzők választásról választásra követik azokat a változásokat, amelyek az 19891990. évi rendszerváltást követően meghatározták a választási rendszer nyomán kialakuló parlamenti erőviszonyokat. Igen hamar nyilvánvalóvá vált a rendszerváltásban kialkudott választási szisztéma meghatározó jelentősége a politikai folyamatok alakulásában. Az 1989-ben megalkotott magyar választási rendszer aránytalannak bizonyult már az első parlamenti választáson, és ez a jellege a következő öt választáson, bár eltérő mértékben, továbbra is érvényesült, mígnem 2010-ben az abszolút többségi győzelmet alkotmányozó hatalommá transzformálta. Az alkotmányozó hatalom birtokában a hatalomra került erők 2011-ben a többségi elvet erősítve a maguk érdekei szerint alakították át a választási szisztémát. Az egyes választások jellemzőinek elemzésével a szerzők végigkísérik a legfontosabb választási rendszerbeli összetevők egymásra hatását és ezzel összefüggésben a pártrendszer alakulásának fő vonásait.

"Csehszlovákia történetéről ez ideig nem jelent meg sem tudományos igényű monográfia, sem a nagyközönség számára íródott népszerűsítő munka. Mindez egy negyed évszázada még létező, ráadásul szomszédos ország esetén érdekes, sokatmondó jelenség. Az érdeklődők és különösen a témával foglalkozó egyetemi hallgatók számára azonban az is nehezíti az egykori állam történetének tanulmányozását, hogy a legalapvetőbb források, eredeti dokumentumok közül is csak részben találunk olyanokat, amelyek magyarul is olvashatók. Szöveggyűjteményünk e hiány pótlására vállalkozik, a benne olvasható körülbelül százhetven dokumentumnak nagyjából a fele első alkalommal áll magyarul az olvasók rendelkezésére. A magyarul már másutt megjelent szövegek jelentős része ráadásul évtizedekkel ezelőtt látott napvilágot, ma már alig fellelhető kiadványokban. A dokumentumokból egy volt szomszédos ország történelmének legfőbb eseményei bontakoznak ki. A források megértését nagyban megkönnyíti, hogy minden dokumentum előtt rövid bevezető található, amelyből az olvasó a szövegek történelmi hátteréről, keletkezésének körülményeiről tájékozódhat. A könyv elején olvasható bevezető tanulmányban a szerző a magyar és a csehszlovák történelem párhuzamos és eltérő vonásainak kiemelésére, rövid összehasonlítására vállalkozik. A kötetben szereplő történelmi személyek rövid életrajzi vázlatai, valamint a legfontosbb cseh és szlovák politikai vezetők - államfők, kormányfők, külügyminiszerek, pártvezérek - felsorolása révén e munka hasznos kézikönyvként is forgatható." (a Kiadó)

"Csehszlovákia történetéről ez ideig nem jelent meg sem tudományos igényű monográfia, sem a nagyközönség számára íródott népszerűsítő munka. Mindez egy negyed évszázada még létező, ráadásul szomszédos ország esetén érdekes, sokatmondó jelenség. Az érdeklődők és különösen a témával foglalkozó egyetemi hallgatók számára azonban az is nehezíti az egykori állam történetének tanulmányozását, hogy a legalapvetőbb források, eredeti dokumentumok közül is csak részben találunk olyanokat, amelyek magyarul is olvashatók. Szöveggyűjteményünk e hiány pótlására vállalkozik, a benne olvasható körülbelül százhetven dokumentumnak nagyjából a fele első alkalommal áll magyarul az olvasók rendelkezésére. A magyarul már másutt megjelent szövegek jelentős része ráadásul évtizedekkel ezelőtt látott napvilágot, ma már alig fellelhető kiadványokban. A dokumentumokból egy volt szomszédos ország történelmének legfőbb eseményei bontakoznak ki. A források megértését nagyban megkönnyíti, hogy minden dokumentum előtt rövid bevezető található, amelyből az olvasó a szövegek történelmi hátteréről, keletkezésének körülményeiről tájékozódhat. A könyv elején olvasható bevezető tanulmányban a szerző a magyar és a csehszlovák történelem párhuzamos és eltérő vonásainak kiemelésére, rövid összehasonlítására vállalkozik. A kötetben szereplő történelmi személyek rövid életrajzi vázlatai, valamint a legfontosbb cseh és szlovák politikai vezetők - államfők, kormányfők, külügyminiszerek, pártvezérek - felsorolása révén e munka hasznos kézikönyvként is forgatható." (a Kiadó)

A két világháború közötti magyar kisebbségek története általában egyetlen szóban sűrűsödik össze: Trianon. Fő kérdésem, hogy miként látta a különböző magyarságfelfogások egyéni elfogadtatására irányuló politika a magyarságot és környezetét, és ezt képes volt-e érvényre juttatni az egyénekkel szemben akár a politikán túl, a mindennapokban is. Az egyének csak ritkán, többnyire végletekig kiélezett helyzetben voltak hajlandók éppen olyan módon kifejezésre juttatni önazonosságukat, ahogy azt elvárták tőlük, és sokfelé megőrződtek sokszor az új állam helyi képviselőinek segítségével nemzetileg ambivalens gyakorlatok.

Létezett-e olyan, hogy Horthy-rendszer? Náci kollaboráns vagy németellenes ellenálló volt-e Horthy Miklós? Mi a zsidó? Rémületet keltett-e a felvidéki szellem? Milyen feminizmus volt a keresztény-konzervatív világban? Miért nem lett olajsejkség Zalából? Hány millió koldus országa volt Magyarország? Bűnös város volt-e Budapest? Amerikanizálódott-e a kultúra a két világháború között? Hová lett a budai világítótorony? és így tovább. E kötetben egymás után sorakoznak a legkülönfélébb kérdésekre adott válaszok egy olyan korszakról, amelyről az utóbbi években nemcsak a történészek vitáznak, hanem közéleti diskurzusokban is folyamatosan jelen van. Ezt a könyvet sokféleképp lehet olvasni. Akár hagyományosan, az elejétől a végéig, akár tematikus kérdéscsoportonként: a politika, gazdaság, társadalom, kultúra, mindennapi élet és további egységek szerint, vagy akár tetszőleges kérdéstől elindulva a kereszthivatkozásokat követve, mindig új és újabb kérdésekhez és válaszokhoz jutva. Vagy csak az éppen minket érdeklő kérdést elolvasva, bárhol és bármikor, utazás vagy várakozás közben, amikor épp egy kérdés-válasznyi időnk van. De olvashatjuk többféleképpen egyéni beállítódásunk szerint is: saját vagy családi sérelmeink, jó és rossz tapasztalataink, a büszkeség ki mindenkit és mi mindent adtunk a világnak , vagy természetes előítéleteink mentén. És mert minden könyvben kérdéseinkre keressük a választ, ez a kötet megkísérli, hogy néhány mindenki fejében ott bujkáló kérdést szakszerűen és röviden megválaszoljon a sokféle igazság mögött rejlő történeti valóságot kutatva.

1947-re Kelet- és Nyugat-Európa politikailag kettészakadt, aminek súlyos gazdasági következményei voltak Európa keleti felén. A Szovjetunió érdekszférájába került Magyarországon is követni kellett a harmincas években megindult szovjet iparosítási ter veket, amelynek következtében a Magyar Dolgozók Pártja, élén Rákosi Mátyással hozzálátott a vas és acél országának felépítéséhez. A bolsevik mintát másoló kommunista párt minden megnyilvánulását áthatotta a voluntarista szemlélet; úgy gondolták, term észeti tényezők nem befolyásolhatják a szocializmus építésének terveit. Ennek a meggyőződésnek a bűvöletében a hatalom korábban soha nem tapasztalt mértékben avatkozott be a természeti környezetbe. A környezeti hatástanulmányok nélkül hozott politik ai döntéseknek akár az ipart, akár a mezőgazdaságot tekintjük máig ható következményei vannak. Kötetünk szerzői bemutatják, hogyan próbálták a Szovjetunióban 1948-tól újabb lendületet kapott természetátalakító törekvéseket is adaptálni a hazai viszo nyokra; főképp a mezőgazdasági újításokra, az újfajta agrobiológiai elképzelésekre és kutatásokra, valamint gyakorlatban való megvalósításukra koncentrálnak, de érintik a nehézipar erőszakos fejlesztésének természetre gyakorolt következményeit is. Me gismertetik az olvasót Micsurin, Liszenko és Viljamsz tanainak főbb vonásaival, valamint a liszenkóizmus magyarországi megjelenésével és politikai ideológiává emelésével. Különös figyelmet fordítanak az éghajlatidegen növények meghonosításának kísérleteire; a talajjavítás, erdősítés és vízgazdálkodás területén hozott újításokra, ezeknek pozitív és negatív hatására.

Gömbös Gyulát Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök mellett a két világháború közötti Magyarország harmadik legbefolyásosabb politikusaként tartják számon okkal. Gömbös jelentősége elsősorban abban rejlett, hogy a nemzeti (jobboldali) radikális irányzat vezéreként jelentős hatást gyakorolt társadalmi csoportok politikai mentalitásának alakulására. Nemcsak tetteivel és politikai gyakorlatával, de az utóbbit meghatározó politikai felfogásával is. Vonyó József tudományos igénnyel, de népszerű formában megírt elsősorban arra keres választ, milyen volt Gömbös személyisége, miként alakultak politikai nézetei és azok hogyan befolyásolták politikai tetteit. A szerző nemcsak ismertetni akar, hanem mindenekelőtt megérteni. Megérteni, hogy miért döntött adott módon az adott helyzetben; mi motiválta abban, hogy minden áron hatalmi pozícióba kerüljön; és miként bánt azzal, amikor már birtokában volt. A kötetnek az is célja, hogy megértse: miért éppen ő vált ki és jutott vezető szerephez különböző helyzetekben, holott az általa irányítottak között nagy számban akadtak magasabb rangú, képzettebb katonatisztek, majd nála sokkalta felkészültebb politikusok? A megértés nem kritikátlan elfogadást jelent a szerző részéről, inkább a jelenségek okainak feltárását, azt a szándékot, hogy beleélje magát hőse helyzetébe, és az ő korának viszonyait, az őt ért szellemi, egzisztenciális, érzelmi hatásokat mérlegelve értékelje szavait és tetteit. A rendelkezésére álló lehetőségek, alternatívák ismeretében ítéli meg, hogy helyesen minősített-e helyzeteket Gömbös, és megfelelő megoldásokat választott-e. Arról sem feledkezik meg, hogy milyen folyamatokat generált, erősített fel vagy fojtott el egész politikai tevékenysége halála után is befolyásolva ezzel az ország sorsának alakulását. Gömbös megítélése máig vitatott. Törekvései figyelmet és minden korabeli magyar vezető politikusénál több és hevesebb, egymással is feleselő érzelmi reakciót váltottak ki. Egyesek héroszként, magyar sorskérdések legvilágosabb megfogalmazójaként és azok megoldására egyedül hivatott, emberfeletti adottságokkal rendelkező lényként dicsőítették. Mások ellenben a sátáni erők képviselőjeként emlegették, aki a korszak két jobboldali diktátora, Mussolini és Hitler példáját követve döntötte romlásba Magyarországot.

A kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.

Miközben az 1929-es tőzsdekrach felfordulásba taszította a világot, két ember bukkant fel egymással ellentétes állításokkal és megoldási javaslatokkal a gazdaságok kiegyensúlyozásáról. John Maynard Keynes, a fürge Cambridge-i közgazdász költött volna, amikor mások nem. Emberére talált a kevéssé ismert osztrák közgazdász-professzor, Friedrich Hayek személyében, aki a beavatkozást céltalannak és meglehetősen veszélyesnek tartotta. A frontvonalakat imígyen berajzolva a Keynesiánus gazdaságpolitika évtizedekig uralkodott, és előre nem látott jóléttel párosult, ám a konzervatív közgazdászok és politikusok végül keblükre ölelik és megvalósítják Hayek ellentmondó vízióját. Első szemtől-szembe találkozójuk felidézésétől a lelkes tanítványaik közt ma is zajló heves vitáig áttekintve a történetet, Nicholas Wapshott felszínre hozza mindazt, ami Keynes és Hayek mondanivalójából napjainkban is fontos, miközben a szabad piac, illetve a kormányzati beavatkozás erényeiről szóló vita ugyanolyan hévvel dübörög, mint a harmincas években.

Miközben az 1929-es tőzsdekrach felfordulásba taszította a világot, két ember bukkant fel egymással ellentétes állításokkal és megoldási javaslatokkal a gazdaságok kiegyensúlyozásáról. John Maynard Keynes, a fürge Cambridge-i közgazdász költött volna, amikor mások nem. Emberére talált a kevéssé ismert osztrák közgazdász-professzor, Friedrich Hayek személyében, aki a beavatkozást céltalannak és meglehetősen veszélyesnek tartotta. A frontvonalakat imígyen berajzolva a Keynesiánus gazdaságpolitika évtizedekig uralkodott, és előre nem látott jóléttel párosult, ám a konzervatív közgazdászok és politikusok végül keblükre ölelik és megvalósítják Hayek ellentmondó vízióját. Első szemtől-szembe találkozójuk felidézésétől a lelkes tanítványaik közt ma is zajló heves vitáig áttekintve a történetet, Nicholas Wapshott felszínre hozza mindazt, ami Keynes és Hayek mondanivalójából napjainkban is fontos, miközben a szabad piac, illetve a kormányzati beavatkozás erényeiről szóló vita ugyanolyan hévvel dübörög, mint a harmincas években.

Korea a Távol-Kelet kevésbé ismert területei közé tartozik. Ennek történelmi okai vannak: a Koreai-félsziget évszázadokon keresztül háttérbe szorult két hatalmas szomszédja mögött. Kína és Japán közelsége állandó fenyegetést is jelentett a koreai történelem során, a második világháború után pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagyhatalmi vetélkedése formálta át a félsziget helyzetét. Bár a kétezres évek második felétől hazánkban is egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a koreai régmúlt iránt, kevés olyan kiadvány jelent meg magyar nyelven, amely a kezdetektől a modern időkig mutatná be a félsziget fejlődését. A bővített második kiadás célja, hogy megismertesse a félsziget történelmét, megosztásának folyamatát, valamint a két rivális koreai államalakulat létrejöttét és fejlődését. A különböző történelmi események tárgyalásánál bemutatja a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) és a KNDK (Észak-Korea) esetenként eltérő történelemszemléletét. Szól továbbá a politikai rendszereken felülemelkedő koreai nemzeti összetartozás-tudatról, amely kulcsszerepet játszhat a félsziget egyesítésénél a jövőben. A könyvet haszonnal forgathatják a koreai szakos egyetemi hallgatók, a távol-keleti kultúrák iránt érdeklődő olvasók, de akár a dél-koreai történelmi filmsorozatok rajongói is. A Napvilág Kiadó 2008-ban jelentette meg először Csoma Mózes Korea - egy nemzet, két ország című könyvét, amelynek kedvező fogadtatása és a nagyfokú érdeklődés időszerűvé tette a második, bővített kiadás megjelentetését.

"Kedves Szülő! Játékos feladatgyűjteményt tart a kezében, amelynek célja, hogy szülőként megismerkedjen a gyermeki fejlődés területeivel, és a játékokat végigjátszva bepillantást nyerjen gyermeke képességeibe. A füzetekben található élményszerű játékos feladathelyzetekben mindenki gazdagodik: a szülő ötleteket meríthet a tudatos játékválasztáshoz, míg a gyerek minden játék során fejlődik valamely területen. Ajánljuk iskolába készülő, illetve alsó tagozatos gyerekeknek és szüleiknek." (a Kiadó)

"Kedves Szülő! Játékos feladatgyűjteményt tart a kezében, amelynek célja, hogy szülőként megismerkedjen a gyermeki fejlődés területeivel, és a játékokat végigjátszva bepillantást nyerjen gyermeke képességeibe. A füzetekben található élményszerű játékos feladathelyzetekben mindenki gazdagodik: a szülő ötleteket meríthet a tudatos játékválasztáshoz, míg a gyerek minden játék során fejlődik valamely területen. Ajánljuk iskolába készülő, illetve alsó tagozatos gyerekeknek és szüleiknek." (a Kiadó)

Ez az első alkalom, hogy magyar könyvkiadó lehallgatási hanganyagot tesz közzé: az olvasó a Rákosi Mátyás és Gerő Ernő 1962-es kihallgatásáról készült magnófelvételt kapja most kézhez. A két rettegett alakot Aczél György és Nógrádi Sándor faggatta a koncepciós perekben vitt szerepükről és felelősségükről. Mindketten igyekeztek tagadni. A helyenként indulatos, éles szóváltásokkal tarkított párbeszéd egyedülálló módon elevenít fel egy korszakot, amit semmilyen írott dokumentum, hivatalos film vagy hanganyag nem tud ilyen élő közvetlenséggel visszaadni. A könyvhöz DVD melléklet tartozik, amelyen a lehallgatások hanganyaga található.

A kötet abból az alapvetésből indul ki, hogy búvópatakként ugyan, de létezik a magyar irodalomban női irodalmi hagyomány. Ezért nem a már jól ismert irodalomtörténeti vonalak mentén tanulmányozza a női irodalmat (nem a Nyugat női íróiról beszél például), hanem saját hagyományvonalat épít ki. Előszavában olvasmányos stílusban tisztáz a gender studies szempontjából fontos alapkérdéseket kánon és hagyomány összefüggésben, s vázolja, hogyan értelmezi a női irodalom fogalmát. Felhívja a figyelmet arra (az előszónak ez a része a Népszabadságban is megjelent), hogy a középiskolai oktatásban női írókról gyakorlatilag nem esik szó: Szapphó és Nemes Nagy Ágnes az a két női szerző, akiket a gimnáziumi tankönyvek tárgyalnak. Öt fejezete öt női írót (Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna) tárgyal, az irodalomelmélet legújabb fogalmai mentén.

A szerző előző kötete (Magyarok a Szovjetunióban, 1922-1945) után a kutatás sugarát kiterjesztve az első világháborúban fogságba esett magyar katonák történetének ered a nyomába. Feltárja azokat a nagyon különböző, de mindig szívszorító emberi sorsokat, amelyek az Ororszországban, illetve a Szovjetunióban rekedt katonákra vártak. Kinek sikerült hazatérnie, és hogyan? Szökéssel, óriási kerülővel Japán felé, vagy fogolycserével, diplomáciai úton és politikai döntések nyomán? Aki nem jött haza, miért nem jött, hogyan találta meg boldogulását odakint, annyira messze szülőhazájától? A kötet szükségképpen torzó - lehetetlen minden emberi sors nyomába eredni és minden magyarázatot, körülményt feltárni, a szerző mégis megkísérli az összes rendelkezésére álló forrás (levéltárak anyagai, visszaemlékezések, mártír-emlékkönyvek) nyomán a legteljesebb történetet elmondani.