Napvilág strana 2 z 11

Ez az első alkalom, hogy magyar könyvkiadó lehallgatási hanganyagot tesz közzé: az olvasó a Rákosi Mátyás és Gerő Ernő 1962-es kihallgatásáról készült magnófelvételt kapja most kézhez. A két rettegett alakot Aczél György és Nógrádi Sándor faggatta a koncepciós perekben vitt szerepükről és felelősségükről. Mindketten igyekeztek tagadni. A helyenként indulatos, éles szóváltásokkal tarkított párbeszéd egyedülálló módon elevenít fel egy korszakot, amit semmilyen írott dokumentum, hivatalos film vagy hanganyag nem tud ilyen élő közvetlenséggel visszaadni. A könyvhöz DVD melléklet tartozik, amelyen a lehallgatások hanganyaga található.

"Kedves Szülő! Játékos feladatgyűjteményt tart a kezében, amelynek célja, hogy szülőként megismerkedjen a gyermeki fejlődés területeivel, és a játékokat végigjátszva bepillantást nyerjen gyermeke képességeibe. A füzetekben található élményszerű játékos feladathelyzetekben mindenki gazdagodik: a szülő ötleteket meríthet a tudatos játékválasztáshoz, míg a gyerek minden játék során fejlődik valamely területen. Ajánljuk iskolába készülő, illetve alsó tagozatos gyerekeknek és szüleiknek." (a Kiadó)

A női tudósok által a legkülönbözőbb tudományágakban elért eredmények nem mindig kerültek be a tudománytörténetbe - mintha a nők ilyen irányú kimagasló teljesítményeiről sok esetben megfeledkeztek volna. Még szavunk sincs rájuk: nőtudós, női tudós, tudósnő, tudós asszony - valljuk be, mindegyik idegenül hangzik, mintha egy újkori nyelvújítás alkotta volna meg. Valójában nem a nyelvünket, hanem a szemléletünket kellene megújítanunk, hogy végre a női tudós ne "tudós nő" legyen. A kötet közel 400 hazai tudós pályaképét tartalmazza a tudományok valamennyi területéről. Nemcsak a női tudósok sokszor küzdelmes szakmai előmeneteléről, megszerzett fokozatairól, tudományos publikációiról, az adott tudományterületen tett, gyakran egyedülálló felfedezéseiről, a nők által kutatott témák sokszínűségéről kaphatunk átforgó képet, de egy-egy pályaképből kirajzolódik hőseink személyisége, családi háttere, a munkatársak és tanítványok tisztelete és szeretete is.

"Kedves Szülő! Játékos feladatgyűjteményt tart a kezében, amelynek célja, hogy szülőként megismerkedjen a gyermeki fejlődés területeivel, és a játékokat végigjátszva bepillantást nyerjen gyermeke képességeibe. A füzetekben található élményszerű játékos feladathelyzetekben mindenki gazdagodik: a szülő ötleteket meríthet a tudatos játékválasztáshoz, míg a gyerek minden játék során fejlődik valamely területen. Ajánljuk iskolába készülő, illetve alsó tagozatos gyerekeknek és szüleiknek." (a Kiadó)

Korea a Távol-Kelet kevésbé ismert területei közé tartozik. Ennek történelmi okai vannak: a Koreai-félsziget évszázadokon keresztül háttérbe szorult két hatalmas szomszédja mögött. Kína és Japán közelsége állandó fenyegetést is jelentett a koreai történelem során, a második világháború után pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagyhatalmi vetélkedése formálta át a félsziget helyzetét. Bár a kétezres évek második felétől hazánkban is egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a koreai régmúlt iránt, kevés olyan kiadvány jelent meg magyar nyelven, amely a kezdetektől a modern időkig mutatná be a félsziget fejlődését. A bővített második kiadás célja, hogy megismertesse a félsziget történelmét, megosztásának folyamatát, valamint a két rivális koreai államalakulat létrejöttét és fejlődését. A különböző történelmi események tárgyalásánál bemutatja a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) és a KNDK (Észak-Korea) esetenként eltérő történelemszemléletét. Szól továbbá a politikai rendszereken felülemelkedő koreai nemzeti összetartozás-tudatról, amely kulcsszerepet játszhat a félsziget egyesítésénél a jövőben. A könyvet haszonnal forgathatják a koreai szakos egyetemi hallgatók, a távol-keleti kultúrák iránt érdeklődő olvasók, de akár a dél-koreai történelmi filmsorozatok rajongói is. A Napvilág Kiadó 2008-ban jelentette meg először Csoma Mózes Korea - egy nemzet, két ország című könyvét, amelynek kedvező fogadtatása és a nagyfokú érdeklődés időszerűvé tette a második, bővített kiadás megjelentetését.

Mit tudunk a cigányokról? Megfelel a valóságnak, amit tudunk, pontosabban az, amit gondolunk, hogy tudunk? Nem árnyékolják-e be vélt tudásunkat hiedelmek, legendák, netán sztereotípiák, könnyen fogyasztható előítéletek? Mit helyes például mondanunk: cigányt vagy romát? Kik is valójában a cigányok/romák? Akik magukat annak mondják? Vagy akiket a többség annak tart? Miközben ezekre a kérdésekre keressük a választ, nem kerülhetjük meg azt sem, miként bánik egy ország saját kisebbségével. Mekkora mozgástere van a hazai cigányságnak a helyi és az országos politikában vagy a kulturális önrendelkezés terén, milyenek az esélyei az oktatásban vagy a munkaerőpiacon. A szerzők és a kiadó arra tesznek kísérletet, hogy megmutassák: az egyszerűnek tűnő kérdések mögött összetett problémák rejtőznek. E kiadvány célja, hogy a közgondolkodásban és közbeszédben erősen jelen lévő előítéletek helyett az olvasók tényeken és adatokon nyugvó válaszokat kapjanak kérdéseikre. Részletesebb válaszok kifejtésére egy ennél tízszer nagyobb könyv is kevés lenne, arra azonban talán elegendő, hogy az olvasók a rövid válaszokból megszerzett tudás birtokában további felfedezőútra induljanak. A kötet végén található a kérdések tematikus bontása, illetve a felhasznált és az ajánlott irodalmak jegyzéke.

Soha nem akarták Kádárt leváltani: Volt-e személyi kultusz a Kádár-rendszerben? Voltak-e koncepciós perek Kádár alatt? Működtek-e egyházi iskolák? Mi hiányzott a hiánygazdaságból? Mi került fel a COCOM-listára és üzleteltünk-e a Nyugattal? Minden lap ugyanazt írta, amit a Népszabadság? Hová utazhatott könnyebben az ember - Moszkvába vagy Párizsba? Mit csináltak hétfő este az emberek? A Kádár-rendszer nem törődött a határon túli magyarokkal? Hány huligán volt egy galeriben? - és így tovább. Ma egyrészt dívik a korszak egészének fekete-fehér (többnyire fekete) értékelése, miközben másik oldalról dübörög a nosztalgia a korszakban készült filmek, tárgyak iránt. A kötet igyekszik számba venni a bő három évtized majd' minden jelenségét, ellentmondásos arcát, az érme mindkét oldalát. Nem szándékozik végső ítéletet mondani a Kádár-korszak felet vagy megvédeni azt, ez nem is áll módjában: úgy igyekszik támogatni az olvasót, hogy tények közlésével segítse a biztosabb ítéletalkotásban.

Miért tudunk olyan keveset az Európai Unióról? Egyáltalán, keveset tudunk-e róla? A könyv szerzői és kiadója nem így gondolják, sőt. A birtokunkban lévő tudáshalmaz nagyon is bő, ám meglehetősen rendezetlen. E kiadvánnyal ahhoz kívánunk segítséget adni, hogy a magyar átlagember eligazodjon az unió kapcsán a fejében hemzsegő személy- és intézménynevek, állítások és kérdések között. A "Kérdések és válaszok az Európai Unióról" célja tehát, hogy széles körben megismertesse az érdeklődő magyar emberekkel -akik egyben az Európai Unió polgárai- az integráció működésének, felépítésének legérdekesebb elemeit, és közérthető válaszokat adjon a mindennapokban és a médiában rendszeresen felmerülő kérdésekre és kételyekre. A kötet minden olvasó igényeinek megfelelően teszi fel és válaszolja meg a nem ritkán szakmailag és politikailag egyaránt vitatott kérdéseket. A kötetben tematikus bontás található a kérdésekről, a rájuk adott válaszok terjedelme fél és másfél oldal közötti.

A politikusok, diplomaták és tábornokok koruk gyermekei voltak. Nekik sem volt elképzelésük, milyen a modern, gépesített háború, ami paradox módon megkönnyítette annak kirobbantását. Bihari Péter hűen, korszerű szemlélettel adja vissza az I. világháború fontosabb eseményeit és problémáit, világos, olvasmányos stílusban. A könyv fontos pozitívuma, hogy teljességében tekinti át a világháborút, a távolabbi hadszíntereket, országokat is - tehát a Monarchia háborúját szélesebb perspektívába helyezi. Hogyan lehetséges, hogy mindenütt éljenző tömegek fogadták a háborút? Hol harcoltak magyar katonák a világháborúban? Milyen mértékben avatkoztak be az államok a gazdaságba? Mi a tőrdöfés-legenda"? Mi késztette az Egyesült Államokat semlegessége feladására? Milyen volt a katonák élete a lövészárkokban? Miért támogatták még a szocialista pártok is a háborút? Mi köze volt a rövid háború elképzelésének a vasúti menetrendekhez? Kik fizették a háború költségeit? Mi kapcsolja össze a 20. század két világháborúját? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a kötet, amely a Kérdések és válaszok című sorozat újabb darabja."

Miközben az 1929-es tőzsdekrach felfordulásba taszította a világot, két ember bukkant fel egymással ellentétes állításokkal és megoldási javaslatokkal a gazdaságok kiegyensúlyozásáról. John Maynard Keynes, a fürge Cambridge-i közgazdász költött volna, amikor mások nem. Emberére talált a kevéssé ismert osztrák közgazdász-professzor, Friedrich Hayek személyében, aki a beavatkozást céltalannak és meglehetősen veszélyesnek tartotta. A frontvonalakat imígyen berajzolva a Keynesiánus gazdaságpolitika évtizedekig uralkodott, és előre nem látott jóléttel párosult, ám a konzervatív közgazdászok és politikusok végül keblükre ölelik és megvalósítják Hayek ellentmondó vízióját. Első szemtől-szembe találkozójuk felidézésétől a lelkes tanítványaik közt ma is zajló heves vitáig áttekintve a történetet, Nicholas Wapshott felszínre hozza mindazt, ami Keynes és Hayek mondanivalójából napjainkban is fontos, miközben a szabad piac, illetve a kormányzati beavatkozás erényeiről szóló vita ugyanolyan hévvel dübörög, mint a harmincas években.

Gömbös Gyulát Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök mellett a két világháború közötti Magyarország harmadik legbefolyásosabb politikusaként tartják számon okkal. Gömbös jelentősége elsősorban abban rejlett, hogy a nemzeti (jobboldali) radikális irányzat vezéreként jelentős hatást gyakorolt társadalmi csoportok politikai mentalitásának alakulására. Nemcsak tetteivel és politikai gyakorlatával, de az utóbbit meghatározó politikai felfogásával is. Vonyó József tudományos igénnyel, de népszerű formában megírt elsősorban arra keres választ, milyen volt Gömbös személyisége, miként alakultak politikai nézetei és azok hogyan befolyásolták politikai tetteit. A szerző nemcsak ismertetni akar, hanem mindenekelőtt megérteni. Megérteni, hogy miért döntött adott módon az adott helyzetben; mi motiválta abban, hogy minden áron hatalmi pozícióba kerüljön; és miként bánt azzal, amikor már birtokában volt. A kötetnek az is célja, hogy megértse: miért éppen ő vált ki és jutott vezető szerephez különböző helyzetekben, holott az általa irányítottak között nagy számban akadtak magasabb rangú, képzettebb katonatisztek, majd nála sokkalta felkészültebb politikusok? A megértés nem kritikátlan elfogadást jelent a szerző részéről, inkább a jelenségek okainak feltárását, azt a szándékot, hogy beleélje magát hőse helyzetébe, és az ő korának viszonyait, az őt ért szellemi, egzisztenciális, érzelmi hatásokat mérlegelve értékelje szavait és tetteit. A rendelkezésére álló lehetőségek, alternatívák ismeretében ítéli meg, hogy helyesen minősített-e helyzeteket Gömbös, és megfelelő megoldásokat választott-e. Arról sem feledkezik meg, hogy milyen folyamatokat generált, erősített fel vagy fojtott el egész politikai tevékenysége halála után is befolyásolva ezzel az ország sorsának alakulását. Gömbös megítélése máig vitatott. Törekvései figyelmet és minden korabeli magyar vezető politikusénál több és hevesebb, egymással is feleselő érzelmi reakciót váltottak ki. Egyesek héroszként, magyar sorskérdések legvilágosabb megfogalmazójaként és azok megoldására egyedül hivatott, emberfeletti adottságokkal rendelkező lényként dicsőítették. Mások ellenben a sátáni erők képviselőjeként emlegették, aki a korszak két jobboldali diktátora, Mussolini és Hitler példáját követve döntötte romlásba Magyarországot.

A könyv a globális tiltakozások körképe. Még ha ez a körkép hiányos is, az olvasónak az az érzése támadhat, hogy körberepülte a Földet, és annak legkülönbözőbb pontjain elvegyült a tiltakozó tömegbe. Ha a tiltakozások Kairótól New Yorkig, Madridtól Santiagóig és Lisszabontól Tel Avivig nyúló keresztmetszetét nézzük, láthatóvá válik, hogy amit a világ a 2011. évben átélt, az mindenekelőtt a diplomások lázadása volt. Ha nem is csak ők jelentik a tiltakozások teljes spektrumát, mégis ők alkotják a különféle szereplői csoportok magvát, a kezdeményező, kommunikáló és más társadalmi rétegeket és csoportosulásokat mozgósító erőt. A különbségek ellenére egy demokráciát és társadalmi igazságosságot céljául tűző transznacionális szabadságmozgalomról volt és van szó. Ez volt az egyik alapvető oka annak is, hogy a mozgalom miért volt képes különböző országok fiataljainak lendületet adni. A könyv végül rámutat: a tiltakozók nem tudták learatni annak a termését, amit az utcákon és tereken korábban "elvetettek". Ennek ellenére a tiltakozás azóta is fel- fellángol a földgolyó különböző részein. A magyar olvasó számára a kötetet a prekariátus fogalmi tisztázása és a "Több demokráciát!" üzenete teszi érdekessé, mert bár a diplomások lázadása 2011-2012-ben zajlott, nálunk mind a létbizonytalanság, mind a demokrácia értékeinek tisztelete nagyon is forró témák.

1947-re Kelet- és Nyugat-Európa politikailag kettészakadt, aminek súlyos gazdasági következményei voltak Európa keleti felén. A Szovjetunió érdekszférájába került Magyarországon is követni kellett a harmincas években megindult szovjet iparosítási ter veket, amelynek következtében a Magyar Dolgozók Pártja, élén Rákosi Mátyással hozzálátott a vas és acél országának felépítéséhez. A bolsevik mintát másoló kommunista párt minden megnyilvánulását áthatotta a voluntarista szemlélet; úgy gondolták, term észeti tényezők nem befolyásolhatják a szocializmus építésének terveit. Ennek a meggyőződésnek a bűvöletében a hatalom korábban soha nem tapasztalt mértékben avatkozott be a természeti környezetbe. A környezeti hatástanulmányok nélkül hozott politik ai döntéseknek akár az ipart, akár a mezőgazdaságot tekintjük máig ható következményei vannak. Kötetünk szerzői bemutatják, hogyan próbálták a Szovjetunióban 1948-tól újabb lendületet kapott természetátalakító törekvéseket is adaptálni a hazai viszo nyokra; főképp a mezőgazdasági újításokra, az újfajta agrobiológiai elképzelésekre és kutatásokra, valamint gyakorlatban való megvalósításukra koncentrálnak, de érintik a nehézipar erőszakos fejlesztésének természetre gyakorolt következményeit is. Me gismertetik az olvasót Micsurin, Liszenko és Viljamsz tanainak főbb vonásaival, valamint a liszenkóizmus magyarországi megjelenésével és politikai ideológiává emelésével. Különös figyelmet fordítanak az éghajlatidegen növények meghonosításának kísérleteire; a talajjavítás, erdősítés és vízgazdálkodás területén hozott újításokra, ezeknek pozitív és negatív hatására.

Létezett-e olyan, hogy Horthy-rendszer? Náci kollaboráns vagy németellenes ellenálló volt-e Horthy Miklós? Mi a zsidó? Rémületet keltett-e a felvidéki szellem? Milyen feminizmus volt a keresztény-konzervatív világban? Miért nem lett olajsejkség Zalából? Hány millió koldus országa volt Magyarország? Bűnös város volt-e Budapest? Amerikanizálódott-e a kultúra a két világháború között? Hová lett a budai világítótorony? és így tovább. E kötetben egymás után sorakoznak a legkülönfélébb kérdésekre adott válaszok egy olyan korszakról, amelyről az utóbbi években nemcsak a történészek vitáznak, hanem közéleti diskurzusokban is folyamatosan jelen van. Ezt a könyvet sokféleképp lehet olvasni. Akár hagyományosan, az elejétől a végéig, akár tematikus kérdéscsoportonként: a politika, gazdaság, társadalom, kultúra, mindennapi élet és további egységek szerint, vagy akár tetszőleges kérdéstől elindulva a kereszthivatkozásokat követve, mindig új és újabb kérdésekhez és válaszokhoz jutva. Vagy csak az éppen minket érdeklő kérdést elolvasva, bárhol és bármikor, utazás vagy várakozás közben, amikor épp egy kérdés-válasznyi időnk van. De olvashatjuk többféleképpen egyéni beállítódásunk szerint is: saját vagy családi sérelmeink, jó és rossz tapasztalataink, a büszkeség ki mindenkit és mi mindent adtunk a világnak , vagy természetes előítéleteink mentén. És mert minden könyvben kérdéseinkre keressük a választ, ez a kötet megkísérli, hogy néhány mindenki fejében ott bujkáló kérdést szakszerűen és röviden megválaszoljon a sokféle igazság mögött rejlő történeti valóságot kutatva.

A két világháború közötti magyar kisebbségek története általában egyetlen szóban sűrűsödik össze: Trianon. Fő kérdésem, hogy miként látta a különböző magyarságfelfogások egyéni elfogadtatására irányuló politika a magyarságot és környezetét, és ezt képes volt-e érvényre juttatni az egyénekkel szemben akár a politikán túl, a mindennapokban is. Az egyének csak ritkán, többnyire végletekig kiélezett helyzetben voltak hajlandók éppen olyan módon kifejezésre juttatni önazonosságukat, ahogy azt elvárták tőlük, és sokfelé megőrződtek sokszor az új állam helyi képviselőinek segítségével nemzetileg ambivalens gyakorlatok.