Nemzeti Örökség Kiadó strana 14 z 14

"Házi czukrászat czimű kézi-könyvecskémnek a múlt évben megjelent III. kiadása is teljesen elfogyott, mely jelenség eléggé bizonyítja művem gyakorlati értékét, miért is indítatva éreztem magamat, azt a jelent IV. kiadásban is közrebocsátani. Ez alkalommal a fösúlyt a helyes magyarságra fektettem az előző kiadásban előforduló magyartalanságokat kiküszöbölve, arra törekedtem, hogy a kifejezések ne csak érthetők, hanem lehetőleg magyarosak is legyenek. De számolva a czukrászat terén folyton fokozódó igényekkel is, jelen kiadást még Párizsi sütemények czim alatt egy egész 15 reczeptet magába foglaló fejezettel is bővítettem úgy, hogy kézi könyvecském immár 359 különféle reczeptet foglal magában, amelyek a legujabb sütemények, torták, élesztős tészták, sós és édes teasütemények, a legkülönbözőbb bonbonok és czukorkák (sokan nem tudják, hogy Hegyesi József nevéhez fűződik a szaloncukor elkészítésének módja és így az igazi magyar hungaricummá vált: Jókai még szalonczukkedlinek nevezte a szaloncukrot, ugyanis a cukorka neve a német salonzuckerl szóból ered. 1891-ben megjelent A legújabb házi czukrászat kézikönyve-ben, amelyben tizenhétféle szaloncukrot ír le a szerző, így pl.: szalon-ananász czukorkák, szaloncréme-bonbonok, szalon-marasquin-czukorkák, szalon-pisztácz-czukorkák.), crémek, fagylaltok és sorbettek, valamint a legujabb parfaitek készítését röviden és nagyon érthetően tárgyalom." (a Szerző) A mű jelen kiadása az 1891-es megjelenés reprintje.

Árpád népe - Képek Magyarország ezer esztendős múltjából című gyűjtemény a honfoglalás előtti időtől egészen a Millennium ezer éves ünnepéig kíséri végig történelmünk jelentős eseményeit és nagy alakjait.

A szerző e munkájában Bars vármegye nemesi családjainak leszármazási adatait gyűjtötte egybe az Agárdy családtól a Zongor családig. A(z) Bars vármegye nemes családai (Könyv) szerzője dr. Ifj. Reiszig Ede.

Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóan azt igazolják, hogy az erdélyi székelyek fára rovott ősi írása a XIII. század elejétől fogva még négyszáz esztendőn át élt és megfigyelhető volt. Dr. Sebestyén Gyula kiváló, tudományos értékű művében tárja fel a rovásírás történetét és értékét. Jelen kiadás az 1915-ben megjelent mű reprintje.

A szerző e munkájában több mint másfél száz erdélyi nemes család leszármazási adatait gyűjtötte egybe az Abafiaktól a Wesselényekig.