Nemzeti Örökség Kiadó strana 13 z 14

"Utódok kötelessége megóvni jeles ősök emlékezetét. Hanyatló kor epigonja gyűjtse össze és őrizze meg azoknak a családoknak a történetét, melyek szinte egykorúak nemzetünk európai életével. Ősi címerük őrzi az átöröklött dicsőség nagy emlékezetét, jeles elődök méltó utódaiban pedig a régi nagyság hív és méltó bizományosait szemléljük. Ilyen családainknak egyik legnevezetesebbje az Andrássy család. (...)" (részlet a könyvből)

"A könyv 1916-ban jelent meg a reformáció 400. évfordulója alkalmából. Igazi érdekessége, hogy a szerző Görgey Albert saját családja történetét, családfáját és a valláshoz való viszonyát mutatja meg." (a Kiadó) Az 1916-os kiadás reprintje

"Mikor a magyar országos czímernek főleg történelmi és heraldikai alapon való ismertetésébe és egyes részei jelentőségének magyarázatába fogok, a fonalat ott veszem fel, a hol hazánk történetének az 1867. évvel kezdődő alkotmányos korszakában először állapították meg Magyarország czímerét. Ez 1874 február 9-ikén történt, a mikor is Ő Felsége, mint látszik, az akkori kormány által bizalmasnak tekintett úton, Magyarország czímerét az új állampecsét jóváhagyásával szentesítette." (a Szerző) Az 1916-os kiadás reprintje.

"A Boldva folyó mellett Borsod vármegyének két nevezetes vára emelkedett: Borsod, melytől a vármegye nevét vette s mely ősi szerkezetében már Szent István korában fennállott, s tőle északra Szendrő, mely noha századokkal később épült, sokkal jelentősebb szerepet töltött be az ország és a vármegye történetében, mint amaz." (a Szerző) Az 1908-as kiadás reprintje.

A szerző e munkájában Abaúj-Torna vármegye nemesi családjainak leszármazási adatait gyűjtötte egybe az Alexius családtól a Zsujtay családig. A(z) Abaúj-Torna vármegye nemes családai (Könyv) szerzője Csoma József.

A királyi jegyző művében, a fejedelemválasztásnál, vérrel pecsételt szerződésről olvasunk, mely pogány szokás szerint köttetett. Lovat áldoztat fel, továbbá a szerző ugyan pogány szokás szerint három hadvezér által a magyarok Istenének, midőn ők a hegytetőről a meghódolt ország síkságát áttekintik. Árpádról is azt írja, hogy más három hadvezértől kapott örömhír vételekor, lóáldozatot rendezett, melyet egy egész hétig tartó vendégeskedés követett. Mátyás Flórián az 1897-ben írott dolgozatában ezeket a szokásokat mutatja be és dolgozza fel.

A szerző e munkájában több mint másfél száz erdélyi nemes család leszármazási adatait gyűjtötte egybe az Abafiaktól a Wesselényekig.

"(...) Ennek a könyvnek megírásánál, mely mindazon tudnivalókat felöleli, melyekre nemesi ügyekben valakinek csak szüksége lehet, két szempont lebegett szemeim előtt: röviden vázolni a nemesség multját, történetének fontosabb eseményeit s kiváltságos köz- és magánjogi helyzetét; a másik: felvilágosítással szolgálni minden előforduló nemesi kérdésben. Az igaz hazafi talán mindkét részében meg fogja találni benne mindazt, mit e két szempontra való tekintettel csak kereshet benne: a nemesség dicső, fényes történeti multjában nem tetszelegni, hanem belőle példát és erőt fog meríteni a haza iránti kötelessége teljesítésére és megbízható útbaigazítást talál majd mindazon kérdésekben, melyek a nemesség régi fényének a változott körülmények daczára is annyira-mennyire megőrzésére vonatkoznak. E két szempont nemhogy nem ellentétes egymással, de sőt szorosan egymásba kapcsolódik. Annak az intézménynek, mely ezer éven át becsülettel megállta a helyét, kétségtelenül joga van az élethez a második ezerévben is. E joggal szemben azonban a kötelességek állanak s e kötelességek teljesítése vagy elhanyagolása adja meg az intézmény további fennállásának feltételeit. Könyvem megfelelt magam elé tűzött czéljának, ha mindazokat, kik hozzáfordulnak, útbaigazítással látta el és legalább egy pillanatra gondolkodóba ejtette az olvasót a nemesség multja és jövője felől; szerénytelenség nélkül többre nem vállalkozhattam, ennél kevesebbet adni pedig nem akartam." (a Szerző)

Báró Nyáry Albert 1886-ban megjelent "A heraldika vezérfonala" című könyve igazi csemege a címertan kutatói számára. A könyv rengeteg ábrát és magyarázatot ad a címerek keletkezéséről, azok alkalmazásáról és jelentéséről. A hasonmás kiadás tartalmazza a kilenc színes nyomatot is, ami még érdekesebbé teszi a kötetet.

Bárczay Oszkár az egyik legjelentősebb magyar heraldikus. Heraldikai és genealógiai témában írott cikkei az Archeologiai Értesítőben és a Turulban jelentek meg. Jelenműve A heraldika kézikönyve a hozzá tartozó műszótárral egy igazi kuriózum, mely a címerek felépítésével, azok fejlődésével foglalkozik. Számtalan példát és képi ábrázolást felmutatva, értelmezve illusztrációk százain keresztül.

A szerző e munkájában Békés vármegye alábbi nemesi családjainak leszármazási adatait gyűjtötte egybe: Báró Harruckernek és örököseik, Wenckheimi Wenckheim-család története, a Wenck-ek és lovag Wenck-ek, Báró Wenckheim-ok, Gróf Wenckheim-ok, zsadányi és törökszentmiklósi Gróf Almásy-család, Gróf Bolza-család. A(z) Békésvármegyei nemes családok története (Könyv) szerzője Palatinus József.

"A jelen munka inkább gyűjtemény, melyet az irodalom és nép ajkáról csaknem ugy adok, amint azokat találtam. Mint a Régiségek és Ritkaságok mutatják, e munka már azok megjelenésekor készen volt. Hogy azon száraz tárgyakat némileg kellemesekké tegyem, egy részét az említett művekben is közöltem; de miután itt összeszedve adom, azok egy második kiadásánál ismét közölni nem fogom. Nagy részét magam lestem le a nép ajkáról, néhányat Száva Farkas és Pataki Ferencz ügyszeretetének köszönhetünk; a versalakot pedig egészen Dózsa Dániel barátomnak, ki gyűjteményemet meglátva, oly gyönyörét lelte benne, hogy néhány szöveget verssé rögtönzött. Hogy néhány nem tisztán rege alaku tárgyat is e kötetben hozok, mentse az, hogy nem volt elég regém egy kötetre; és a most költötteket, vagy alaktalan töredékeket felhasználni ez úttal nem akartam. E kötetet: száz történelmi adoma követendi, még ez évben." (a Szerző)