Nemzeti Örökség Kiadó strana 10 z 11

E könyv magába foglalja a finom, művelt, tapintatos modor, az illedelmes magaviselet szabályait és a társas életben a szokás szentesítette törvényeket. Azaz, összefoglalja e könyv az alapos nevelés, a tudományos képzettség külső - de nemesen és szépen való nyilvánulásait. Sőt többet ennél, a külső cím: "Az illem könyve" mint ahogy a virágok külsőleg könnyed tarka szirmai, keblükben értékes kincset - mézet rejtenek - úgy e könyvben is a könnyed "illem-szabályok" elnevezés alatt a legkomolyabb és legnemesebb eszmék vannak fejtegetve, melyeken, mint alaphang át meg átcsendül a máskülönben is éltem feladata: a gyermeknevelés..."

Szendrey Zsigmond (Szatmárnémeti, 1879. – Balatonfenyves, 1943. május 26.) néprajzkutató tanár. Főleg a magyar néphit és szokásanyag, valamint a mondák körében végzett jelentős kutatásokat. Jelen gyűjteménye „Történeti népmondáink” címen jelent meg különálló közlések formájában. Így egybegyűjtve még különálló kötet formájában nem volt olvasható. A népmondák Attila korától végigkísérik az olvasót a székely, az Árpád kori, a honfoglalás, a király, Hunyadi Mátyás és a török világ mondáin. Egyedülálló gyűjtemény az átlagolvasó és a kutatók számára is.

Varró Aladár Béla a magyar gyógynövény irodalom kimagasló személyisége. Életében számtalan cikke és gyógynövény könyve megjelent: a gyűjtéstől a termesztésig, a gyakorlati alkalmazás lehetőségéig és azok hatásáig feldolgozta a hazai növényflóra területét. Ez adja aktualitását a most is, mert a huszonegyedik század embere is meríthet a szerző tapasztalatait és tudását figyelembe véve, valamint azt alkalmazva az egészségmegőrzés területén.

Losonczi Merényi László (Pomáz, 1837. augusztus 18. - Budapest, 1907. április 30.) megyei hivatalnok, népmesegyűjtő. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Erdélyben gyűjtötte hat évig a székely tájszólásokat és népmeséket, ez az anyag azonban nem jelent meg nyomtatásban. Ennek ellenére továbbra is gyűjtötte a népmeséket. 1882. szeptember 11-én benyújtotta a Magyar Tudományos Akadémiához jelentését a népregék gyűjtéséről, hét melléklettel. Gyűjteményei a kor színvonalán állnak, magukon viselik a gyűjtő átdolgozó, stilizáló törekvésének nyomait, de ebben a formájukban is értékes források. Jelen kötet az 1861-es kiadás reprint változata.

A honfoglalástól a tizennyolcadik század végéig terjedő hosszú időszakon át a magyarság apraja-nagyja világosan tudta nemzete eredetét: a magyarság őshazája Perzsia vidéke volt, onnan vezette a csodaszarvas őseinket Szkítiába, ahol elsokasodtak és előbb mint hunok, majd mint magyarok nyugatra vándoroltak. Kilenc évszázadon keresztül a legmagasabb főúrtól a legelesettebb zsellérig ezt vallotta minden magyar, efelől semmi kétségük sem volt. Ezt az eredettörténetet nagy gonddal vezeti végig a szerző.

Zelenyák János (Szepesalmás, 1860 - Bécs-Pozsony, 1929. nov. 23.): római katolikus pap, politikus, természetgyógyász, a szegény nép "ingyenorvosa". 1910-től 1914-ig szerkeszti az Erő és Egészség című természetes gyógymódokat tartalmazó havi népies orvosi folyóiratot. Az 1910-es években, mint országgyűlési képviselő is szerepet vállalt. A német Bilz és Kneipp természetgyógyászok követője. Számos orvosi könyvet írt a higiénia fontosságáról, a gyógynövények hatásáról és a természetes gyógymódokról. A "Természetes gyógymód" című könyve bemutatja az ún. életmódváltás hogyanját, a különböző betegségek kezelésének módozatait, a gyógynövények alkalmazásának mikéntjét és számtalan egyéb lehetőséget az egészség megőrzésére... A könyv 24 színes táblát is tartalmaz, mely bemutatja a gyógynövényeket. Kiadónk a szerzőtől korábban megjelentette "A gyógynövények hatása és használata" című sikerkönyvét.

A vadászat ősfoglalkozás, egyidős az emberrel. Évezredekkel ezelőtt, majd azt követően sok ezer évig a vadászat volt az ember "főfoglalkozása", amire az elemi szükségletek kielégítése és az önvédelem késztették. Később a civilizáció fejlődésével, az ember táplálkozásában fő szerepet játszó hús, már zömével a háztartásba vont, domestikált állatfajok egyedei szolgáltatták, a vad azonban továbbra is nagy becsben állt. A vad a fejedelmi asztalok ínyenc csemegéjévé vált, melynek ízletes elkészítését is pazar bőkezűséggel jutalmazták. Könyvünk ezekből a vadételekből nyújt igazi kulináris gazdagsággal bemutatót számtalan recepttel és történettel. A mű az eredeti kiadás reprint változata.

"A jó háziszer csak használhat, de sohasem árthat, amellett mindig kéznél van..." - írja a szerző. Ezen háziszerek, melyekkel könyvemben foglalkozom, kell, hogy közkincsévé legyenek az emberiségnek. Valóságos áldást árasztanak a szenvedőkre és hatásuk sokszor maradandóbb, mint a néha túl erős, gyakran mérges vegyi szereké. A szerző szavai ma is helytállóak, mivel egyre többen és egyre inkább nyúlnak a gyógynövényekhez, alkalmazva azokat nem csak a betegség megelőzésben, de a gyógykezelésben is. A könyv az eredeti kiadás reprint változata, melyben megtalálhatóak a gyógynövényeket ábrázoló színes táblák is.

Schneider Miklós (Érsekújvár, 1897. december 1. - Velem, 1945. június 23.) tanár, levéltáros. Jelentős családtörténeti és nemességkutatási anyagok szerzője. A Nemes családok története című sorozat első kötetét tartja kezében a tisztelt Olvasó, mely először 1937-ben jelent meg és igazi ritkaság számba megy. A kötet két színes címerkép mellékletet tartalmaz. A kiadás az eredeti mű reprint változata.

"Házi czukrászat" czimű kézi-könyvecskémnek a múlt évben megjelent III. kiadása is teljesen elfogyott, mely jelenség eléggé bizonyítja művem gyakorlati értékét, miért is indítatva éreztem magamat, azt a jelent IV. kiadásban is közrebocsátani. Ez alkalommal a fösúlyt a helyes magyarságra fektettem az előző kiadásban előforduló magyartalanságokat kiküszöbölve, arra törekedtem, hogy a kifejezések ne csak érthetők, hanem lehetőleg magyarosak is legyenek. De számolva a czukrászat terén folyton fokozódó igényekkel is, jelen kiadást még "Párizsi sütemények" czim alatt egy egész 15 reczeptet magába foglaló fejezettel is bővítettem úgy, hogy kézi könyvecském immár 359 különféle reczeptet foglal magában, amelyek a legujabb sütemények, torták, élesztős tészták, sós és édes teasütemények, a legkülönbözőbb bonbonok és czukorkák (sokan nem tudják, hogy Hegyesi József nevéhez fűződik a szaloncukor elkészítésének módja és így az igazi magyar hungaricummá vált: "Jókai még szalonczukkedlinek nevezte a szaloncukrot, ugyanis a cukorka neve a német salonzuckerl szóból ered. 1891-ben megjelent "A legújabb házi czukrászat kézikönyve"-ben, amelyben tizenhétféle szaloncukrot ír le a szerző, így pl.: szalon-ananász czukorkák, szaloncréme-bonbonok, szalon-marasquin-czukorkák, szalon-pisztácz-czukorkák.), crémek, fagylaltok és sorbettek, valamint a legujabb parfaitek készítését röviden és nagyon érthetően tárgyalom. A mű jelen kiadása az 1891-es megjelenés reprintje.

Szilárd Gyula (1869-1925) - tanár, tankönyvíró szakíró A szerző elismert borászati szakember és szakíró volt, számtalan írása, könyve jelent meg a huszadik század elején. Borászati könyvei ma is fontos tananyagai a téma iránt érdeklődők és a tanulni vágyók számára. Jelen könyve nem csak a szőlő műveléséről, a bor kezeléséről, hanem a pince karbantartásáról és annak fontosságáról is szól, hiszen a bor érését a jó pince biztosítja. A mű az 1909-ben megjelent könyv reprint változata.

Berze Nagy János (Besenyőtelek, 1879. augusztus 23. - Pécs, 1946. április 6.) néprajzkutató. Jelentős életművet hagyott hátra az utókor számára. Írásai, mesegyűjteményei, tudományos publikációi ma is fontos és megkerülhetetlen területei munkásságának. Jelen tanulmánya "Magyar szólásaink és a folklór" egyrészt népmesei elemekből táplálkozik, másrészt a magyar nyelvben használatos szólásaink magyarázatát adja, ami azon népek ősi lelkivilágához kapcsolódik, ahonnan őseink is származnak.

Szongott Kristóf (Marosbogát, 1843. március 21. - Szamosújvár, 1907. január 24.) bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár, szerkesztő, történész, múzeumigazgató, író, armenológus. A magyarság eredetének kutatása még napjainkban is fontos feladata a téma kutatóinak. Gyakran vita tárgyát képezi az, hogy melyik napcsoportból is származik a magyarság. Erre a kérdésre próbál a szerző kielégítő választ adni.

Wertner Mór (Ispáca, 1849. július 26. - Párkány, 1921. június 8.) magyar történész, genealógus, orvos. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak és több külföldi genealógiai társulatnak volt választmányi tagja. IV. Béla király történetét a korszak okiratai és kútfői segítségével dolgozta fel és írta meg a legnagyobb hitelességre törekedve. A könyv az 1893-ban megjelent mű reprint változata.

Csíksomlyói Csiky Gergely (Pankota, 1842. december 8. - Budapest, 1891. november 19.) magyar drámaíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nevét viseli a kaposvári Csiky Gergely Színház, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és az aradi Csiky Gergely Főgimázium. A görög-római mythologia több kiadást is megélt, hiszen egy kiváló szakmunka, ami tükrözi az író kifinomult nyelvezetét és a téma mély ismeretét. A kötet érdekessége, hogy Latkóci Latkóczy Mihály (Nyitra, 1857. március 24. - Budapest, 1906. augusztus 19.) középiskolai tanár és író kiegészítette a könyvet az őskeleti, germán és szláv, valamint a magyar mythologia részleteivel.

Békefi Remig (született: Bröckl József) (Hajmáskér, 1858. augusztus 3. - Eger, 1924. május 21.) ciszterci szerzetes, pap, zirci apát, történetíró, neveléstörténész, egyháztörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Békefi Remig A Pilisi Apátság története című könyvét a rend kezdeteitől a saját koráig teljes részletességgel feldolgozta. Könyve első részét 1891-ben jelent meg. A három részből álló monográfia első része a rend alapítását, fejlődését, magyarországi működését tárgyalja. A második rész öt fejezetre oszlik, mely a pilisi apátság alapítását, az apátok királyi felhatalmazásait, jövedelmeit és kiváltságait és zárásként az apátság életét mutatja be. A harmadik rész a feldolgozott oklevéltár adatait közli, a kiadatlanokat Békefi Remig szigorú lelkiismeretességgel csatolja a kötethez.