Nemzeti Örökség Kiadó strana 12 z 14

Ipolyi Arnoldot, Nagyvárad néhai tudós püspökét a Kisfaludy Társaság avatta mesegyűjtővé. Midőn a Társaság a magyar népköltés gazdátlan kincseinek megmentésére 1844-ben mozgalmat indított, a fiatal - alig 20 éves - Ipolyi még nem fejezte be Nagyszombatban megkezdett, Bécsben és Esztergomban folytatott papi tanulmányait. Ezért a Magyar Népköltési Gyűjtemény régi folyamának "Népdalok és Mondák" czímű, 1846-ban megjelent I. kötetében még nem szerepel a gyűjtők között. Nem szerepelt a következő két kötet névsorában sem. Ennek az oka abban rejlik, hogy figyelmét a népköltésre tulajdonképpen nem is az országos gyűjtési mozgalom, hanem a Kisfaludy Társaság ama pályázata terelte rá, amely ugyancsak 1846-ban a magyar mythologiát kívánta megíratni. A magyar irodalomtörténet és folklór hálával tartozik Kálmány Lajosnak, hogy ezt az adalékokban gazdag és így jelentékeny kútfői értékkel is bíró mesegyűjteményt megmentette, kiadásra elkészítette és összehasonlító kritikai jegyzetekkel ellátta.

A kiadványban olvasható mesék: - A hálátlan krokodilus - A gyöngyhalász - Ha a szamár szólni tudna - A kutya meg a nyúl - Galamb, réce meg a lúd - Mese a kerékről - A harmatcsepp meséje - A légy búcsúja - Apaffy tükre - A szerencsés cigány - Móka még a fia - A temető kutyája - Muci - Mi van a nyuszi füle mögött? - Pöttöm Jutka története - A tudós bácsi

A kiadványban olvasható mondák: - A csodaszarvas - Isten kardja - A hadak útja - Atilla földje - Lehel kürtje - Botond

Árpád népe - Képek Magyarország ezer esztendős múltjából című gyűjtemény a honfoglalás előtti időtől egészen a Millennium ezer éves ünnepéig kíséri végig történelmünk jelentős eseményeit és nagy alakjait.

Benedek Elek a nagy Mesemondó nem csak lefordította, hanem a magyar hagyomány szerint átdolgozta a Grimm testvérek meséit. Meséi között feleleveníthetjük gyermekkorunk legszebb történeteit: A békakirályfi, A törpék, A hét holló, A muzsikus, Hófehérke, Boriska és Gyurika, A tizenkét testvér. A kötet az 1904-es kiadás alapján készült.

Egy nemzetet nem csak történelme, művészete és kultúrája határoz meg, hanem ételei, azaz kulináris tudománya is. Milyen ételeket eszünk, azok hogyan készülnek, milyen fűszereket használunk, és mit és mivel fogyasztunk - tehát a gasztronómia együttesen alkotja mindezt -, nem beszélve a tálalásról. A szerző így foglalja össze konyhaművészetét: "Könyvem megírásánál idegen kútfőket nem használtam, van énnekem ennél sokkal jobb útmutatóm, a saját tapasztalásom. Első férjem ugyanis dúsgazdag földbirtokos volt, nyílt házat és szakácsot tartott. Már akkor érdeklődtem a szakácsművészet iránt, nem elégedtem meg azzal, hogy a különféle jó étkeket csak megízleljem, hanem a készítési módját is megtanultam, amely körülmény engem arra képesített, hogy könyvemet egyedül a magam erejéből írhattam meg." Jelen kötet az 1896-os Magyar nemzeti szakácskönyv ezeregy vénnyel és leírással című kiváló szakácskönyv újrakiadása. A ma már szinte fellelhetetlen gyűjtemény a maga nemében az igazi kuriózumok sorába tartozik.

Bisztray György székely népmesegyűjteménye hűen tükrözi a székely ember furfangosságát és bölcsességét. Az ízes nyelvezet, amin a mesék megszólalnak, még jobban tükrözik annak a kornak a stílusát és látásmódját, amely időszakban azok keletkeztek. A meséket gyermekek és felnőttek számára egyaránt ajánljuk.

Ti, akik e sorokat olvastátok, talán nem is tudjátok mindannyian, hogy aki e könyvecskét megírta nektek, már néhány éve elköltözött az élők sorából. Eltávozott az angyalok hazájába, mert hiszen rég elmondta minden meséjét, leírta minden gondolatát. Most bizonyára ott járkál ő valahol a csillagos égnek kék országában, ahol a Hetedhétország fényessége ragyog, ahol örökké élnek az emberek s ahol a könny, ha néha-néha meg is terem, gyorsan aláhull a messzeségbe, a Földre. Ha majd ti is megöregesztek, mint a Nagyapó vagy a Mindentudó Gergely bácsi, ti is eljuttok majd őhozzá s meglátjátok mennyire örül majd nektek, megsimogatja orcátokat s boldog örömmel ölel benneteket a szívére. E könyvben itthagyta leírva az ő élő szavát. Leírta úgy a maga módja szerint. Talán nem pontosan azon a módon, ahogy nektek a helyesírást tanító bácsi magyarázza. De azért ne vegyétek ezt tőle rossznéven és ne is kövessétek őt ebben a tekintetben. Az iskolában írjatok úgy, mint eddig. Mert ahogy ez a könyv van írva, így csak annak szabad írni, aki már a mesék országában jár és akit a lányok-fiúk csak így ismernek: Nagyapó! Vagy: Mindentudó Gergely bácsi.

Gárdonyi Géza a nagyapó tréfáival igazi békebeli mesekönyvet írt, melyen nagyszüleink és szüleink is felnőttek. Ahogy a szerző maga definiálja a könyvét "unatkozó gyermekeknek mulatságul, tanulságul, hallásból, tudásból, maga-kitalálásából" összeállított gyűjtemény.

A szerző e munkájában Bars vármegye nemesi családjainak leszármazási adatait gyűjtötte egybe az Agárdy családtól a Zongor családig. A(z) Bars vármegye nemes családai (Könyv) szerzője dr. Ifj. Reiszig Ede.

Nagy Rózsa 1912-ben megjelent művelődéstörténeti értekezésében bemutatja a XVIII. század végén és a XIX. század elején szokásos magyar viseletet. Milyen hatások formálták az akkori férfi és női öltözködést, azok kiegészítőit, a ruházat anyagát és a viselkedési előírásokat.

Gaal György 1847-ben megjelent három kötetes Magyar népmese gyűjteménye az első olyan minden igényt kielégítő válogatás, mely úgy a mese mint a néphagyomány és néprajz iránt érdeklődők figyelmét felkeltheti, hiszen ez a monumentális összeállítás azóta sem jelent meg. Kiadónk a három kötetet egy kötetben jelenteti meg, megtartva az akkori kor nyelvtani és helyesírási szokásait.

"Utódok kötelessége megóvni jeles ősök emlékezetét. Hanyatló kor epigonja gyűjtse össze és őrizze meg azoknak a családoknak a történetét, melyek szinte egykorúak nemzetünk európai életével. Ősi címerük őrzi az átöröklött dicsőség nagy emlékezetét, jeles elődök méltó utódaiban pedig a régi nagyság hív és méltó bizományosait szemléljük. Ilyen családainknak egyik legnevezetesebbje az Andrássy család. (...)" (részlet a könyvből)

"A könyv 1916-ban jelent meg a reformáció 400. évfordulója alkalmából. Igazi érdekessége, hogy a szerző Görgey Albert saját családja történetét, családfáját és a valláshoz való viszonyát mutatja meg." (a Kiadó) Az 1916-os kiadás reprintje

"Mikor a magyar országos czímernek főleg történelmi és heraldikai alapon való ismertetésébe és egyes részei jelentőségének magyarázatába fogok, a fonalat ott veszem fel, a hol hazánk történetének az 1867. évvel kezdődő alkotmányos korszakában először állapították meg Magyarország czímerét. Ez 1874 február 9-ikén történt, a mikor is Ő Felsége, mint látszik, az akkori kormány által bizalmasnak tekintett úton, Magyarország czímerét az új állampecsét jóváhagyásával szentesítette." (a Szerző) Az 1916-os kiadás reprintje.

"A Boldva folyó mellett Borsod vármegyének két nevezetes vára emelkedett: Borsod, melytől a vármegye nevét vette s mely ősi szerkezetében már Szent István korában fennállott, s tőle északra Szendrő, mely noha századokkal később épült, sokkal jelentősebb szerepet töltött be az ország és a vármegye történetében, mint amaz." (a Szerző) Az 1908-as kiadás reprintje.