Nemzeti Örökség Kiadó strana 5 z 11
vydavateľstvo
Vadászattudomány
Az ember a történelem kezdeteitől vadászik. Eleinte mindezt az önfenntartás miatt tette. Napjainkban a vadászat egyfajta sport, szórakozás, kikapcsolódás, de azért nagyon komoly előírásai vannak. Pák Dienes: Vadászattudomány című könyve, igaz, hogy 1829-ben jelent meg, de ennek ellenére a legkomolyabb feldolgozása az összes vadászattal kapcsolatos tudnivalóknak. Hasonmás kötetünk mind a két részét tartalmazza a könyvnek. Ebből szinte mindent megtudhat a tisztelt Olvasó, az állatok elejtésétől, a fegyverek használatáig. De a könyv olvasása kiváló szórakozást is biztosít.
Magyarország krónikája
A fenti kéziratra Vámbéry Ármin figyelt fel és adományozta azt a Magyar Tudományos Akadémiának 1860-ban. Így a keleti gyűjteményt egyik legértékesebb kézirata lett az adomány. A kézirat a Magyarország története címet viseli. A művet első alkalommal Vámbéry mutatta be az Akadémiai Értesítőben, majd Budenz József értekezett a kéziratról (kiadványunk ezt az értekezést tartalmazza), melyet egyes részletek közlése kíséretében ily szavakkal méltatott: „Kétségkívül magyar historikus előtt igen érdekes, de még magyar nyelvész előtt is igen becses irodalmi emlékkel gazdagította meg Vámbéry úr a Magyar Akadémia könyvtárát, midőn a maga nemében egyetlen, török nyelven írt magyar krónikánk igen csínos kéziratát megküldé."
Magyarország krónikája a mitikus kezdetektől a középkor történetéig vezeti végig az olvasókat hazánk történelmén.
Hun és magyar mondák
Gaál Mózes, a kiváló író erdélyi származású (1836-1936), a Hun és Magyar mondákat a következő szavakkal vezeti be: "Avatag írások, nagy-régi időkből, melyek krónikás szárazsággal elmondják a hun-magyar hőskor történeteit... Megfesteni képét nagy-régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet, összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom." A közel ötven történet a krónikák és gesták megtartásával, de az írói szabadság szárnyaival ismerteti a magyar mitológiát. A teremtésmondáktól a hun adomákon keresztül elvezet egészen a honfoglalás koráig. Olyan mondák kerülnek a tisztelt Olvasó elé, mint:
- az Isten kardja
- a Hadúr végzése
- Etele bosszút áll
- Csaba útja
- Emese álma
- Árpád a fővezér
- A Hadúr szent madara stb.
A samánizmus fogalma és jelenségei
Bán Aladár (Várpalota, 1871. november 3. – Budapest, 1960. szeptember 26.) magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, folklorista. Eredeti neve Bánvárth Károly Mór volt, melyet 1889 júliusától Bán Aladárra magyarosított. A samánizmusról szóló írását 1908-ban publikálta az Ethnographia című tudományos folyóiratban. „Vizsgálni fogjuk a samánizmus főbb ismertetőjegyeit, a különféle népeknél különböző néven szereplő, de egységes jelleggel bíró vallási személyeket, a beléjük vetett hitet s az általuk végbevitt ténykedéseket, hogy kimutassuk: kikre alkalmazhatjuk helyesen a samán elnevezést és micsoda cselekmények mondhatók samánkodásnak.” – írja előadása bevezetőjében a szerző.
Mese a kis kanászról és más történetek
A kötetben az alábbi meséket olvashatjuk:
- Mese a kis kanászról
- Az egyszeri királyfi
- Tömérdek barika
- Csutak Matyi sípja
- A költözködő egerek
- Csali mese
- A kis kakas meg a török császár
- Mese... mese
- Kutya-macska hivatal
- A kacagtató hegedű
Hazai ornamentikánk eredete és nemzetisége
Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző számtalan írást szentelt a magyar ornamentika témájának és díszítőművészetünk csodálatos világának. Jelen tanulmánya is a téma komoly és mély ismeretéről árulkodik.
Árpád vére
Zarándy A. Gáspár művének főcíme «Árpád vére» arra enged következtetni, hogy csak az Árpádok genealógiájával van dolgunk; az utána következő második cím «Hohenlohe» azonban már arra tanít bennünket, hogy a Hohenlohe család genealógiáját is tárgyalja. Hogy kerül ez a kettő együvé? Szerzőnk könyvének első felében tényleg az Árpád-ház teljes genealógiáját, a másodikban a Hohenlohe-családét nyújtja, a kettőnek egy és ugyanazon könyvben történt összekapcsolását pedig azzal indokolja, hogy a Hohenlohe-család is az Árpád-háznak egyik hajtása.
Magyar néphit és népszokások
Róheim Géza (Budapest, 1891. szeptember 12. – New York, 1953. június 7.) magyar néprajzkutató, az etnológia pszichoanalitikai irányzatának világhírű tudósa. A „Magyar néphit és népszokások” című munkájának előszavában az alábbiakat írja: Ez a kis könyv arra törekszik, hogy a magyar néphit és népszokások terén való tájékozódást a tudományban előkészítése és annak eddigi eredményeit a közönség számára hozzáférhetővé tegye… Természetesen az ethnológiai célkitűzés mellett foglalkoztam az előforduló szokások pszichológiájával is és éppígy magától értetődik, hogy itt, mint már vagy tíz éve, minden munkámban egyedül a pszichoanalizis módszerét találtam célhoz vezetőnek. Gyerekkoromban arról ábrándoztam, hogy egykor majd én írom meg az új » Ipolyi-t «. Ez nem az a könyv, amelyet elképzeltem, de mégis úgy érzem, hogy szerény lépés a cél felé. És így Ipolyi Arnold jeligéjével bocsátom én is szárnyra munkámat. „Lépjetek be, itt is megtaláljátok az örök emberit.”
500 múzeum és kiállítóhely a Kárpát-medencében
A kötet a legfontosabb magyarországi, valamint magyar vonatkozású határon túli múzeumokat és kiállítóhelyeket mutatja be. Célja, hogy átfogó képet nyújtson a magyar múzeumi szféráról, felmutatva annak sokszínűségét, jól ismert és rejtett értékeit, érdekességeit, s hogy ezáltal a benne szereplő intézmények közelebbi megismerésére, felkeresésére ösztönözze olvasóját.
A kiválasztott ötszáz helyszínt rövid, informatív szócikkek ismertetik. A múzeumokat a kiadvány regionális bontásban tartalmazza, a könnyebb eligazodást a kötet végén található mutatók és térképek segítik. Az olvasó választásának megkönnyítéséhez a gyűjtemények profilját szemléltető ikonok járulnak hozzá. Bízunk benne, hogy a kötet hasznos útikalauzként szolgál majd az érdeklődők számára, legyen szó rutinos múzeumlátogatókról, tartalmas hétvégi kikapcsolódást kereső családokról vagy az osztálykirándulás programját tervező pedagógusokról.
A keresztes hadjáratok története
Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.) a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik legelismertebb heraldikusa, történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A jelen munka a nagyközönséggel kívánja megismertetni a keresztes hadjáratok történetét. Nem magukon az eredeti, elbeszélő és okleveles forrásokon alapul tehát. Támaszkodik a nagyterjedelmű irodalom legfontosabb termékeire és igyekszik összefoglalni a tudományos kutatás mai eredményeit. Az a nagyszerű mozgalom, mely a keresztes hadjáratokkal a XI. század végén a Szentföld felszabadítására megindult, több mint két évszázadon keresztül tartotta hatalmában a nyugati kereszténységet.
Magyar ország gyökeres régi nemzetségeiről
Horvát István 1825-ben jelentette meg a Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb történeteiből című fenti művét, mely a magyar őstörténet kutatás egyik érdekes írása.
"Pözsög a Szent Írás mindenféle régi magyar nevektől és régi magyar írásmódtól. Ti éjjel nappal Szent Írást olvasó rokonim! Hogyan nem vevétek ezeket észre a sok század alatt!..." ? írja művében a szerző.
Ismerte Kazinczy Ferencet, Virág Benedeket, Vitkovics Mihályt és Szemere Pált, akikkel nyelvészeti és történeti vitákat folytatott. A kor jelentős tudósaival is kapcsolatban állt.
Ma már tudománytalannak ítélik, de a maga korában lelkesítő, a magyar tudatot büszkévé tevő tudósnak számított.
Mondák és legendák
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”. Benedek Elek hatalmas életművet hagyott maga után, az életmű legnagyobb része a meseirodalomhoz kapcsolódik, itt találunk általa gyűjtött és írt meséket, de akad közöttük fordítás és átdolgozás is, mint például a Grimm testvérek gyűjteménye. Azon kívül néprajzi gyűjtések eredményei és egyéb irodalmi munkák is szép számmal. Jelen kötete a „Mondák és legendák” címet viseli, zömében a középkori Magyarország történeteit dolgozta fel az író. Akad közöttük tündérmese, a török basáról szóló történet, a három arkangyal vagy Szűz Mária keresztlánya, de az ördög köve címet viselő történet is. Mindez Benedek Elek ízes magyar nyelvezetével átadva a becses Olvasó kezébe.
Na sklade 2Ks
5,82 €
6,13 €
Magyar nemes családok XI.
A "Magyar nemes családok" című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel.
A szerző véleménye szerint: "Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak." De ezidáig a legteljesebb gyűjteménye a nemes családoknak, így kiváló kutatási lehetőséget nyújtva mindazok számára, akik családtörténeti-genealógiai kutatásra szánják magukat.
Jelen kiadás reprintje az eredeti gyűjteménynek.
Magyar nemes családok IX.
A "Magyar nemes családok" című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel.
A szerző véleménye szerint: "Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak." De ezidáig a legteljesebb gyűjteménye a nemes családoknak, így kiváló kutatási lehetőséget nyújtva mindazok számára, akik családtörténeti-genealógiai kutatásra szánják magukat.
Jelen kiadás reprintje az eredeti gyűjteménynek.
Magyar nemes családok VIII.
A "Magyar nemes családok" című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel.
A szerző véleménye szerint: "Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak." De ezidáig a legteljesebb gyűjteménye a nemes családoknak, így kiváló kutatási lehetőséget nyújtva mindazok számára, akik családtörténeti-genealógiai kutatásra szánják magukat.
Jelen kiadás reprintje az eredeti gyűjteménynek.
Magyar nemes családok X.
A "Magyar nemes családok" című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel.
A szerző véleménye szerint: "Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak." De ezidáig a legteljesebb gyűjteménye a nemes családoknak, így kiváló kutatási lehetőséget nyújtva mindazok számára, akik családtörténeti-genealógiai kutatásra szánják magukat.
Jelen kiadás reprintje az eredeti gyűjteménynek.