Nemzeti Örökség Kiadó strana 3 z 11

A Katóka szakácskönyve tulajdonképpen azoknak a cikkeknek gyűjteményéből való, amelyekben Katóka, a páratlan jó kis gazdasszony szívesen készséggel ismertette meg az ő kis barátnőivel a főzésnek és a gazdasszonykodásnak mindenféle csínját-bínját, amelyet az ő mindentudó nagyanyuskájától tanult. Hogy tehát minden recept, ami itt benne foglaltatik, megbízható és kipróbált, amely után el lehet készíteni mindent, arról kezeskedik a jó öreg nagyanyus és Katóka, aki csakis azt gyűjtötte össze és írta le, amiről biztosan tudta, hogy jó." ,,S ha a Katóka leírásai szerint készítik, egészen bizonyos, hogy jól is sikerül! " (Tutsek Anna) Jelen mű az 1913-as teljes könyv hasonmás kiadása.

Báró Nyáry Albert 1886-ban megjelent "A heraldika vezérfonala" című könyve igazi csemege a címertan kutatói számára. A könyv rengeteg ábrát és magyarázatot ad a címerek keletkezéséről, azok alkalmazásáról és jelentéséről. A hasonmás kiadás tartalmazza a kilenc színes nyomatot is, ami még érdekesebbé teszi a kötetet.

Gaal György 1847-ben megjelent három kötetes Magyar népmese gyűjteménye az első olyan minden igényt kielégítő válogatás, mely úgy a mese mint a néphagyomány és néprajz iránt érdeklődők figyelmét felkeltheti, hiszen ez a monumentális összeállítás azóta sem jelent meg. Kiadónk a három kötetet egy kötetben jelenteti meg, megtartva az akkori kor nyelvtani és helyesírási szokásait.

A Nemzeti Örökség kiadó tervei között szerepel az összes régi szakácskönyv megjelentetése. Urmánczy Nándorné nagysikerű könyvét veheti kezébe az olvasó. Ételei között megtaláljuk a halételek, a húsételek, a pástétomok, a torták, a sütemények bevált receptjeit. A könyv először 1915-ben jelent meg. Itt idézhetjük föl és készíthetjük el dédszüleink, nagyszüleink ismert ételeit.

Az égi testek, közöttük a Hold tisztelete, a legtöbb nép hagyományában fellelhető. Keleten ma is általános szokás üdvözülni a Holdat, Európában pedig a XV. században elterjedt volt a panasz, hogy némelyek megsüvegelték és letérdeltek láttára. A tisztelet nem az anyagot illette, hanem a holddal összeköttetésben álló, azaz a benne lévő szellemet. És oly fokú vala a tisztelet, a mily hatalmasnak tekinték a népek a Holdban lakó felsőbb lényt. A szíriaiak, görögök, rómaiak, germánok, finnek, szlávok isten erejűnek vélték és ahhoz képest tisztelték.

Krbekné Liber Etelka cukrászkönyve az 1920-as évekre öt kiadást is megélt. Jelen kiadás az 1925-ös Brassói Lapok által megjelentetett kötetet veszi alapul. A könyv sikere és nyolc kiadása az erdélyi ízek szerelmeseinek érdeklődését tükrözi. A 287 recept az erdélyi és magyar ízlésvilág és cukrászat gazdagságát mutatja be, ahogy ezt a könyv címe is jelzi „Házi cukrászat és egyszerűbb tészták kézikönyve”. Jelen kötetünk egy újabb gyöngyszeme a magyar-erdélyi szakácskönyveinknek, melynek kiadását a Nemzeti Örökség Kiadó örömmel vállalt fel. Az eddig megjelent köteteink: Biri néni szakácskönyve, Rézi néni szakácskönyve, Zilahy Ágnes - Valódi magyar szakácskönyv, Urmánczy Nándorné szakácskönyve, Tornyay Rákóczy Karolina - A magyar nemzeti szakácskönyv, Hegyesi József - A legújabb házi cukrászat kézikönyve, A magyar bor a szakácsművészetben, Kugler Géza - Legújabb és legteljesebb nagy házi cukrászat, Stögermayer Antal – Halak, vadak elkészítése , Ujváry Sándor – Takarékos polgári szakácskönyv és házi cukrászat 500 recept , Tutsek Anna – Katóka szakácskönyve

Pósa Lajos, Gárdonyi Géza, Benedek Elek és Sebők Zsigmond mellett a legkiválóbb mesemondók sorába tartozik. Rengeteg verses mesét, történetet alkotott gyermekek számára, ahogy ezt a most megjelenő "Világszép nádszálkisasszony" című meséje is mutatja. Ezzel igazi rangra emelte az ifjúsági irodalmat. Meséiből kiderül, hogy "öreg korára is kisgyermek maradt, de ő volt a legokosabb és legkedvesebb kisgyermek Magyarországon".

Nemzeti viseletünk múltjával régészeti tudományunk megalapítója, Rómer Flóris óta többen foglalkoztak már és nevezetes eredményeket is értek el, de a dolog természete szerint még mindig tág tér nyílik a további kutatásoknak. Dr. Szendrei János is régóta foglalkozván a magyar nemzeti viselet történetére vonatkozó anyag gyűjtésével, ennek eredményét fenti cím alatt most megjelent kötetében ismerteti s 512 olyan emléket tárgyal, amelyek eddig vagy egészen ismeretlenek voltak, vagy viselettörténeti szempontból kellő méltatásban nem részesültek. A magyar viselet eredetét Ázsia ősnépei között és általában keleten kell keresnünk különösen a perzsa-tatár viselet az, amely szoros összefüggésben van a magyarral. Az említett viselet pedig két irányból hatolt be Európában: a Kaukázuson át, déli Oroszországon és Lengyelországon keresztül hazánk területére, aztán pedig Kis-Ázsián és a Balkán félszigeten át a törökök hódító hadjáratai nyomán. Ezért van az, hogy a középkori orosz és lengyel öltözet jóformán azonos a magyarral s hogy a XVII. század első felében a török szpáhik öltözete csupán turbán által különbözött az akkori magyar könnyűlovasság ruházatától. Egyébiránt az Ázsiából hozott ősmagyar viselet századok folyamán szakadatlanul ki volt téve különféle idegen hatásoknak. Például a vezérek korában a bizánci, Szent István idejétől kezdve a német, Nagy Lajos korában az olasz befolyás érvényesült kisebb, vagy nagyobb mértékben. Mindezekre nézve igen sok adatot sorol fel Dr. Szendrei János és 174 szövegközti képet és hat színezett képtáblát is közöl.

Ez a szakácskönyv is az 1920-as években keletkezett, abban az időben, amikor a magyar konyha igazi virágkorát élte. Zsuzsi néniről sajnos nem maradtak fenn adatok, de könyve igazi csemegékben bővelkedik. A szerző az alábbi gondolatokkal bocsátotta útjára a könyvét: A sütés-főzésnél általában, az a régi közmondás járja, gyakorlat teszi az embert mesterré. Most már, hogy a főzésben és sütésben gyakorlatot szerezzen valaki, szükséges, hogy egy igen értékes kis könyve legyen a szakácsművészet titkáról. Sokan azt gondolják, hogy egy igazán jó ebédet nem is tudnának készíteni. Pedig dehogy nem. A fő dolog, hogy tudjuk mindazt, amit ez a kis kézikönyvecske elmond. * A „Zsuzsi Néni Szakácskönyve” című ezen kiadvány a Szerző saját szavaival ajánljuk. Miszerint: a receptek leírásánál az a cél vezetett, hogy a legvilágosabb és a legrövidebb, a legegyszerűbb és legmegérthetőbb módon adjam a sütni-főzni akaró elé a szükséges tudnivalókat.

A Nemzeti Örökség kiadó régi szakácskönyvek sorozatában jelenteti meg ezt az egyedülálló kötetet. A gasztronómiában nem ismeretlen a Kugler név, hisz Kugler Jakab 1788-ban cukrászdát nyitott. Fiai: Antal és Henrik szintén cukrászként tevékenykedtek. Kugler (Henrik) Géza 1846-ban jelentette meg A legújabb és legteljesebb nagy házi cukrászat cukrászok, vendéglősök és háziasszonyok legpraktikusabb kézikönyve című munkáját. A legújabb és legteljesebb gyakorlati nagy budapesti szakácskönyv 1899-ben jelent meg és 1913-ig szintén több kiadást megért. Jelen könyv négy részre tagolódik: I. CUKRÁSZAT: torták, lepények, kuglófok. Csemege- és cukor-sütemények, díszsütemények, mézeskalácsok, ostyák. Pudingok, habok, krémek, bonbonok. II.TÉSZTÁK KÖNYVE: fánkok, bélesek, rétesek, kalácstészták, palacsinták, teasütemények. III. BEFŐZÉSEK KÖNYVE: Lekvárfőzés, gyümölcssajtok, gyümölcslevek, gyümölcskocsonyák. IV. ITALOK ÉS FAGYLALTOK. A szöveget gyönyörű tortadíszítő motívumok szabdalják fel.

Eredetmondája minden nemzetnek van és azt kegyeletes hagyományként tiszteli. Nem kérdi, mennyi benne a valóság és mennyi az őshomályba vesző képzeleti elem, amilyen formában fennmaradt, olyan ereklyének tekinti változatlanul. Még a mai kijózanult világ, ha talán nem is tudatosan, de kiérzi belőle a benne lappangó összetartó, egybeforrasztó erőt. A mi eredethagyományunk, a Csodaszarvas mondája, egyebekben sem áll mögötte a többi nemzetének, sem formában, sem tartalomban nem fogyatékosabb, sőt hiteles történelmi részletek dolgában gazdagabb sok más ősmondánál. Ezt a nevezetes jellemvonását mindjárt itt az elején ki kell emelnem, hogy hazai fontossága az olvasóban tudatossá váljék és hagyományunkat kegyeletes nemzeti emléknek tekintse. Solymossy Sándor

Bárczay Oszkár az egyik legjelentősebb magyar heraldikus. Heraldikai és genealógiai témában írott cikkei az Archeologiai Értesítőben és a Turulban jelentek meg. Jelenműve A heraldika kézikönyve a hozzá tartozó műszótárral egy igazi kuriózum, mely a címerek felépítésével, azok fejlődésével foglalkozik. Számtalan példát és képi ábrázolást felmutatva, értelmezve illusztrációk százain keresztül.

A magyar kelet-népe, eredetét és szülőföldjét Ázsiában csak keleti kútfők segítségével lehet felderíteni; a nyugati kútfők, az eddig tett kísérletek után ítélve egymaguk erre elégtelenek. A belőlük nyert történeti adatok a keleti kútfők világánál nyertek fényt, határozottságot, és válnak alkalmas anyagokká a feldolgozásra. A tudósítások, melyeket a magyar faj különböző törzseiről, a hunokról, kunokról, úzokról, avarokról, chazarokról és besenyőkről a bizánci görög íróknál találunk, s a nagybecsű nemzeti hagyományok, melyeket a magyarok eredetéről és ázsiai lakhelyeiről a magyar krónikások fenntartottak, egészen más színben tűnnek fel, ha azokat az örmény történeti kútfők világánál vizsgáljuk; különben is a magyar régészetkutatók közt általános napjainkban a meggyőződés, miként a magyarok eredetét és szülőföldjét Armenia és Perzsia körül Aria zend népei közt kell keresni, ide utalnak nyelve, vallási és politikai tradíciói a magyarnak.

A nemzet történeti műemlékei közt kétségtelenül egyik legméltóbb helyet foglalja el az ország szent koronája. Mint állami létünkkel úgyszólván egykorú nemzeti palladium és műkincs, egyszersmind államhatalmi és nemzeti, jogi és törvényes jelentőségénél fogva máig éppen úgy jogérvényes hatású, valamint a közkegyelet tárgya. Hálát adhatunk az isteni Gondviselésnek, hogy régi dicsőségünk elenyészett emlékeiből csak ennyi, s ily szent, örökség is maradt ránk, hogy még ily valóban páratlan nemzeti műkincset is felmutathatunk.

A történelem tanulmányozása nemcsak a hazafias érzés fejlesztése szempontjából fontos nemzeti érdek, hanem az általános kulturális nívóra is nagy befolyással van, mert a művelődés emlékeinek megbecsülésére, tényezőinek felkarolására vezet.

A magyar nemzet aranykönyve az első világháború hőseinek állít emléket, azoknak akik vitézségükkel, kitartásukkal harcoltak és példát mutattak társaiknak. Ők méltán viselték a Vitézi Rend által adományozott vitézi címüket. Rájuk több, mint száz év elmúltával is büszkék lehetünk. Így szolgáljon ez a kötet memento-ként emléküknek. A kötetet megjelenése óta őrzi családunk, mert őseink között is voltak vitézek, akikre méltán büszkék lehetünk. A könyv újbóli megjelenését dr. vitéz geszterédi Kássa László támogatta.