Nemzeti Örökség Kiadó strana 2 z 14

Ötven éve méltatlanul félresepert könyvet tart kezében a tisztelt olvasó, amely minden információt közöl, amit a hunokról és Attila királyról tudnunk kell. A tudós szerző sokéves kutatómunkája ölt testet ebben a kötetben, elsősorban az írott források teljességének felhasználásával. Szász Béla fél évszázaddal ezelőtt írta meg könyvét, élete fő művét, ám sem időszerűségét, sem történeti hitelességét, sem használhatóságát nem kérdőjelezhetjük meg. Különösen meglepő a szerző szemléletmódja, mivel a hunokban nem barbár, öldöklő hordát lát és nem is így mutatja be őket. Sőt Attila, a hódító alakja is egészen más képet tár elénk. A könyv az 1943-ban megjelent mű reprint változata.

Karl Emil Diezel könyve vadászirodalmunk egyik leggazdagabban illusztrált és tartalmában is legátfogóbb műve, mely Mika Károly fordítása révén vadászgenerációk bibliája lett, ugyanakkor jelentős hatással volt a magyar vadásznyelvre is. „Ki, ki a szabadba, ahol a sík rónán bujdosó szelek járnak; ahol nádasok sóhajtó sűrűsége hajladozik a mocsár vize fölött; ahol erdők koszorúja övezi dúsan a föld homlokát a hegyvidéken! Csak ki, a csönd hazájába, ahol megcsillapodik a zaklatottság; ahol füvek s lombok lehelete tölti meg illattal a tiszta levegőt!” A vadász itt találja kikapcsolódása tárgyát. Itt éli ki vadásszenvedélyét.

Karl Emil Diezel könyve vadászirodalmunk egyik leggazdagabban illusztrált és tartalmában is legátfogóbb műve, mely Mika Károly fordítása révén vadászgenerációk bibliája lett, ugyanakkor jelentős hatással volt a magyar vadásznyelvre is. „Ki, ki a szabadba, ahol a sík rónán bujdosó szelek járnak; ahol nádasok sóhajtó sűrűsége hajladozik a mocsár vize fölött; ahol erdők koszorúja övezi dúsan a föld homlokát a hegyvidéken! Csak ki, a csönd hazájába, ahol megcsillapodik a zaklatottság; ahol füvek s lombok lehelete tölti meg illattal a tiszta levegőt!” A vadász itt találja kikapcsolódása tárgyát. Itt éli ki vadásszenvedélyét.

Van-e olyan háziasszony, aki még nem tette fel ezt a kérdést magának? A választ megadja a könyv szerzője. Nemcsak az elkészítendő ételek receptjét közli, hanem minden alkalomra megfelelő ételsor összeállításával is segít – elsősorban a dolgozó nőknek -, hogy a mai család főétkezését, a vacsorát, változatossá, táplálóvá tegyék. Az egyszerű, gyorsan elkészíthető ételeken kívül „vendégváró” menüket és recepteket is találunk Fülöp Margit munkájában. A könyvben egy gyakorlott háziasszony adja át tapasztalatait asszonytársainak.

Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1.) magyar történész, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szerező számtalan tanulmányt, dolgozatot írt élete során. Írásai a Szent Korona történetétől a heraldikáig, a családtörténettől a művészettörténetig terjedtek. Jelen tanulmánya is ezt a hozzáértést bizonyítja.

Íme egy újabb kis vadászati könyv, avatott toll terméke, lelkes vadász és szakértő kedves, tanulságos dolgozata hazánk két vadjáról, mely sok igaz vadásznak számos kellemes napot és örömet szerez. Ezen kívül sok mezőgazdának temérdek hasznot hajt azon csekély bosszúsággal szemben, amit a kukoricaszem szedegetéssel okoz. Hiszen mind a fácán, mind a fogoly a fölötte kártékony rovaroknak nem sejtett mennyiségét pusztítja el.

Genthon István művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a művészettörténeti tudományok doktora. Kivételes műveltségű tudós, főként a magyar művészet kutatójaként vált híressé. Igaza van Budapest történetírójának, Salamon Ferencnek, amikor azt írja, hogy "alig van város Európában, mely annyiszor és oly nagy mérvben elpusztult volna s következőleg annyiszor kellett volna alapjából újra építeni, mint némely magyarországi várost s köztük Budapestet."

Ifjabb Szinnyei József (született Ferber József Károly Vince; Pozsony, 1857. május 26. - Budapest, 1943. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. "Ott állunk a történelmi kor határkövénél. Szövétnekünk utolsót lobban, s a félhomályban látjuk a magyarságot, amint a határt átlépi. Előtte hajnalhasadás, mögötte koromsötét éjtszaka. Be akarnánk világítani abba a sötétségbe. Tudni szeretnők, merről jöttek a mi eleink, hol ringott a bölcsőjük, milyen volt eddigvaló életük folyása. Mindhiába! Szövétnekünk kialudt, és tekintetünk a titokzatos sötétségbe vész. De mi ez? Valami gyenge fény kezd derengeni az éjtszakában. Pislogó láng, amely hol elalszik, hol újra világol. Tétova jár, mint a bolygó tűz. S amott egy másik; majd fölvillan a harmadik, a negyedik is. Körülöttük a sűrű sötétségben félhomály dereng, s a szemünk látni kezd. Itt emberi koponyákat lát, amott állatbőrökből összeaggatott ruhákat." - így ajánlja könyvét a szerző.

A szőlő- és bortermelés a legelterjedtebb művelési ágak egyike, aránylag kis területen sok tőkét és munkát hasznosít, ha ezekkel kellő hozzáértés párosul. Különösen nálunk, ahol a szélsőséges éghajlat miatt a termelés nagy kockázattal jár és főleg napjainkban, amikor ha lépést akarunk tartani a korral, a szőlőben is többet, jobbat s olcsóbbat kell termelnünk, mint eddig. Az okszerű és korszerű szőlőtermesztésnek tehát a kellő szakértelem az előfeltétele. A föld, a tőke és a munka mellett ez a legfontosabb termelési tényező, a szőlősgazda enélkül alig, ezzel – mostoha viszonyok között is – boldogul.

Z. Tábori Piroska, azaz Piroska néni sok-sok mesét írt, ami nagy örömet szerzett a gyerekeknek. A Dugó Dani sorozata jó pár meséskönyvet tartalmaz és a főszereplő kalandos történeteit átélhetjük együtt. Legyen az afrikai úti kaland, vagy a varázslatok világa, de számtalan egyéb mesés történet megelevenedik a könyvek lapjain. A kiadó szándéka az, hogy újra az Olvasók kezébe adja ezeket a kellemes, kalandos meséket, így fejezve ki háláját a szerzőnek. Kívánjuk, hogy ezek a mesék elrepítsék olvasóikat azokra a tájakra és történetekbe, amiket Dugó Dani is átélt.

A vadászat az emberiség egyik legősibb, legmaradandóbb természetű foglalkozása, melynek alaptörvényei évezredek múltával sem változnak. A könyv érdekessége, hogy azt Vajda János költőnk álnéven írta és műve a 19. század vadászati szakkönyvei közé tartozik, mely kiváló elméleti és gyakorlati útmutatással látja el a tisztelt Olvasót. A könyv az eredeti 1896-os kiadás reprint változata.

A bor végigkíséri az emberi életet. Ez nemcsak ránk nézve igaz, hanem minden ősi civilizációra, kultúrára nézve is. A szerző végigvezeti olvasóit a szőlőművelés kezdeteitől, a bor készítéséig, vallási szerepéig, a bordalok megjelenéséig, a magyar hagyományban elfoglalt helyéig és még számtalan irodalmi és történeti érdekességig. Az írás átfogja Egyiptomtól a héber hagyományig, a görög-római kortól és mitológiától egészen a magyar múlt emlékeiig a borfogyasztás témáját. A könyv nagy segítséget jelent a téma kutatói számára. A könyv az eredeti 1932-ben megjelent mű reprint változata.

A vadászat ősidőktől fogva előbb foglalkozása, később szenvedélye volt a magyarnak, de amily előszeretettel űzte mindenkor a vadászatot, épp oly tartózkodással viseltetett az írótoll és a szakkönyvek irányában; innét van, hogy sem vadásznyelvünk, sem vadászati irodalmunk nincsen. Azaz, hogy a vadásznyelvünk az bizonyára megvan, olyan értelemben, mint az egykori szobrásznak gyönyörű szobra, amelyre midőn dicsérték, azt mondotta a művész, hogy a szobor benne volt a kőben, csak ki kellett hámozni belőle. Olyan vadászati műnyelve, mint aminő német szomszédainknál használatos, soha sem lesz a magyarnak, mert tudvalévő dolog, hogy ha a világ valamely félreeső pontján két német találkozik, rögtön három egyletet alakít: egyet közösen, és mindegyik külön egyet a maga számára, azután pedig összeülnek, és megállapítják minden egyletnek a maga műnyelvét. Ez az ő nemzeti sajátságuk, amihez nekünk sem érzékünk sem hajlandóságunk nincsen, aminthogy éppenséggel nem is szükséges, hogy mi például a szarvasnak lábát falónak, a fülét hallónak, a szemét látónak, és az orrát szélfogónak nevezzük. Azokra a különös fogalmakra, amelyek a vadászat körében felmerülnek, ha keresünk, mindig találunk jó magyar kifejezéseket, nem kell azért a szomszédtól kölcsön kérnünk, sem olyan szavakat gyártanunk, amelyek eltorzítják nyelvünket.

Tokaji vagy pontosabban a Tokaj-hegyaljai borvidék a világ első zárt borvidéke, mely 1737 óta van nyilvántartva. Magyarország északkeleti területén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál helyezkedik el. Területe 88 124 hektárt tesz ki. A borvidék jelképe, mivel a bor nevét Tokaj városa adta, amely ezért világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyománya miatt és különleges építészeti öröksége folytán a helyi hagyományok őrzőjeként is ismert. Jelen tanulmány a TOKAJI NEKTÁR-ról, mint a borok kereskedelmi értékesítését célozta meg, igaz, hogy az írás még a huszadik század elejéről származik, de éppen ez adja érdekességét.

"Gyakorlat teszi a mestert:" - írja a szerző. Ezt a népszerű közmondást bátran rá lehet alkalmazni a nők (sőt, most már a férfiak) leghasznosabb hivatására, a szakácsművészetre is. Ez az igazán ritka szakácskönyv még a tizenkilencedik század végén íródott és azóta sem jelent meg új kiadásban, pedig számtalan jobbnál-jobb receptet és tanácsot ad az ételeink elkészítéséhez. Legyen az vadétel, halétel, házi szárnyas, sertés, marha stb., de bőven akad a receptek között sütemény, torta elkészítéséhez is útmutató. Ez a kiváló, régi szakácskönyv nem hiányozhat a magyar kulináris ismeret szakértőinek, de a műkedvelő sütő-főző, kísérletezni szerető házi szakács és cukrász tanulóknak a könyvtárából sem.

A magyar ősvallásról már számtalan mű született, ami megpróbálja rekonstruálni népünk honfoglalás előtti, illetve az azt követő időszak őshitével és annak gyakorlatával kapcsolatos nézeteit. Ez az írás is ezt a célt szolgálja. A szerző több forrást felhasználva fejti ki a témával kapcsolatos nézeteit. A kiadó úgy gondolja, hogy ez az írás is gazdagítja a témával kapcsolatos írások és vélemények sokrétűségét.