Open Books strana 15 z 19

„A férfiak és a nők partnerükkel szemben támasztott kritériumai úgy alakultak ki, hogy a párok tagjainak gyakorlatilag lehetetlen teljesen konfliktusmentes kapcsolatban együtt élniük, ha változnak az életkörülményeik. Ha elfogadjuk, hogy a konfliktus elkerülhetetlen, és olyan stratégiákat választunk, amelyekkel kezelni tudjuk ezeket, akkor viszonylag zökkenőmentesen alakulhat az életünk partnerünkkel. A konfliktusmentes kapcsolat ábrándját azonban jobb, ha száműzzük az esti mesékbe vagy a romantikus regényekbe. Az igazi párkapcsolati boldogsághoz az vezet, ha megértjük társunk igényeit, és azon dolgozunk, hogy kielégítsük ezeket.” Miért menekül a férfi a szerelem elől? Miért rágódik a picinek tűnő problémákon? Miért ódzkodik a férfi a tartós kapcsolattól? Miért nem tér a nő soha a lényegre? Miért érzi a férfi, hogy minden nő az ő fülét rágja? Miért kíváncsi a nő minden apró részletre? Mit eszik a férfi a tűsarkúban tipegő nőn? Mit eszik a nő a feszes fenekű férfin? Miért vannak a férfinak gusztustalan szokásai? Miért beszél annyit a nő? Miért szereti a férfi az otromba vicceket? Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő? Az elsöprő sikerű Testbeszéd írója és társszerzője - egyben felesége - három évtizede keresik a választ, vajon miért van az, hogy a nemek közti szakadék, félreértés, konfliktus a huszonegyedik században ugyanúgy hozzátartozik az emberi élethez, mint Ádám és Éva ősviszálya idején. Tapasztalataik, kutatásaik, felméréseik, józan eszük és humoruk segítségével igyekeznek válaszolni az örök kérdésre: miért is van annyi bajunk egymással?

Miután Mexikóváros váratlanul visszalép az 1968-as olimpia megrendezésétől, a Második Magyar Köztársaság politikusai és sportdiplomatái elérik, hogy Budapest adhasson helyet az ötkarikás játékoknak. A Margitszigetre olimpiai falu épül, a főváros karneváli hangulatban zsibong, a világ minden tájáról érkeznek a sportolók és a turisták, hogy kedvenceiknek szurkolhassanak. A magyar úszócsapat amerikai származású éremesélyese, Ike "Johnny" Wilkerson a rajtkőről még energikusan ugrik a vízbe, hogy aztán pár másodperccel később holtan süllyedjen a medence aljára. Kinek állhatott érdekében megölni a világklasszis úszót? Politikai gyilkosságot sejtet, hogy egy erdélyi terrorgárda magára vállalja a bűntényt, de a fiú szervezetében talált mérgek más irányba terelik a nyomozókat. Nemes Albert ezúttal új társat kap Magyar Tivadar személyében, aki nemrég érkezett a fővárosba, és sem darabos modorát, sem a bikacsököt nem hagyta otthon. A segítség el is kél Nemesnek, akit az amerikai diplomácia és egymással marakodó felettesei is folyamatos nyomás alatt tartanak. Érik a nemzetközi botrány, s Nemes hasztalan rója a forró aszfaltot a csepeli Szabadkikötőtől a belvárosi toronyházakig, miközben a rádióban Szécsi Pál búgja az olimpia himnuszát. Kondor Vilmos új regényében tovább szövi a Nemes Albert nyomozó és a Második Magyar Köztársaság történetét - egy olyan Magyarországét, amely a szövetségesekkel kötött különbéke után a nyugati blokk tagjaként virágzik fel. Helyszínei, figurái egyszerre ismerősek és idegenek - ettől válik a regény minden apró részlete izgalmas csemegévé, bevonva az olvasót egy merész és szórakoztató gondolatkísérletbe.

A jövőben járunk - és bármikor bekövetkezhet, hogy megjelenik az első szingleton, a világot irányítani képes szuperintelligencia. Az emberiség túlélésének legfontosabb záloga lehet, hogy ez az intelligencia barátságos legyen. Egy veszprémi antropológusprofesszor idegrendszerét számítógépre másolják, azt remélve, hogy ha a másolat valóban képes szingletonná fejleszteni önmagát, az emberből lett program hű marad majd gyökereihez. A "lény" öntudatra ébred, és valóban egyre intelligensebbé válik. A félig ember-félig program problémáinak megértéséhez egy magányos, ám annál csinosabb pszichológusnőt is bevonnak a kutatásba, aki, ahogy megismeri, egyre vonzóbbnak találja őt... Csányi Vilmos utópiája a hatalom természetét, ember és gép viszonyát, a mesterséges intelligencia problematikáját boncolgatja - s ezek a kérdések most aktuálisabbak, mint valaha.

Kepes András a Tövispuszta átdolgozott, bővített kiadásában fanyar humorral és felkavaró drámai erővel négy eltérő származású és értékrendű család sorsát követi Trianontól, a Horthy-korszakon, az újabb világháborún, az ötvenes éveken és a Kádár-korszakon át egészen a rendszerváltás utáni évekig. Az arisztokrata, a szegényparaszti, a falusi zsidó és a polgári família egymásba fonódó históriája közben a szerző olyan tükröt tart elénk, amelyben alighanem saját családunk története is felrémlik. És talán arra is rájövünk, miért nem értjük egymást a mai napig.

Bejrútban és Buenos Airesben a vasfüggöny mögül érkezett, vicces, idegen srác voltam, itthoni kamasz barátaim szemében pedig a fura fiú, aki rockzene helyett argentin szambákat penget a gitárján. Idegenben büszke magyar voltam, itthon pedig egyike azoknak, akik - ahogy Ady írta több mint száz éve - komolyan vették, hogy ez a Nyugat és Kelet között ingázó "Komp-ország" Európa. Azóta mintha Európa és a világ is keresné a helyét; ami számomra személyes dilemma volt, az mára milliókat érintő kérdéssé vált. Úgy éreztem, ideje lenne végiggondolnunk mindazt, amit eddig a kultúrák együttéléséről, elfogadásról és elutasításról, életről és halálról, szeretetről és gyűlöletről, szerelemről és családról, hitről és rítusokról képzeltünk, de még a hétköznapokról: evésről, ivásról, öltözködésről, lakókörnyezetünkről is. Humorral és könnyedén, persze, nehogy megijesszük magunkat... Tudom, végső válaszok nincsenek, csak végső kérdések vannak - ez a könyv is csupán amolyan szubjektív világpillanatkép. Kepes András

Orsós Miksa ismert stílustanácsadó és médiaszemélyiség, aki sikeresen és könnyedén éli hétköznapjait a nyilvánosság előtt, miközben legbelül még mindig riadt, túlsúlyos kisfiú. Egyre fojtogatóbbnak érzi a magyar valóságot, ám új fordulatot vehet az élete, amikor egy hírhedt spanyol üzletember felkéri: legyen most nyitó exkluzív klubjának művészeti vezetője Dominikán. Az agresszív, mégis negédes figuránál csak felesége, Palomita különösebb. A lenyűgöző szépségű, hallgatag nő nagyon ismerős Miksának. Mikor és hol találkozhattak? És miért tűnik úgy, hogy tud róla valamit, amit más nem? Egy beszélgetésük felidézi Miksában diákéveit, amikor Almodóvar Madridjában, a kilencvenes évek tomboló partikultúrájában drag queenként fedezte fel az addig ismeretlen, felkavaró szabadságot és önmaga határait. Lakatos Márk első regénye karneváli forgatagként rántja magával az olvasót. Római palotákon, karibi luxusnyaralókon, madridi melegbárokon sodorja keresztül, ahol flitterek és gyémántok csillognak, kötelező a harsány tollboa, a platformos csizma és a mindent elfedő smink. Rendhagyó fejlődésregény ez, amely különleges szemszögből járja körül a vonzalom, a nemiség, az önkifejezés és az elfogadás kérdéseit. Amelyek ma égetőbbek, mint valaha.

1946 emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség nagy erőkkel nyomozni kezd a Vörös Hadsereg segítségével. Gordon Zsigmond közelről igyekszik követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel: halottak bukkannak fel körülötte, élők tűnnek el, miközben a rendőrség egyre-másra tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik ahányfélék, annyiféle gaztettért felelnek, mégis van egy közös vonásuk: törvénytelen módon, valutázásból, élelmiszerhamisításból vagy éppen kártyacsalásból szerzett pénzük szőrén-szálán eltűnt. Gordon feltett szándéka, hogy előkerítse ezeket, nyomozásában pedig egy fiatal amerikai katona szegődik társául. Az ostrom pusztításának nyomait még mindig magán viselő Budapestet bejárva Gordon a város legrettegettebb bűnözőivel, kivégzésükre váró elítéltekkel, cigarettacsempészekkel és fezőrökkel beszélget, bepillantást nyer a kommunista rendőrség és az Andrássy út 60. embertelen világába, míg végül egy kegyetlen és könyörtelen figurához jut el, aki minden eszközt hajlandó bevetni, hogy teljesítse a rábízott feladatot, nem törődve azzal, hogy egy várost és lakóit a pusztulás szélére sodorja. Kondor Vilmosnak, a magyar krimi megteremtőjének nemzetközi sikerű Bűnös Budapest regényfolyamát már nem kell bemutatni az olvasóknak. A Budapest romokban alig egy évvel a második világháború után játszódik egy bűnösök, bűnözők és szerencsére ártatlanok is lakta, népes városban, amely megpróbál valahogy talpra a világégés pusztítása után.

The New York Times-bestseller Több mint száz szakértő, köztük geofizikusok, oceanográfusok, meteorológusok, mérnökök, közgazdászok, matematikusok, történészek, filozófusok és őslakos vezetők osztják meg velünk tudásukat és tapasztalataikat a Klímakönyvben, hogy felkészítsenek bennünket az éghajlati katasztrófa elleni harcra. A tanulmányokat Greta Thunberg történetei egészítik ki a tüntetésekről és a világszerte elterjedt "green washingról", amivel rámutat korunk egyik legjelentősebb problémájára: a tömegek rutinszerű félrevezetésére. Azonban bármily lesújtóak is a tények, a fiatal kora ellenére rendkívüli ismertségnek és befolyásnak örvendő aktivista szerint azokból meríthetjük a legtöbb reményt. Az igazság ismeretében ugyanis többé nem maradhatunk tétlenek. Ha egy diák iskolai tüntetése világméretű tiltakozóhullámot indított el, akkor vajon a globális összefogás és rendszerszintű változás milyen eredménnyel járhat? Az emberiség válaszút előtt áll. Együtt képesek lehetünk a látszólag lehetetlenre is. De cselekednünk kell, amíg nem késő.

Orsós Miksa ismert stílustanácsadó és médiaszemélyiség, aki sikeresen és könnyedén éli hétköznapjait a nyilvánosság előtt, miközben legbelül még mindig riadt, túlsúlyos kisfiú. Egyre fojtogatóbbnak érzi a magyar valóságot, ám új fordulatot vehet az élete, amikor egy hírhedt spanyol üzletember felkéri: legyen most nyitó exkluzív klubjának művészeti vezetője Dominikán. Az agresszív, mégis negédes figuránál csak felesége, Palomita különösebb. A lenyűgöző szépségű, hallgatag nő nagyon ismerős Miksának. Mikor és hol találkozhattak? És miért tűnik úgy, hogy tud róla valamit, amit más nem? Egy beszélgetésük felidézi Miksában diákéveit, amikor Almodóvar Madridjában, a kilencvenes évek tomboló partikultúrájában drag queenként fedezte fel az addig ismeretlen, felkavaró szabadságot és önmaga határait. Lakatos Márk első regénye karneváli forgatagként rántja magával az olvasót. Római palotákon, karibi luxusnyaralókon, madridi melegbárokon sodorja keresztül, ahol flitterek és gyémántok csillognak, kötelező a harsány tollboa, a platformos csizma és a mindent elfedő smink. Rendhagyó fejlődésregény ez, amely különleges szemszögből járja körül a vonzalom, a nemiség, az önkifejezés és az elfogadás kérdéseit. Amelyek ma égetőbbek, mint valaha.

1946 emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség nagy erőkkel nyomozni kezd a Vörös Hadsereg segítségével. Gordon Zsigmond közelről igyekszik követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel: halottak bukkannak fel körülötte, élők tűnnek el, miközben a rendőrség egyre-másra tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik ahányfélék, annyiféle gaztettért felelnek, mégis van egy közös vonásuk: törvénytelen módon, valutázásból, élelmiszerhamisításból vagy éppen kártyacsalásból szerzett pénzük szőrén-szálán eltűnt. Gordon feltett szándéka, hogy előkerítse ezeket, nyomozásában pedig egy fiatal amerikai katona szegődik társául. Az ostrom pusztításának nyomait még mindig magán viselő Budapestet bejárva Gordon a város legrettegettebb bűnözőivel, kivégzésükre váró elítéltekkel, cigarettacsempészekkel és fezőrökkel beszélget, bepillantást nyer a kommunista rendőrség és az Andrássy út 60. embertelen világába, míg végül egy kegyetlen és könyörtelen figurához jut el, aki minden eszközt hajlandó bevetni, hogy teljesítse a rábízott feladatot, nem törődve azzal, hogy egy várost és lakóit a pusztulás szélére sodorja. Kondor Vilmosnak, a magyar krimi megteremtőjének nemzetközi sikerű Bűnös Budapest regényfolyamát már nem kell bemutatni az olvasóknak. A Budapest romokban alig egy évvel a második világháború után játszódik egy bűnösök, bűnözők és szerencsére ártatlanok is lakta, népes városban, amely megpróbál valahogy talpra a világégés pusztítása után.

A Budapesten született fotográfus, Robert Capa 1948 őszén készített riportot szülőföldjéről egy amerikai magazin számára. A szovjetizálódó Magyarország fotókkal gazdagon illusztrált bemutatását a fordító, Fisli Éva utószava és jegyzetei segítenek elhelyezni a korban. Capa riportjában izgalmasan keverednek az otthonosság és az idegenség, a szórakoztató stílus és a tragikus történelmi események egymásnak ellentmondó rétegei: "Vidám utunk volt. Csaba mindent tudott a földről, Rózsa bácsi minden tudott az útszéli vendéglőkről, ahol jó bort és fűszeres kolbászt adtak. Útközben Teddy White okos kérdéseket tett föl a termés minőségéről, az ifjú Csaba egy stencilezett pamfletet olvasott a kapitalizmus hanyatlásáról és bukásáról, Rózsa bácsi pedig pajzán dalokat énekelt, és két nóta közt olykor kulákellenes beszédeket rögtönzött. Én fordítottam."

A huszadik század egyik legnagyobb zsenije, aki mindent átformált, amit ma modern technológiának nevezünk. Öntelt szörnyeteg, aki ellopja tudóstársától az egyetlen felfedezést, amely nem az ő fejében fogant meg, és úgy vetődik rá az ötletre, mint fenevad a véres koncra. Gondos apa, aki előkészíti lánya útját egy nem mindennapi intellektuális pályafutáshoz. Kibírhatatlan férj, aki egyetlen nagy vágyától is megfosztja feleségét. "A neve Neumann János Lajos volt. Más néven Johnny von Neumann." A korszak tudományos életének talán legzseniálisabb és legösszetettebb figuráját kelti életre Benjamín Labatut, Neumann kortársainak és családtagjainak kórusán keresztül. Wigner Jenőtől Richard Feynmanon át Dán Kláráig és Paul Ehrenfestig sokak hangját halljuk, ám történeteikből nem csupán egy portré rajzolódik ki, de az a korszellem is, ami hasonlóan vészjósló kérdéseket vet fel, mint a mai. Neumann felfedezései nyomán megszületett a mesterséges intelligencia, egy autonóm gép, egy olyan intelligencia, amely teljesen kívül esik az emberi irányításon. A holland származású chilei író eddigi munkásságát több rangos nemzetközi irodalmi díjjal ismerték el, legújabb műve a legkiválóbb dél-amerikai prózahagyományt ötvözi a mozaikportrék és a tudománytörténeti nyomozások izgalmával: tényekből alkotott fikció, valóságból szőtt dráma és krimi. Lebilincselő regénye beszámoló a múlt század sötét szféráiról, felforgató gondolatairól és legnagyszerűbb elméiről.

A Kádár-korszak névadója, Kádár János 1956 novemberétől 1988 tavaszáig, tehát több mint harminckét éven át irányította az országot. A háttérben szinte mindig ott állt mögötte a felesége: Tamáska Mária, aki nagy hatással bírt férjére és a kor politikájára. Majtényi György hiánypótló, főképp levéltári kutatásokon alapuló műve az első titkáré mellett az ő alakját és közös életük négy évtizedének mindennapjait eleveníti meg. Ki volt Tamáska Mária? Hogyan ismerte meg az ifjú Kádár (akkor még Csermanek) Jánost a kommunista mozgalomban, és később milyen érzelmek örvénylettek közöttük? Miképp érezte magát az asszony a pápánál a Vatikánban, s miért szólította egyszer levelében "elvtársnak" a férjét? Hogyan befolyásolta személyisége az ország vezetőjének magatartását és a Kádár-korszak politikáját? Milyen volt az agg házaspár élete a kommunista rezsim végnapjaiban, és miként alakult Kádár özvegyének sorsa a kilencvenes évek elején? Többek között ezekre a kérdésekre is megpróbál válaszolni a Befejezetlen múlt című sorozat legújabb kötete.

Alföldi Róbert évtizedek óta a magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja: színész, rendező, színházigazgató, "celeb" (bár ő tagadja), az egyik leghitelesebbnek tartott és töretlen népszerűségű magyar művész. Csáki Judit színházkritikus faggatja őt személyes és szakmai múltjáról és jelenéről, színészi és rendezői énjéről, műhelytitkokról, a kulturális környezetről és a világról, amelyben élünk. A kötetben megszólalnak más szakemberek is: kritikusok és színházművészek idézik fel Alföldi eddigi pályáját. Az olvasó is felelevenítheti saját élményeit, és remélhetőleg néhány kérdésére is választ talál a kötetben. "Egyetlen emberi élet sem nyitott könyv, de Alföldi Róbert megengedi, hogy Csáki Judit belelapozzon az övébe, megmutassa szakmai és személyes útjának kanyarjait. Mindez tanulságos lenyomata a jelennek és közelmúltnak." - Tompa Andrea "Sokszor szemérmetlenül mélyre mennek, és minél mélyebbről emelnek ki valamit, az annál valóságosabbnak tetszik. A legjobb percekben mintha egy valódi dráma remekül megírt dialógusait olvasnánk." - Závada Pál "Kevesen tudják ezt a sprőd-laza társalgást ilyen könnyedén és komolyan művelni, mint e könyv szereplői. Mondanám, hogy szinte mellesleg teszik ezt, de nem, mivel a színházcsinálás, a színházról való gondolkodás az életük, a szenvedélyük, sőt a mesterségük. Nagyon lehet, de nem kell velük egyetérteni, hisz olykor ők sem, egymással sem, ám hitelük, súlyuk megkérdőjelezhetetlen." - Parti Nagy Lajos

Alföldi Róbert évtizedek óta a magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja: színész, rendező, színházigazgató, "celeb" (bár ő tagadja), az egyik leghitelesebbnek tartott és töretlen népszerűségű magyar művész. Csáki Judit színházkritikus faggatja őt személyes és szakmai múltjáról és jelenéről, színészi és rendezői énjéről, műhelytitkokról, a kulturális környezetről és a világról, amelyben élünk. A kötetben megszólalnak más szakemberek is: kritikusok és színházművészek idézik fel Alföldi eddigi pályáját. Az olvasó is felelevenítheti saját élményeit, és remélhetőleg néhány kérdésére is választ talál a kötetben. "Egyetlen emberi élet sem nyitott könyv, de Alföldi Róbert megengedi, hogy Csáki Judit belelapozzon az övébe, megmutassa szakmai és személyes útjának kanyarjait. Mindez tanulságos lenyomata a jelennek és közelmúltnak." - Tompa Andrea "Sokszor szemérmetlenül mélyre mennek, és minél mélyebbről emelnek ki valamit, az annál valóságosabbnak tetszik. A legjobb percekben mintha egy valódi dráma remekül megírt dialógusait olvasnánk." - Závada Pál "Kevesen tudják ezt a sprőd-laza társalgást ilyen könnyedén és komolyan művelni, mint e könyv szereplői. Mondanám, hogy szinte mellesleg teszik ezt, de nem, mivel a színházcsinálás, a színházról való gondolkodás az életük, a szenvedélyük, sőt a mesterségük. Nagyon lehet, de nem kell velük egyetérteni, hisz olykor ők sem, egymással sem, ám hitelük, súlyuk megkérdőjelezhetetlen." - Parti Nagy Lajos

Több mint száz szakértő, köztük geofizikusok, oceanográfusok, meteorológusok, mérnökök, közgazdászok, matematikusok, történészek, filozófusok és őslakos vezetők osztják meg velünk tudásukat és tapasztalataikat a Klímakönyvben, hogy felkészítsenek bennünket az éghajlati katasztrófa elleni harcra. A tanulmányokat Greta Thunberg történetei egészítik ki a tüntetésekről és a világszerte elterjedt "green washingról", amivel rámutat korunk egyik legjelentősebb problémájára: a tömegek rutinszerű félrevezetésére. Azonban bármily lesújtóak is a tények, a fiatal kora ellenére rendkívüli ismertségnek és befolyásnak örvendő aktivista szerint azokból meríthetjük a legtöbb reményt. Az igazság ismeretében ugyanis többé nem maradhatunk tétlenek. Ha egy diák iskolai tüntetése világméretű tiltakozóhullámot indított el, akkor vajon a globális összefogás és rendszerszintű változás milyen eredménnyel járhat? Az emberiség válaszút előtt áll. Együtt képesek lehetünk a látszólag lehetetlenre is. De cselekednünk kell, amíg nem késő.