Open Books strana 22 z 33

1946 emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség nagy erőkkel nyomozni kezd a Vörös Hadsereg segítségével. Gordon Zsigmond közelről igyekszik követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel: halottak bukkannak fel körülötte, élők tűnnek el, miközben a rendőrség egyre-másra tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik ahányfélék, annyiféle gaztettért felelnek, mégis van egy közös vonásuk: törvénytelen módon, valutázásból, élelmiszerhamisításból vagy éppen kártyacsalásból szerzett pénzük szőrén-szálán eltűnt. Gordon feltett szándéka, hogy előkerítse ezeket, nyomozásában pedig egy fiatal amerikai katona szegődik társául. Az ostrom pusztításának nyomait még mindig magán viselő Budapestet bejárva Gordon a város legrettegettebb bűnözőivel, kivégzésükre váró elítéltekkel, cigarettacsempészekkel és fezőrökkel beszélget, bepillantást nyer a kommunista rendőrség és az Andrássy út 60. embertelen világába, míg végül egy kegyetlen és könyörtelen figurához jut el, aki minden eszközt hajlandó bevetni, hogy teljesítse a rábízott feladatot, nem törődve azzal, hogy egy várost és lakóit a pusztulás szélére sodorja. Kondor Vilmosnak, a magyar krimi megteremtőjének nemzetközi sikerű Bűnös Budapest regényfolyamát már nem kell bemutatni az olvasóknak. A Budapest romokban alig egy évvel a második világháború után játszódik egy bűnösök, bűnözők és szerencsére ártatlanok is lakta, népes városban, amely megpróbál valahogy talpra a világégés pusztítása után.

Mallory Quinn bébiszitterként vállal munkát Ted és Caroline Maxwellnél, az ötéves fiukra, Teddyre kell vigyáznia. Mallory repes az örömtől. Őszintén kötődik Teddyhez, az aranyos, félénk kisfiúhoz, aki nem tud meglenni a vázlatfüzete és a ceruzája nélkül. Ám egy napon a szokásos fák, nyuszik, léghajók helyett valami mást rajzol: egy férfi egy nő élettelen testét vonszolja az erdőben. Teddy rajzai egyre baljóslatúbbá válnak, miközben a pálcikafigurák realista emberalakokká válnak, amelyek messze meghaladják egy ötéves gyermek képességeit. Mallory egyre inkább gyanakodni kezd. Talán valamilyen természetfeletti erő próbál meg Teddy rajzain keresztül üzenni egy múltbeli megoldatlan bűntényről? Tisztában van vele, mekkora őrültségnek tűnik mindez, mégis nekilát, hogy megfejtse a képek jelentését, és megmentse Teddyt, mielőtt túl késő lenne. A világsiker a magyar olvasók számára ráadásul egészen különleges meglepetéseket tartogat.

1944. október 15. a magyar történelem egyik legdrámaibb napja. Százezrek sorsát döntően befolyásolta, miközben a második világháború további alakulását is meghatározta. Ezen a napon tett kísérletet a háborúból való kiugrásra Horthy Miklós és kormánya. De mi állt a kiugrási kísérlet hátterében? Min múlott a fegyverletétel sorsa, és kik voltak a felelősök a kudarcáért? Ungváry Krisztián felkavaró részletességgel, óráról órára mutatja be a megelőző napok, hetek eseményeit és az aznap történteket. Írásával azonban nem csupán az események és a szereplők minden részletre kiterjedő bemutatása a célja. Egyedülálló történetírásra vállalkozik, a múltbeli események feltárásán keresztül ugyanis a döntési lehetőségeket is vizsgálja. A kiugrás történetén túl így a lehetséges alternatívákat is megismerjük a kötetből, ami nagyban hozzájárulhat a magyar emlékezetpolitika formálásához, miközben azt is megértjük, miért is volt világpolitikai jelentőségük a korabeli történéseknek.

A Kádár-korszak névadója, Kádár János 1956 novemberétől 1988 tavaszáig, tehát több mint harminckét éven át irányította az országot. A háttérben szinte mindig ott állt mögötte a felesége: Tamáska Mária, aki nagy hatással bírt férjére és a kor politikájára. Majtényi György hiánypótló, főképp levéltári kutatásokon alapuló műve az első titkáré mellett az ő alakját és közös életük négy évtizedének mindennapjait eleveníti meg. Ki volt Tamáska Mária? Hogyan ismerte meg az ifjú Kádár (akkor még Csermanek) Jánost a kommunista mozgalomban, és később milyen érzelmek örvénylettek közöttük? Miképp érezte magát az asszony a pápánál a Vatikánban, s miért szólította egyszer levelében "elvtársnak" a férjét? Hogyan befolyásolta személyisége az ország vezetőjének magatartását és a Kádár-korszak politikáját? Milyen volt az agg házaspár élete a kommunista rezsim végnapjaiban, és miként alakult Kádár özvegyének sorsa a kilencvenes évek elején? Többek között ezekre a kérdésekre is megpróbál válaszolni a Befejezetlen múlt című sorozat legújabb kötete.

Tabudöntögető kalauz a szexhez és a párkapcsolatokhoz. Egy könyv, amely lerombolja az iskolában hallott mítoszokat.Az elavult szexuális felvilágosításnak köszönhetően sokan úgy hagyjuk el az iskolát, hogy mit sem tudunk a saját testünkről, a nemi örömünkről vagy épp a beleegyezés fontosságáról. Márpedig ha van valami, ami ez az egész életünkre hatással van, az éppen a szex. Társadalmunk szemérmeskedően és rugalmatlanul közelít a szexualitáshoz. Sophia Smith Galer a félretájékoztatott emberekhez empátiával és segítő szándékkal fordul, és tanulságos hétköznapi történeteken keresztül mutatja az utat a szexuális szabadság felé. Merész próbálkozás, amely erőt ad, ha bizonytalanok vagyunk a szexmítoszok által uralt világunkban.  Sophia Smith Galer többszörösen díjazott újságíró, író és TikTok-tartalomgyártó, mely platformon tudatosan beszél a szexualitásról és a jogainkról. 2022-ben a British Vogue beválasztotta az Egyesült Királyság a legbefolyásosabb huszonöt nő közé.

Két, különleges és hazájában kimagaslóan sikeres ember kutat évszázadokra visszanyúló ősi családi kapcsolataik után. Szegedy-Maszák Marianne és Fritz Péter családja a második világháború borzalmait bizarr módon túlélve a kommunizmus elől menekült a világ két távoli pontja, az USA és Ausztrália irányába. Zsidóságuk, arisztokrata gyökereik, maguk mögött hagyott múltjuk azonban végigkísérték útjukat. Ahogy fokozatosan a kötet lapjain kirajzolódik a két, párhuzamos élet, úgy értjük meg mindennapos küzdelmeiket egy idegen országban és a hajtóerőt, ami útkeresésüket táplálja. Életük egy pontján különös körülmények között találkoznak, és rádöbbenek, hogy távoli rokoni kapcsolaton keresztül sorsuk összeér. Hogyan formálta életútjukat az emigráns lét úgy, hogy felmenőik egykor Magyarország legmeghatározóbb családjaihoz tartoztak? Marianne és Péter együtt keresték a választ a mindannyiunkat foglalkoztató kérdésre: vajon az élet nagy sikerei segítenek-e abban, hogy újra felépítsük a múltunkat és megtaláljuk elveszettnek hitt gyökereinket? Ezt a válasz- és útkeresést mutatja be Szegedy-Maszák Marianne és Fritz Péter kontinenseken és évszázadokon átívelő, lebilincselő története, amelyben nem csupán a magyar zsidóság és nemesség jeles szereplői tűnnek fel, hanem két távoli világ, Ausztrália és az Egyesült Államok társadalmi elitjének mozgatórugóit is megismerhetjük.

Magyarországon egyetlen más egyházi személyt sem övezett akkora állami kultusz, mint Mindszenty Józsefet. Ungváry Krisztián példák sorozatával bizonyítja, hogy Mindszenty működése nemcsak sok szempontból szerencsétlen, hanem súlyos, máig ható károkat is okozott a magyar egyháznak és a magyar társadalomnak. Könyve Mindszenty emberi gyengeségeivel nem foglalkozik, és korántsem a teljesség igényével tárgyalja politikai hibáit – csak azokat a fontosnak ítélt kérdéseket vizsgálja, amelyek alkalmasak annak eldöntésére, hogy mennyire indokolt elhelyezni őt az állami emlékezetpolitika centrumában. Ungváry részletesen megvizsgálja Mindszenty politikájának sarokköveit, antiszemitizmusának építőelemeit, nacionalizmusát, hagymázos álmait a homogén magyar nemzetállamról, és közelebbről is körüljárja azt a kérdést, hogy Mindszenty 1945 után ártott-e vagy sem Magyarországnak. Bemutatja, hogyan viszonyult a pártokhoz, a hatalomhoz publicistaként, lapszerkesztőként, később egyházi vezetőként a Tanácsköztársaságtól a Horthy-korszakon át a rákosista időkig, majd 1956 után, illetve hogy milyen politikusi ambíciói voltak. A budapesti amerikai követségen töltött tizenöt év alatt Mindszenty nehézségeket okozott a Kádár-rendszernek, a Vatikánnak és az Egyesült Államoknak is. A történész dokumentumokkal támasztja alá, hogy kiengedése körül aktív diplomáciai tevékenység folyt a háttérben, mert minden szereplőnek volt vesztenivalója. Ungváry kelet-európai példákkal illusztrálja, hogy Mindszenty más utat is járhatott volna, hasznosabb szolgálatot téve egyházának. „Amikor majd lecsillapodik a szenvedélyek kavargása, és elcsitul azoknak a vitáknak a visszhangja, amelyeket megkínzott és hajthatatlan életének egyes epizódjai váltottak ki, a történelem kiegyensúlyozottabb ítéletet mondhat egyéniségéről és az őt megillető helyről” – idézi a szerző VI. Pál pápát. Bár csaknem fél évszázad telt el a bíboros halála óta, ez nem volt elég ahhoz, hogy konszenzusos Mindszenty-kép alakuljon ki. Ungváry Krisztián arra törekedett, hogy ne „politikai hitvitákkal”, hanem a történettudomány eszközeivel jussunk közelebb Mindszenty József munkásságának tárgyilagos megítéléséhez.

A tét az emberiség túlélése. Mi a teendő azonban akkor, amikor az ember által felépített globális rendszer fenyegeti saját túlélését és a természet egyensúlyának fennmaradását? Hogy ezen változtassunk, több tudományterületet is mozgósítani kell, éspedig sürgősen. Cselekednünk kell, hogy az ökológiai válság közepette valódi változást érhessünk el. Jordán Ferenc hálózatkutató biológus cselekvése tárgyául a tudományos ismeretterjesztést választja, amit mesterfokon művel. Felvilágosítja az olvasót mindarról, amiről nem szívesen hall, miközben szakszerű marad, és a tudományos fontoskodást is elkerüli. Könyve összegzi a múlt bűneit, a jelen problémáit és a jövő kilátásait. A helyzet reális értékelése után teljes mértékben indokoltak a merésznek hangzó megállapítások: ma már nem az a kérdés, hogy csökken-e a népességnövekedés üteme, hanem hogy hogyan lehetnénk sokkal kevesebben; a nemnövekedés mint gazdasági modell szükségszerű és sürgős; a természet antropocentrikus uralása a vesztünket okozza. Jordán Ferenc sem patetikus vészharangkongatással, sem az olvasó megnyugtatásával nem foglalkozik. Nem túloz, és nem relativizálja a bemutatott folyamatok jelentőségét. Semmiféle tabut nem ismer, se morálisat, se politikait, se tudományosat. Bátran beszél, és erre a bátorságra van szükségünk.

„A miért: az élet valamilyen tartalma, a milyen pedig azok az életkörülmények, amelyek a lágeréletet oly nehézzé tették, hogy az csak valamilyen miértre való tekintettel vált egyáltalán elviselhetővé.” Viktor Frankl saját tapasztalataiból is merítve mindvégig azt kutatta, hogyan lehet értelmet kölcsönözni akár súlyos sorscsapásoknak, s ennek nyomán miként őrizhetik meg az emberek válságok idején is a lelki egészségüket. A Frankl által alapított logoterápia középpontjában az élet értelme és a reziliencia, a holokauszttúlélőkkel való találkozásai és a modern fogyasztói társadalom belső ürességével szembeni kritikája állnak. Ez az új, igen érdekes és mélyreható válogatás, mely hatvan év írásait gyűjti egybe, Frankl halálának 20. évfordulójára jelent meg. A könyv segítségével újra felfedezhetjük a nagy humanistát, aki hat évtized írásaiban hidat ver pszichológia és filozófiai életművészet között.

Miért menekül a férfi a szerelem elől? Miért rágódik a picinek tűnő problémákon? Miért ódzkodik a férfi a tartós kapcsolattól? Miért nem tér a nő soha a lényegre? Miért érzi a férfi, hogy minden nő az ő fülét rágja? Miért kíváncsi a nő minden apró részletre? Mit eszik a férfi a tűsarkúban tipegő nőn? Mit eszik a nő a feszes fenekű férfin? Miért vannak a férfinak gusztustalan szokásai? Miért beszél annyit a nő? Miért szereti a férfi az otromba vicceket? Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő? Az elsöprő sikerű Testbeszéd írója és társszerzője - egyben felesége - három évtizede keresik a választ, vajon miért van az, hogy a nemek közti szakadék, félreértés, konfliktus a huszonegyedik században ugyanúgy hozzátartozik az emberi élethez, mint Ádám és Éva ősviszálya idején. Tapasztalataik, kutatásaik, felméréseik, józan eszük és humoruk segítségével igyekeznek válaszolni az örök kérdésre: miért is van annyi bajunk egymással?

Minden szülő képes boldog, egészséges és érzelmileg stabil gyereket felnevelni. Ennek ellenére sok nehézséggel kell szembenéznünk utunk során. A gyerekeinkre nehezedő generációkon átívelő elvárások miatt a szülő-gyermek kapcsolatok válságba kerültek. Van azonban megoldás.Könyvében dr. Shefali megosztja, hogyan tudjuk gyerekeinket a lehető legegyüttérzőbb és tudatos nevelésben részesíteni. Lépésről lépésre végigveszi, hogy miként engedjük el örökölt mérgező mintáinkat, és helyettesítsük olyan belülről fakadó viselkedésmódokkal, amelyek lehetővé teszik meglátni, hogy milyenek is valójában a gyerekeink, és milyen saját céljaik vannak. Mindezt egy, a tökéletesség elvárását közvetítő világban, mely folyamatosan ránk nehezedik, és megnehezíti saját utunk megtalálását.A szülői út paradigmaváltó bölcsességgel, esettanulmányokkal és praktikus gyakorlatokkal mutatja meg, hogy miként erősítsük gyerekeink önbizalmát, és találjuk meg önmagunkat is.

Vajon hogyan élhetjük meg az életünket úgy, hogy minden pillanatára - még a nehezebbekre is - ajándékként tekintsünk, eközben mások számára mi magunk is ajándékká váljunk? Lehetséges-e ez egyáltalán? Böjte Csaba válasza határozott igen - csakhogy ennek megvalósulásához időre, önnevelésre van szükség. Csaba testvér segít, hogy e kibontakozási folyamatban felismerjük egyediségünket, a bennünk rejlő kincseket, és élő, mindennapi kapcsolatot ápoljunk azzal, aki örömében alkotott bennünket. Bátorítással teli útmutatójában Böjte Csaba a felnőtté válás idejétől kalauzol minket végig az élet főbb állomásain egészen az érett kor végezetéig. A jó hír, hogy ezen az úton nem egyedül kell végigmennünk: a Teremtőnk társról is gondoskodott számunkra, akivel valóra válthatjuk legszebb álmainkat. A házasság olyan kitáruló kapu, amely lehetőséget ad, hogy a maga teljességében bontakoztassuk ki a létünket, és a gyermekeinkben folytatása legyen mindannak a jónak, amit elértünk. A kötet fejezetei végén olvasható imádságok támpontként szolgálnak az alkalmankénti elcsendesedéshez, az Istennel való párbeszédhez, és belső fejlődésünkhöz.

„Sokáig ?azt gondoltam, a világon mennyi fantasztikus dolog lehet, amiről még csak nem is hallottam. Amik nyilván sokkal érdekesebbek és izgalmasabbak, mint amiket ismerek, mert azok, sajnos, elég szürkék. Aztán azon kapom magam, hogy a korábban felszínesen ismert dolgok mélysége a végtelen tágasság – nem az ismeretlen, nem létező távlatok kutatása jelenti az élményt, hanem az ismertekben való elmerülés. Ez nagyon coelhós lett. Főleg, mert nemcsak a kertészkedésre igaz, hanem például a horgolásra és a nemezelésre is… Jövőre pecázni kezdek? Vagy gombászni?” Tihamér törekszik a világ minél nagyobb szeletének felfedezésére, de távolságtartással kezeli az élet dolgait, amiket szelíd derűvel figyel. A keserédes öniróniára nagy szüksége is van, hiszen tétova próbálkozásai a saját kert kialakítása során sokszor zátonyra futnak. A botladozásban hű társa Axol, aki képes a gyermeki rácsodálkozástól a rezignált mindentudásig valamennyi köztes létállapotot megélni, közvetíteni. Sőt visszatükrözni is.

Vajon egyetérthet-e valaha is egymással a férfi és a nő a szex és a szerelem terén? Hogyan válhat egy kapcsolat kölcsönösen gyümölcsözővé, ha a férfi rögtön ágyba akar bújni, a nő pedig máris menyasszonyi ruhát öltene? Ebben a gyakorlatias, humoros és praktikus könyvben a párkapcsolati szakértők, Allan és Barbara Pease megvizsgálják, hogyan hangolódhat sikeresebben egymás igényeire a férfi és a nő. A tudományos tényekkel és naprakész kutatási eredményekkel felvértezett mellbevágó kötet rendkívül szórakoztató olvasmány, melynek segítségével minden olvasó rátalálhat a boldogságra élete párja mellett. Ha a lehető legtöbbet akarod kihozni a kapcsolatodból, vagy szingli vagy, és még mindig a "nagy Ő"-t keresed, feltétlenül olvasd el ezt a könyvet.

Te is tucatnyi appot használsz éjjel-nappal? Tudtad, hogy legtöbbjük minden apró mozdulatodra figyel, amit az online térben teszel, rengeteg adatot rögzít, különféle algoritmusokat, akár mesterséges intelligenciát is használ, és mindeközben elképesztően sokféle hálózatot hoz létre? És azt, hogy ezek az appok egyszerre igyekeznek kiismerni téged és megérteni a korábbi lépéseidet azért, hogy a következőt már az ő segítségükkel tedd meg? Az adatalapú algoritmusok és hálózatok a háttérben digitális létünk megkerülhetetlen szereplőivé váltak, mindannyiunk zsebébe csempészve az adat- és hálózattudományt. Miért kaphat egy influenszer reggelije több lájkot, mint egy komoly tudományos felfedezés híre? Hogyan segíthetnek a hálózatok megtalálni a következő sztár DJ-t, mi köze a hálózatoknak az élhető városokhoz, és hogy jön mindehhez a Trónok harca vagy a vállalati HR? Janosov Milán első kötetében arra vállalkozott, hogy meghökkentő kérdésfelvetéssekkel és megközelítésekkel közelebb hozza hozzánk azt a tudományt, amely behálózza az életünket. Az adatok és a hálózatok szinte mindenütt jelen vannak, de lehetnek szórakoztatóak is, sőt számos korábban ismeretlen utat nyithatnak meg előttünk.

The New York Times-bestseller Több mint száz szakértő, köztük geofizikusok, oceanográfusok, meteorológusok, mérnökök, közgazdászok, matematikusok, történészek, filozófusok és őslakos vezetők osztják meg velünk tudásukat és tapasztalataikat a Klímakönyvben, hogy felkészítsenek bennünket az éghajlati katasztrófa elleni harcra. A tanulmányokat Greta Thunberg történetei egészítik ki a tüntetésekről és a világszerte elterjedt "green washingról", amivel rámutat korunk egyik legjelentősebb problémájára: a tömegek rutinszerű félrevezetésére. Azonban bármily lesújtóak is a tények, a fiatal kora ellenére rendkívüli ismertségnek és befolyásnak örvendő aktivista szerint azokból meríthetjük a legtöbb reményt. Az igazság ismeretében ugyanis többé nem maradhatunk tétlenek. Ha egy diák iskolai tüntetése világméretű tiltakozóhullámot indított el, akkor vajon a globális összefogás és rendszerszintű változás milyen eredménnyel járhat? Az emberiség válaszút előtt áll. Együtt képesek lehetünk a látszólag lehetetlenre is. De cselekednünk kell, amíg nem késő.