Open Books strana 23 z 33

A Férfiidők lányregényében kislányként megismert Klára immáron felnőtt nő, aki megküzdött démonaival, szeretettel őrzi pótapja, Aldó emlékét, szakfordítóként dolgozik, és kézben tartja az életét. Az orvos Zoltán traumatikus válás után harcol fia láthatásáért, eközben az aranyszívű Julis néni gondoskodik róla, akire egyre inkább egyfajta pótnagymamaként tekint. Miután Klára és Zoltán egy véletlennek köszönhetően megismerkednek, szinte azonnal érzik, hogy az életben egyszer adódó lehetőséget jelent számukra a másik. Klárában azonban győz a hideg racionalitás, és a kettejük közti korkülönbség miatt „visszaadja Zoltán szabadságát” – megfosztva őt a boldogságtól, amiről azt hitte, végre megtalálta. Hogyan alakul a két, látszólag össze nem illő ember és családjaik sorsa a hetvenes évek Budapestjén? Mekkora bátorság kell, hogy elfogadjuk önmagunk vágyait és gyarlóságait, és hiteles életet élhessünk? Mit adhat egymásnak két ember szerelmesként, barátként, családtagként? Hol rejlik a boldogság kulcsa: a másikban vagy önmagunkban?

Mi vár ránk? Mit hoz a jövő? Egyre kevésbé kézenfekvő a válasz, amikor új és új szélsőségeket hoz a klímaváltozás. Még meg sem szabadultunk egy globális járványtól, máris pusztító háború kezdődött a világ legnagyobb gabonaexportőr térségében, miközben végigszáguldott a világgazdaságon az infláció. Évtizedek óta nem érte egyszerre ennyi fenyegetés az emberiséget. Egyesek szerint az ember az örök élet kapujába jutott, mások szerint olyan hullámvasúton ülünk, amely alól máris elfogyott a sín. Melyik igaz? Mi lesz velünk? A mesterséges intelligencia veszi át az irányítást? Génsebészek tervezik meg a születendő gyermekek tulajdonságait? Más bolygókra költözünk? Vagy csak a virtuális valóságba? Barát József újságíró kérdéseire hol a kémiában és a genetikában is jártas biológus, hol az etológus vagy éppen a szépíró felel. Ugyanaz az ember: Csányi Vilmos. A lebilincselő beszélgetések nem fejthetik meg a jövő titkait. De olyan összefüggésekre világítanak rá, amelyek ismeretében más szemmel nézünk számos, korábban nap mint nap látott jelenségre.

A 19. század egyik legnagyobb hatású orvosa volt. Felfedezése anyák millióit mentette meg szerte a világon az értelmetlen haláltól. Élete és tragikus bukása mégis tele van titkokkal és ellentmondásokkal. Karrierje legfontosabb pillanatában képtelen volt megszólalni. Amikor pedig végre küzdeni kezdett, maga ellen fordította Európa szinte teljes orvostársadalmát. Semmelweis dühe egyszerre bizonyult felszabadítónak és halálosnak. Talán túl korán érkezett. Talán túlontúl izgatottan, erőszakosan hirdette az igazát. Sokan szerették volna semmissé tenni a felfedezését, és elpusztítani őt magát is. Végül ez utóbbi sikerült. Mi ölte meg Semmelweist? Ki ölte meg Semmelweist? Gárdos Péter megrendítő regénye drámai választ kínál egy zseni életének máig megválaszolatlan kérdéseire.

Vajon ?sérül a kötődés, ha tegnap mérgemben rákiabáltam a gyerekre? Normális, ha az óvoda második hetében még mindig sírással indul a reggel? Traumatizálom a zokogó babát, ha nem tudom rögtön felvenni? Számtalan ilyen kérdést kap nap mint nap a gyermekpszichológusként dolgozó szerző a saját bizonytalanságuktól szenvedő kisgyermekes szülőktől. A bizonytalanság oka, hogy ma már jóval kevesebb a követendő családi minta, az újdonsült szülőket ritkábban veszi körül támogató, segítő közösség. Az internetről áradó információdömpingben pedig egymásnak ellentmondó elméletek, kéretlen, sokszor laikus tanácsok és ítélkező megjegyzések záporoznak rájuk. Hogyan szerezhetjük meg szülőként azt az önismeretet és magabiztosságot, amely elengedhetetlen a válaszkész, ám következetes gyerekneveléshez? Ebben nyújt segítséget ez a könyv. Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus valós eseteken keresztül mutatja be a gyereknevelés alapdilemmáit, és igazít el az egymásnak ellentmondó elméletek útvesztőjében. A csecsemő- és kisgyermekkorra fókuszáló könyv gyakorlati tanácsokkal segít a szülői önismeret útjára lépni, hogy képesek legyünk egyre tudatosabban kezelni a hozott mintáinkat és a váratlan vagy elkeserítő gyereknevelési helyzeteket. A szakember beavat számos általa használt gyermekpszichológiai módszerbe is, amelyek elemeit sikerrel alkalmazhatjuk saját családunkban.

"Ez a férfiak műve, picinyem. Mindig is megégettek bennünket. Most pedig mi égetjük meg magunkat. De nem fogunk meghalni, hanem mutogatjuk majd a sebhelyeinket." Tizenkét történet szellemekről, élőhalott fiúkról, önmagukat felgyújtó nőkről, fűrészfogú gyerekekről, sátáni gyilkosokról és elrabolt koponyákról - életről és halálról. Enríquez az elképzelhető világok legrosszabbikának, vagyis a jelen rögvalóságának díszletei között gyűjti össze legszörnyebb rémálmainkat, és tűzi őket gombostűre. A diktatúra borzalmait feldolgozni képtelen poszttraumatikus argentin társadalom legapróbb repedéseibe is beszüremkedik az erőszak. Az összeomlás fenyegetése folyamatosan torzítja a közösség önképét és viszonyait, a szélsőségek minden formája táptalajra lel egy olyan kizsákmányoló államban, mint amilyen Enríquez Argentínája. Hétköznapi embereket, családokat, barátokat nyel el ez az örvénylő sötétség, a lakonikus szöveg pedig végtelen nyugalommal számol be erről a kényszerű, erőszakos jelenről, mintegy ellenpontozva a túlvilági, infernális borzalmakat. A buszon utazva megpillantunk egy nyolcvan éve halott sorozatgyilkost; egy paraguayi kiruccanás váratlan fordulatot hoz egy rossz házasságba; egy mérgező folyóba fulladt kisstílű tolvaj hetek múlva kimászik a vízből. A rettenethez ezerféle út vezet. A Borges és Cortázar elbeszélői hagyományaira épülő rövid gótikus történetek bepillantást engednek abba, hogy mi történik, ha a legsötétebb vágyainkat hagyjuk szabadon kószálni, és remek példáját adják annak, miért is vált Mariana Enríquez a kortárs világirodalom egyik legünnepeltebb hangjává. Biztos kézzel navigál a kisemberek világa és a megmagyarázhatatlan borzalmak univerzuma közt, s nem túlzás állítani: új csillag született a gótikus horror baljósan sötétlő egén.

A döntés című sikerkönyv szerzőjének új, inspiráló és gyakorlati tanácsokat tartalmazó kalauza segít, hogy megszabaduljunk a romboló mintáinktól és bénító gondolatainktól, s ezáltal szabadon élvezhessük az életet. Edith Eva Eger elsöprő erejű első könyve, A döntés azt mutatja be, hogy a szerző miként élte túl a koncentrációs tábort, miként dolgozta fel annak traumáját, és hogyan tudott lélekben is szabaddá válni. A világ legkülönbözőbb tájairól több ezer olvasó írt Edith Eva Egernek, hogy elmondják, mennyire hatott rájuk A döntés, miként segített feldolgozni múltjukat és fájdalmukat, s egyúttal arra kérték a szerzőt, írjon egy még gyakorlatiasabb kötetet. Az ajándékkal Eger olyan kézikönyvet nyújt át olvasóinak, amely szelíden bátorít bennünket mindazon gondolataink és viselkedésünk megváltoztatására, amelyek a múltban gúzsba kötöttek bennünket. A legrosszabb börtön ugyanis nem a nácik lágere volt, hanem az a börtön, amit Edith Eva Eger maga épített fel saját elméjében. A szerző bemutatja a leginkább bilincsbe verő érzelmi és lelki állapotokat - mint a félelem, a gyász, a düh, a titkolózás, a stressz, a bűntudat, a szégyen és az elkerülés -, valamint azokat az eszközöket, amelyeknek a segítségével megküzdhetünk ezekkel. Saját és pácienseinek életéből vett példák segítségével minden fejezetben egy-egy gondolatébresztő kérdést jár körül. Mélységes empátiával, lényeglátással és humorral megírt kötetében a szerző rámutat arra, mindannyian sérülékenyek vagyunk, és mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe. Az ajándék bátorít és segít bennünket, hogy kitörhessünk az önmagunk építette börtönből, feldolgozzuk traumáinkat és élvezzük az életet.

Úgy tartották, a maga idejében Einstein mellett a legokosabb ember volt a Földön. Az információs korszak talán el sem kezdődött volna, valószínűleg nem használnánk mobiltelefonokat és internetet, nem volnának atomerőműveink, önműködő automatáink és számítógép vezérelte rendszereink, ha nem születik meg 1903-ban Budapesten egy magyar zseni, akit Neumann Jánosnak hívtak. Neumann tizenhét évesen kezdte matematikusi pályafutását, a világ legnagyobbjai jártak a csodájára. A nemzetközi porondra lépő magyar tudós azonban nem pusztán a matematikában, de annak gyakorlati alkalmazásában is számos területen lenyűgözőt alkotott. Miután részt vett az Egyesült Államok híres-hírhedt Manhattan-tervében, a játékelmélet alapjainak lefektetésével örökre átírta a közgazdaságtan, a politikatudomány, a pszichológia, az evolúcióbiológia és a hadtudomány törvényeit. Közreműködött a hidrogénbomba elkészítésében, majd megalkotta a világ feltehetőleg első programozható számítógépét. A nem sokkal ezután kidolgozott automataelmélete tudósok generációit inspirálta az önreprodukáló gépek előállításában. Felfedezte az emberi agy és a számítógép működése között húzódó párhuzamokat, amellyel pedig óriási lépést tett a mesterséges intelligencia megalkotása felé. Neumann János eredményei mind a mai napig korszerűek, évről évre egyre hátborzongatóbban. Élete kész regény: nem sokan vehettek részt ilyen tevőlegesen a történelem és a tudomány alakításában.  Az ember a jövőből a magyar zseni pályáján kalauzolja végig az olvasót, alaposan elmélyedve Neumann egyes kutatási területeinek lenyűgöző részleteiben, ám azok számára is megannyi izgalmat tartogatva, akik egyszerűen egy kivételes elme életútját, karakterét, dilemmáit és gondolkodását szeretnék megismerni.

Orsós Miksa ismert stílustanácsadó és médiaszemélyiség, aki sikeresen és könnyedén éli hétköznapjait a nyilvánosság előtt, miközben legbelül még mindig riadt, túlsúlyos kisfiú. Egyre fojtogatóbbnak érzi a magyar valóságot, ám új fordulatot vehet az élete, amikor egy hírhedt spanyol üzletember felkéri: legyen most nyitó exkluzív klubjának művészeti vezetője Dominikán. Az agresszív, mégis negédes figuránál csak felesége, Palomita különösebb. A lenyűgöző szépségű, hallgatag nő nagyon ismerős Miksának. Mikor és hol találkozhattak? És miért tűnik úgy, hogy tud róla valamit, amit más nem? Egy beszélgetésük felidézi Miksában diákéveit, amikor Almodóvar Madridjában, a kilencvenes évek tomboló partikultúrájában drag queenként fedezte fel az addig ismeretlen, felkavaró szabadságot és önmaga határait. Lakatos Márk első regénye karneváli forgatagként rántja magával az olvasót. Római palotákon, karibi luxusnyaralókon, madridi melegbárokon sodorja keresztül, ahol flitterek és gyémántok csillognak, kötelező a harsány tollboa, a platformos csizma és a mindent elfedő smink. Rendhagyó fejlődésregény ez, amely különleges szemszögből járja körül a vonzalom, a nemiség, az önkifejezés és az elfogadás kérdéseit. Amelyek ma égetőbbek, mint valaha.

A huszadik század egyik legnagyobb zsenije, aki mindent átformált, amit ma modern technológiának nevezünk. Öntelt szörnyeteg, aki ellopja tudóstársától az egyetlen felfedezést, amely nem az ő fejében fogant meg, és úgy vetődik rá az ötletre, mint fenevad a véres koncra. Gondos apa, aki előkészíti lánya útját egy nem mindennapi intellektuális pályafutáshoz. Kibírhatatlan férj, aki egyetlen nagy vágyától is megfosztja feleségét. "A neve Neumann János Lajos volt. Más néven Johnny von Neumann." A korszak tudományos életének talán legzseniálisabb és legösszetettebb figuráját kelti életre Benjamín Labatut, Neumann kortársainak és családtagjainak kórusán keresztül. Wigner Jenőtől Richard Feynmanon át Dán Kláráig és Paul Ehrenfestig sokak hangját halljuk, ám történeteikből nem csupán egy portré rajzolódik ki, de az a korszellem is, ami hasonlóan vészjósló kérdéseket vet fel, mint a mai. Neumann felfedezései nyomán megszületett a mesterséges intelligencia, egy autonóm gép, egy olyan intelligencia, amely teljesen kívül esik az emberi irányításon. A holland származású chilei író eddigi munkásságát több rangos nemzetközi irodalmi díjjal ismerték el, legújabb műve a legkiválóbb dél-amerikai prózahagyományt ötvözi a mozaikportrék és a tudománytörténeti nyomozások izgalmával: tényekből alkotott fikció, valóságból szőtt dráma és krimi. Lebilincselő regénye beszámoló a múlt század sötét szféráiról, felforgató gondolatairól és legnagyszerűbb elméiről.

Ki ne hallott volna már legendákat a „bezzeggyerekekről” és szüleikről? Ezekben a történetekben a kicsik jól neveltek, szófogadóak és csendesek, a szülők arcán mennyei mosoly ragyog, a barátok, ismerősök pedig az egekig magasztalják a Bezzeg családot.Csak az a bökkenő, hogy Bezzegék nem léteznek! Mit tegyünk hát, hogy ne merő stressz és sziszifuszi küzdelem legyen az életünk, ha gyereket nevelünk? Pamela Druckerman kisgyerekes amerikai anyukaként hosszú időt töltött Franciaországban, és rácsodálkozott, mennyire másként szervezik az életüket a francia párok, mennyire más alapelvek és keretek között nevelik a gyerekeiket. Természetesen nincs csodaszer, amely egyik napról a másikra megváltoztatja a magyar szülők életét, és megoldja az összes problémáikat, de ebben a könyvben a szerző megoszt velünk 100 olyan tippet, amelyeket ha átgondolunk és adaptálunk a saját életünkre, valószínűleg boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak leszünk, a gyerekeink pedig jobban fognak alkalmazkodni életük során a legkülönbözőbb emberekhez és helyzetekhez. Ugye jól hangzik? A remek tanácsok mellé ráadásul ajándékba kapjuk az írónő fanyar humorát, plusz a hamisítatlan francia életrecepteket, amelyeket együtt készíthet és fogyaszthat el az egész család – a la française!

Ha ?a dalai láma beszél, a világ odafigyel. Beszédeiből, előadásaiból, könyveiből, és ami a legfontosabb, a tetteiből több mint ötven éve sugárzik a pozitív energia. Daniel Goleman pszichológus, újságíró kérdéseire válaszolva betekintést nyerhetünk gondolataiba a korunkat és a jövőt érintő legfőbb dilemmákat illetően: mi a véleménye a gazdasági folyamatokról, a háborúkról, a minket fenyegető ökológiai katasztrófákról és a társadalmi egyenlőtlenségekről.A dalai láma szerint az együttérzés az a képesség, amelynek leginkább a hiányát szenvedjük, és épp ez az, ami megnehezíti boldogulásunkat a világban. Csak ha mindannyian átéljük az együttérzést nap mint nap, akkor tudjuk megoldani a legégetőbb problémáinkat. A kötetben egymást erősíti a spiritualitás és a természettudomány, a dalai láma együttérzésre alapozott jövőképe tudományos kutatások egzakt eredményeivel alátámasztva bontakozik ki. Emellett pedig olyan emberek nem mindennapi cselekedeteiről is olvashatunk, akik saját környezetükben mutatták meg, hogy a jóság miként válhat valódi hatalommá, és hogyan vezethet minket egy jobb világ felé.

A hetvenes években egy apa a családjával egy vidéki tanyára költözik abban a hitben, hogy maga mögött hagyhatja a diktatúrát, ám új élet helyett a saját poklát teremti újra. Legidősebb fia, György, az apai nyomás és önkény elől menekülve a rendszerváltás idején visszatér Budapestre, ahol rendőrként a bűn és a tisztesség között ingadozva saját élete után is nyomoz. Választás elé kerül, mit kezdjen a múlt hazugságaival, amelyek a környezetében tönkretették a szülő-gyerek kapcsolatot, a szerelmet és a barátságot. Egy ponton azt a döntést hozza, hogy saját kezébe veszi a sorsát… A Két macska voltam egy lélektani krimiket idéző sorsregény egy olyan korban, amelyben a történelmi és emberi traumák nyomán kiveszőben van a mindennapokból az erkölcs és az emberség.

Egy magyar származású tehetség szikrázóan erőteljes bemutatkozása A szülést követően a lakás olyan börtönné változik, melyben az újdonsült anya elsorvad a gondoskodás és készenlét végtelen spiráljában. Egyszerre munkál benne az ösztön, hogy biztonságban tartsa az újszülöttet, és az egyre sürgetőbb vágy, hogy visszaszerezze identitását. Az elbeszélő férjétől és mindenki mástól elszigetelődve, távol lélekben és testben, a nappalok és az éjszakák végtelenjében igyekszik visszatámolyogni az életbe, hogy újra fölfedezze annak egyszerű örömeit. Egy nő zsigerien őszinte portréja, aki az anyai félelmekkel és annak fenyegető őrületével küzd. Egy regény, ami földhöz vág, felemel, és figyelmeztet, hogy mennyire nehezek és törékenyek a szülés utáni napok, és hogy csak a szeretet segítségével találhatunk kiutat a sötétségből.

Minden ?újszülött egyszer jön a világra. Ezért nekünk, szülőknek és szüléssegítőknek, mindössze egy lehetőségünk van arra, hogy ezt az alkalmat a csoda és a meghatottság, ne pedig a trauma emléke övezze. Ismerjük fel, hogy nem lehet az erőszak alkalmazása a szülés során bevett gyakorlat, hiszen a baba és környezetének kapcsolata a szereteten, a békességen és a kötődésen alapszik. Robin Lim a köldökzsinór-elvágás késleltetését, illetve a Lotus-szülést, azaz a baba és a méhlepény háborítatlan egységét tekinti a békés és szeretetteljes szülés legkívánatosabb módszereinek, amit nemcsak történeti és kulturális, de élettani szempontokat is figyelembe véve alaposan körüljár. A tudomány is lassan visszaigazolni látszik azt, amit a népi hagyományok és saját tapasztalatai alapján már felismert: a lehető leggyengédebb és legkevesebb beavatkozással járó szüléskísérés hozza a legcsodásabb élményt a kicsinek és az egész családjának. A magyar közönség először az On the Spot születésről szóló évadában ismerhette meg a világhírű bábát, Robin Limet. Cseke Eszter és S. Takács András a film készítése során olyan közel került hozzá, hogy második gyermekük születésekor Balira utaztak, hogy a szülés és a gyermekágy időszakát Lim bábáskodása mellett tölthessék. Ez az út vezetett oda, hogy Robin Lim Gyermekágy című könyve után a Várandósság, majd ez a kötet, a Bölcs születés is eljuthat a magyar olvasókhoz.

„Robin Limtől tanultuk a legtöbbet a születésről és a szülővé válásról.” - Cseke Eszter és S. Takács András, az On the Spot alkotói.  Az anyává válás varázslatos és kihívásokkal teli időszakához nyújt segítséget ez a könyv számos gyakorlati tanáccsal és bölcsességgel kiegészítve. Érzékletesen kíséri végig olvasóját a szoptatás, a testi regenerálódás, a korai érzékszervi fejlesztés és a családtervezés kérdésein, hogy ezt a kimerítő, mégis katartikus időszakot minél nagyobb természetességgel és szeretettel élhesse meg. Aki egyszer anyává válik, testben és lélekben is új utakon indul el. Robin Lim azt vallja, hogy az anyaság erejétől jobb lehet a világ. A magyar közönség először az On the Spot születésről szóló évadában ismerhette meg a világhírű bábát, Robin Limet. Cseke Eszter és S. Takács András a film készítése során olyan közel került hozzá, hogy második gyermekük születésekor Balira utaztak, hogy a szülés és a gyermekágy időszakát Lim bábáskodása mellett tölthessék. Ez az út vezetett oda, hogy a gyermekágyi időszakról írt könyve a nemzetközi siker után a magyar olvasókhoz is eljuthasson. Robin Lim amerikai bába, író és költő, emberi jogi aktivista, nyolc gyermek anyja, és egyre több unoka nagymamája. Több mint tízezer gyereket segített már a világra. Klinikáin társaival a nap huszonnégy órájában küzd az anyák és gyermekeik biztonságáért. Áldozatos munkájáért elnyerte a CNN Év Hőse díjat.

„A ?42-es egy szép szám, amit hazavihetsz és bemutathatsz a családodnak.”Douglas Adams Egy új technológiai forradalom küszöbén, az éghajlatváltozás súlyos következményei és a népesség elöregedése mellett semmi jelentősége annak, hogy valaki meg tudja-e nevezni Honduras fontos iparágait. Ne versenyezzünk a Google keresőmotorjával, koncentráljunk inkább azokra a dolgokra, amelyek igazán számítanak! A Mindentudók kézikönyve a jelen és a jövő legizgalmasabb trendjeit és legégetőbb kihívásait mutatja be. Bárkinek elmagyarázható még a kvantummechanika, a GDP, a relativitáselmélet, az agy vagy a számítógépek működése és a végtelen is – feltéve, hogy rendelkezik a könyv szerzője, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és közgazdász műveltségével, tapasztalatával, éleslátásával és humorával. A könyv 42 fejezete kilenc egységre tagolódik: A világ megatrendjei, A világegyetem működése, A biológiai világ, Értelem és érzelem, Ember és társadalom, A technológiai forradalom, Számok és formák, A tudatos állampolgár és Elégedett élet. Számos illusztráció és ábra segít az olyan összetettebb témák megértésében is, mint a fraktálok vagy az időtágulás. Ha érdekel, mi történik és mi fog történni a világban, szeretnéd megérteni a mélyben húzódó okokat, és fontosnak tartod a kritikus gondolkodást, ez a könyv neked szól.