Open Books

Ez a könyv az útitársad lesz. Lapuljon akár a táskádban, akár az éjjeliszekrényeden, bízhatsz benne, hogy támogatni fog, amikor szükséged van rá. Tapasztó Orsi közelről enged bepillantást abba, hogyan küzdött meg bizonytalanságaival, indult el az önelfogadás útján, értelmezte át a veszteségeit, és lett egyre önazonosabb és szabadabb — azzal a nem titkolt szándékkal, hogy így mutasson utat egy jobb élet felé. Megosztja azt is, kik voltak számára a legfontosabb gondolkodók, és milyen irányzatok, módszertanok segítségével jött rá arra, hogy az önismeret nem atomfizika... hanem annál gyakran sokkal keményebb műfaj. „Orsi könyve orsis, azaz személyes. Egy közülünk. Egyikünk. Aki lehetne akár a másikunk. Nem erőlteti rád, semmit felülről. Saját magával igyekszik együttérezni, hogy Neked majd jobban menjen." BÁNKI GYÖRGY pszichiáter „Önismeretben kezdőknek kötelező, de haladóknak is erősen ajánlott olvasmány!" FEJES-VÉKÁSSY LILI pszichológus

Egy náci birodalmi marsall leszármazottjának vallomásaBettina Göring neve elválaszthatatlanul összefonódik a történelem egyik legsötétebb alakjával: Hermann Göringgel, Hitler után a leghírhedtebb náci vezetővel. Bettina gyermekkorát a családi bűntudat és a Göring név árnyékában töltötte; iskolás évei alatt egyre inkább felemésztette a belső harc: elfogadja vagy elutasítsa a múltat?Fiatal felnőttként egészen Amerikáig menekült a nyomasztó örökség elől. A hippimozgalom szabadsága, a baloldali kommunák és az indiai ásramok békéje ideiglenesen menedéket nyújtottak számára - de végül egy tragikus összeomlás után rá kellett jönnie, hogy ideje szembenézni a borzalmakkal, amelyek a történelemhez láncolják őt és a családját.Őszinte és megrázó vallomásában Bettina Göring az örökölt bűn terhéről, a családi megosztottságról és a fájdalmas igazság vállalásáról ír - arról az útról, amely végül elvezette oda, hogy megbékélt önmagával."Bettina a Diktátorok gyermekei sorozatunk messze legőszintébb és legönazonosabb szereplője, akinek valóban sikerült, amiről a legtöbben csak beszélnek: feldolgozni a családi múltat..."Cseke Eszter és S. Takács András, az On the Spot alkotói"Bettina nem Göringnek akart megbocsátani, hanem saját magának, el akarta engedni végre azt a sötétséget, amellyel korábban mindig azonosult. Nekem is sokat segített, hogy sikerüljön megbékélnem a múltammal."dr. Máté Gábor"Hermann Göring tömeggyilkos volt és pszichopata, ugyanakkor elbűvölő is tudott lenni. Pedig a szörnyetegek sosem elbűvölők. Ugye?"Bettina Göring

„Nem akar provokálni, nem akar megfelelni az elvárásoknak, hanem higgadt tudományos keretbe foglalja a gendernormák történelmi hátterét.” Anna Rotkirch professzor, Helsinki Demográfiai és Népegészségügyi Intézet A patriarchátus miért szilárd és megingathatatlan egyes társadalmakban már évszázadok óta, míg máshol soha nem vált uralkodóvá? Miért volt a vadászó-gyűjtögető társadalmak többsége egyenlőségelvű, és mi az oka annak, hogy a férfiak hatalma erősödött a mezőgazdaság megjelenésével? És vajon merre tart az emberiség most, a huszonegyedik században? Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi Egyetem evolúciós viselkedéskutatója öt kontinens negyven országában végzett kutatásai alapján tárja fel, hogy a patriarchátus nem univerzális és szükségszerű, hanem egy történelmi „közjáték”, amelynek a végéhez közeledünk. Ahogy a fizikai erő és az erőforrások birtoklása helyett a tudás, az együttműködés és a kreativitás válik kulcsértékké egy társadalomban, a nemi egyenlőség követelménye erősebb lesz, mint valaha. A Patriarchátus természetrajza egyedülálló módon ötvözi az antropológia, a hálózattudomány, a biológia és a közgazdaságtan eredményeit, hogy tudományos alapossággal, politikai elfogultság nélkül mutassa be: a nemi normák nem esetlegesek, hanem társadalmi és evolúciós törvényszerűségek formálják őket.

Egy névtelen rajongó, aki mindennap levelet ír. Egy nő, aki mindig ugyanott sír. Egy rémült első csók. Egy megöröklött tűzfolt. Egy balatoni vihar. Egy tanárnő, akit kinevetnek. Egy halott fényképész a hóban. Egy apa piros kabátja. Egy születésnap szilveszterkor. Dobray Sarolta legújabb kötete olyan, mint az a bizonyos bonbonos doboz – sosem tudhatjuk, mit kapunk legközelebb: különös vagy éppen nagyon is tipikus figurák, meghökkentő vagy egyszerűségükben titokzatos helyzetek elevenednek meg az ironikustól a szívmelengetőig sokféle hangon megszólaló szövegekben. Ami mégis összeköti őket, az az érzékenység, amivel a szerző a világ felé fordul, megpillantva az örökérvényűt a legelesettebb emberben, a legkisebb gesztusban, a legismerősebb történésben is. A megértés intimitása, egyszóval: a közelség.

1971-ben Goldstein Balázs fiatal, ambiciózus rendezőként csöppen a Filmhíradó kulisszák mögötti világába. Azt hiszi, az igazság nyomába eredhet, de hamar rá kell döbbennie: itt a valóságot nem rögzítik, hanem megalkotják. A szakma mesterfogásai között nemcsak a vágás, hanem a manipuláció is alapvető eszköz – bakanccsal roncsolt „archív” felvételek, statisztákkal újrajátszott jelenetek, gondosan elhelyezett narrációk segítik a megfelelő „valóság” megformálását. Goldstein egy másik kezdő rendezővel, a szeszélyes és csillogóan tehetséges Pierre-rel barátkozik össze, akivel versengve igyekeznek kiismerni a vén híradós rókák trükkjeit. Amikor azonban elkészíti első saját riportját – egy ártatlannak tűnő történetet a zálogház világáról –, az váratlanul a politika legfelsőbb köreit is felbőszíti. A filmet rendszerellenes provokációnak bélyegzik, kirúgás helyett azonban két rutinos ügynököt állítanak rá, akiknek egyetlen feladata: ássanak elő róla, amit csak lehet… Gárdos Péter önéletrajzi ihletésű regénye egyszerre ironikus korrajz és személyes visszatekintés, egy felnőtté válás története a propaganda és a manipuláció világában. Hihetünk-e a saját szemünknek? Meddig tart a valóság, és hol kezdődik a fikció? Miközben Gárdos tükröt tart az elnyomó rendszerek torz világának, számos, ma is égető kérdést vet fel a hatalom és a képek, a média és az azt fogyasztók viszonyáról.

Csányi Vilmos korunk egyik legbölcsebb tudományos gondolkodója. Munkásságát a folyamatos útkeresés és a mélyebb összefüggések kutatása jellemzi. Mi az, ami ennyire kíváncsivá tette? És hogyan vált a kémiai kísérletekkel foglalatoskodó kisgyerekből világhírű tudós?A Kíváncsiságom története végigvezeti Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén az olvasót, nem csupán tudományos pályájának, hanem gondolkodói-szellemi útjának legfőbb állomásait is érintve. Megtudhatjuk, hogyan és miért kezdett el halakkal, majd később kutyákkal foglalkozni, szerinte mire adhat választ az evolúció, és mire nem. Miért más egy közösség, mint az egyes emberek összessége, hogyan keletkezhetett a nyelv a gondolatot követően, min alapul a technológia mítosza, és milyen következményei vannak annak, hogy globális társadalomban élünk. Fejezetről fejezetre egyre jobban megismerhetjük Csányi Vilmos gondolkodását, illetve azt, hogyan változott ez a gondolkodás, ami minket, olvasókat is arra inspirál, hogy a szerzővel együtt elmélkedjünk a világról. A szerző kilencvenedik születésnapjára meglepetésként készült jubileumi kiadást Nádasdy Ádám előszava vezeti be.

„Utoljára ültünk hát Mártával tegnap a teraszon. Utoljára világította meg az arcát a lenyugvó nap, és ő utoljára ígérte meg magának, hogy vasárnaponként hasonló, narancs fényekben fog kirándulni a gyerekekkel, és nem hagyja többé, hogy órákat nyomogassák az idióta telefonjukat. Utoljára ölelt meg azzal a gyors, de forró mozdulattal, ami az elhatározásait követni szokta. Utoljára képzelte el magát csontsoványan, egy kórházi ágyon. Ezt folyton minden apróság miatt elképzelte – most épp egy barna foltocskát vett észre az ujjai között –, félt a haláltól, de főképp a hosszú szenvedésektől félt, pedig semmi baja nem volt soha. Utoljára hülyéztem le. Utoljára mondtam neki, hogy bár egy nap tényleg meghalunk, de az összes többi napon biztosan nem. A main sem.” Egy névtelen rajongó, aki mindennap levelet ír. Egy nő, aki mindig ugyanott sír. Egy rémült első csók. Egy megöröklött tűzfolt. Egy balatoni vihar. Egy tanárnő, akit kinevetnek. Egy halott fényképész a hóban. Egy apa piros kabátja. Egy születésnap szilveszterkor. Dobray Sarolta legújabb kötete olyan, mint az a bizonyos bonbonos doboz – sosem tudhatjuk, mit kapunk legközelebb: különös vagy éppen nagyon is tipikus figurák, meghökkentő vagy egyszerűségükben titokzatos helyzetek elevenednek meg az ironikustól a szívmelengetőig sokféle hangon megszólaló szövegekben. Ami mégis összeköti őket, az az érzékenység, amivel a szerző a világ felé fordul, megpillantva az örökérvényűt a legelesettebb emberben, a legkisebb gesztusban, a legismerősebb történésben is. A megértés intimitása, egyszóval: a közelség.

1919 áprilisának végén Budapesten a tanácskormány tevékenységének köszönhetően eluralkodott a káosz, alig van ennivaló, a múltnál csak a jövő bizonytalanabb. Wertheimer Miklós leszerelt főhadnagy a spanyolnáthából felgyógyulván aggasztó híreket hall a Szent Koronáról. A Wertheimerekről mindenki tudja, hogy a Szent Korona adósai, ezért Miklós mindent megtesz, hogy a korona utolsó őrét meggyőzze: képes elhárítani a koronára és az országra leselkedő veszedelmet. Vakmerő tervének végrehajtásában testvére segítségét kéri. A két Wertheimer látja, hogy egyetlen esélyük az azonnali cselekvés: Miklós feleségét és két kisfiát hátrahagyva indul el, nyakában a bolsevik rendőrséggel, hogy küzdve árulással, halálos veszéllyel, puccsistákkal és szervizre szoruló repülőgépekkel, megmentse a koronát, amelyet a jelek szerint mindenki magára hagyott - azokat leszámítva, akik a legszörnyűbb sorsot szánták neki. Céljuknál pedig csak módszereik ördögibbek. A trilógia a Szent Korona dokumentált viszontagságait meséli el a koronázási ékszer őrzését magára vállaló Wertheimer család három generációját követve. Időben előre és visszafelé haladva is olvasható: ha nem is teljesen más a története, de más az olvasata attól függően, hogy A másik szárnysegéddel vagy A korona ügynökével kezdjük-e.

Gyra Miklós 1876-ban a nem túl sikeres pesti ügyvédek életét éli: van egy irodája a halszagú Hal téren, benne egy hivatalszolgája meg egy védence, akit azzal vádolnak, hogy megsértette a császárt. Gyra nem túl kényelmes lakását feleségével és kisfiával osztja meg, ám ezt a polgári idillt váratlanul darabokra robbantja egy küldemény. Tartalma egy napló, feladója pedig egy Wargha nevű férfi. A könyvet forgatva Gyra előtt szövevényes történet tárul fel, melynek középpontjában a Szent Korona eltűnésének története áll. Gyra nem kevesebbet akar megtudni, mint hogy ki árulta el a koronát, amelynek az 1848-49-es szabadságharc végóráiban veszett nyoma, hogy aztán néhány évvel később hirtelen megtalálják, s így magyar királlyá koronázhassák vele Ferenc Józsefet. Ki fedte fel a Habsburgok előtt a rejtekhelyét? Ki volt a korona árulója - vagy megmentője? A jó eszű ügyvéd elindul, hogy a frissen egyesített Budapesten utánajárjon a dolognak, kerül, amibe kerül... A trilógia a Szent Korona dokumentált viszontagságait meséli el a koronázási ékszer őrzését magára vállaló Wertheimer család három generációját követve. Időben előre és visszafelé haladva is olvasható: ha nem is teljesen más a története, de más az olvasata attól függően, hogy A másik szárnysegéddel vagy A korona ügynökével kezdjük-e.

Merülj el a növények titokzatos világában, és fedezd fel a természet rejtett intelligenciáját!A Fényevők olvasóját azonnal magával ragadja a zöld élet drámája - a növények bonyolult, vad és bámulatos világa gyökeresen új módon tárul fel ebben a könyvben, alapjaiban rendítve meg a szabad akaratról, a tudatról és az intelligenciáról alkotott eddigi meggyőződéseinket.A növények figyelemre méltó képességeivel kapcsolatban számtalan új felfedezés látott napvilágot az elmúlt években. A mohák, virágok, cserjék, fák korántsem passzív lények, hanem zseniális túlélők, akik bámulatos stratégiákat vetnek be nap mint nap: kommunikálnak, felismerik rokonaikat, érzékelik a hangokat, hasznos emlékeket raktároznak, és ha szükséges, agyafúrt trükkökkel csábítják magukhoz az állatokat. Mi az intelligencia és a kreativitás, ha nem ez?Zoë Schlanger mindenki számára érthetően és élvezetesen, sodró lendülettel ismerteti a botanikai kutatások legújabb mérföldköveit, és teljesen új perspektívából mutatja be a Föld ökológiai rendszerét, melynek mi is szerves részei vagyunk. Inspiráló könyve arra hívja az olvasót, hogy átértelmezze a növények és az emberiség szerepét a természet világában.A Fényevőket a The New Yorker, a Washington Post és a Time is beválogatta 2024 legjobb ismeretterjesztő művei közé, az Amazon pedig az év legjobb ismeretterjesztő könyvének választotta.

Ha nem látod, nem figyelsz eléggé.Látszólag ártalmatlan, mégis nyugtalanító képek követik egymást ennek az egyedülálló könyvnek a lapjain: egy szülésbe belehalt nő utolsó rajzai egy imádkozó vénasszonyról és egy csecsemőről. Egy házat ábrázoló gyerekrajz, furcsa pacával az egyik ablakon. Egy rajztanár utolsó vázlata a hegyekről, ahol nem sokkal később valaki kegyetlenül végzett vele. Egy nevelőintézetben lakó diáklány rajza egy madárfészekről.Milyen titkokat és összefüggéseket olvashat ki belőlük az, aki kellően elszánt és figyelmes? Vajon van valamiféle kapcsolat közöttük? És mi magyarázza az egyes képekhez kötődő tragikus, olykor brutális haláleseteket?Uketsu népszerű újhullámos horror- és rémtörténetei a legfrissebb irodalmi trend, a sketch mystery legsikeresebb képviselői. Olyan irodalmi rejtvények, ahol az olvasó figyelme egy pillanatra sem lankadhat, miközben a mesterien adagolt információk labirintusában bolyong.„Ez a bonyolult könyvrejtvény kötelező darab a horrorrajongók számára” Publishers Weekly„Egy valóban hátborzongató fejtörő… A Strange Pictures újszerű és vérfagyasztóan szórakoztató” The Guardian„Labirintusszerű, több szálon futó horror, tele rejtélyes képekkel…” New York Times Book Review

„Ma frissítem utoljára ezt a blogot. Mert rájöttem a három kép titkára. Fel nem foghatom, miféle szenvedéseken kellett keresztülmenned. Nem tudom, milyen súlyos bűnöket követtél el. Nem tudok megbocsátani neked. Mindezek ellenére én még mindig szeretlek.” Ha nem látod, nem figyelsz eléggé. Látszólag ártalmatlan, mégis nyugtalanító képek követik egymást ennek az egyedülálló könyvnek a lapjain: egy szülésbe belehalt nő utolsó rajzai egy imádkozó vénasszonyról és egy csecsemőről. Egy házat ábrázoló gyerekrajz, furcsa pacával az egyik ablakon. Egy rajztanár utolsó vázlata a hegyekről, ahol nem sokkal később valaki kegyetlenül végzett vele. Egy nevelőintézetben lakó diáklány rajza egy madárfészekről. Milyen titkokat és összefüggéseket olvashat ki belőlük az, aki kellően elszánt és figyelmes? Vajon van valamiféle kapcsolat közöttük? És mi magyarázza az egyes képekhez kötődő tragikus, olykor brutális haláleseteket? Uketsu népszerű újhullámos horror- és rémtörténetei a legfrissebb irodalmi trend, a sketch mystery legsikeresebb képviselői. Olyan irodalmi rejtvények, ahol az olvasó figyelme egy pillanatra sem lankadhat, miközben a mesterien adagolt információk labirintusában bolyong.

Férfi és nő együttélése nélkül elképzelhetetlen a világ, és mégis mennyi félreértés, összekülönbözés, vita és civakodás jellemzi a kapcsolatukat! De hát miért nem képesek megérteni egymást, mikor annyi minden köti össze őket, sőt néha még szeretik is egymást?A férfi és női gondolkodás és viselkedés különbségei jobban meghatározzák az életünket, mint gondolnánk. A párkapcsolaton túl a munkahelyen, a politikában, a sportban és szinte minden területen jelentősége lehet annak, hogy a két nem képviselői hogyan gondolkodnak, éreznek és kommunikálnak.Az elsöprő sikerű Testbeszéd szerzői tapasztalataik, kutatásaik, józan eszük és humoruk segítségével olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy miért csak egy dologra képesek figyelni egyszerre a férfiak, és miért fecsegnek annyit a nők. Miért esik nehezére a nőknek a párhuzamos parkolás, és ki olvas jobban a másik gondolataiban? És ha mindezt tudjuk, mit tehetünk azért, hogy harmonikusabb és kiegyensúlyozottabb legyen a kapcsolatunk az ellenkező nemmel?Könyvünket mindazoknak a nőknek és férfiaknak ajánljuk, akik valaha is hajukat tépve, kiguvadt szemmel kérdezték hajnali kettőkor a partnerüket: „Hát miért nem vagy képes végre már felfogni?!” A kapcsolatok azért futnak zátonyra, mert a férfiak még mindig nem értik, miért nem olyan a nő, mint egy férfi, miközben a nők továbbra is elvárják, hogy a férfi pontosan úgy viselkedjen, mint ők.

Amikor Frank Szatowski telefonja egy nap megcsörren, az ötvenes éveiben járó csomagszállító döbbenten látja, hogy lánya az, akivel három éve nem beszélt. Maggie férjhez menni készül egy milliárdos techmogul fiához, Aiden Gardnerhez, és ő is szívesen látott vendég az esküvőn.A várva várt esemény előtt pár nappal Frank különös, feladó nélküli küldeményt kap: egy ismeretlen lány fényképét. Kiderül, hogy leendő veje volt barátnője az, aki rejtélyes módon eltűnt. Bár Maggie azt állítja, hogy Aidennek semmi köze sem lehetett a bűntényhez, az apát szokatlan aggodalom fogja el.Rossz érzései a helyszínre érkezve sem szűnnek meg: a fényűző magánbirtokon számos furcsaság, például egyedi időzóna és különféle aláírandó nyilatkozatok fogadják a vendégeket. Frank sehogy sem találja a helyét ebben a közegben, nyugtalanítja, hogy a vőlegény nyilvánvalóan titkol valamit, ráadásul a környéken is ellentmondásos hírek terjengenek a Gardnerékről. Az örömapa súlyos titkokat sejt a háttérben, és kutakodni kezd a család múltjában, miközben tudja: ha túl mélyre ás, talán örökre elveszíti Maggie-t.A Vagy hallgasson örökre pszichológiailag aprólékosan kidolgozott thriller egy kétségbeesett férfiról, aki mindent kockára tesz, hogy rendbe hozza kapcsolatát a lányával.„Jason Rekulak páratlan képzelőerővel bír”The New York Times„Rekulak egyedülállóan ötvözi a társadalomkritikát és a thrillert, miközben ravaszul emlékeztet arra, hogy nem csak a pénz képes vakká tenni minket a gonosszal szemben”Booklist„…ez a könyv biztosan elnyeri a rajongók tetszését, és új olvasókat is szerez neki”Publishers Weekly„Nevezzük annak, ami: az év egyik legjobb könyve”First Clue Newsletter

Férfi és nő együttélése nélkül elképzelhetetlen a világ, és mégis mennyi félreértés, összekülönbözés, vita és civakodás jellemzi a kapcsolatukat! De hát miért nem képesek megérteni egymást, mikor annyi minden köti össze őket, sőt néha még szeretik is egymást? A férfi és női gondolkodás és viselkedés különbségei jobban meghatározzák az életünket, mint gondolnánk. A párkapcsolaton túl a munkahelyen, a politikában, a sportban és szinte minden területen jelentősége lehet annak, hogy a két nem képviselői hogyan gondolkodnak, éreznek és kommunikálnak. Az elsöprő sikerű Testbeszéd szerzői tapasztalataik, kutatásaik, józan eszük és humoruk segítségével olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy miért csak egy dologra képesek figyelni egyszerre a férfiak, és miért fecsegnek annyit a nők. Miért esik nehezére a nőknek a párhuzamos parkolás, és ki olvas jobban a másik gondolataiban? És ha mindezt tudjuk, mit tehetünk azért, hogy harmonikusabb és kiegyensúlyozottabb legyen a kapcsolatunk az ellenkező nemmel? Könyvünket mindazoknak a nőknek és férfiaknak ajánljuk, akik valaha is hajukat tépve, kiguvadt szemmel kérdezték hajnali kettőkor a partnerüket: „Hát miért nem vagy képes végre már felfogni?!” A kapcsolatok azért futnak zátonyra, mert a férfiak még mindig nem értik, miért nem olyan a nő, mint egy férfi, miközben a nők továbbra is elvárják, hogy a férfi pontosan úgy viselkedjen, mint ők

Az elmúlt három évet azzal töltöttem, hogy mindent elolvastam, amit a Capacitiről találtam, így természetesen mindent tudtam Errol Gardnerről. Ő állt a Csodaakkumulátor mögött, ő volt a vállalat vezérigazgatója és úgymond „fővarázslója”. Csak az elmúlt évben a Wall Street Journal és a Washington Post is foglalkozott vele, és még a Fehér Házban is járt Biden elnök vendégeként. Lehet, hogy nem volt annyira ismert, mint egy Jeff Bezos vagy egy Elon Musk, de bárki számára, aki odafigyelt az amerikai autóiparra, Errol Gardner kétségkívül nagy durranás volt. – Hozzámész Errol Gardner fiához? – Imádni fogod őt. Nagyon földhözragadt. – Errol? Vagy a fia? Nevetett. – Mindkettő! Mindketten fantasztikusak. Amikor Frank Szatowski telefonja egy nap megcsörren, az ötvenes éveiben járó csomagszállító döbbenten látja, hogy lánya az, akivel három éve nem beszélt. Maggie férjhez menni készül egy milliárdos techmogul fiához, Aiden Gardnerhez, és ő is szívesen látott vendég az esküvőn. A várva várt esemény előtt pár nappal Frank különös, feladó nélküli küldeményt kap: egy ismeretlen lány fényképét. Kiderül, hogy leendő veje volt barátnője az, aki rejtélyes módon eltűnt. Bár Maggie azt állítja, hogy Aidennek semmi köze sem lehetett a bűntényhez, az apát szokatlan aggodalom fogja el. Rossz érzései a helyszínre érkezve sem szűnnek meg: a fényűző magánbirtokon számos furcsaság, például egyedi időzóna és különféle aláírandó nyilatkozatok fogadják a vendégeket. Frank sehogy sem találja a helyét ebben a közegben, nyugtalanítja, hogy a vőlegény nyilvánvalóan titkol valamit, ráadásul a környéken is ellentmondásos hírek terjengenek a Gardnerékről. Az örömapa súlyos titkokat sejt a háttérben, és kutakodni kezd a család múltjában, miközben tudja: ha túl mélyre ás, talán örökre elveszíti Maggie-t. A Vagy hallgasson örökre pszichológiailag aprólékosan kidolgozott thriller egy kétségbeesett férfiról, aki mindent kockára tesz, hogy rendbe hozza kapcsolatát a lányával.