Open Books strana 10 z 33

A Budapesten született fotográfus, Robert Capa 1948 őszén készített riportot szülőföldjéről egy amerikai magazin számára. A szovjetizálódó Magyarország fotókkal gazdagon illusztrált bemutatását a fordító, Fisli Éva utószava és jegyzetei segítenek elhelyezni a korban. Capa riportjában izgalmasan keverednek az otthonosság és az idegenség, a szórakoztató stílus és a tragikus történelmi események egymásnak ellentmondó rétegei: "Vidám utunk volt. Csaba mindent tudott a földről, Rózsa bácsi minden tudott az útszéli vendéglőkről, ahol jó bort és fűszeres kolbászt adtak. Útközben Teddy White okos kérdéseket tett föl a termés minőségéről, az ifjú Csaba egy stencilezett pamfletet olvasott a kapitalizmus hanyatlásáról és bukásáról, Rózsa bácsi pedig pajzán dalokat énekelt, és két nóta közt olykor kulákellenes beszédeket rögtönzött. Én fordítottam."

Orsós Miksa ismert stílustanácsadó és médiaszemélyiség, aki sikeresen és könnyedén éli hétköznapjait a nyilvánosság előtt, miközben legbelül még mindig riadt, túlsúlyos kisfiú. Egyre fojtogatóbbnak érzi a magyar valóságot, ám új fordulatot vehet az élete, amikor egy hírhedt spanyol üzletember felkéri: legyen most nyitó exkluzív klubjának művészeti vezetője Dominikán. Az agresszív, mégis negédes figuránál csak felesége, Palomita különösebb. A lenyűgöző szépségű, hallgatag nő nagyon ismerős Miksának. Mikor és hol találkozhattak? És miért tűnik úgy, hogy tud róla valamit, amit más nem? Egy beszélgetésük felidézi Miksában diákéveit, amikor Almodóvar Madridjában, a kilencvenes évek tomboló partikultúrájában drag queenként fedezte fel az addig ismeretlen, felkavaró szabadságot és önmaga határait. Lakatos Márk első regénye karneváli forgatagként rántja magával az olvasót. Római palotákon, karibi luxusnyaralókon, madridi melegbárokon sodorja keresztül, ahol flitterek és gyémántok csillognak, kötelező a harsány tollboa, a platformos csizma és a mindent elfedő smink. Rendhagyó fejlődésregény ez, amely különleges szemszögből járja körül a vonzalom, a nemiség, az önkifejezés és az elfogadás kérdéseit. Amelyek ma égetőbbek, mint valaha.

Egy új technológiai forradalom küszöbén, az éghajlatváltozás súlyos következményei és a népesség elöregedése mellett semmi jelentősége annak, hogy valaki meg tudja-e nevezni Honduras fontos iparágait. Ne versenyezzünk a Google keresőmotorjával, koncentráljunk inkább azokra a dolgokra, amelyek igazán számítanak! A Mindentudók kézikönyve a jelen és a jövő legizgalmasabb trendjeit és legégetőbb kihívásait mutatja be. Bárkinek elmagyarázható még a kvantummechanika, a GDP, a relativitáselmélet, az agy vagy a számítógépek működése és a végtelen is - feltéve, hogy rendelkezik a könyv szerzője, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és közgazdász műveltségével, tapasztalatával, éleslátásával és humorával. A könyv 42 fejezete kilenc egységre tagolódik: A világ megatrendjei, A világegyetem működése, A biológiai világ, Értelem és érzelem, Ember és társadalom, A technológiai forradalom, Számok és formák, A tudatos állampolgár és Elégedett élet. Számos illusztráció és ábra segít az olyan összetettebb témák megértésében is, mint a fraktálok vagy az időtágulás. Ha érdekel, mi történik és mi fog történni a világban, szeretnéd megérteni a mélyben húzódó okokat, és fontosnak tartod a kritikus gondolkodást, ez a könyv neked szól.

Miután Mexikóváros váratlanul visszalép az 1968-as olimpia megrendezésétől, a Második Magyar Köztársaság politikusai és sportdiplomatái elérik, hogy Budapest adhasson helyet az ötkarikás játékoknak. A Margitszigetre olimpiai falu épül, a főváros karneváli hangulatban zsibong, a világ minden tájáról érkeznek a sportolók és a turisták, hogy kedvenceiknek szurkolhassanak. A magyar úszócsapat amerikai származású éremesélyese, Ike "Johnny" Wilkerson a rajtkőről még energikusan ugrik a vízbe, hogy aztán pár másodperccel később holtan süllyedjen a medence aljára. Kinek állhatott érdekében megölni a világklasszis úszót? Politikai gyilkosságot sejtet, hogy egy erdélyi terrorgárda magára vállalja a bűntényt, de a fiú szervezetében talált mérgek más irányba terelik a nyomozókat. Nemes Albert ezúttal új társat kap Magyar Tivadar személyében, aki nemrég érkezett a fővárosba, és sem darabos modorát, sem a bikacsököt nem hagyta otthon. A segítség el is kél Nemesnek, akit az amerikai diplomácia és egymással marakodó felettesei is folyamatos nyomás alatt tartanak. Érik a nemzetközi botrány, s Nemes hasztalan rója a forró aszfaltot a csepeli Szabadkikötőtől a belvárosi toronyházakig, miközben a rádióban Szécsi Pál búgja az olimpia himnuszát. Kondor Vilmos új regényében tovább szövi a Nemes Albert nyomozó és a Második Magyar Köztársaság történetét - egy olyan Magyarországét, amely a szövetségesekkel kötött különbéke után a nyugati blokk tagjaként virágzik fel. Helyszínei, figurái egyszerre ismerősek és idegenek - ettől válik a regény minden apró részlete izgalmas csemegévé, bevonva az olvasót egy merész és szórakoztató gondolatkísérletbe.

Hogyan tanulunk meg beszélni? A gyerekek tényleg felpörögnek, ha sok cukrot esznek? Mitől lesz boldog a házasságunk? Hogyan csapnak be minket az érzékszerveink? A génjeink vagy a környezetünk határoz meg bennünket? Miért hagy minket időnként cserben az emlékezetünk? Milyen hatások formálják személyiségünket? Az agresszió része az emberi természetnek? Mi határozza meg a szexuális orientációt? Hogyan választunk barátokat? Mi számít pszichés zavarnak? Kik viselik legrosszabbul a stresszt? Mi a boldogság és a szubjektív jóllét titka? A Stanford Egyetem professzora, a "börtönkísérlete" révén világhírt szerzett Philip Zimbardo és munkatársai tudományosan, ugyanakkor nagyon szórakoztatóan ismertetnek meg mindazzal, amit a pszichológiáról tudni kell. Felhasználják a legfrissebb kutatási eredményeket, és esettanulmányokkal, ábrákkal, a kritikus gondolkodást fejlesztő feladatokkal segítik, hogy az elsajátított tudást a mindennapi életben is alkalmazhassuk. A Pszichológia mindenkinek nem véletlenül szerepel a világ főiskoláin, egyetemein a kötelező olvasmányok listáján. Zimbardóék munkája magyarul négy kötetben jelenik meg. Az első kötet a tudomány alapjaival ismertet meg, vagyis az agyunk működésével, az örökletesség kérdésével, az észleléssel, illetve az ember pszichés fejlődésével.

A jövőben járunk - és bármikor bekövetkezhet, hogy megjelenik az első szingleton, a világot irányítani képes szuperintelligencia. Az emberiség túlélésének legfontosabb záloga lehet, hogy ez az intelligencia barátságos legyen. Egy veszprémi antropológusprofesszor idegrendszerét számítógépre másolják, azt remélve, hogy ha a másolat valóban képes szingletonná fejleszteni önmagát, az emberből lett program hű marad majd gyökereihez. A "lény" öntudatra ébred, és valóban egyre intelligensebbé válik. A félig ember-félig program problémáinak megértéséhez egy magányos, ám annál csinosabb pszichológusnőt is bevonnak a kutatásba, aki, ahogy megismeri, egyre vonzóbbnak találja őt... Csányi Vilmos utópiája a hatalom természetét, ember és gép viszonyát, a mesterséges intelligencia problematikáját boncolgatja - s ezek a kérdések most aktuálisabbak, mint valaha.

„A férfiak és a nők partnerükkel szemben támasztott kritériumai úgy alakultak ki, hogy a párok tagjainak gyakorlatilag lehetetlen teljesen konfliktusmentes kapcsolatban együtt élniük, ha változnak az életkörülményeik. Ha elfogadjuk, hogy a konfliktus elkerülhetetlen, és olyan stratégiákat választunk, amelyekkel kezelni tudjuk ezeket, akkor viszonylag zökkenőmentesen alakulhat az életünk partnerünkkel. A konfliktusmentes kapcsolat ábrándját azonban jobb, ha száműzzük az esti mesékbe vagy a romantikus regényekbe. Az igazi párkapcsolati boldogsághoz az vezet, ha megértjük társunk igényeit, és azon dolgozunk, hogy kielégítsük ezeket.” Miért menekül a férfi a szerelem elől? Miért rágódik a picinek tűnő problémákon? Miért ódzkodik a férfi a tartós kapcsolattól? Miért nem tér a nő soha a lényegre? Miért érzi a férfi, hogy minden nő az ő fülét rágja? Miért kíváncsi a nő minden apró részletre? Mit eszik a férfi a tűsarkúban tipegő nőn? Mit eszik a nő a feszes fenekű férfin? Miért vannak a férfinak gusztustalan szokásai? Miért beszél annyit a nő? Miért szereti a férfi az otromba vicceket? Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő? Az elsöprő sikerű Testbeszéd írója és társszerzője - egyben felesége - három évtizede keresik a választ, vajon miért van az, hogy a nemek közti szakadék, félreértés, konfliktus a huszonegyedik században ugyanúgy hozzátartozik az emberi élethez, mint Ádám és Éva ősviszálya idején. Tapasztalataik, kutatásaik, felméréseik, józan eszük és humoruk segítségével igyekeznek válaszolni az örök kérdésre: miért is van annyi bajunk egymással?

A Férfiidők lányregényében kislányként megismert Klára immáron felnőtt nő, aki megküzdött démonaival, szeretettel őrzi pótapja, Aldó emlékét, szakfordítóként dolgozik, és kézben tartja az életét. Az orvos Zoltán traumatikus válás után harcol fia láthatásáért, eközben az aranyszívű Julis néni gondoskodik róla, akire egyre inkább egyfajta pótnagymamaként tekint. Miután Klára és Zoltán egy véletlennek köszönhetően megismerkednek, szinte azonnal érzik, hogy az életben egyszer adódó lehetőséget jelent számukra a másik. Klárában azonban győz a hideg racionalitás, és a kettejük közti korkülönbség miatt "visszaadja Zoltán szabadságát" - megfosztva őt a boldogságtól, amiről azt hitte, végre megtalálta. Hogyan alakul a két, látszólag össze nem illő ember és családjaik sorsa a hetvenes évek Budapestjén? Mekkora bátorság kell, hogy elfogadjuk önmagunk vágyait és gyarlóságait, és hiteles életet élhessünk? Mit adhat egymásnak két ember szerelmesként, barátként, családtagként? Hol rejlik a boldogság kulcsa: a másikban vagy önmagunkban?

A hetvenes években egy apa a családjával egy vidéki tanyára költözik abban a hitben, hogy maga mögött hagyhatja a diktatúrát, ám új élet helyett a saját poklát teremti újra. Legidősebb fia, György, az apai nyomás és önkény elől menekülve a rendszerváltás idején visszatér Budapestre, ahol rendőrként a bűn és a tisztesség között ingadozva saját élete után is nyomoz. Választás elé kerül, mit kezdjen a múlt hazugságaival, amelyek a környezetében tönkretették a szülő-gyerek kapcsolatot, a szerelmet és a barátságot. Egy ponton azt a döntést hozza, hogy saját kezébe veszi a sorsát... A Két macska voltam egy lélektani krimiket idéző sorsregény egy olyan korban, amelyben a történelmi és emberi traumák nyomán kiveszőben van a mindennapokból az erkölcs és az emberség.

Sisi - majdani osztrák császárné és magyar királyné - még félig gyereklány, amikor Ferenc József császárral szerelemre lobbannak egymás iránt. Bár eredetileg Sisi nővérét szánták a sugárzó, titokzatos és mély érzésű fiatalember hitvesének, a vakmerő, életigenlő és elragadó szépségű kamasz lány szembeszáll a család akaratával. Kapcsolata az ifjú császárral túláradó boldogsággal tölti el a lányt. De vajon lesz-e elég ereje, hogy megküzdjön az ígéretes szerelem árnyoldalaival? Nem is sejti még, milyen élet vár rá a meghasonlott uralkodó mellett, akinek haragos természete és szenvedélye őt magát is végérvényesen megváltoztatja. A sodró erejű regény - az RTL Klub azonos című sorozatának könyvváltozata - kendőzetlenül mutatja be a szépséges és elbűvölő osztrák császárné és magyar királyné életét. Életek, sorsok, hatalmi játszmák - érzékiség, szerelem, szabadságvágy és merev udvari protokoll.

Egy magyar származású tehetség szikrázóan erőteljes bemutatkozása A szülést követően a lakás olyan börtönné változik, melyben az újdonsült anya elsorvad a gondoskodás és készenlét végtelen spiráljában. Egyszerre munkál benne az ösztön, hogy biztonságban tartsa az újszülöttet, és az egyre sürgetőbb vágy, hogy visszaszerezze identitását. Az elbeszélő férjétől és mindenki mástól elszigetelődve, távol lélekben és testben, a nappalok és az éjszakák végtelenjében igyekszik visszatámolyogni az életbe, hogy újra fölfedezze annak egyszerű örömeit. Egy nő zsigerien őszinte portréja, aki az anyai félelmekkel és annak fenyegető őrületével küzd. Egy regény, ami földhöz vág, felemel, és figyelmeztet, hogy mennyire nehezek és törékenyek a szülés utáni napok, és hogy csak a szeretet segítségével találhatunk kiutat a sötétségből.

A tét az emberiség túlélése. Mi a teendő azonban akkor, amikor az ember által felépített globális rendszer fenyegeti saját túlélését és a természet egyensúlyának fennmaradását? Hogy ezen változtassunk, több tudományterületet is mozgósítani kell, éspedig sürgősen. Cselekednünk kell, hogy az ökológiai válság közepette valódi változást érhessünk el. Jordán Ferenc hálózatkutató biológus cselekvése tárgyául a tudományos ismeretterjesztést választja, amit mesterfokon művel. Felvilágosítja az olvasót mindarról, amiről nem szívesen hall, miközben szakszerű marad, és a tudományos fontoskodást is elkerüli. Könyve összegzi a múlt bűneit, a jelen problémáit és a jövő kilátásait. A helyzet reális értékelése után teljes mértékben indokoltak a merésznek hangzó megállapítások: ma már nem az a kérdés, hogy csökken-e a népességnövekedés üteme, hanem hogy hogyan lehetnénk sokkal kevesebben; a nemnövekedés mint gazdasági modell szükségszerű és sürgős; a természet antropocentrikus uralása a vesztünket okozza. Jordán Ferenc sem patetikus vészharangkongatással, sem az olvasó megnyugtatásával nem foglalkozik. Nem túloz, és nem relativizálja a bemutatott folyamatok jelentőségét. Semmiféle tabut nem ismer, se morálisat, se politikait, se tudományosat. Bátran beszél, és erre a bátorságra van szükségünk.

Dr. Edith Eva Eger inspiráló és gyakorlati tanácsokban bővelkedő könyve segít, hogy megszabadulhassunk romboló mintáinktól és bénító gondolatainktól, s ezáltal szabadon élvezhessük az életet. Saját pácienseinek történeteiből vett példák segítségével mutatja be az olyan, lelkünket fogva tartó érzelmi állapotokat, mint a félelem, a gyász, a düh, a titkolózás, a stressz, a bűntudat, a szégyen vagy a hárítás - egyúttal szelíden bátorít bennünket a múlt béklyóitól való szabadulásra. Mélységes empátiával, lényeglátással és humorral megírt kötetében Edith Eva Eger rámutat, hogy mindannyian sérülékenyek vagyunk, és mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe. Az ajándék segítségével azonban kitörhetünk az önmagunk építette börtönből, és feldolgozhatjuk a traumáinkat. A díszkiadás Edith Eva Eger a világjárvány után írt utószavával és családi receptjeivel jelenik meg. "A szabadságot egész életünkben gyakoroljuk - olyan döntés, amit naponta újra meg újra meg kell hoznunk. A szabadsághoz remény is kell. Annak tudatosítása, hogy a szenvedés, bármilyen rettenetes is, átmeneti, és kíváncsiság, hogy felfedezzük, mi történik aztán. A remény teszi lehetővé számunkra, hogy a múlt helyett a jelenben éljünk."

Van a természetben egy parázsló föld alatti tűz, amely sosem alszik ki, és semmilyen hideg nem tudja lehűteni. [...] Ennek a föld alatti tűznek minden ember keblében ott van az oltára: mert a leghidegebb napon, a legzordabb hegyen az utazó melegebb tüzet őriz a köpenye alatt, mint amit bármely tűzhelyen csiholhatnánk. Gyaloglás közben, körülvéve az élet nyersanyagától, mikor a legelevenebb övez, mikor átcsúszik a természet az én határán, akkor elérhetünk egy pillanatnyi kapcsolatot azzal, ami vad, és nem emberi. Ez a vadság, ez az életelv mindenhol ott van, bennünk is, a városainkban is, a társadalmunkban is. Az élő utat tör magának, és lerombol mindent; nem ismer szabályt és hierarchiát, csak magát az életet. Thoreau három klasszikus szövege a gyaloglásról és a vadságról először olvasható magyarul Nádasdy Ádám virtuóz fordításában.

Bejrútban és Buenos Airesben a vasfüggöny mögül érkezett, vicces, idegen srác voltam, itthoni kamasz barátaim szemében pedig a fura fiú, aki rockzene helyett argentin szambákat penget a gitárján. Idegenben büszke magyar voltam, itthon pedig egyike azoknak, akik - ahogy Ady írta több mint száz éve - komolyan vették, hogy ez a Nyugat és Kelet között ingázó "Komp-ország" Európa. Azóta mintha Európa és a világ is keresné a helyét; ami számomra személyes dilemma volt, az mára milliókat érintő kérdéssé vált. Úgy éreztem, ideje lenne végiggondolnunk mindazt, amit eddig a kultúrák együttéléséről, elfogadásról és elutasításról, életről és halálról, szeretetről és gyűlöletről, szerelemről és családról, hitről és rítusokról képzeltünk, de még a hétköznapokról: evésről, ivásról, öltözködésről, lakókörnyezetünkről is. Humorral és könnyedén, persze, nehogy megijesszük magunkat... Tudom, végső válaszok nincsenek, csak végső kérdések vannak - ez a könyv is csupán amolyan szubjektív világpillanatkép. Kepes András

A kötet valódi segítség mindazoknak, akiknek kutyájuk van, vagy épp kutyát szeretnének. A tudós kutyabarát, Csányi Vilmos nemcsak azt osztja meg velünk, hogy mit tegyünk, és mit ne, de azt is elmagyarázza, hogy miért. Megtudhatjuk, mit tudnak, mit éreznek, és mit próbálnak elmondani nekünk a kutyák, akik velük született emberszeretettel jönnek a világra - s talán már félig-meddig maguk is emberek... A sok-sok csodálatos, kutyaszeretettel megírt történetben felbukkannak régi kutyaismerőseink, Bukfenc és Jeromos is.