Open Books strana 9 z 19

A döntés című sikerkönyv szerzőjének új, inspiráló és gyakorlati tanácsokat tartalmazó kalauza segít, hogy megszabaduljunk a romboló mintáinktól és bénító gondolatainktól, s ezáltal szabadon élvezhessük az életet. Edith Eva Eger elsöprő erejű első könyve, A döntés azt mutatja be, hogy a szerző miként élte túl a koncentrációs tábort, miként dolgozta fel annak traumáját, és hogyan tudott lélekben is szabaddá válni. A világ legkülönbözőbb tájairól több ezer olvasó írt Edith Eva Egernek, hogy elmondják, mennyire hatott rájuk A döntés, miként segített feldolgozni múltjukat és fájdalmukat, s egyúttal arra kérték a szerzőt, írjon egy még gyakorlatiasabb kötetet. Az ajándékkal Eger olyan kézikönyvet nyújt át olvasóinak, amely szelíden bátorít bennünket mindazon gondolataink és viselkedésünk megváltoztatására, amelyek a múltban gúzsba kötöttek bennünket. A legrosszabb börtön ugyanis nem a nácik lágere volt, hanem az a börtön, amit Edith Eva Eger maga épített fel saját elméjében. A szerző bemutatja a leginkább bilincsbe verő érzelmi és lelki állapotokat - mint a félelem, a gyász, a düh, a titkolózás, a stressz, a bűntudat, a szégyen és az elkerülés -, valamint azokat az eszközöket, amelyeknek a segítségével megküzdhetünk ezekkel. Saját és pácienseinek életéből vett példák segítségével minden fejezetben egy-egy gondolatébresztő kérdést jár körül. Mélységes empátiával, lényeglátással és humorral megírt kötetében a szerző rámutat arra, mindannyian sérülékenyek vagyunk, és mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe. Az ajándék bátorít és segít bennünket, hogy kitörhessünk az önmagunk építette börtönből, feldolgozzuk traumáinkat és élvezzük az életet.

Dr. Edith Eva Eger tizenhat éves volt, amikor a nácik megérkeztek magyarországi szülővárosába, Kassára, és családjával együtt Auschwitzba hurcolták. Szüleit a hírhedt náci orvos, Joseph Mengele küldte gázkamrába, aki később arra kérte Edithet, hogy táncolja el a Kék Duna keringőt - jutalmul egy vekni kenyeret kapott. Edith a nővérével együtt túlélte a borzalmakat, és úgy döntött, megbocsát fogva tartóinak, és mindennap élvezi az életet. Évekkel a kiszabadulását követően egyetemre ment és pszichológusnak tanult, ma pedig többek között bántalmazott nőknek, poszttraumás stresszel, függőséggel vagy gyásszal küszködőknek segít. A döntés egyszerre memoár és útmutató, melynek célja, hogy mindannyiunknak segítsen kiszabadulni saját elménk börtönéből. Dr. Eger műve reményt és lehetőséget ad mindazoknak, akik meg akarnak szabadulni a fájdalomtól és a szenvedéstől. Akár rossz házasság, mérgező család vagy gyűlölt munkahely börtönében sínylődnek, akár önmagukat korlátozó hiedelmek szögesdrótja tartja őket fogva a saját elméjükben, ez a könyv arra tanít, hogy a körülményektől függetlenül dönthetünk úgy, hogy az örömöt és a szabadságot választjuk.

Két ?válás áll ennek az álmokat és valóságot lírai erővel ötvöző regénynek a középpontjában: a háború előtti Budapesten született Sophie Landsmann először szülei életében tapasztalja meg az elszakadás buktatókkal és ígéretekkel teli folyamatát, majd felnőtt nőként maga is elhagy egy férfit, hogy azután szeretők között hányódva végül megtalálja önmagát és zsidósága értelmét. Bár Sophie új otthonai, az Egyesült Államok és Párizs a feledést sürgetik, a nő mindvégig őrzi magában hazája emlékét, és az olvasó vele együtt utazhat vissza térben és időben Magyarországra, hogy megtudja: milyen élmények, titkok, erők formálták azzá Sophie-t, akivé érett fejjel lett. Susan Taubes önéletrajzi elemekkel átszőtt regényében az elválás sokkal több mint két ember kapcsolatának vége: külső és belső világok hasadását, távolodását és közeledését ábrázolja az írónő lenyűgözően hiteles, olykor szürreális ecsetvonásokkal. A kultuszregény – amelyet az Egyesült Államokban most fedeznek fel újra az olvasók -évtizedekkel megelőzte korát. A Karl Ove Knausgard és Rachel Cusk nevével fémjelzett, manapság igen népszerű valóságon inneni, de fikción túli irodalom előfutárának is tekinthető. Susan Taubes (1928-1969) Feldmann Zsuzsanna Judit néven született Budapesten, az édesapja pszichoanalitikus, a nagyapja rabbi volt. Apjával 1939-ben emigrált az Egyesült Államokba, és New York államban, Rochesterben telepedtek le. Filozófiát és vallástörténetet tanult Jeruzsálemben, majd a Sorbonne-on. Taubes és férje Susan Sontag és férje, Philip Rieff legközelebbi barátai közé tartoztak. Taubes a hatvanas években tagja lett a kísérleti Open Theaternek, elbeszéléseket publikált és megírt két regényt: az egyik az Elválás, a másik a hamarosan megjelenő Lament for Julia (Júlia siratása). Röviddel az Elválás megjelenése után, 1969 novemberében öngyilkos lett.

A ?modern ember az elmúlt három-négy évtizedben szinte nagyobb változásokat élt át, mint a korábbi száz évben. A génkutatás, az informatika, a mesterséges intelligencia, az internet, a mobiltechnológia alapjaiban formálták át nemcsak a világról való tudásunkat, de mindennapi rutinjainkat. Ugyan ki tudná ma elképzelni az életét számítógép, mobiltelefon, automaták, precíz képalkotó orvosi vizsgálatok, elektronikus ügyintézés, „okos”-megoldások nélkül – hacsak nem valamely archaikus társadalom tagjaként él egy világtól elzárt őserdőben? E kézzelfogható változásoknak számos lelki és társadalmi szinten megnyilvánuló hatását is tapasztaljuk: egyre kevésbé vagyunk közösségi létezésre utalva, fokozódó önállóságukban pedig lassan egyszemélyes csoportokká alakultunk. Ez egyfelől táptalaja az elmagányosodásnak, másfelől korábban soha nem tapasztalt szabadsággal és kreativitással jár: az ember életében csak úgy sorjáznak az újítások. A létezésünk kényelmesebbé válásának azonban meg kell fizetni az árát: a klímaválság, a kifogyó energiakészletek, a járványok, a pusztuló Föld már rég nem a jövő zenéje. Kevesen tudnak olyan érdekfeszítően és szórakoztatóan beszélni húsbavágó, komoly és időszerű kérdésekről, mint Csányi Vilmos, aki dörgedelmes próféciák helyett görbe tükröt tart emberi gyarlóságaink – olykor állati butaságaink – elé. A neves humánetológus írásaiban minden színtiszta tudomány, mégis felszabadítóan derűs, sokszor kacagtató olvasmányok ezek, legyen szó akár arról, mi tette olyan sikeressé az emberi csoportosulásokat az állatokéival szemben; miért vagyunk meggyőzhetők olyan könnyen szinte bármiről; miért szeret az ember kutyát tartani, és miért nem például zsiráfot; mi célból született a divat; és vajon rafináltan gondolkodik-e kedvenc cicánk, amikor elcsal bennünket a kanapéról, hogy ő ülhessen oda. Csányi Vilmos csupa olyan kérdésre válaszol lélegzetelállítóan izgalmasan, amely mindannyiunkat foglalkoztat – vagy amit sosem mertünk megkérdezni…

Pazarul illusztrált, felejthetetlen utazás immunrendszerünk csodálatos világábaMár kora reggel fura kaparást érzünk a torkunkban, fáj a fejünk, és kissé ingerülten indítjuk a gyerekeket az iskolába. A testünkben éppen ádáz háború zajlik. Milliók halnak hősi halált azért, hogy a reggeli készülődés közben nyugodtan panaszkodhassunk. A legtöbben mégsem tesszük fel soha a kérdést: mégis hogyan működik az immunrendszerünk. Pedig az immunrendszernél csak az emberi agy összetettebb. Ez a földi élet egyik legrégebbi és legfontosabb alkotása. Nélküle néhány nap alatt meghalnánk. Philipp Dettmer, a YouTube legnépszerűbb tudományos csatornájának alapítója, az emberi test erődjébe, a védelmi vonalakon túli csodálatos világba vezeti el olvasóit. Odabent állandó és kíméletlen harc dúl, telis-tele végeláthatatlan inváziók, bámulatos stratégiák, bravúros győzelmek és a nemes önfeláldozás emlékezetes történeteivel. Miközben ezt olvassuk, az immunrendszerünk valószínűleg sikeresen azonosított és pusztított el egy tumorsejtet, amely éppen csak osztódásnak indult a szervezetünkben. A könyv elénk tárja immunrendszerünk egy-egy elemét, például az antitestek és a gyulladás alkotta védelmi vonalakat, de kitér a baktériumok, az allergia és a rák fenyegető veszélyeire is. A szerző lerombolja az immunrendszer erősítésének mítoszát, bemutatja a paraziták leleményességét, a vírusok működését, vagy épp azt, hogy mi történik a sebben, miután megvágtuk magunkat.

„Második gyermekünk születésekor Robin Limmel megtapasztalhattuk azt a szeretetteljes, mégis határozott és természetes gondoskodást, amit minden családnak kívánunk” - Cseke Eszter és S. Takács András, az On the Spot alkotói. A babavárás a nő életének egyik legkülönlegesebb időszaka. A leendő anya olyan felfoghatatlanul emberi és hétköznapi csodákra válik képessé, mint a születendő élet méhen belüli táplálása, majd világra hozatala. Robin Lim szerint ebben az érzékeny időszakban különösen fontos belső tudásunk felelevenítése, illetve az anyatermészet tiszteletben tartása, amivel hozzájárulunk gyermekeink és a Föld egészségesebb és békésebb jövőjéhez. A Várandósság gyakorlati tanácsai és tápláló receptjei útmutatóul szolgálnak, hogy a babavárás csodálatos, reményteli időszaka megmaradhasson annak a természetes, kiegyensúlyozott és harmonikus állapotnak, amelyre az anyának és születendő gyermekének életüknek ebben a szakaszában szüksége van. A magyar közönség először az On the Spot születésről szóló évadában ismerhette meg a világhírű bábát, Robin Limet. Cseke Eszter és S. Takács András a film készítése során olyan közel került hozzá, hogy második gyermekük születésekor Balira utaztak, hogy a szülés és a gyermekágy időszakát Lim bábáskodása mellett tölthessék. Ez az út vezetett oda, hogy a Gyermekágy című kötet után a várandósságról született könyve is eljuthat a magyar olvasókhoz. Robin Lim amerikai bába, író és költő, emberi jogi aktivista, nyolc gyermek édesanyja, és egyre több unoka nagymamája. Több mint tízezer gyereket segített már a világra. Klinikáin társaival a nap huszonnégy órájában küzd az anyák és gyermekeik biztonságáért. Áldozatos munkájáért elnyerte a CNN Év Hőse díjat.

Budapest, 1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel. Kondor Vilmos műfajteremtő regényéből, az utóbbi évtized legsikeresebb magyar krimijéből mozifilm is készült.

A világhírű etológus és több, kutyákról szóló sikerkönyv szerzője szépíróként is egyre inkább meghódítja az olvasókat. Most vérbeli regénnyel jelentkezik, rendkívül olvasmányos, érdekfeszítő történettel egy ősi, erőszakmentes falu életéről, amelyet tragikus módon semmisít meg a globalizáció.Ebbe az elképzelt, archaikus világba, a Kövek Közösségébe érkezik meg Csányi Vilmos új regényének főhőse.A bábosok ősi és harmonikus törvények szerint élő faluja mégis pusztulásra ítéltetett. A rendkívül gondolatgazdag és szigorú dramaturgiával felépített regény korunk alapvető kérdéseire keresi a válaszokat. És mivel a szerző kiváló elbeszélő, az olvasó mindvégig azt érzékeli, hogy ezek az ő kérdései is, vagyis róla szól a mese…

A Kalandozások a történelemben sorozat kötetei múltunk egy-egy korszakának eseményeit mutatják be, valós szereplők lélegzetelállító és olykor hátborzongató kalandjain keresztül. Alig hinnéd, hogy a történelem ilyen kalandos és izgalmas is lehet!  Készülj fel az emberiség legdrámaibb konfliktusára! Dominic Sandbrook letehetetlen könyvében az átlagemberek nézőpontjából követheted a második világháború zűrzavaros időszakának legfontosabb történéseit. Nőket ismerhetsz meg, akik éjszakákat dolgoztak végig a hadiüzemekben, hogy támogassák hazájukat, angol hadifoglyok szerencsés, ám igencsak kalandos szabadulásának lehetsz tanúja, és azt is megtudhatod, hogy a matematika, a rejtvények és a sakk rajongói hogyan törték fel a legtitkosabb rejtjeleket. A világháború mindenkit érintett, és megannyi hőst teremtett.  A Kalandozások a történelemben sorozat a 21. századi gyerekek számára eleveníti meg a múltat. A történetek minden részletükben legalább olyan rettenetesen izgalmasak, mint Harry Potter kalandjai. A különbség csak annyi, hogy ezek az események valóban megtörténtek…

A szomorúság a szupererőd!A veszteség és a mulandóság életünk elkerülhetetlen és fontos részei. Elengedhetetlenek a szerelemhez, a növekedéshez vagy épp a művészethez. És mégis milyen ritkán ismerjük el a negatív érzelmeinkben rejlő értékeket!Susan Cain legújabb művében a keserédes lelkiállapot felé irányít minket, amely egyben annak belátása is, hogy a fény nincs árnyék nélkül, élet halál nélkül - az édes és a keserű egymásnak örök párjai. A keserédes állapot a bánatra és a vágyakozásra való hajlam, amelynek csendes ereje segít túllépni személyes és kollektív fájdalmainkon.Ha valaha is eltűnődtél, miért szereted a szomorú zenét...Ha egy esős nap megvigasztal, vagy ihletet merítesz belőle...Ha erőteljesen hat rád a zene, a művészet, a természet és a szépség......akkor a keserédességben magadra ismersz.Ha nem ismerjük el saját szívfájdalmunkat, akkor Cain szerint végül mi magunk okozhatunk akaratlanul is hasonló fájdalmakat másoknak, mi válhatunk bántalmazóikká, elnyomóikká vagy elhanyagolóikká. De ha megértjük, hogy minden ember ismeri a veszteséget és a szenvedést, akkor képesek leszünk egymás felé fordulni. A szerző a kutatás, a történetmesélés és személyes visszaemlékezései eszközeivel mutat rá, miért élünk át bánatot és vágyódást, és hogyan vezet a keserédesség befogadása a kreativitáshoz, a kapcsolódáshoz és a transzcendenshez.A mélyreható viszálykodás és egyéni szorongások korában a Keserédes megrendítő és váratlan eszközökkel hoz minket közelebb egymáshoz.

A ?fehér telepesek, bár kisebbségben vannak, valódi uralmat gyakorolnak nem fehér honfitársaik leigázott tömegei fölött Dél-Afrikában. Ilyen kivételezett Swarték családja is, akiket egy beteljesítetlen ígéret kísért. A három testvért anyjuk halála után elsodorja egymástól az élet, azonban időnként visszatérnek a birtokukra, hogy részt vegyenek rokonaik temetésén. Az évtizedek telnek, az ígéret pedig, úgy tűnik, nem egyenlő mértékben vonatkozik Dél-Afrika polgáraira. Ki hallgat, ki emeli föl a hangját, ki emlékszik még egyáltalán az ígéretre? A dezertőr és bukott író Anton, aki a sikertelenség keserű ízét alkohollal nyomja el? A narcisztikus Astrid, aki szépségét és opportunizmusát kihasználva élvezi az elit gondtalan életét? Vagy a halk szavú, rejtőzködő Amor, aki nővérként kezd új életet, hogy megszabaduljon családja és szülővárosa fojtogató emlékétől? Damon Galgut évtizedeken keresztülhömpölygő szövegtengere hol fenyegető realizmussal, hol pikírt humorral mutatja be egy ország lelkiismeretének abszurd szélsőségeit, egy olyan társadalmat, amely még ma is az apartheid örökségét nyögi.

Bud ?Spencer 86 éves, amikor az interneten elszaporodó, a nevével visszaélő hamis felhasználói fiókok és weboldalak arra késztetik, hogy belevágjon élete egyik legizgalmasabb kalandjába, és az egyik legnépszerűbb közösségi hálón létrehozott hivatalos oldalán közvetlen kapcsolatba lépjen rajongóival. Amikor legelső, ügyetlen próbálkozásai szenzációs sikerrel járnak, hősünk elgondolkodik. Arra jut, hogy bár egy mosoly vagy kézfogás bensőségességét semmi sem pótolhatja, egy-egy személyes válasszal részben meghálálhatja közönségének a sok szeretetet és ragaszkodást. Bud Spencer virtuális valóságba tett kirándulásának krónikájából született meg ez a finom humorral és mély humánummal átitatott könyv. De ez az írásmű több egy egyszerű naplónál – valójában izgalmas és színes memoár, amelyben a világ különbözőbb részeiből származó rajongóival csetelő Bud feleleveníti eseménydús életpályája részleteit. Egyúttal egyfajta szellemi hagyaték, a fiataloknak, a jövő letéteményeseinek szánt üzenet, amelyet az ízig-vérig nápolyi Carlo Pedersoli, az ember, a férfi, férj, apa és nagypapa fogalmaz meg néhány általa fontosnak tekintett témáról, megosztva velünk „azt a két-háromezer dolgot”, amit az élettől tanult. Bud Spencer lefegyverző őszinteséggel fejti ki gondolatait népszerűségről és barátságról, hitről és vallásról, háborúról és békéről, családról és házasságról, gyengéd tapintattal és ragyogó éleselméjűséggel szavakba öntve nemritkán sarkos véleményét politikáról és gazdaságról, valamint globalizálódott világunk legégetőbb és legkényesebb társadalmi problémáiról.

A Kalandozások a történelemben sorozat kötetei múltunk egy-egy korszakának eseményeit mutatják be, valós szereplők lélegzetelállító és olykor hátborzongató kalandjain keresztül. Alig hinnéd, hogy a történelem ilyen kalandos és izgalmas is lehet! III. Alexandrosz, vagy ahogy mi ismerjük, Nagy Sándor makedón király alakja és tettei kétezer éve élénken foglalkoztatják az emberek képzeletét. Ez a rendkívül jó képességű fiatalember 30 éves korára meghódította az akkor ismert világ nagy részét, és a valaha volt egyik legnagyobb birodalom uralkodója lett.Nem volt még olyan hőse a történelemnek, aki annyi mű szereplője lett volna, mint ő. Ez a könyv azonban különbözik a többitől. Dominic Sandbrook nemcsak a csatákról és a hódításokról ír, hanem a bátorságról, a kitartásról, a szenvedélyről, a hűségről, az igaz barátságról - és persze arról is, milyen következményekkel járhat, ha egy ember teljes hatalmat szerez más földi halandók felett. A Kalandozások a történelemben sorozat a 21. századi gyerekek számára eleveníti meg a múltat. A történetek minden részletükben legalább olyan rettenetesen izgalmasak, mint Harry Potter kalandjai. A különbség csak annyi, hogy ezek az események valóban megtörténtek... Dominic Sandbrook történész és számos történelmi könyv szerzője ezúttal új, nagysikerű gyerekkönyvsorozatot indított.

Míg ?Gabriel García Márquez Macondóját az önkényuralom szeszélyes fantomjai kísértették, addig Mariana Enríquez Buenos Airesét a csoda helyett a könyörtelen fájdalom és igazságtalanság itatja át. Enríquez bravúrosan szűri át az argentin történelem és jelenkor lassú erőszakát a klasszikus angolszász horror hagyományain. Novelláinak metszően valóságos, feminista horrorja olyan témákat olvaszt magába, mint a női test eltárgyiasítása, a radikális társadalmi egyenlőtlenségek, a mindenütt megbúvó toxikus patriarchátus és elnyomás, a népirtás, a migráció vagy épp a környezet kizsákmányolása. A kimondatlan aljasság megcsillan a történetek sötétjében. Az elveszett és kitaszított szereplők élénkségének és a cselekmény aurájának köszönhetően a szövegek messze túlmutatnak a politikán és a horror zsánerén. Enríquez erős nőkaraktereit melankólia járja át, nem jönnek rá, mi zúzza össze őket saját gyötrődésük körforgásában, bénultan és magukra hagyatottan állnak a történések előtt. Vigaszt csak a bizarr fétisek, az eltűnt gyerekek utáni nyomozás, a halott popsztár húsa, az okkultizmus és a pirománia nyújthat. Az Ágyban dohányozni veszélyes a gonoszság mély sötétségét festi meg, ám a reményt adó fény miatt olykor az olvasó mégis hunyorgásra kényszerül. Mariana Enríquez művészete finoman szuggesztív, a költői villanásokból és a beszélt nyelv nyerseségéből eszményi irodalmi szövetet képez. Mariana Enríquez (1973) argentin író. Munkásságát 2019-ben a spanyol nyelvű irodalom rangos Herralde-díjával ismerték el. Emellett döntőse volt a 2021-es Nemzetközi Booker-díjnak, illetve a Kirkus-díjnak is. Műveit eddig több mint húsz nyelvre fordították le. Nuestra parte de noche (A mi éjszakánk) című nagyregénye, valamint Las cosas que perdimos en el fuego (Elvitte a tűz) című novelláskötete is hamarosan megjelenik az Open Books gondozásában.

A ?test lázadása világhírű szerzője eddigi legátfogóbb és legteljesebb könyvében a betegségek valódi okait kutatja, miközben éles kritikát fogalmaz meg a minket körülvevő mérgező világról, valamint utat mutat az egészség és a gyógyulás felé. Máté Gábor, magyar származású, Kanadában élő orvos forradalmi könyvében feltárja, hogy miközben a nyugati világ büszkén tekint az egészségügyi szolgáltatásaira, egyre több a krónikus beteg, és romlik a népesség általános egészségi állapota. Az Egyesült Államok lakosságának majd hetven százaléka szed legalább egy, több mint a fele pedig két, receptre kapható gyógyszert. Kanadában az emberek húsz százalékának magas a vérnyomása, Európában ez a szám már meghaladja a harminc százalékot. A kamaszok között szédítő tempóban terjednek a lelki betegségek. Beteg a társadalmunk, vagy talán ez így normális? Máté Gábor több mint negyvenéves orvosi praxisa során ébredt rá, hogy amit normálisnak gondolunk, az korántsem az. Figyelmen kívül hagyjuk a traumák és a stressz ártalmas hatásait, illetve a modern élettel járó összes olyan feszültséget, amely rátelepszik a testünkre és a lelkünkre, illetve az egészségünket károsítja. A rendelkezésünkre álló számtalan jól képzett szakember és különleges, modern eszköz sem segít rajtunk. A nyugati orvoslás nem a teljes embert vizsgálja, nem törődik azzal, mit művel a stressz a szervezetünkkel, az immunrendszerünkkel és az érzelmi egyensúlyunkkal. A világhírű orvos Dániel fiával együtt tárja fel, mi tesz minket igazából beteggé, felfedi az egyén és a közösség hanyatló állapota közötti összefüggéseket, és együttérzéssel vezeti olvasóit az egészség és gyógyulás labirintusában.  

Értékek keresése az ingatag világban. Két nem hétköznapi életút, amely egy ponton találkozik. Két nem hétköznapi ember, akik az élet egészen más területén munkálkodnak, mégis meglepően hasonlóan gondolkodnak az igazán lényeges dolgokról. Két nem hétköznapi világ, amelyet egy több évtizedes barátság kapcsol össze. Böjte Csaba ferences szerzetes és Csák János politikus-üzletember beszélgetéssorozata különleges eszmecsere. Az élet mindannyiunkat érintő, húsbavágó kérdéseit feszegetik a maguk tapasztalataiból merítve, miközben megosztják azokat az elgondolkodtató, szívszorító, mosolyra fakasztó vagy épp meghökkentő történeteiket, amelyeket eddig sehol másutt nem tártak fel. Melyek azok a legfőbb emberi értékek, amelyek nem szétválasztanak, hanem összekötnek? Miként találhatjuk meg az állandóságot egy olyan világban, amely folyamatosan elbizonytalanít? Vannak-e olyan emberi jók, amelyek egységet formálhatnak és biztonságot adnak? A napjainkig hatezer árva gyereknek otthont teremtő, világhírnévre szert tett, örökké úton lévő szerzetes és a négygyermekes családapa, aki sikeres vállalatvezetői és nagyköveti karrier után lett miniszter, az alapvető emberi értékekről, a család és a munka szerepéről, a közélet perspektíváiról és buktatóiról, nem utolsósorban pedig a mindannyiunkban ott rejlő kiaknázatlan, csodás lehetőségekről elmélkednek - hittel, őszinteséggel, sok derűvel. Úgy, ahogy még nem hallottuk őket.