Open Books strana 2 z 33

Miért pont én? Miért pont velem történik mindez? Hányszor feltesszük ezeket a kérdéseket, amikor váratlan krízis adódik: balesetet szenvedünk, elveszítjük a munkánkat, elválunk, megbetegszünk, gyászoljuk egy szerettünket. És miközben személyes küzdelmeinket vívjuk, közösségként is háborúk, népirtások és szélsőséges eszmék árnyékában élünk. Mi segíthet ilyenkor? Hogyan nézhetünk új szemüvegen át a kudarcokra, nehézségekre, hogy képesek legyünk fejlődni általuk? Al Ghaoui Hesna hosszú éveken át háborús tudósítóként járta a világot, majd saját sebeit vizsgálva kezdte kutatni, hogyan lehet talpon maradni és fejleszteni az alkalmazkodóképességünket ebben az egyre bonyolultabb és erkölcsileg széthulló világban. Legújabb könyvében olyan emberek megküzdéstörténeteit mutatja be, akik nemcsak túlélték a tragédiákat, de később mások segítésének szentelték az életüket. Anthony Graves csaknem két évtizedet töltött ártatlanul a halálsoron, Edith Eva Eger megjárta a koncentrációs tábort, Lukoviczki Réka egy balesetben elveszítette a lábát - hogy csak néhányat említsünk azok közül, akik elmesélik, hogyan néztek szembe életük legdrámaibb pillanataival. A szerző olyan neves szakértőkkel is beszélgetett, mint dr. Máté Gábor, dr. Peter Levine és dr. Jack Saul. Történeteikből térkép rajzolódik ki a fájdalomtól a poszttraumás növekedésig, némelyikük pedig konkrét gyakorlatokkal is segít, hogy mi magunk is megtaláljuk az utat az áldozatiság érzésétől az újjászületésig.

"Nem akar provokálni, nem akar megfelelni az elvárásoknak, hanem higgadt tudományos keretbe foglalja a gendernormák történelmi hátterét." Anna Rotkirch professzor, Helsinki Demográfiai és Népegészségügyi Intézet A patriarchátus miért szilárd és megingathatatlan egyes társadalmakban már évszázadok óta, míg máshol soha nem vált uralkodóvá? Miért volt a vadászó-gyűjtögető társadalmak többsége egyenlőségelvű, és mi az oka annak, hogy a férfiak hatalma erősödött a mezőgazdaság megjelenésével? És vajon merre tart az emberiség most, a huszonegyedik században? Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi Egyetem evolúciós viselkedéskutatója öt kontinens negyven országában végzett kutatásai alapján tárja fel, hogy a patriarchátus nem univerzális és szükségszerű, hanem egy történelmi "közjáték", amelynek a végéhez közeledünk. Ahogy a fizikai erő és az erőforrások birtoklása helyett a tudás, az együttműködés és a kreativitás válik kulcsértékké egy társadalomban, a nemi egyenlőség követelménye erősebb lesz, mint valaha. A Patriarchátus természetrajza egyedülálló módon ötvözi az antropológia, a hálózattudomány, a biológia és a közgazdaságtan eredményeit, hogy tudományos alapossággal, politikai elfogultság nélkül mutassa be: a nemi normák nem esetlegesek, hanem társadalmi és evolúciós törvényszerűségek formálják őket.

"Idő kell hozzá, hogy megbízz ebben a füzetben, amelyik legszégyenletesebb, legfájdalmasabb, legmélyebb rétegeid őrzője lesz. Ha mered használni ezt a teret, és közben megengeded magadnak a teljes őszinteséget - az a szabadság." A nagy sikerű Ez nem atomfizika - Útmutató egy jobb élethez című könyv után most olyan feladatok sorát kapjuk kézhez, melyek lépésről lépésre kísérnek végig az önazonossághoz vezető úton. A vizualizációs és légzőgyakorlatok mellett a naplóírás játssza a legfontosabb szerepet ebben a munkafüzetben, ami lelkünk rendszeres edzésével önelfogadásra és önszeretetre tanít.

„Kelley azt remélte: az olvasók meg fogják érteni, melyek azok a tulajdonságok, amik lehetővé tették egy csapat férfi számára, hogy kegyetlen uralmukat egy egész országra kiterjesszék, és amik elhitették velük, hogy jogukban áll így tenni. Meg akarta láttatni az emberekkel, hogy bárki hasonlóvá válhat ezekhez a féfiakhoz; hogy Amerika lehet a következő Németország. Az Egyesült Államok a változás kritikus pillanatában állt, és mindaz, amit Nürnbergben megértett, és onnan hazahozott magával, megvilágíthatta a helyes ösvényt, amelyet az országnak követnie kellene. Kelley arra figyelmeztetett: a nácik te meg én is lehettünk volna – ha csak kicsit is más irányt vesz a sorsunk.” A második világháború végén Hermann Göring egy amerikaiak által működtetett börtönbe került ötvenkét magas rangú náci vezető, tizenhat bőrönd és egy piros kalapdoboz társaságában. Csomagja mélyén egy kávésdobozban rézfiolák lapultak, bennük áttetsző folyadék: a halálát okozó kálium-cianid. Az Egyesült Államok hadserege Douglas M. Kelley századost, az ambiciózus katonai pszichiátert kérte fel, hogy figyelje a náci foglyok mentális állapotát. Kelley élete legnagyobb kihívásaként tekintett a megbízásra, és égett a vágytól, hogy feltárja, pszichológiai értelemben mi különbözteti meg ezeket a szörnyetegeket a többi embertől. A hatalmas szakmai lehetőség idővel veszedelmes vállalkozássá vált: Kelley saját legnagyobb meglepetésére megértést és elismerést kezdett tanúsítani a náci foglyok, kiváltképp Hermann Göring iránt. Jack El-Hai kortárs forrásokat és Douglas M. Kelley feljegyzéseit felhasználva hiteles és hátborzongató betekintést nyújt a világtörténelem hírhedt epizódjába és a börtönpszichiáter elméjébe, aki bizalmas közelségbe került a gonosszal. A könyvből Nürnberg címmel James Vanderbilt készített filmet 2025-ben Rami Malek és Russel Crowe főszereplésével.

Egy plakátokról irányított ország, ahol a törvény csak javaslat, és a hűség a legfőbb törvény. Egy ismerős közeg, ahol receptre írják fel a korrupciót a döntéshozóknak. A legfontosabb kérdés nem az, hogy mi az igazság, hanem hogy ki meséli a történetet. Elmúlt 15 évünk történetét. Kovács Petra kíméletlen, pörgős és szatirikus politikai thrillerként meséli el. Ez a Tónik, Katik, Gyurik, Palik és Juditok története. A leszámolások, eltussolások és látszatmegoldások története, az egyik bukott köztársasági elnöktől a másikig. Egy könyv, amitől egyszerre fogsz sírni és nevetni. Egy könyv, ami nem bocsátkozik jóslatokba a jövőt illetően, de látnoki ihletettséggel boncolja a múltat.

„– El kell tűnnöm Párizsból – hebegi, a könnyeivel küszködve. – Le fognak leplezni, biztos vagyok benne! Rájönnek, hogy zsidó vagyok! Frank jókora pofont mér tanítványára. A fiú döbbenten hátrál, könnyek szöknek a szemébe. – Meg ne halljam még egyszer, hogy zsidó vagy! – kiáltja Frank haragosan. – Megértetted? – Igen, uram – mormolja Luciano leszegett fejjel. – Itt biztonságban vagy, de csakis akkor, ha nem árulod el magad. Ne feledd: ebben a bárban mindenki álarcot visel! Vigyázz jól a tiédre, és egy pillanatra se lankadjon a figyelmed! Az óra elüti a hatot. Frank atyaian a fiú vállára teszi a kezét. – Ne haragudj rám, fiam! Állj a bejárathoz! Fogadd a vendégeket a legszebb mosolyoddal! Meglátod, minden rendben lesz. Frank egyedül marad a raktárban. Minden rendben lesz…” Nemzetközi bestseller Frank Meier, a párizsi Ritz Hotel legendás bárpincérének igaz története alapján. Párizs, 1940. Az előkelő Ritz Hotel a német megszállás hírére sem zár be, és hamarosan törzsvendégekként látogatják a kifinomult francia ízekre vágyó náci tisztek és előkelőségek. Frank Meier, a híres bárpincér kénytelen a kedvükben járni, miközben féltve őrzi zsidó származásának titkát. Minden kimondott szóval és álságos mosollyal egyre fojtogatóbbá válik a légkör. Frank mégsem menekül, tovább készíti vendégeinek a koktélokat, miközben egyre jobban kiismeri őket, és a nácik akaratlanul is hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan titkok nyomára akadjon, amelyek segítségével megmentheti önmagát és szeretteit: Lucianót, a fiatal tanoncot és Blanche-t, elérhetetlen szerelmét, a Ritz egykori igazgatójának feleségét, akik szintén titkolják zsidó származásukat. Árulás, hazugságok és becstelen támadások közepette a bárpincér egyre nagyobb veszélynek van kitéve, és mindig csak egy hajszálon múlik a sorsa.

„Egy tartós kapcsolat kiépítése két idegtudós között, akik mindketten a kapcsolatokat vizsgálják, maga is felér egy kutatással. Mindketten tisztában voltunk a szándékainkkal, ismertük az egymás felé tett lépéseink rejtett tartalmát, az egyes viselkedésmódok ránk gyakorolt biológiai és pszichés hatását. Tudtuk, hogy amikor egymás szemébe nézünk, a tükörneuronjaink aktiválódnak, hogy amikor átöleljük egymást, oxitocin szabadul fel a szervezetünkben, amikor a bennünk közös vonásokat vetjük össze, valójában azt mérjük fel, mennyire illünk össze, és tudtuk azt is, fontos előrejelzője egy egészséges párkapcsolatnak az, mennyire érzik egy pár tagjai úgy, mintha egyek lennének. De még ez a sok tudományos információ sem volt képes csökkenteni az egymásra találásunk fölötti örömöt és izgalmat, és nem éreztük magunkat ettől különösebben zavarban vagy kellemetlenül.” Jobb megtapasztalni a szerelmet, még ha el is veszítjük, mint soha nem szeretni. Harminchét évesen Stephanie jól érezte magát szingliként: életét a tudományos kutatásnak szentelte, és a romantikus szerelem agyunkra gyakorolt hatásait vizsgálta. Egy nap azonban találkozott a szintén idegtudós Johnnal, a magány világhírű kutatójával. Egymásba szerettek, összeházasodtak, és közös irodában kezdtek dolgozni a Chicagói Egyetemen. Regénybe illő történetük drámai fordulatot vett, amikor Johnnál rákot diagnosztizáltak, majd hét együtt töltött év után örökre el kellett búcsúzniuk egymástól. A szerelmes agy nem csupán tudományos munka, hanem megrázó vallomás is. Dr. Cacioppo elmeséli útját az elsöprő találkozástól a megbonthatatlan köteléken át a gyász mélységéig és a gyógyulásig. Eközben a legfrissebb agykémiai és viselkedéstudományi kutatásokra támaszkodva tárja fel, miért szeretünk bele valakibe, mi tartja életben a szerelmet, és hogyan dolgozzuk fel annak elvesztését. Ez a különleges könyv egyszerre tudományos felfedezőút és szívszorító szerelmi történet – annak tanúságtétele, hogy a szerelem egyszerre alapvető biológiai szükségletünk és az emberi élet egyik legnagyobb csodája.

„A bántalmazás nem ér véget az utolsó erőszakos cselekménnyel. Ott marad a testben, az idegrendszerben, a kapcsolódásokban, az önképben. Ott van az első szerelemben, a szülővé válásban, a leválásban, a változókorban. Ezért a mi felelősségünk nem ér véget azzal, hogy „segítünk feldolgozni”. A mi dolgunk az is, hogy akkor is ott legyünk – figyelemmel, tudással és elfogadással –, amikor az áldozat már épp túl van rajta. Mert aki túlélte a szexuális bántalmazást, annak joga van ahhoz is, hogy ne csak a túlélés határozza meg az életét.” Köztünk járnak az elkövetők, de nincs homlokukra írva. Bárki lehet: a kedves nagybácsi, az elhivatott edző, egy arctalan barát a netről… És köztünk járnak az áldozatok is, akik közül sokan senkinek sem mondhatták el, mi történt velük, és egyedül maradtak az átélt szörnyűségekkel. Bár egyes becslések szerint minden ötödik európai gyerek érintett szexuális bántalmazásban, és az elmúlt húsz évben ötszörösére nőtt az ezzel foglalkozó cikkek száma, még mindig rengeteg tévhit és tabu övezi a témát, az esetek legnagyobb része pedig napvilágra sem kerül. Gyurkó Szilvia sok éves áldozatsegítői tapasztalatát és a hazai és nemzetközi kutatások legfrissebb eredményeit felhasználva mutatja be a gyermekkori szexuális abúzus fő aspektusait: az elkövetők típusait és motivációit, a bántalmazás jeleit, az elszenvedett trauma rövid és hosszú távú hatásait, a magyar büntetőjogi szabályozást, a traumaérzékeny hozzáállást és a megelőzés lehetőségeit. A hiánypótló kötet legfontosabb üzenete, hogy a változás kulcsa a szemléletváltás: ha minden felnőtt felelősnek érzi magát a gyerekek biztonságáért, akkor közösségként rengeteg mindent tehetünk azért, hogy megelőzzük, megakadályozzuk a bántalmazást, és jobb hellyé tegyük a világot.

Ha Pétert kérdeznék, azt mondaná, hogy ez egy szerelmi történet. Ha engem kérdeznének, én is ezt mondanám. Pedig nem az. Örvényszerű házasságának tizedik évében Léna válaszúthoz érkezik: marad Péterrel, aki mellett lassan egészen elveszíti a józan eszét és önmagát, de aki mégiscsak a gyerekei apja, ráadásul nem válogat az eszközök között, hogy mindenáron megtartsa őt - vagy megpróbálja egyedülálló anyaként a saját útját járni? És mekkora ára van a szabadulásnak? Vajon képes rá, hogy megfizesse ezt az árat? Kész megvívni az előtte álló dzsungelharcot a férje egyre durvább és szürreálisabb manővereivel és a nem kevésbé szürreális magyar intézményrendszerrel? És önmagával? Ahhoz, hogy kiutat találjon az áldozatlét labirintusából és az ezzel járó ezerféle függésből, nem csupán a gyerekeiért, de saját magáért is felelősséget kell vállalnia. Dobray Sarolta új regénye egyszerre vág gyomron és emel fel, miközben egy pillanatra sem ereszt. A bántalmazó kapcsolatok aprólékosan kidolgozott, pszichológiailag is tűpontos látlelete ez, amelyben tovább kísérhetjük az Üvegfalból megismert Lénát azon az igencsak küzdelmes úton, amely során visszaszerezheti elveszített szabadságát és egyáltalán: önmagát.

Csodálkozz rá a végtelenre, és képzeld el a lehetetlent! Végre egy könyv, ami bebizonyítja, hogy az időutazás igenis lehetséges. Ehhez több se kell, csak hívjuk el randira az ókori görögöket, Kopernikuszt, Galileit és, mondjuk, még Newtont meg Einsteint. A találkákat Kis-Tóth Ágnes segít tető alá hozni, aki első lépésként elmeséli, miként fejtették meg a fizika titánjai a világegyetem rejtélyeit az évezredek során. Ezután kozmikus hatású történeteket olvashatunk arról, hogy az emberi kíváncsiság majdnem olyan végtelen, mint maga az univerzum, a képzeletnek pedig csak a fizika törvényei szabnak határt. A szemünk láttára görbül meg előttünk a világ, megismerjük az ősrobbanás drámáját, a sötét energia titkát, és fenekestül felfordulhat a téridőről alkotott képünk, hogy végül együtt keringhessünk egy szupernagytömegű fekete lyuk körül. A kötet illusztrációkkal, grafikákkal, korabeli rajzokkal és űrteleszópok felvételeivel kalauzol bennünket az univerzumban. Az utazás végére garantáltan másképp tekintünk majd fel az égboltra.

"Szuzuki rósi egyszerű, mégis mély bölcsességével arra tanít, hogyan éljünk tudatosan, együttérzően és szabadon." - Őszentsége, a dalai láma Ebben a kötetben a múlt század egyik legnagyobb hatású spirituális tanítójának, Szuzuki rósinak eddig kiadatlan előadásai segítenek megtapasztalni lényünk valódi természetét. A zen ugyanis nem eszme, amit meg kell érteni, hanem életmód, a "csak ülni" gyakorlása: teljes szívvel jelen lenni, pillanatról pillanatra, úgy, ahogy vagyunk, bármi is történjék. Az Úton önmagadhoz arra hív, hogy kapcsolódjunk mindennel, ami él, és felfedezzük magunkban a bölcsesség, az együttérzés és a gondoskodás kimeríthetetlen forrását.

Váncsa István hat évvel ezelőtt megjelent és rögtön klasszikussá vált Lakoma című monumentális szakácskönyvsorozatának harmadik kötetét bővített kiadásban, nyolcszáznegyven recepttel és huszonkilenc szórakoztató, lebilincselő gasztroesszével veheti kézbe az olvasó. A Francia lakoma egyszerre kimeríthetetlen szakácskönyv és sziporkázóan szellemes, mesterien megmunkált irodalmi szöveg, melyből kiderül, hogyan lett egy Madeleine Polmier nevezetű szobalány Proust ikonikus süteményének névadója, mi köze az athéni demokrácia szárba szökkenésének az osztrigahéjhoz, vagy a boullabaisse nevű híres hallevesnek Vénus Marssal megejtett félrelépéséhez, és mit szólt az egészhez Vulcanus. Profi szakácsoknak, kezdő és haladó konyhaművészeknek, a kultúrtörténet szerelmeseinek egyaránt kötelező olvasmány.

A huszadik század első felének politikatörténetéről már sokan írtak, ám azt a kérdést, hogy mikor és hogyan tudtak volna a nyugati demokráciák más választ kínálni a Hitler által adott kihívásra, csak ritkán vizsgálták részletesen, ahogy az is kevéssé ismert tény, hogy a nácik sikerei mögött 1925-től Sztálin hideg számítása is állt. Ungváry Krisztián új könyvében három főbb téma vizsgálatára vállalkozik: egyrészt bemutatja azokat az alternatív lehetőségeket, amelyek végül a kiegyezéspárti nyugati politikusok miatt 1939 őszéig nem valósultak meg. Másrészt elemzi azokat az okokat, amelyek miatt a nyugati hatalmak végzetesen alulbecsülték saját lehetőségeiket. Végül pedig feltárja, hogy Sztálin miért és hogyan törekedett kezdettől fogva Nyugat-Európa destabilizálására és a háború kirobbantására. Ha az olvasó e múltbéli események és a jelen történései között párhuzamokat fedez fel, azokat ne tekintse véletlennek.

"Isten tizenkét éves koromban szólt először az apámhoz. Nem beszélt sokat. Csak annyit mondott neki, hogy legyen festő, a többit rábízta" - kezdi történetét Nicholas Coughlan. Apja, a fásult dublini köztisztviselő ezután feleségét és fiát hátrahagyva, magányosan vág neki Nyugat-Írország vad tengerparti tájainak, hogy teljesítse a feladatot, amivel Isten megbízta. Mindeközben egy aprócska ír szigeten egy falusi tanító lánya, Isabel, az öccse szenvedése miatt gyötrődik, aki egy rejtélyes betegség következtében egyik pillanatról a másikra mozgás- és beszédképtelenné vált. Amikor Isabel apja megnyer egy költészeti versenyt, amelynek fődíja a Coughlan után fennmaradt egyetlen festmény, Isabel és Nicholas története különös módon fonódik össze - mert a sors nem mindig választja a legrövidebb vagy a legkönnyebb utat a szerelem beteljesüléséhez. A költői hangvételű, mágikus elemekkel átszőtt regény felemelő történet a szerelem és a szeretet kiismerhetetlen útjairól, a pillanat megragadásáról és a gondviselésről - arról, hogy érdemes követni a szívünket, bárhová is vezet. A regényből Polly Steele rendezésében, Pierce Brosnan és Helena Bonham Carter főszereplésével 2025-ben film is készült.

Hippokratész nem tévedett - valóban minden betegség a bélben kezdődik. Ha a mikrobiom egyensúlya felborul, az hatással van az immunrendszerünkre, a hormonháztartásunkra, a mentális állapotunkra, az élettartamunkra, és növeli például a cukorbetegség és rák kialakulásának esélyét. Dr. Steven R. Gundry pedig arra jött rá: minden betegség a bélben is ér véget, ha jól bánunk a mikrobáinkkal. A Bél-jóllét feltárja testünk hihetetlenül bonyolult és intelligens ökoszisztémáját, amely meghatározza egészségi állapotunkat és közérzetünket. Miközben beavat a legfrissebb tudományos eredményekbe, életmódbeli és táplálkozási javaslatokat, valamint recepteket ad, amelyek segítségével helyreállíthatjuk testünk felborult egyensúlyát, és visszavehetjük az életünk felett az irányítást. Dr. Gundry meglepő példákkal is szolgál: kiderül, hogy a nikotin bizonyos körülmények között támogathatja a sejtek energiatermelését, míg az időkorlátozott étkezés nemcsak a súlyszabályozásban, hanem a bélfal regenerálásában is kulcsszerepet játszik. A sajtparadoxonra is fény derül: mi az oka, hogy a telített zsírokban gazdag sajtokat fogyasztó franciák ritkán küzdenek elhízással vagy szívbetegséggel, és sokáig élnek? A méltán népszerű szerző könyvét haszonnal forgathatja mindenki, aki tenni szeretne testi-lelki egészségéért.

Miért pont én? Miért pont velem történik mindez? Hányszor feltesszük ezeket a kérdéseket, amikor váratlan krízis adódik: balesetet szenvedünk, elveszítjük a munkánkat, elválunk, megbetegszünk, gyászoljuk egy szerettünket. És miközben személyes küzdelmeinket vívjuk, közösségként is háborúk, népirtások és szélsőséges eszmék árnyékában élünk. Mi segíthet ilyenkor? Hogyan nézhetünk új szemüvegen át a kudarcokra, nehézségekre, hogy képesek legyünk fejlődni általuk? Al Ghaoui Hesna hosszú éveken át háborús tudósítóként járta a világot, majd saját sebeit vizsgálva kezdte kutatni, hogyan lehet talpon maradni és fejleszteni az alkalmazkodóképességünket ebben az egyre bonyolultabb és erkölcsileg széthulló világban. Legújabb könyvében olyan emberek megküzdéstörténeteit mutatja be, akik nemcsak túlélték a tragédiákat, de később mások segítésének szentelték az életüket. Anthony Graves csaknem két évtizedet töltött ártatlanul a halálsoron, Edith Eva Eger megjárta a koncentrációs tábort, Lukoviczki Réka egy balesetben elveszítette a lábát - hogy csak néhányat említsünk azok közül, akik elmesélik, hogyan néztek szembe életük legdrámaibb pillanataival. A szerző olyan neves szakértőkkel is beszélgetett, mint dr. Máté Gábor, dr. Peter Levine és dr. Jack Saul. Történeteikből térkép rajzolódik ki a fájdalomtól a poszttraumás növekedésig, némelyikük pedig konkrét gyakorlatokkal is segít, hogy mi magunk is megtaláljuk az utat az áldozatiság érzésétől az újjászületésig.