Open Books strana 3 z 33

Ha Pétert kérdeznék, azt mondaná, hogy ez egy szerelmi történet. Ha engem kérdeznének, én is ezt mondanám. Pedig nem az. Örvényszerű házasságának tizedik évében Léna válaszúthoz érkezik: marad Péterrel, aki mellett lassan egészen elveszíti a józan eszét és önmagát, de aki mégiscsak a gyerekei apja, ráadásul nem válogat az eszközök között, hogy mindenáron megtartsa őt - vagy megpróbálja egyedülálló anyaként a saját útját járni? És mekkora ára van a szabadulásnak? Vajon képes rá, hogy megfizesse ezt az árat? Kész megvívni az előtte álló dzsungelharcot a férje egyre durvább és szürreálisabb manővereivel és a nem kevésbé szürreális magyar intézményrendszerrel? És önmagával? Ahhoz, hogy kiutat találjon az áldozatlét labirintusából és az ezzel járó ezerféle függésből, nem csupán a gyerekeiért, de saját magáért is felelősséget kell vállalnia. Dobray Sarolta új regénye egyszerre vág gyomron és emel fel, miközben egy pillanatra sem ereszt. A bántalmazó kapcsolatok aprólékosan kidolgozott, pszichológiailag is tűpontos látlelete ez, amelyben tovább kísérhetjük az Üvegfalból megismert Lénát azon az igencsak küzdelmes úton, amely során visszaszerezheti elveszített szabadságát és egyáltalán: önmagát.

Csodálkozz rá a végtelenre, és képzeld el a lehetetlent! Végre egy könyv, ami bebizonyítja, hogy az időutazás igenis lehetséges. Ehhez több se kell, csak hívjuk el randira az ókori görögöket, Kopernikuszt, Galileit és, mondjuk, még Newtont meg Einsteint. A találkákat Kis-Tóth Ágnes segít tető alá hozni, aki első lépésként elmeséli, miként fejtették meg a fizika titánjai a világegyetem rejtélyeit az évezredek során. Ezután kozmikus hatású történeteket olvashatunk arról, hogy az emberi kíváncsiság majdnem olyan végtelen, mint maga az univerzum, a képzeletnek pedig csak a fizika törvényei szabnak határt. A szemünk láttára görbül meg előttünk a világ, megismerjük az ősrobbanás drámáját, a sötét energia titkát, és fenekestül felfordulhat a téridőről alkotott képünk, hogy végül együtt keringhessünk egy szupernagytömegű fekete lyuk körül. A kötet illusztrációkkal, grafikákkal, korabeli rajzokkal és űrteleszópok felvételeivel kalauzol bennünket az univerzumban. Az utazás végére garantáltan másképp tekintünk majd fel az égboltra.

"Szuzuki rósi egyszerű, mégis mély bölcsességével arra tanít, hogyan éljünk tudatosan, együttérzően és szabadon." - Őszentsége, a dalai láma Ebben a kötetben a múlt század egyik legnagyobb hatású spirituális tanítójának, Szuzuki rósinak eddig kiadatlan előadásai segítenek megtapasztalni lényünk valódi természetét. A zen ugyanis nem eszme, amit meg kell érteni, hanem életmód, a "csak ülni" gyakorlása: teljes szívvel jelen lenni, pillanatról pillanatra, úgy, ahogy vagyunk, bármi is történjék. Az Úton önmagadhoz arra hív, hogy kapcsolódjunk mindennel, ami él, és felfedezzük magunkban a bölcsesség, az együttérzés és a gondoskodás kimeríthetetlen forrását.

Váncsa István hat évvel ezelőtt megjelent és rögtön klasszikussá vált Lakoma című monumentális szakácskönyvsorozatának harmadik kötetét bővített kiadásban, nyolcszáznegyven recepttel és huszonkilenc szórakoztató, lebilincselő gasztroesszével veheti kézbe az olvasó. A Francia lakoma egyszerre kimeríthetetlen szakácskönyv és sziporkázóan szellemes, mesterien megmunkált irodalmi szöveg, melyből kiderül, hogyan lett egy Madeleine Polmier nevezetű szobalány Proust ikonikus süteményének névadója, mi köze az athéni demokrácia szárba szökkenésének az osztrigahéjhoz, vagy a boullabaisse nevű híres hallevesnek Vénus Marssal megejtett félrelépéséhez, és mit szólt az egészhez Vulcanus. Profi szakácsoknak, kezdő és haladó konyhaművészeknek, a kultúrtörténet szerelmeseinek egyaránt kötelező olvasmány.

„A szoba talán még sötét, ajtaja csukva, hogy ne zavarjon a nappali fény. A gyermek tétovázva közeledik, a szívét elnyomja a sötétségtől való félelem, de felülkerekedik minden aggodalmán, és gyengéden megérinti a szüleit. Az apa és az anya morgolódik: „Hányszor mondtuk, hogy ne gyere minket felébreszteni kora reggel?” „Nem ébresztettelek fel benneteket – válaszolja –, egy puszit akartam adni!” Mintha azt mondaná: „Nem akartalak felébreszteni benneteket, hanem a lelketeket akartam hívni.” Igen, a gyermek szeretete óriási jelentőséggel bír számunkra. A szülők egész életükben alszanak, hajlamosak minden fölött elaludni, és szükségük van egy új lényre, aki újra felébreszti és feléleszti őket azzal a friss és élő energiával, ami már kiveszett belőlük. Egy lény, aki másképpen viselkedik, mint ők, és minden reggel azt mondja nekik: „Ébredjetek egy másik életre, tanuljatok meg jobban élni.”” „Úgy hiszem, amikor az emberiségnek sikerül teljes mértékben megértenie a gyermeket, a gondoskodás sokkal tökéletesebb módjait találja majd meg.” Mindazt, amit a gyerekekkel kapcsolatban ma természetesnek tartunk – hogy nem alsóbbrendű lények, és jogok illetik meg őket; hogy az életkoruknak megfelelő környezetben érzik jól magukat, és a szabad játék által fejlődnek –, nem kis részben Maria Montessorinak köszönhetjük, aki alapjaiban változtatta meg a gyerekkor és a gyereknevelés felfogását. Amikor 1907-ben felügyeletére bíztak félszáz hátrányos helyzetű kisgyereket, maga sem sejtette, hogy értő gondoskodása pedagógiai módszerré növi ki magát, amelynek híre még a tengerentúlra is eljut, és több mint egy évszázaddal később is töretlen népszerűségnek örvend. A gyermekkor titka című könyvében a páratlan tudású orvos-pszichológus-pedagógus elmeséli első intézményeinek születését, beavat pedagógiájának elméleti hátterébe és gyakorlati működésébe, valamint számos példával illusztrálja, hogyan zajlik a szemünk előtt az a csoda, amit sokszor észre sem veszünk: a gyermek önálló, gondolkodó, cselekvő emberré alakulása. A kötetet haszonnal forgathatják szakemberek, szülők, leendő szülők és bárki, aki szívesen rácsodálkozik: milyen lenyűgözően korszerű napjainkban is Montessori világa.

„A pszichológia hagyományosan a lélekre gyakorolt hatásain keresztül közelíti meg a traumát. Ez a legjobb esetben is csak a történet fele, és messze nem elégséges. Kizárólag akkor leszünk képesek tökéletesen megérteni és feldolgozni a traumát, ha a testet és a lelket együtt, egy egységként kezeljük.” „Ádáz harcosok, gyengéd gondozók és e kettő között lévő minden egyéb is vagyunk.” Miért nem traumatizálódnak az állatok annak ellenére, hogy számos, a biztonságukat, életüket, kicsinyeiket fenyegető veszéllyel kell szembenézniük? Azért, mert ösztönösen felszabadítják és használják természetes túlélési energiáikat. Bár ez a képesség bennünk is ott rejlik, mi, racionális emberek sokszor mégsem tudjuk levezetni a veszélyhelyzet elmúltával ezeket az energiákat, amik megrekednek a testünkben, és hosszú távon megbetegíthetnek, megmérgezhetik az életünket, a döntéseinket, a kapcsolatainkat. A Somatic Expreriencing testfókuszú terápia megteremtője immáron klasszikussá vált művében az idegtudomány, a fiziológia és a pszichológia eredményeinek ötvözésével forradalmasította azt, ahogyan a traumára tekintünk, és a traumafeldolgozás máig érvényes alapjait fektette le. Levine szerint a trauma nem „hiba a rendszerben”, nem örökre szóló ítélet, hanem az élet természetes velejárója, és fizikai és mentális tüneteink számottevően enyhíthetők, ha figyelünk a testünk jelzéseire, és felébresztjük velünk született, ösztönös képességünket a gyógyulásra.

”Képtelen voltam a szüleimnek a támadásról beszélni, hiszen azzal megerősítettem volna az engem ért erőszakot. Így hát az mélyen beleette magát a lelkembe. Átható szégyen kínzott, és úgy éreztem, „rossz vagyok”. Hogy eltávolítsam magamtól ezeket a borzalmas érzéseket, az iskolába és a haza vezető másfél kilométeres úton szorgosan lépegettem át a repedéseket a járdán, mintha ezzel a klasszikus rítussal el tudtam volna hárítani a fenyegetést. És közben folyamatosan imádkoztam, remélve, hogy az Isten megvéd majd egy újabb támadástól. A kezemet a fejemre tettem, ahogy az az ortodox zsidóknál előírás – annak ellenére viselkedtem így, hogy sem apám, sem anyám nem volt vallását gyakorló zsidó. Sőt, amikor apám meglátta, utánozta a mozdulatomat, és kinevetett, én pedig összetörtem ettől a megaláztatástól. Így visszagondolva gyanítom, hogy apám ezzel próbált elrettenteni, és azt hiszem, hogy – legalábbis ő így gondolhatta – igyekezett „megóvni” attól, hogy ezt nyilvánosan is megtegyem, és aztán megvessenek érte. Sajnos nem működött a dolog, minden csak rosszabb lett. Úgy éreztem, apám kigúnyol és megaláz, és teljesen egyedül maradtam a bénító félelem és a szorongás markában.” A tigris felébresztésének szerzőjétől „A lélek útjának rendkívüli története a perzselő fájdalomtól az örömig, az önutálattól az önszeretetig” – dr. Máté Gábor Peter A. Levine úttörő módszere, a Somatic Experiencing alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan a traumára és az abból való gyógyulásra tekintünk. Milyen személyes tapasztalatok inspirálták ezt az áttörést és az ötvenévnyi kutatói és gyógyítói munkát? A világhírű pszichológus bensőséges emlékiratában megrázó őszinteséggel osztja meg saját gyógyulásának történetét, és az utat, mely a Somatic Experiencing módszer megalkotásához vezetett: a vadállatok megfigyeléséből, a klinikai tapasztalatból és a neurobiológiai kutatásokból nyert eredmények forradalmi ötvözését. Levine életútja inspiráló például szolgálhat mindannyiunk számára, hogy a trauma a testi-lelki egészség elérésének szolgálatába állítható. Mert a traumatikus élményeknek története van, amiket el kell mesélni, hogy tegyünk egy lépést a remény, a méltóság és a teljesség felé.

„…nem törődöm a szabályokkal. Arra jutottam, hogy jobb, ha egyszerűen azt csinálom, amihez kedvem van.” John Lennon egyszer azt mondta Yoko Onóról, hogy ő „a világ leghíresebb ismeretlen művésze”. Sokáig valóban csak a Lennonhoz és a Beatleshez fűződő kapcsolata miatt került reflektorfénybe, holott önálló pályája is rendkívüli: formabontó képzőművészeti és zenei munkái, valamint a békéért, az egyenlőségért és a női jogokért folytatott elkötelezett küzdelme a huszadik század ikonikus és megkerülhetetlen figurájává teszik. David Sheff öt évtizeden át dolgozott Yoko Onóról szóló életrajzán. Barátként kísérte őt Lennon halála után a gyász és az újrakezdés éveiben, mikor a magyar származású Havadtőy Sámuel képzőművész személyében lelt újra társra, akivel két évtizeden át élt együtt. Sheff közelről látta erejét és bátorságát, amellyel az őt ért vádak és fenyegetések ellenére képes volt újra és újra megalkotni önmagát, töretlenül képviselve azt, amiben hitt. A könyv lapjain lebilincselően bontakozik ki kilenc évtized, egy feminista avantgárd művész és aktivista rendkívüli életének története. Sheff nem kerüli meg a sokakat foglalkoztató kérdést – milyen szerepet játszott Yoko Ono a Beatles feloszlásában –, de emellett méltó emléket állít a nőnek, aki bátran átlépte a határokat, és új utakat nyitott a művészetben. Azért költöztek új városba, hogy maguk mögött hagyják a fenyegetéseket, de azok az ország másik felébe is követték őket. Valaki mesélt Yokónak egy helyi médiumról, és ő meghívta az illetőt magukhoz a szállodába. A nő szeánszot tartott, amelynek során Yoko szerint John megpróbálta figyelmeztetni őt, és kérte, hogy maga és a fia mellett is folyamatosan maradjon testőr. Yoko megerősítette a védelmüket. Két vagy három nappal később rendőrök lepték el a Fairmontot, és közölték velük, hogy letartóztattak egy férfit, aki a lakása ablakából gyakorolta a céllövést. Azt állította, hogy Yoko ellen készül merényletet elkövetni. A letartóztatás során jó néhány fegyver, hétszáz töltény, valamint Yokóról és Johnról szóló könyvek kerültek elő.

„– Öregen is kellek? – Hogy? – dörmögte a franciaágy. – Arra feleljen, kellek-e, ha megvénülök? – ismételte, majd egy szénfekete ceruzával kontúrt rajzolt a szemei köré. – Harminc se vagy, mit macerálsz? – krákogta kedvetlenül a dunyha, majd egy szőrös vádli nyúlt ki alóla. Mimi a tükörben leste az edzett férfilábat. Nem csoda, hogy a régi hellének odáig voltak e látványért. Nem sokat konyított a szobrászművészethez, de feltűnt neki, hogy a kőből való ókori férfiak egytől egyig kimunkált vádlival büszkélkedhettek, miként az a Dávid. – Huszonhárom vagyok, Miklós. Két éve mondom, lesz szíves megjegyezni.” Egy (majdnem) legendás ékszerrablás krónikája Tulipán Miklós könnyűvérű kalandor, aki a lelkét is eladná egy jó tréfáért. Látszólag nem akar mást az élettől, mint finom borokat, szép nőket és mindenre kapható cimborákat. A múlt egy sötét fejezete azonban nem hagyja nyugodni: imádott bátyja sok évvel azelőtti haláláért Babó Emilt, a gátlástalan ügyvédet okolja, aki azóta a fényűző Grand Hotel Hungária direktora lett. Mikor a szállodában estélyt rendeznek, ahol Mária Valéria osztrák főhercegnő káprázatos ékszereket készül bemutatni, Miklós úgy érzi, végre eljött a bosszú órája, és elkezd tettestársakat gyűjteni maga köré… Huszti Gergely új regényében megelevenedik a századforduló karneváli forgataga: ledér színésznőcskék és büszke főúri dámák, ambiciózus londinerek és mindenre elszánt politikusok, kétbalkezes detektívek és még kétbalkezesebb tolvajok adják egymásnak a szálloda polírozott kilincseit, miközben kibontakozik egy rejtői humorú történet, amely elgondolkoztatja az olvasót: vajon mi változott azóta a botcsinálta szélhámosok és a jég hátán is megélő ügyeskedők országában?

Szerették. Bíztak benne. Aztán Marcsi elárulta őket. Mi visz rá egy középkorú nőt, hogy piramisjátékba kezdjen, és kifossza egy kisváros lakóit? Hogyan lesz egy átlagos családanyából Magyarország egyik legnagyobb szélhámosa, aki összesen több mint tízmilliárd forinttal károsítja meg a karcagi embereket? Miként épít birodalmat egykori banki dolgozóként, ismerősei jóhiszeműségét kihasználva? A Bróker Marcsi a pénz, a manipuláció és az összeomlás regénye. A valós eseményeken alapuló történet a 2000-es évek kisvárosi Magyarországának korrajza és egy család széthullásának krónikája. Egy karcagi no felemelkedése és bukása a siker éveitől a menekülésen és a száműzetésen át a börtönig. A sorozat az RTL+ műsorán.

Ruszwurm. Egy legenda kezdete A Kiegyezés részeként Magyarország arra készül, hogy magyar királlyá koronázzák Ferenc József császárt, s ezzel kezdetét vegye az Osztrák-Magyar Monarchia korszaka. Müller Antal cukrász kapja a "megtisztelő" felkérést, hogy az ünnepségre süteményt süssön a felséges pár számára. Bár Róza lánya rajong Sisi császárnéért, és Ruszwurm Vilmos, a segédje is örül az egyedülálló lehetőségnek, ő maga egykori szabadságharcosként erősen vonakodik elfogadni a megbízatást. Amikor váratlanul felbukkan egy volt forradalmártársa, mégis igent mond - és olyan összeesküvést terveznek el, amely nem csupán kockára teheti a cukrászda hírnevét, de az egész ország jövőjét megváltoztathatja... Egy fordulatos és megindító történet a Monarchia korából, amelyben megelevenednek a nemrég bezárt, legendás Ruszwurm cukrászda mindennapjai.

„Milyen pozitív dolgokat visz tovább a történtekből, Flóra? – kérdezi a pszichológusom, az az áldott jó ember, pár héttel a műtét után. – Sokkal erősebb a testem felé érzett tiszteletem és szeretetem. Biztosabb vagyok benne, mint valaha, hogy soha többé nem teszem ki magam ilyesminek, soha többé nem fekszem műtőasztalra, hacsak nem az életem múlik rajta! – feleltem sziklaszilárdsággal. Kár volt. Mert valaki odafent meghallotta, és csak annyit mondott: Challenge accepted!, majd benyomta azt a kibaszott piros gombot.” Sokan hiszik, hogy aki másokat kísér, az már túl van mindenen. Elvégre egy segítő élete nem lehet rosszabb, mint az ügyfélé. Vagy mégis? Flóra, az elismert coach, az élet minden területén megfelelni próbáló, szorgalmas fiatal nő egy napon – minden igyekezete ellenére – a műtőasztalon találja magát. Egy ártatlannak ígérkező bőrgyógyászati rutinbeavatkozásból orvosi gondatlanságból elkövetett kaszabolás válik – lavinát indítva el a nő életében. Súlyosbodó endometriózisa következményeként Flóra kénytelen átértékelni mindent, amiben korábban hitt, és a magyar egészségügy mellett szembe kell néznie saját és női felmenői traumáival, a szüleihez és a hivatásához való viszonyával, valamint az anyasággal kapcsolatos érzéseivel is. Mintha egy fióknak szánt, titkos naplót olvasnánk: Farkas Flóra húsba vágó őszinteséggel osztja meg saját történetét, miközben bepillanthatunk segítői szakmájának kulisszái mögé is. A regényből egyszerre árad megértő bölcsesség és fanyar humor: egy olyan derű, amit csak azok birtokolnak, akik már hosszú és nehéz utat tettek meg sikeresen – de nem ámítják magukat azzal, hogy célba értek volna.

Léteznek olyan szavak, kifejezések, mondatok, amelyek tanulásra ösztönöznek, bátorítóak, és erőt adnak. Ha ezeket szülőként és pedagógusként jól használjuk, segíthetjük a gyerekeket abban, hogy nyitottan forduljanak a világ felé, és örömmel fogadjanak be új ismereteket. Adele Faber és Elaine Mazlish, a szülő-gyerek kommunikáció nemzetközileg elismert szakértői bemutatják, hogyan ébreszthetjük fel a gyerekben a tanulás természetes vágyát, és miként vezethetjük őt úgy, hogy kíváncsian, együttműködően és felelősségteljesen vegyen részt a tanulási folyamatban. Ez az átfogó, ugyanakkor rendkívül szórakoztató és praktikus útmutató konkrét példákon és valós tantermi és otthoni helyzeteken keresztül szemlélteti, milyen hozzáállással és kommunikációs technikákkal hozhatjuk ki a legtöbbet a gyerekből, és segíthetünk neki önálló, motivált és fogékony személyiséggé válni, aki számára a tanulás nem teher, hanem felszabadító élmény és izgalmas kaland. A kötetet Kimberly Ann Coe illusztrációi teszik még szemléletesebbé.

A fiatal Gordon Zsigmond nemrég tért haza Philadelphiából, ahová magánéleti válságok és a történelem viharai elől menekült. Tíz év távollét azonban hosszú idő, és itthon nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem Az Est lótifuti zsurnalisztájaként tekintenek Gordonra, amíg egy gatyarohasztóan forró napon, a Tabánban holtan nem találnak egy Szatmári nevű színészt és tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek. A svindler Strosnider nagy balhéra készül Pesten, a kérdés csak az, hogy miképpen néz ki a milliókat érő átverés szereposztása, és hogyan tudna Gordon beépülni a svindlerek csapatába. Hajmeresztő kalandjaiban segítségére van Czövek, a szolgálatkész bértaxis, Piri, az izgalmasan vörös színésznőcske, Turcsányi bűnügyi szerkesztőségvezető és persze minden titkok ismerője, Tata, no meg az ő ínyenc lekvárjai. Feltűnnek még a kor elengedhetetlen szereplői: dizőzök és pincérek, kóristák és kintornások, hamiskártyások és kibicek, főurak és utcalányok, korrupt rendőrök és besúgók, illetve mindezek hátterében a girbegurba utcákkal tarkított, mocskosan is csodaszép, szélhámos Budapest. A Budapest Noir előzménytörténetéből amelyből fény derül Gordon Zsigmond ifjúkorára, a tőzsdekrachok éveire és kedvenc zsurnalisztánk első pesti ügyére.

Több mint húsz évvel ezelőtt jelent meg dr. Máté Gábor alapműve az ADHD-ról, amelyet most új előszóval olvashatunk. Népbetegség a figyelemzavar és a hiperaktivitás? Vagy csak a gyerekek szenvednek tőle? Honnan ered és hogyan gyógyítható? A világhírű magyar lélekgyógyász nemcsak magát tartja figyelemzavarosnak, de három gyermekét is hiperaktív figyelemzavarral diagnosztizálták. Nem csoda hát, ha a téma mélyére akart hatolni, meg akarta ismerni a betegség eredetét, hogy közelebb kerüljön a gyógyításához is. A Szétszórt elmék gyökeresen új szemlélettel közelíti meg ezt a sokakat érintő témát, valamint új módszereket is kínál, hogy segítsen azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akiknek nap mint nap meg kell küzdeniük a figyelemzavar és a hiperaktivitás okozta gondokkal. A Szétszórt elmékben dr. Máté Gábor bebizonyítja, hogy a figyelemzavar nem örökletes betegség, hanem visszafordítható károsodás. Rávilágít, hogy a figyelemzavaros agyban az érzelmek és a figyelem kontrolljáért felelős területek nem fejlődnek ki kisgyerekkorban - és arra is, hogy miért. Megtudhatjuk, hogy élettapasztalatunk pszichológiai "terméke" - már az anyaméhen belül is! -, hogy a figyelmünk elterelhető, hogy gyakran "kikapcsolunk". A kötet segít a szülőknek megérteni, miért vannak indulatkitörései a figyelemzavaros gyerekeknek, az ezzel a problémával küzdő felnőtteket pedig rávezeti, hogyan értelmezhetik érzelmeiket és saját viselkedésüket. A Szétszórt elmék reménnyel töltheti el az olvasót, hogy a figyelemzavaros felnőtteknek is jók az esélyeik a gyógyulásra. Olyan programot ajánl, amelynek a segítségével gyerekekben és felnőttekben egyaránt előidézhető ez a pozitív változás.

Az esendő emberek mind azt képzelik, hogy náluk van az igazság. Pedig mi tudjuk: nekünk van igazunk... Meghasonlott a világ. Az egymásra acsarkodó értékrendek és vélemények nyomán ölre mennek családtagok, elsorvadnak barátságok, elfordulnak egymástól generációk, belerokkannak társadalmak. Vajon mi mérgezi a kapcsolatainkat? A kultúrák különbségei, zsigeri reakcióink, a válságba jutott ideológiák, agyunk torzításai, netán az önzés, a hatalomvágy vagy a digitális kor technológiája? Kepes András nem kínál kész megoldásokat, inkább kérdez, vizsgálódik, töpreng. Önvizsgálatra ösztönöz minket, és arra, hogy fogalmazzuk meg saját válaszainkat, amelyek mentén megérthetjük egymást.