Open Books strana 7 z 19

Csányi Vilmos ismét tudományos alapossággal, mégis végtelenül szórakoztatóan, humorral, személyes történetekkel fűszerezve járja körül az ember viselkedését, motivációit, kevéssé ismert tulajdonságait. Viselkedésmódjainkat (hogy milyen válaszaink vannak például a világjárványra, miként viseljük a bezártságot, próbáljuk elviselni a személyes találkozások hiányát) alapvetően meghatározza, hogyan éltek valaha őseink. Korábban egy domináns személy vezette, néhány száz főből álló csoportban éltünk, amelynek tagjaival folyamatosan együttműködtünk. A legfontosabb célkitűzésünk egykor az volt, hogy magát a csoportot életben tartsuk. Nem úgy a másik csoport tagjait, akikkel konfliktusban álltunk. Ma már nem léteznek ezek a csoportok, megatársadalmakban élünk, egyszemélyes csoportként – és ez erős hatással van a mindennapjainkra. Korábbi, vándorló, gyűjtögető-vadászó életmódunk idején azt tanultuk, hogy döntéseinket gyorsan, csak a közvetlen következményeket figyelembe véve hozzuk meg. Inkább választottuk azt a megoldást, amely közeli jóval kecsegtetett és ködös, távoli rosszal, mint a közeli, pici rosszat és távoli, megfoghatatlan, de hatalmas jót. Ezért nehéz rávenni ma az embereket arra, hogy gondoljanak a klímaváltozásra, ne irtsák ki az esőerdőket, korlátozzák a szén-dioxid-kibocsátásukat, és egyáltalán: foglalkozzanak a távoli jövővel.   Csányi Vilmos etológus, akadémikus, író. Eredetileg vegyészként kezdett dolgozni, majd ő maga szervezte meg az ELTE-n az etológia tanszéket, amelynek vezetője is lett. Kutatásai középpontjában a kutya és az ember viselkedése, a biológiai és a kulturális evolúció kérdései állnak. Számos kötete jelent meg négylábú társainkról, illetve az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásáról. Emellett szépíróként is sikeres.

Jeromos sok olvasónak régi ismerőse, megfigyelések tárgya, tudományos eredmények előmozdítója, de ami a legfontosabb: a szerző barátja. Ez a kis könyv e barátság történetét és epizódjait eleveníti fel, és közben az emberi lét legfontosabb kérdéseit próbálja megválaszolni. Mitől lesz valamiből valaki? Mikortól lesz a jelek együttese nyelv? A kötet még a kutyátlanok kedvét is meghozza a kutyatartáshoz, a kutyásoknak pedig segít, hogy igazi barátságba kerülhessenek velük, hogy ők is átélhessék, mennyi mindent elmondanak a kutyák, ha megadjuk nekik a lehetőséget. Csányi Vilmos etológus, akadémikus, író. Eredetileg vegyészként kezdett dolgozni, majd ő maga szervezte meg az ELTE-n az etológia tanszéket, amelynek vezetője is lett. Kutatásai középpontjában a kutya és az ember viselkedése, a biológiai és a kulturális evolúció kérdései állnak. Számos kötete jelent meg négylábú társainkról, illetve az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásáról. Emellett szépíróként is sikeres.

Csányi Vilmos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül pillantanának be a kutyaetológia világába. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angol, német, olasz, szlovák és orosz nyelven is megjelent a kötet. Az új kiadás tartalmaz néhány új, érdekes tényt is, amelyet az ELTE etológia tanszékének kutatói fedeztek fel az utóbbi években. Módszereiket átvették külföldi laboratóriumok, és ma már a tudományos közösség is elhiszi, hogy egyben s másban a kutya az emberre hasonlít. Tehát nem csupán hangzatos cím, hanem kutatási eredmények támasztják alá azt, hogy a kutyák szőrös gyerekek.   Csányi Vilmos etológus, akadémikus, író. Eredetileg vegyészként kezdett dolgozni, majd ő maga szervezte meg az ELTE-n az etológia tanszéket, amelynek vezetője is lett. Kutatásai középpontjában kezdetben a halak, a későbbiekben a kutya és az ember viselkedése, a biológiai és a kulturális evolúció kérdései állnak. Számos kötete jelent meg négylábú társainkról, illetve az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásáról. Emellett szépíróként is sikeres.

Egy levélköteg 60 éven át várta, hogy a szekrény mélyéről előkerülve megmutassa, mit jelent az újrakezdés, a kitartás, az élni akarás és a határtalan szerelem. "Szüleim, Miklós és Lili hat hónapon át, 1945 szeptemberétől 1946 februárjáig leveleztek, mielőtt Stickholmban összeházasodtak volna. A levelek létezéséről ötven évig nem tudtam. Azután Apám halála után Anyám, szinte mellékesen, két formás levélköteget nyújtott át, búzakék és skarlátszínű selyemszalaggal összekötve. A történettel hosszú ideig képtelen voltam foglalkozni - aztán tíz évvel később megírtam a regény első változatát, s ezzel párhuzamosan elkészült a film forgatókönyve is. Abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy írhattam is, rendezhettem is szüleim szerelmének történetét." Gárdos Péter Svédország, 1945. A huszonöt éves Miklóst Bergen-Belsen koncentrációs táborából a svédországi Gotland szigetére szállítják. Aztán a rehabilitációs kórházban ismét halálra ítélik: svéd orvosa hat hónapot ad neki. De Miklós hadat üzen a sorsnak, és levelet ír száztizenhét szintén Svédországban ápolt magyar lánynak azzal a céllal, hogy egyiküket feleségül veszi. Hamarosan rátalál az igazira: mint aki megtáltosodott, úgy ragadja magával a tizenkilenc éves Lilit bűbájos soraival, lehengerlő stílusával. A Hajnali láz az élet szerelmes regénye, amelyet magyarországi megjelenése után a világ legfontosabb könyvkiadói is felfedeztek. A Publishers Weekly és a Booktrade a 2015-ös Londoni Könyvvásár legfontosabb könyvének tartotta, a világ vezető kiadói versengtek érte. Az elmúlt években szinte valamennyi európai országban megjelent, de már Tajvanon, Brazíliában, Kínában, Izraelben és Dél-Koreában is saját nyelven olvashatják a kötetet, mely irodalmi díjakat nyert el Londonban, Párizsban és Szentpéterváron. A könyv alapján készült film a szerző rendezésében 2015 végén került a mozikba.

A ?nagy gazdasági világválság idején szegény magyar bevándorlók gyerekeként nőtt fel Amerikában, mégis ösztöndíjat nyert a Harvard jogi karára. A második világháború végén katonaként szemtanúja volt a buchenwaldi, a mauthauseni és flossenbürgi koncentrációs táborok felszabadításának, ami mély nyomot hagyott benne. 1945-től háborús bűnösök után nyomozott, és a nürnbergi „Einsatzgruppe”-perben – élete első perében – a vádat képviselte huszonkét magas rangú náci katonatiszt ellen. Mindnyájukat elítélték… „Született túlélő és igaz ember. Humora, kitartása és elkötelezettsége egész egyszerűen csodálatra méltó. Ezt a könyvet el kell olvasni!” EDITH EVA EGER A döntés és Az ajándék szerzője BENJAMIN FERENCZ 2020-ban múlt százéves. Ő a nürnbergi perek utolsó élő ügyésze, aki ebben a különleges, bölcs és szellemes könyvben nemcsak kivételes sorsáról mesél, hanem azokról az egyszerű, de az életet új megvilágításba helyező alapigazságokról is ír, amelyeket saját tapasztalataiból szűrt le. Felidézi hosszú élete elképesztő fordulatait, és minden fejezethez hozzáfűzi az általa megfogalmazott tanulságokat – ambíciókról, elvekről, elszántságról, boldogságról és szeretetről.

A Vatikánban hidegháború folyik. A Kúria nagy hatalmú urai fenyegetve érzik magukat, és azzal vádolják az új pápát, hogy bátor reformjaival csak árt a katolikus egyháznak. Ferenc pápa ellenségei ezért titokban szövetséget kötnek ellene, és a pártütés szálai egészen az egyház csúcsadminisztrációjáig érnek. Egyetlen céljuk van: lemondásra kényszeríteni a világegyház vezetőjét. Németország legismertebb Vatikán-szakértője, számos bestseller szerzője, Andreas Englisch felgöngyölíti az összeesküvés szálait, és bemutatja a pápa ellenségeit, illetve azt is, milyen eszközökkel igyekeznek legyőzni a szentatyát. Ferenc pápa azonban elszántan küzd az igazáért, és folytatja harcát az egyházi hatalmasságokkal szemben.Naponta ezrek látogatják a Szent Péter-székesegyházat vagy a Vatikáni Múzeumot, de csak keveseknek adatik meg, hogy a svájci gárdisták mellett bejussanak a színfalak mögé, ahol egy világhatalom, a katolikus egyház szíve dobog. A több mint harminc éve Rómában élő író, újságíró együtt dolgozik a pápai állam lakóival, és nem csak interjúk során vagy audienciákon találkozik velük. Három pápa - II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc - tevékenységét is "testközelből" kísérhette, illetve kísérheti figyelemmel. Andreas Englisch érdekfeszítő műve segítségével bepillanthatunk a Vatikán titkos életébe. 

Gomolygó ?lávatenger vagy súlyos jégtáblák boríthatták egykor azt a földet, amelyet taposunk, de az is elképzelhető, hogy meteorbecsapódás rázta meg, mérges gázok lepték el, az óceán vize nehezedett rá, vagy éppen egy hegylánc tetején csúcsot formázott. Megeshet, hogy félelmetes lények taposták. Akár mindez sorra megtörténhetett, mielőtt lábunk nyomot hagyott volna rajta. Az otthonunkat jelentő bolygó és a felszínét benépesítő élőlények története minden képzeletünket felülmúlja. A Föld fordulatokban gazdag múltja a legszövevényesebb krimiknél is izgalmasabb. Azonban bolygónk rejtelmes krónikájának mozaikdarabkáit a tudósok csak nemrégen kezdték el összeillesztgetni. Andrew H. Knoll, a neves geológus sok évtizedes terepmunkájára és a legújabb tudományos eredmények percre kész ismeretére támaszkodva vázolja anyabolygónk több mint négymilliárd éves történetét, és a Föld szigorúan pontos, mégis élvezhető életrajzát tárja elénk. A Harvard Egyetem földtudományok és planetológiaprofesszora humorral és meghökkentő egyszerűséggel mutatja be planétánk történetét, miközben tágabb kontextusban ismerteti a huszonegyedik századi klímaváltozás jelentőségét, és rávilágít arra is, hogy honnan jöttünk és merre tartunk. Könyvével azokra a mélyreható változásokra hívja fel a figyelmet, amelyeket az emberi tevékenység okoz az élővilágban. Minden ember érdeke és célja kell hogy legyen négymilliárd éves otthonunk, a Föld megóvása.  

Ha a siker és az eredmények mellett fontos számunkra az életminőség is, most Malchiner M. Péter segítségével rálelhetünk az odavezető útra. Fontos tudni, hogy a sikernek nincs "titka", egyértelműen a tudáson alapul. Ahhoz, hogy eredményesek lehessünk, nagy teljesítményre lesz szükség. A teljesítmény pedig a tehetség, a motiváció és a viselkedés metszete. Ezen célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy kapcsolatban legyünk önmagunkkal, a saját életünkkel, vagyis az élet hat bástyájával. Malchiner M. Péter kiugróan sikeres karriert futott be Magyarországon és külföldön egyaránt, először mint filmszínész, később mint vezérigazgató, majd jelenlegi hivatásában transzformatív üzleti és személyi tanácsadóként és előadóként. Korábbi kötete, a You are more! nemzetközi bestseller lett. Spanyolországban él és dolgozik.

Frankl auschwitzi beszámolója olvasók millióit rendítette meg. De vajon milyen volt az élete előtte és utána? Ki az ember a könyvek mögött? Önéletírásában a világhírű pszichológus azokról a tapasztalatokról is mesél, amelyek a rezilienciakutatás előfutárává és az értékközpontú pszichoterápia megalapozójává tették: a zsidó szülői házról, Sigmund Freudhoz és Alfred Adlerhez fűződő fiatalkori kapcsolatairól, az öngyilkosság által fenyegetett fiatalok körében végzett munkájáról, a nácik eutanáziaprogramjával szemben kifejtett ellenállásáról, politikai üldöztetéséről, deportálásáról, majd hazatéréséről Bécsbe, ahol majd egész életét leélte. Frankl visszaemlékezéseit az elszenvedett veszteségek és szenvedések ellenére mélységes emberszeretet hatja át. Visszaemlékezését a családi archívumból származó képek egészítik ki. „Segített megbirkóznom a fájdalmaimmal” Edith Eva Eger

Csányi ?Vilmos korunk egyik legbölcsebb tudományos gondolkodója. Munkásságát a folyamatos útkeresés, az élővilág mélyebb mozgatórugóinak, összefüggéseinek kutatása jellemzi. De mi is az, ami ennyire kíváncsivá tette? Hogyan vált a kémiai kísérletekkel foglalatoskodó kisgyerek világhírű tudóssá? A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Megtudhatjuk, hogyan és miért kezdett el halakkal, majd később kutyákkal foglalkozni, szerinte mire adhat választ az evolúció és mire nem, miben hasonlítunk a majmokra, megállja-e a helyét a vízimajom-elmélet. Miért más egy közösség, mint az egyes emberek összessége, hogyan keletkezhetett a nyelv a gondolatot követően, min alapul a technológia mítosza és milyen következményei vannak annak, hogy globális társadalomban élünk. Fejezetről fejezetre egyre jobban megismerhetjük Csányi Vilmos gondolkodását, illetve azt, hogyan változott ez a gondolkodás, és közben minket, olvasókat is arra inspirál, hogy a szerzővel együtt elmélkedjünk a világról.

Hogyan ?lőtte le Kázmért, a medvét, Horthy Miklós? Miképp vitte be Brezsnyev elvtársat a susnyásba egy sebzett vadkan? Kikkel vadászott Horthy Miklós, Rákosi Mátyás és Kádár János? Kik cserkeltek József főherceg egykori vadászterületén a szocializmusban, és ki birtokolja a rezervátumot ma? Az elmúlt száz évben melyik magyar politikus lőtte a legnagyobb bakot? Kádár János vagy Semjén Zsolt rendezett-e jobb vadászati kiállítást? Az elmúlt száz év során Magyarország megannyi politikai, történelmi változáson esett át. Rendszerek, korszakok, ideológiák és vezetők jöttek-mentek, cserélődtek. Mégis létezik valami, ami összeköti egymással a Horthy-korszakot, a szocializmust és a rendszerváltás utáni időszakot: a hatalmi elit öröknek tetsző vadászszenvedélye. Hazánkban a vadászat nem csupán úri passzió, hanem több annál. Magyarországon számos erdő és tisztás vált fontos döntések és bizalmas megbeszélések színterévé sorsfordító történelmi pillanatokban. Miért vadásznak minden korban a politikusok? Miként alakította a politikai döntéseket az elit vadászszenvedélye? Hogyan befolyásolta mindez az emberek sorsát Magyarország elmúlt száz évében?Majtényi György könyve a hatalmasok vadászatainak legrejtettebb titkait tárja elénk történészi alapossággal, ám mégis olvasmányos formában. Korábban ismeretlen és izgalmas történetekkel találkozunk vadászokról, hajtókról, medvékről, őzekről és szarvasokról. Az olvasó Magyarország elmúlt száz évének történelmét egy vadászpuska távcsövén keresztül is megismerheti a kötet lapjain – úgy, ahogy azt politikus-vadászaink látták. A szerző ugyanakkor nem hallgatja el az áldozatok szempontjait sem.

Hogyan ?romlott meg a kapcsolatunk annyira, hogy már képtelenek vagyunk szót érteni egymással? Mi történt velünk? Mi ez az egész? Hernádi Judit Úgy éreztem, anya nem ért meg engem, és én sem értem őt. Hányszor kullogtam haza sírva a családi összejövetelekről! Hosszú időre beleragadtunk ebbe az állapotba, hiába próbálkoztunk mindketten, hogy megtaláljuk a hangot, és újra közel kerüljünk egymáshoz.Tarján Zsófia Anya és lánya, Hernádi Judit és Tarján Zsófia hosszú és göröngyös utat járt be együtt. Kapcsolatukat számos akadály nehezítette, ezeket hol együtt, hol külön küzdötték le. Hernádi Judit, az országszerte ismert színésznő lányának lenni eleve próbák sora elé állít egy gyereket – főleg, ha olyasvalakiről van szó, mint Zsófi, aki már kiskorától szintén művészi ambíciókat dédelgetett, és a Honeybeast frontembereként mára valóra is váltotta az álmait. Hogyan néznek szembe együtt a múltjukkal? Miként dolgozzák fel közösen kapcsolatuk nehézségeit? Hogyan küzdenek meg a generációkon átívelő traumáikkal? Most végigkövethetjük ezt az utat, és feltárul előttünk életük jó néhány fontos állomása – eközben pedig tanulhatunk is valamit arról, hogyan lehet együtt túljutni a nehézségeken, közösen felülírni a régi rossz mintákat, egymást támogatva menni tovább, azzal az emberrel, aki a legjobban ismer minket a világon.

Suzanne ?Simard felfedezése a fák egymással és más élőlényekkel ápolt kapcsolatáról megváltoztatja a természetről és a növényvilágról alkotott korábbi elképzeléseinket – ugyanis ráébreszt minket arra, hogy az erdő olyan társas élőlények összessége, amelyek föld alatti hálózatokon keresztül együttműködnek egymással, és valódi lakóközösséget alkotnak. Rejtett összeköttetésük segítségével a fák érzékelik egymást, felismerik szomszédjaikat, tanulnak a másiktól, alakítják viselkedésüket, emlékeznek a múltbeli eseményekre, és döntéseikkel befolyásolják saját jövőjüket. Értesítik egymást egészségi állapotukról és sebezhetőségükről, együtt védekeznek a támadások ellen, és alkalmanként versengenek a többiekkel. Olyan közösségi életet alakítanak ki, amely számos vonását tekintve a miénkhez hasonló. E bámulatos rendszer középpontjában állnak az anyafák, akik rejtélyes erejükkel összekapcsolják és éltetik az őket körülvevő társaikat. Suzanne Simard gondolatai a természet varázslatos világába kalauzolnak el bennünket, ahol feltárulnak előttünk az erdő titkai. Ez ihlette többek közt James Cameront is az Avatarban ábrázolt lélekfa megalkotásakor.

Mi ?a félelem? Hogyan hozunk félelemből olyan döntéseket, amelyek egyébként nem jellemzők ránk? Miként használja fel a politika, a média a félelmeinket arra, hogy manipuláljon bennünket? Könyvében egyebek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Al Ghaoui Hesna újságíró, aki az elmúlt tizenöt évben több mint húsz országból, köztük számos háborús helyszínről tudósított. Ezeken a küldetéseken megdöbbenve figyelte meg a félelem pszichés és fizikai hatásait, nemcsak a rettegő lakosságon, hanem a katonákon, a többi újságírón – és saját magán is. Elhatározta, utánajár, mi is a félelem valójában. Neves kutatókat keresett fel, hogy megtudja, mi történik az agyban, a testben, amikor félünk, és világhírű szociálpszichológusokat kérdezett arról, hogyan vehetjük észre, ha a félelem alattomosan elkezdi átalakítani a szokásainkat, a viselkedésünket. Kutatta a félelem fiziológiáját, evolúciós szerepét, a traumák természetét és azokat a megközelítéseket, amelyek a félelem feldolgozásában segíthetnek. Al Ghaoui Hesna saját tapasztalatait és a legkiválóbb szakemberek tudását összegzi ebben a személyes hangvételű, izgalmas kötetben, miközben megfejti a félelem és a bátorság titkát. Al Ghaoui Hesna 1978-ban született magyar édesanyától és szír édesapától. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát szerzett, majd Budapesten és Tunéziában is arab tanulmányokat folytatott. A Magyar Televízió munkatársaként éveken keresztül tudósított a világ háborús övezeteiből. Riport- és dokumentumfilmjeivel számos díjat nyert.

Ki ?gondolta volna, hogy 2014-ben Szíria északkeleti részén forradalom robban ki a nők jogaiért? Az ISIS addigra letarolta az ország nagy részét, egyik várost a másik után foglalta el, és a polgárháború szörnyű viszonyai között nyomában félelem és rettegés járt. Ebben az évben egy ismeretlen kisváros kizárólag nőkből álló milíciája szembeszállt az Iszlám Állammal. A Kobaniban lezajlott csata eredménye mindenkit meglepett. Mindeközben egy olyan hadsereg verbuválódott, amely az Egyesült Államokkal szövetségben háborúba indult az ISIS ellen. A tagjai egyúttal a saját politikai elképzeléseiket terjesztették, és meggyőződéssel vallották, hogy a nőket rabszolgasorban tartó férfiak ellen vívott harcukkal a nemek közti egyenjogúságot váltják valóra – házról házra, utcáról utcára, városról városra haladva. A könyv megírása előtt Gayle Tzemach Lemmon többéves helyszíni kutatómunkát végzett: így vethette papírra az ISIS egyetlen lehetséges legyőzőjévé váló kurd női milícia feledhetetlen történetét. Olyan nők kerülnek a könyv által reflektorfénybe, akik nemcsak a terrorista állam ellen ragadtak fegyvert: mindörökre meg akarták változtatni a nők életét a Közel-Keleten és az egész világon. „Zseniálisan megírt, lenyűgöző mű: a Kobani lányai kötelező olvasmány mindazok számára, akiket érdekel a háború nemessége és brutalitása. A modern hadviselésről szóló egyik legnagyszerűbb kötet.” William H. McRaven admirális, a Vesd be az ágyad szerzője „Ez a könyv az Iszlám Állam elleni harcot vezető nők rendkívüli és alázatos története.” Angelina Jolie színész, rendező, aktivista „A Kobani lányai felejthetetlen és szinte mitikus történet a nők erejéről és bátorságáról. A könyvben bemutatott nők félelmetes harcot vívnak könyörtelen és brutális férfiak ellen, számunkra elképzelhetetlen körülmények között. Bebizonyították, mire képesek lányok és asszonyok, ha lehetőséget kapnak rá, hogy a kezükbe vegyék a sorsukat. Gayle Tzemach Lemmon megmutatja, mit is jelent az igazi hősiesség és önfeláldozás, és a nők közötti összetartás. Elképesztő kutatómunkán alapul, minden szavát áthatja a téma iránti tisztelet. Hálás vagyok érte, hogy elolvashattam.” Elizabeth Gilbert, az Ízek, imák, szerelmek szerzője.

Mi ?végre vagyunk a Földön? Miért szeret és miért gyűlöl az ember? Megérthetjük-e egymást valaha? Mi jön a halál után? Mi a jó és mi a rossz? Mit jelent a szabadság? És a szerelem? A család? Ezekre a kérdésekre megannyi jó választ adhatunk, de csak az igazán jó kérdések maradnak meg örökre. Néha egy rosszul feltett kérdésre is van okos válasz, ha sikerül elhajolni a kérdés elől. Ebben a könyvben életem, találkozásaim, olvasmányaim apró darabkáiból próbálom összeilleszteni magamnak azt a lélekvesztőt, amin mint Afrika partjairól a fuldokló menekültek átvergődünk a 21. századba. Valami ilyesmi, azt hiszem, a világkép. Mindenkinek van világképe, legfeljebb még nem rakta össze tudatosan az ismereteiből, félelmeiből és a reményeiből. Meg mások világképeiből, amelyek halomban hevernek bennünk, és irányítanak anélkül, hogy tudnánk. Kepes András újságíró, író és egyetemi tanár három nyelven, Budapesten, Bejrútban, illetve Buenos Airesben végezte általános és középiskolai tanulmányait. Későbbi munkái és televíziós pályafutása (így pl. Világfalu című sorozata) során is rengeteg tapasztalatot gyűjtött a különböző kultúrák egymáshoz való viszonyával, a beilleszkedés nehézségeivel kapcsolatban. Jelen kötete egyfajta GPS-ként segít eligazodni az olvasónak zűrzavaros világunkban.