Open Books strana 6 z 33

Kutyát venni magunk mellé, befogadni az otthonunkba óriási felelősség. Alaposan fel kell készülni arra, hogy egy izgő-mozgó kiskutya határozza meg ezentúl a mindennapjainkat. A külvilág elvárja, hogy a kutya legyen jól nevelt, csendes, barátságos, okos, tanulékony; játsszon a gazdával, de ha éppen pihenni szeretne inkább, akkor hagyja őt békén; legyen szobatiszta, bírja ki azt is, ha hosszabb ideig otthon kell maradnia egyedül; legyen kedves az emberekkel, de azért ne ugráljon rájuk. Minden helyzetben nyugodtan és engedelmesen kellene viselkednie. Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni ennek a sokféle elvárásnak, felbecsülhetetlen segítséget jelent Miklósi Bernadett, a Best Dog Kutyaközpont alapítójának és szakmai vezetőjének legújabb könyve. Az informatív és gyakorlatorientált könyv nemcsak azt foglalja össze, hogy mikor mit tanítsunk, hanem azt is, hogy pontosan hogyan. A kölyök növekedését követve, lépésről lépésre, konkrét gyakorlatokkal segíti a gazdát a nevelésben, egészen a kutya kamaszkoráig. A szerző - előző, nagy sikerű könyve, a Kutyakötelesség után - ismét olyan kötettel jelentkezett, amelynek tanácsait betartva stresszmentesen, boldogan élhet együtt kutya és gazdája.

A kisgyerekes Mollynak gyakran kell egyedül altatnia a gyerekeit, mert férje, Stewart nem ér haza időben a munkából. Egy nap, amikor szokás szerint elkésik, Molly úgy érzi, nem bírja tovább, és kiviharzik a házból, hogy kiszellőztesse a fejét. A közeli bárban megismerkedik egy fiatalabb férfival, aki flörtölni kezd vele, és randira hívja. Amikor Molly minderről beszámol a férjének, az legnagyobb meglepetésére biztatni kezdi: mondjon igent. És ezzel kezdetét veszi a Molly egész életét megváltoztató, önfelfedező utazás: a nyitott házasság. Társkereső oldalakra regisztrál, és szenvedélyes futó kalandokba bocsátkozik. Számára is rejtély, miért van szüksége minderre. Terápiás üléseken viaskodik önmagával, és igyekszik rájönni, hogyan lehetne egyszerre jó anya és teljes életet élő ember. Bár a házaspár igyekszik közösen megalkotott szabályok szerint játszani, ezeket mindketten megszegik. Küzdenek a féltékenységgel, saját bizonytalanságukkal és kétségeikkel, miközben mindvégig ott motoszkál bennük a kérdés: szerethetnek-e másokat is, ha közben hűek akarnak maradni az egymás iránti szerelmükhöz? Egy nő őszinte és bátor portréja a poliamoriáról.

Az atomháború réme régóta kísérti az emberiséget, 2022 óta pedig ismét fokozott figyelem övezi a témát. Ha bekövetkezik, az az első és egyben az utolsó is lesz. Az oknyomozó újságírás behatóan foglalkozik a nukleáris hadviselés különböző aspektusaival: technológiákkal, tervekkel és kockázatokkal, ám a Pulitzer-díjra jelölt Annie Jacobsen, új könyvében fáradhatatlan kutatómunka és a számtalan bennfentes hírszerzői háttérbeszélgetés segítségével emeli a tétet. A legmegrázóbb thrillerek stílusában vázolja fel a legrosszabb forgatókönyvet, ahogy nagyjából 75 perc leforgása alatt vége a világnak. Feszült, idegtépő tudományos riport a 21. század geopolitikai folyamatairól, amelyek során az atomhatalmak nap mint nap igyekeznek elkerülni az apokalipszist. Jacobsen könyvében a valóság sokszor sokkal ijesztőbb, mint bármely fikció.

A nagy múltú Szexművészeti Egyetemről senki sem tudja, hol található. A kevés szerencsés, aki átjut a három kemény rostán, és része lesz a leendő szexművészek elit közösségének, örökre hallgat a titokról. Vigh Teofil élete egyetlen célja, hogy bejusson az Egyetemre. Teó nemzedéke tipikus tagja: kiábrándult, motiválatlan, aki azt sem tudja, önmagát vagy a világot tartja-e szánalmasabbnak. Hobbija a ghostolás és pszichológusának alázása, valamint a pornónézés mellett a felvételire való készülés. A siker töretlen reményében idén hatodszorra is vállalja a próbatételt. Mindeközben a Hatalom egyszer csak úgy dönt, ideje átvenni az Egyetem irányítását, és átformálni a szexművészeti oktatást az uralkodó ideológiának megfelelően. Erre azonban a diákok meglepő módon reagálnak... Kemény Zsófi új regénye fordulatos történet a Z generáció Magyarországáról: egy legalább annyira nyugtalanító, mint amennyire szórakoztató olvasztótégely, amely kíméletlenül egyesít testet és lelket, misztikust és profánt, pornót és szerelmet, forradalmi hevületet és nemzedéki apátiát.

A felismeréstől a gyógyulásig Miért nem vagyunk jól? Miért nehéz meglátni a valódi szükségleteinket? Miért jelent kihívást nemet mondani, és meghúzni a saját határainkat? Sokan, nagyon sokan vannak, akik azért nem érzik jól magukat, mert bántalmazó közegben nőttek fel. Olyan környezetben, ahol semmi nem volt „elég jó”, ahol elérhetetlennek tűnt a biztonság, és kevés volt a bizalom. Egyre többen ébrednek rá azonban arra, hogy a gyerekkorban elszenvedett hiányok hogyan befolyásolják később a gondolkodásukat, a kapcsolataikat és az életminőségüket. Az otthon hidege személyes történetek segítségével segít felismerni a bántalmazás formáit, illetve jeleit. Lépésről lépésre támogatja az olvasót abban, hogy a bántalmazás és a történtek mélyére lásson. Bemutatja, milyen hatással bírhat a verbális abúzus, az érzelmi elhanyagolás vagy a passzív-agresszív megnyilvánulások, és hogy mennyit könnyíthet a lelken a fájdalmas tapasztalatok tudatosítása. A kötet második része feltárja a gyógyulás következő szakaszait: a szembenézést és a feldolgozást. Az olvasó válaszokat kaphat arra, hogy a gyerekkori bántalmazás hogyan befolyásolja nem csupán egyéni, hanem párkapcsolati és társadalmi szinten is a felnőttkori mindennapokat, és miképpen tud újra kapcsolódni önmagához és másokhoz. Hiánypótló könyv, hiszen nem csak a felismerésben segíti az olvasót, hanem az elfogadásban; abban, hogy otthonra leljen önmagában, és ráébredjen: sosem volt egyedül.

1941. június 26-án három, be nem azonosítható felségjelzésű repülőgép bombázta Kassát. A 32 halálos áldozattal járó támadás másnapján az alig pár hónapja kinevezett miniszterelnök, Bárdossy László bejelentette a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. Történhetett volna-e mindez másként? A történészek abban egyetértenek, hogy Magyarország számára a második világháborúból való teljes kimaradás az ország geopolitikai helyzete és a konfliktus mértéke miatt nem volt reális lehetőség. Azonban a Szovjetunió elleni hadba lépés szükségszerűségéről és elkerülhetetlenségéről már nincs konszenzus. Kényszerpálya vagy a döntéshozók által kijelölt ösvény? És ha utóbbi, akkor ki, miért és mennyiben és milyen mértékben felelős ezért a később oly sok szörnyű következménnyel járó döntésért? Ungváry Krisztián új könyvében részletesen bemutatja a hadba lépés történeti kontextusát és az azt befolyásoló emberi és politikai tényezőket, emellett meggyőző forráskutatással támasztja alá, hogy a német diplomácia nemhogy akarta, de kifejezetten ellenezte 1941 első felében, hogy Magyarország részt vegyen a háborúban. Arra is rávilágít, hogy a német nyomásgyakorlás ezt követően sem volt annyira egyértelmű, mint ahogy eddig feltételezték, valamint kísérletet tesz számos, a témát övező tévhit és torzítás tisztázására is, amelyek a pártállami időkben és azóta keletkeztek.

Egy világhírű idegtudós az agyunk egyetlen napján keresztül közérthető módon tárja fel előttünk, mit tud a tudomány a tudatosságról.Mindannyiunk belső világa egyedi és szubjektív világ, amit soha senkivel nem tudunk igazán megosztani. De hogyan képes a fizikailag létező agy életre hívni a tudatosságot, ennyire tartalmasan és ilyen sokféle formában? Úttörőnek számító, olvasmányos könyvében a nemzetközileg is elismert idegkutató, Susan Greenfield, rengeteg új, empirikusan megalapozott ismeretet mutat be az agyunk egy napját végigkísérve, hogy ily módon bepillantást nyerhessünk a tudatállapotok kulisszatitkaiba. Az ébredés, a kutyasétáltatás, a munka epizódjain keresztül egészen az álmok világáig vezet minket, miközben mindennapos tapasztalatainkat, élményeinket a sejthálózatok, a molekulák és a neuronok elektromos jeleinek nyelvére lefordítva igyekszik feltárni az ősrégi rejtélyt: hogyan alkotja meg az agyunk a mi saját, egyedi énünket.

"Azokon a területeken, amelyekkel ezekben a jegyzetekben dolgunk van, a felismerés kizárólag villámcsapásszerűen történik. A szöveg nem más, mint az ezt követő hosszú mennydörgés." Walter Benjamin életművén belül úgy bolyongunk, akár egy nagyvárosban, melynek utcái szerteágaznak, egymásba tekerednek, váratlanul véget érnek, hirtelen sugárutakká válnak, majd szűk sikátorokká zsugorodnak. És ahhoz, hogy egy nagyvárost megismerjünk, nem elég egy-egy kerületét meglátogatni - Benjamin gondolatvilágának értelmezéséhez is egyben kell látnunk, mit gondol a médiáról, a kultúra termeléséről, a kapitalizmusról, a technika társadalmi hatásairól, a színház feladatáról, a városokról vagy épp az irodalomról. Jelen kötet - a címadó esszéhez hasonló - korszakos jelentőségű szövegek új fordítása mellé inventív és lebilincselő, ám kevésbé ismert műveket társít, hogy a fent említett témakörök összefüggései mentén organikusabb kép formálódjon Benjaminról a magyar olvasóban.

1946 emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség nagy erőkkel nyomozni kezd a Vörös Hadsereg segítségével. Gordon Zsigmond közelről igyekszik követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel: halottak bukkannak fel körülötte, élők tűnnek el, miközben a rendőrség egyre-másra tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik ahányfélék, annyiféle gaztettért felelnek, mégis van egy közös vonásuk: törvénytelen módon, valutázásból, élelmiszerhamisításból vagy éppen kártyacsalásból szerzett pénzük szőrén-szálán eltűnt. Gordon feltett szándéka, hogy előkerítse ezeket, nyomozásában pedig egy fiatal amerikai katona szegődik társául. Az ostrom pusztításának nyomait még mindig magán viselő Budapestet bejárva Gordon a város legrettegettebb bűnözőivel, kivégzésükre váró elítéltekkel, cigarettacsempészekkel és fezőrökkel beszélget, bepillantást nyer a kommunista rendőrség és az Andrássy út 60. embertelen világába, míg végül egy kegyetlen és könyörtelen figurához jut el, aki minden eszközt hajlandó bevetni, hogy teljesítse a rábízott feladatot, nem törődve azzal, hogy egy várost és lakóit a pusztulás szélére sodorja. Kondor Vilmosnak, a magyar krimi megteremtőjének nemzetközi sikerű Bűnös Budapest regényfolyamát már nem kell bemutatni az olvasóknak. A Budapest romokban alig egy évvel a második világháború után játszódik egy bűnösök, bűnözők és szerencsére ártatlanok is lakta, népes városban, amely megpróbál valahogy talpra a világégés pusztítása után.

A második világháború idején a tizenhat éves Edit, a tehetséges balettnövendék bekerül a kassai elit leánygimnáziumba és egy olimpiára esélyes tornászcsapatba. Ráköszönt a szerelem is: megismeri Eriket, a mély érzésű, művelt és sportos fiút, akihez azonnal vonzódni kezd. Edit lassan tisztába jön saját értékeivel, nőiségével, érzelmeivel - éli a kamasz lányok egyszerre csodálatos és szorongást keltő mindennapjait, mígnem... a gyűlölet mindent megváltoztat. Egy éjjel két katona elhurcolja őt és családját. Egyikük sem sejti, hogy útjuk egészen Auschwitzig vezet, és hogy Edit hosszú éveken át tartó, napi öt-hat órás edzései, kitartása és balett-tehetsége az életét mentik majd meg. Vajon min múlik, hogy ki kerül az életreítéltek közé, és ki a halálsorra? Van-e döntési lehetőségünk akkor, amikor a tét maga a túlélés? És mit tegyünk, ha túléljük, de körülöttünk minden és mindenki elpusztult? Edith Eva Eger, A döntés és Az ajándék című nagy sikerű kötetek világhírű szerzője új könyvében az újrakezdés egyszerre felemelő és embert próbáló útját ábrázolja egy kamasz lány életében. Editet a legsebezhetőbb korban taszítják a történelem poklába, de szüntelen bizakodása, felelősségtudata, nem utolsósorban pedig a szerelembe és a szeretetbe vetett hite megnyitja előtte a túlélés kapuját. Története mindannyiunknak erőt adhat, mert arra tanít, hogy egy élhető jövő lehetősége még a legreménytelenebb helyzetekben is megcsillanhat. Az élet folytatása inkább tehernek, mint ajándéknak tűnik - egészen addig, amíg Edit fel nem ismeri, hogy mindig van választása. A múltat nem tudja megváltoztatni, de eldöntheti, miként akar élni, újra szeretni.

Hogyan tanulhatok meg újra bízni másokban? Miként hozhatok jó döntést? Hogyan kezelhetem jobban az érzelmeimet? Honnan tudom, mikor érdemes továbblépni? Hogyan óvhatom a határaimat? Miért nehéz másokhoz kapcsolódnom? Hogyan kezeljem a kudarcokat? Miért nincs önbizalmam? Miért nem tudom szeretni magam? Miért olyan nehéz őszintének lenni? Miért rágódom annyit a múlton? Miért nem tudom jól érezni magam? Ilyen és hasonló kérdésekre (mindösszesen húszra) keresi a választ ez a kötet, amely az önismeret cseppet sem sima, még kevésbé egyenes útján igyekszik eligazítani az olvasóit. A Pszichoforyou szerzőpárosa által közérthetően bemutatott pszichológiai elméletek és gyakorlati feladatok számos ahaélményt és felismerést tartogatnak. A könyv nem kész megoldásokat kínál, hanem teret és lehetőséget teremt, hogy ki-ki a maga ritmusában, saját tapasztalatai és felismerései révén kerüljön közelebb saját válaszaihoz. A kötet végére az érdeklődő olvasó így teljesebb képet kaphat a személyiségéről, betekintést nyer a legizgalmasabb pszichológiai trendekbe, és bátorságra tehet szert, hogy továbbhaladjon az önismeret útján.

Milyen valójában ADHD-val élni? Alice Gendront 29 éves korában diagnosztizálták ADHD-val. Azóta szeretetre méltó, humoros rajzaival és praktikus tanácsaival ADHD-s emberek ezreinek segít szembenézni a mindennapok kihívásaival, és fáradhatatlanul igyekszik eloszlatni az ADHD-t övező tévhiteket és félreértéseket. - Hogyan birkózzunk meg a kételyekkel, a haraggal és a félelemmel, miután ADHD-val diagnosztizáltak? - Mi a különbség a hiperaktív-impulzív és a figyelemhiányos ADHD között? - Hogyan hat az ADHD a mindennapokra a felkeléstől a munkán át a randizásig és a főzésig? - Mit jelent például az analízisparalízis, a hiperfókusz, az idővakság vagy az ADHD-adó? A szerző kipróbált és bevált trükkök és tippek sokaságával segít, hogy hogyan tehetjük könnyebbé a mindennapokat, és hogyan bánjunk ADHD-s agyunkkal, hogy végre valóban megértsük önmagunkat.

1968 decemberében Nemes Albert bíróság elé juttat egy piti betörőt, ám igencsak meglepődik, amikor kiderül, hogy a bűnöző Afrikában volt zsoldos katona, mi több, köze lehet az évtized legjelentősebb, azóta is tisztázatlan politikai merényletéhez, Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár hét évvel korábbi meggyilkolásához. Valakik vadásznak az egykori zsoldosra, és azzal fenyegetik, hogy kilencéves lányán állnak bosszút helyette. És nagyon úgy fest, hogy Nemes az egyetlen, aki biztonságba helyezheti a kislányt. A detektív-főfelügyelő egykori partnerével, Gostival veti bele magát az összeesküvés-elméletek és nemzetközi kapcsolatok zavaros labirintusába, hogy a szálakat követve olyan, perdöntő bizonyítékok közelébe jusson, melyek még a fondorlatos Kádár János rendőrkapitány számára is hatalmas jelentőséggel bírnak. Nemes türelmét és kitartását az európai nagyhatalmak közti játszmák teszik próbára, miközben két nő között őrlődik, ráadásul az anyja újdonsült udvarlója is különleges kéréssel fordul hozzá... Kondor Vilmos új regényében tovább szövi a Nemes Albert nyomozó és a Második Magyar Köztársaság történetét - egy olyan Magyarországét, amely a szövetségesekkel kötött különbéke után a nyugati blokk tagjaként virágzik fel. Helyszínei, figurái egyszerre ismerősek és idegenek - ettől válik a regény minden apró részlete izgalmas csemegévé, bevonva az olvasót egy merész és szórakoztató gondolatkísérletbe.

1966. június 26-án a Beatles a Nemzeti Stadionba készül első magyarországi koncertjére, amikor az egyik technikust holtan találják a hangfalak mögött. A gyilkos fegyvernek nyoma veszett, sem gyanúsítottja, sem szemtanúja nem akadt az esetnek, miközben a Budapesti Rendőrkapitányság vezetője, Kádár János türelmetlenül várja az eredményeket. Az ügyet a fiatal és tehetséges Nemes Albert nyomozó kapja, akihez egy különc skót detektív csatlakozik; de az összeszokás nehezen megy, a páros rendre zsákutcába fut. Amikor már úgy tűnik, hogy a csepeli Szabadkikötő csempészbandájának vezére, a Játékos érintett lehet a gyilkosságban, a nyomozás váratlanul jóval súlyosabb bűnöket tár fel; a rejtély megoldását az emberi lélek legsötétebb bugyraiban kell keresni, és a világháborús árvaházak néma titkokat őrző falai között. Kondor Vilmos egy sosemvolt Magyarországot épít fel e regény lapjain. Egy titkon vágyott országot, mely a háborúban különbékét kötött a szövetségesekkel, és melynek ifjabb Horthy Miklós a köztársasági elnöke. Egy országot, melyben sem kommunistákat, sem nyilasokat nem találni, de a dunai kikötőket csempészbandák és jampecek uralják, miközben szól a Hungária. Egy országot, ami úgy idegen tőlünk, hogy mégis ismerős, melyben otthonosan vagyunk otthontalanok.

Hogyan tanulunk meg beszélni? A gyerekek tényleg felpörögnek, ha sok cukrot esznek? Mitől lesz boldog a házasságunk? Hogyan csapnak be minket az érzékszerveink? A génjeink vagy a környezetünk határoz meg bennünket? Miért hagy minket időnként cserben az emlékezetünk? Milyen hatások formálják személyiségünket? Az agresszió része az emberi természetnek? Mi határozza meg a szexuális orientációt? Hogyan választunk barátokat? Mi számít pszichés zavarnak? Kik viselik legrosszabbul a stresszt? Mi a boldogság és a szubjektív jóllét titka? A Stanford Egyetem professzora, a "börtönkísérlete" révén világhírt szerzett Philip Zimbardo és munkatársai tudományosan, ugyanakkor nagyon szórakoztatóan ismertetnek meg mindazzal, amit a pszichológiáról tudni kell. Felhasználják a legfrissebb kutatási eredményeket, és esettanulmányokkal, ábrákkal, a kritikus gondolkodást fejlesztő feladatokkal segítik, hogy az elsajátított tudást a mindennapi életben is alkalmazhassuk. A Pszichológia mindenkinek nem véletlenül szerepel a világ főiskoláin, egyetemein a kötelező olvasmányok listáján. Zimbardóék munkája magyarul négy kötetben jelenik meg. A harmadik kötet főbb témái: a motiváció, az érzelmek, a személyiség és a közösség.