Open Books strana 6 z 18

Az öröm művészete - Flow a mindennapokban Az öröm művészetének leckéi egyszerűnek és néha provokatívnak tűnnek, mégis gyökeresen megváltoztathatják az egész életünket. Mi a boldogság titka? Mi teheti az életet derűssé, hasznossá, értelmessé? A legfontosabb, hogy megtaláljuk, mi az, ami számunkra örömet okoz, ami által kiteljesedhetünk. Csíkszentmihályi szerint annál elégedettebbek vagyunk, minél többször sikerül megélnünk a flow élményt, azaz azokat a kivételes pillanatokat, amikor elmélyülünk valamilyen cél érdekében végzett értelmes tevékenységben, s ezáltal érzéseink, vágyaink és gondolataink harmóniába kerülnek egymással. Ilyen lehet a sport, az olvasás, a zongorázás, de akár bármilyen hétköznapi rutinmunka is. A lényeg az elmélyülés, a teljes belefeledkezés, amely gyakorolható és tanulható. Az öröm művészete közérthető és praktikus kézikönyv, amely segít, hogy megtaláljuk és megéljük ezt az örömöt, s ezáltal kezünkbe vegyük életünk irányítását.

Afganisztán legfiatalabb női polgármesterének, emberi jogi harcosának szívszorító és inspiráló vallomása Zarifa Ghafari hároméves volt, amikor a tálibok kitiltották a lányokat az iskolákból, így ő is csak titokban folytathatta alapfokú tanulmányait. Hétéves korában megkezdődtek az amerikai légi csapások, majd a demokratizálási törekvések nyomán a lányok előtt új lehetőségek nyíltak meg. Huszonnégy évesen lett a wardaki Maidan Shar polgármestere - az egyetlen női polgármester az országban. Hatszor követtek el merényletet ellene és próbálták megölni. Rádióműsoraival, személyes kiállásaival igyekezett felemelni a vidéki afgán nőket. Amikor a tálibok 2021-ben elfoglalták Kabult, az utolsó repülőjáratok egyikén sikerült elmenekülnie az országból. Nemrég azonban visszatért szülőföldjére, hogy a saját szemével lássa, milyen körülmények között élnek a nők. Zarifa könyve megdöbbentő memoár, amely páratlan betekintést nyújt Afganisztán véres közelmúltbeli évtizedeibe. Őszintén, fájdalommal, ám töretlen reménnyel írja le, hogyan próbált segíteni másoknak, és hogy az aktivizmus miként változtathatja meg a nők életét szerte a világon. Mesél az afgán nők sorsáról és arról, hogyan lehetne változtatni az életükön egy vallási fanatizmussal és konzervativizmussal terhelt országban. Beszámolója egyszerre tanúságtétel és felhívás arra, hogy ne feledkezzünk el Afganisztánról.

1944. október 15. a magyar történelem egyik legdrámaibb napja. Százezrek sorsát döntően befolyásolta, miközben a második világháború további alakulását is meghatározta. Ezen a napon tett kísérletet a háborúból való kiugrásra Horthy Miklós és kormánya. De mi állt a kiugrási kísérlet hátterében? Min múlott a fegyverletétel sorsa, és kik voltak a felelősök a kudarcáért? Ungváry Krisztián felkavaró részletességgel, óráról órára mutatja be a megelőző napok, hetek eseményeit és az aznap történteket. Írásával azonban nem csupán az események és a szereplők minden részletre kiterjedő bemutatása a célja. Egyedülálló történetírásra vállalkozik, a múltbeli események feltárásán keresztül ugyanis a döntési lehetőségeket is vizsgálja. A kiugrás történetén túl így a lehetséges alternatívákat is megismerjük a kötetből, ami nagyban hozzájárulhat a magyar emlékezetpolitika formálásához, miközben azt is megértjük, miért is volt világpolitikai jelentőségük a korabeli történéseknek.

Mindmáig vitatott, hogy a kádárizmust és a kádáristákat háttérbe szorító 1988-as pártértekezleten a fogadott fiú, vagyis Grósz Károly valóban "az apa", Kádár János ellen fordult-e, vagy a változást igénylő közhangulat egyszerűen elsöpörte a harminckét éve hatalmon lévő főtitkárt. Kádár a tanácskozás után mindenesetre azt mondta: "a Brutusok megjelentek". Vajon Grósz tényleg Kádár Brutusává vált? Az öregedő Kádár János hosszú éveken keresztül kereste, ki lehetne az utódja. Voltak, akikre ő maga gondolt, és akadtak önjelöltek is. Ahogy egyre sürgetőbbé vált az utódlás, Kádár húzta-halasztotta a döntést, majd Grósz Károlyt választotta ki és emelte maga mellé. A könyv Kádár és Grósz drámáját követi végig levéltári források, visszaemlékezések és személyes interjúk segítségével. A történet két politikus bonyolult viszonyáról szól, de ez a két ember a kommunista diktatúra két utolsó magyarországi vezetője volt. Kapcsolatuk - noha mélyen emberi jelenségeket illusztrál - a magyar történelem része. Ránk is tartozik, mert meghatározta az életünket, vagy a miénket, vagy a szüleinkét, nagyszüleinkét.

Három magyar házaspár egy svájci luxusvillában reked. A természet fenyegető árnyékában, a válogatott gasztronómiai finomságok mellett terítékre kerül a múltjuk és a jelenük, miközben konfliktusaikban felsejlik napjaink emberének drámája az erkölcsi és szellemi kapaszkodóit vesztett világban. Nemcsak az emberek esnek csapdába, hanem kelepcébe kerül a szerelem és a szexualitás, a barátság és a gyanakvás, a bírvágy és a hatalom, s talán még a párbeszéd esélye is... Kepes András regénye a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatása.

"Aki kíváncsi, mindig talál rejtvényeket maga körül. Aki eltökélt, meg is oldja őket." Rubik Ernő   A MI KOCKÁNK a rejtvényekről szól. A rejtvény nem egyszerű játék, hanem egyenes út az emberi kreativitás felé. Olyan készségeket aktivál mindannyiunkban, mint a koncentráció, a kíváncsiság, a játékosság, a megoldás keresésének vágya. A Rubik-kocka sokkal több, mint pusztán egy lebilincselő rejtvény: igazi világjelenséggé vált. Könyvek, színdarabok és hollywoodi szuperprodukciók állandó szereplője, egyetemi kurzusok tárgya, világversenyek sporteszköze. Közel fél évszázados története során így lett közel egymilliárd ember játéka. A Kocka mára a gondolkodás örömének és a látszólag lehetetlen problémák megoldásának közismert jelképévé vált. Erről a csodálatos tárgyról és alkotójáról több ezer cikk és számtalan könyv jelent már meg világszerte, de Rubik Ernő - aki világéletében kerülte a nyilvánosságot - még soha sem mesélte el, milyen volt számára végigkövetni e kis tárgy minden várakozást felülmúló sikerét és különös kalandjait a nagyvilágban. A mi kockánk - mely a világ számos pontján a magyar kiadással egy időben jelenik meg - tanulságos utazásra invitálja az olvasót a matematika, a pszichológia, az oktatás, a képzőművészet, a design, az építészet és a popkultúra területén. Elgondolkodtató, magával ragadó, álomszerű kirándulás ez modern korunk egyik legkülönlegesebb kreatív elméjével. RUBIK ERNŐ Kossuth- és Széchenyi-díjas játéktervező, építész, a Rubik kocka megalkotója. Címzetes egyetemi tanár, az Európai Tudományos Akadémia tagja. A kreativitás és innováció nemzetközi tekintélyű szakértőjeként érdeklődésének középpontjában a gyermeki kíváncsiság, a játékosság és az alkotókedv összefüggése áll.

,,Régóta foglalkoztat a kérdés, vajon miért gondolják az emberek, hogy a tudatlanság a boldogság, és aki igyekszik felelősen szemlélve megérteni a világot, csak pesszimista lehet. Holott valamennyien szeretnénk egyszerre boldogok, okosak, sikeresek és optimisták lenni, és ilyesmit kívánunk a gyerekeinknek is. Úgy döntöttem, saját (kísérleti terepemre), az életemre támaszkodva, a kultúrtörténet és a tudomány segítségével a végére járok, lehetséges-e ez egyáltalán."   Kepes András önironikus könyvében azt kutatja, lehetünk-e boldogok egy átalakuló és ellentmondásos világban. Csak a leegyszerűsítő magyarázatokban hiszünk, vagy képesek vagyunk - akár a kétellyel is megbarátkozva - kritikusan szemlélni önmagunkat és a jövőnket?

A rák, a szenvedélybetegségek, sőt majd minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására - vallja a magyar származású, világhírű tudós, dr. Máté Gábor. Az emberek testi egészsége nem független az érzelmeiktől és a lelkiállapotuktól. Ez a tudás a mai napig részét képezi a tradicionális kultúráknak, de a modern orvoslás számára sajnos annak ellenére elveszett, hogy az elmúlt évtizedek tudományos felfedezései is ezt igazolják. A test lázadása személéletesen mutatja be, hogy milyen károkat okozhat az érzelmek elfojtása, milyen pusztítást okozhat az, ha nem vagyunk képesek kifejezni az érzelmeinket. Dr. Máté Gábor tudományos kutatások eredményeit, páciensei példáit és saját tapasztalatait egyaránt felhasználva világítja meg, hogyan befolyásolják a korai élmények a stresszre adott reakcióinkat, és hogy miként hat a világról és más emberekről alkotott képünk az egészségünkre. Feltárja az egyre gyakoribb megbetegedések mögött álló okokat, és ráébreszt arra, hogy csak akkor szállhatunk szembe hatékonyan a stresszbetegségekkel, ha felfedezzük gyermekkorunk mélyre temetett emlékeit, valamint ezek felnőttkori következményeit. Hiszen a rák mellett számos krónikus betegség, mint például a szívinfarktus, a szklerózis multiplex vagy a cukorbetegség kiváltó oka is lehet a stressz. Mindnyájan úgy próbálunk élni, hogy csökkentsük a minket érő stressz hatását. A test lázadása abban segíthet, hogy csökkentsük a folyamatos stresszt, melyet mi magunk hozunk létre, anélkül hogy tudatában lennénk, életünk minden egyes napján.  Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg könyveket ír és előadásokat tart szerte a világon. Célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a betegségek tágabb összefüggéseire.

Dr. Máté Gábor és a dr. Gordon Neufeld pszichiáter egyesült erővel elemzik korunk egyik legégetőbb problémáját, miszerint a kortársak egyre inkább átveszik a szülők szerepét gyermekeink életében. A gyerekek társaiktól tanulják meg, mi a jó és mi a rossz, milyenek legyenek, hogyan viselkedjenek, ez azonban aláássa a családokat, megmérgezi az iskola levegőjét, agresszivitással és korai szexualitással teli ifjúsághoz, a kamaszbandák, az iskolai erőszak, a kamaszkori öngyilkosságok számának emelkedéséhez vezet. Ne hagyjuk! A bennünk szunnyadó természetes szülői ösztönöket felébresztve A család ereje segítségével arra koncentrálhatunk, hogy milyen szerepet kell betöltenünk a gyerekeink életében. Az a modern keletű rögeszme, hogy a szülői nevelés olyan készségek együttese, amelyekre akkor tehetünk szert, ha a szakértők tanácsait követjük, valójában az intuícióink és a gyermekkel való kapcsolatunk elvesztéséből fakad. A szülőség ugyanis nem más, mint kapcsolat. Ha a szülői szerepünk biztos lábakon áll, a természetes ösztöneink aktiválódnak, és ezek elirányítanak bennünket azzal kapcsolatban, hogy hogyan neveljük és oktassuk a gondoskodásunkra bízott gyermekeket. A titok nyitja, hogy tiszteletben kell tartanunk a gyermekeinkkel való kapcsolatot minden velük való érintkezésünkben. A család ereje visszahelyezi jogaiba a szülőt, az elméleti háttér megismertetésén túl pedig gyakorlati tanácsokkal szolgál, hogy visszataláljunk ősi szerepünkbe. Segít, hogy gyermekeinknek irányt mutassunk, hogy megtapasztalhassák a család erejét.   Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg könyveket ír és előadásokat tart szerte a világon. Célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a betegségek tágabb összefüggéseire.

Az öröm művészetének leckéi egyszerűnek és néha provokatívnak tűnnek, mégis gyökeresen megváltoztathatják az egész életünket.   Mi a boldogság titka? Mi teheti az életet derűssé, hasznossá, értelmessé? A legfontosabb, hogy megtaláljuk, mi az, ami számunkra örömet okoz, ami által kiteljesedhetünk. Csíkszentmihályi szerint annál elégedettebbek vagyunk, minél többször sikerül megélnünk a flow élményt, azaz azokat a kivételes pillanatokat, amikor elmélyülünk valamilyen cél érdekében végzett értelmes tevékenységben, s ezáltal érzéseink, vágyaink és gondolataink harmóniába kerülnek egymással. Ilyen lehet a sport, az olvasás, a zongorázás, de akár bármilyen hétköznapi rutinmunka is. A lényeg az elmélyülés, a teljes belefeledkezés, amely gyakorolható és tanulható. Az öröm művészete közérthető és praktikus kézikönyv, amely segít, hogy megtaláljuk és megéljük ezt az örömöt, s ezáltal kezünkbe vegyük életünk irányítását.     Csíkszentmihályi Mihály Prima Primissima és Széchenyi-díjas pszichológus. Tagja az Amerikai és a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Érdemrend Nagykeresztjének tulajdonosa, a Chicagói Egyetem Pszichológia Tanszékének professzora és korábbi vezetője. A flow-elmélet atyja, a boldogság és kreativitás egyik legismertebb nemzetközi kutatója.

Csíkszentmihályi Mihály nagysikerű könyve rávilágít arra, miként emelkedhetünk felül evolúciós örökségünkön, és válhatunk tudatos formálóivá kaotikus világunknak, hogy a harmadik évezredben harmonikusabb, élhetőbb bolygót teremtsünk magunknak.   Felelősek vagyunk jövőnk alakulásáért, és ez alól a felelősség alól nem bújhatunk ki azzal a kifogással sem, hogy a sors vagy a véletlenek határozzák meg a jövőt. A szerző szerint azok a genetikailag kódolt személyiségjegyeink, amelyek az evolúció során hatékonyan segítették emberré válásunkat és szaporodásunkat, mára az életünket és a világot veszélyeztető tényezőkké váltak. Ám ha képesek vagyunk a fejlődési folyamat aktív és tudatos szereplőivé válni a saját életünk és a világ tekintetében egyaránt, az nem csupán örömmel tölt el, de értelmet is ad életünknek. A világhírű magyar származású pszichológus nagysikerű Flow című könyve a tökéletes élmény pszichológiájával ismertette meg az olvasót. A fejlődés útjai az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokra és legsürgetőbb feladatokra igyekszik felhívni a figyelmet, mindvégig hangsúlyozva, hogy a világ kiteljesítéséhez elsősorban önmagunkon keresztül vezet az út.   Csíkszentmihályi Mihály Prima Primissima és Széchenyi-díjas pszichológus. Tagja az Amerikai és a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Érdemrend Nagykeresztjének tulajdonosa, a Chicagói Egyetem Pszichológia Tanszékének professzora és korábbi vezetője. A flow-elmélet atyja, a boldogság és kreativitás egyik legismertebb nemzetközi kutatója.

Tanulhatunk bármit a drogosoktól? Tudjuk egyáltalán, közülünk hányan szenvedélybetegek? A munkamániát még most is gyakran erénynek tekintjük, az alkohol-, nikotin- vagy internetfüggőség, a szex- vagy vásárlásmánia, az étkezési zavarok a normális társadalomban sem ritka jelenségek. Vajon mi bajunk az életünkkel, hogy önmérgezéssel próbálunk enyhülést találni? Miért olyan nehéz megszabadulni rossz szokásainktól még akkor is, ha azok egészségünket vagy az emberi kapcsolatainkat veszélyeztetik? Magyarországon, mely az alkoholizmus szempontjából a világ „vezető” országai közé tartozik, különösen égető kérdések ezek. Honnan erednek a pillanatnyi fájdalommentességet, örömöt és megkönnyebbülést előidéző kémiai szerek, valamint a különböző viselkedések iránti addikciók? A sóvárgás démona plasztikus példák sorával tesz egyértelművé, hogy az ok nem az egyén hibáiban, és nem is a genetikai tényezőkben, hanem a függő személy által átélt szenvedésekben és veszteségekben keresendő. A sóvárgás démonában dr. Máté Gábor, a világhírű magyar lélekgyógyász saját klinikai tapasztalatai és a legfrissebb tudományos eredmények segítségével elemzi a függőségeket, és segíteni próbál, hogy felszabadulhassunk az érzelmeinket és viselkedésünket uraló erők alól.   Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg könyveket ír és előadásokat tart szerte a világon. Célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a betegségek tágabb összefüggéseire.

Népbetegség a figyelemzavar és a hiperaktivitás? Vagy csak a gyerekek szenvednek tőle? Honnan ered és hogyan gyógyítható? A világhírű magyar lélekgyógyász nemcsak magát tartja figyelemzavarosnak, de három gyermekét is hiperaktív figyelemzavarral diagnosztizálták. Nem csoda hát, ha a téma mélyére akart hatolni, meg akarta ismerni a betegség eredetét, hogy közelebb kerüljön a gyógyításához is. A Szétszórt elmék gyökeresen új szemlélettel közelíti meg ezt a sokakat érintő témát, valamint új módszereket is kínál, hogy segítsen azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akiknek nap mint nap meg kell küzdeniük a figyelemzavar és a hiperaktivitás okozta gondokkal. A Szétszórt elmékben Dr. Máté Gábor bebizonyítja, hogy a figyelemzavar nem örökletes betegség, hanem visszafordítható károsodás. Rávilágít, hogy a figyelemzavaros agyban az érzelmek és a figyelem kontrolljáért felelős területek nem fejlődnek ki kisgyerekkorban – és azt is, hogy miért. Megtudhatjuk, hogy élettapasztalatunk pszichológiai „terméke” – már az anyaméhen belül is! –, hogy a figyelmünk elterelhető, hogy gyakran „kikapcsolunk”. A kötet a szülőknek segít megérteni, miért tikkelnek a figyelemzavaros gyerekek, az ezzel a problémával küzdő felnőtteket pedig rávezeti, hogyan értelmezhetik érzelmeiket és saját viselkedésüket. A Szétszórt elmék reménnyel töltheti el az olvasót, hogy a figyelemzavaros felnőtteknek is jók az esélyei a gyógyulásra. Olyan programot ajánl, amely segítségével gyerekekben és felnőttekben egyaránt előidézhető ez a pozitív változás.   Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg könyveket ír és előadásokat tart szerte a világon. Célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a betegségek tágabb összefüggéseire.

Kepes András a Tövispuszta átdolgozott, bővített kiadásában fanyar humorral és felkavaró drámai erővel négy eltérő származású és értékrendű család sorsát követi Trianontól, a Horthy-korszakon, az újabb világháborún, az ötvenes éveken és a Kádár-korszakon át egészen a rendszerváltás utáni évekig. Az arisztokrata, a szegényparaszti, a falusi zsidó és a polgári família egymásba fonódó históriája közben a szerző olyan tükröt tart elénk, amelyben alighanem saját családunk története is felrémlik. És talán arra is rájövünk, miért nem értjük egymást a mai napig.

A kötet valódi segítség mindazoknak, akiknek kutyájuk van, vagy épp kutyát szeretnének. A tudós kutyabarát, Csányi Vilmos nemcsak azt osztja meg velünk, hogy mit tegyünk, és mit ne, de azt is elmagyarázza, hogy miért. Megtudhatjuk, mit tudnak, mit éreznek, és mit próbálnak elmondani nekünk a kutyák, akik velük született emberszeretettel jönnek a világra – s talán már félig-meddig maguk is emberek… A sok-sok csodálatos, kutyaszeretettel megírt történetben felbukkannak régi kutyaismerőseink, Bukfenc és Jeromos is. Csányi Vilmos etológus, akadémikus, író. Eredetileg vegyészként kezdett dolgozni, majd ő maga szervezte meg az ELTE-n az etológia tanszéket, amelynek vezetője is lett. Kutatásai középpontjában a kutya és az ember viselkedése, a biológiai és a kulturális evolúció kérdései állnak. Számos kötete jelent meg négylábú társainkról, illetve az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásáról. Emellett szépíróként is sikeres.