Park Kiadó strana 13 z 46

"Kedves Olvasó! Remélem, Önnek soha sem kell majd átélnie azt, amit Rita élt át a nálunk töltött 90 nap alatt. Természetesen a mentés izgalma, a segítségnyújtás öröme és a bajtársi összetartás csodálatos dolgok, de... sajnos a tűzoltók mindennapjaihoz hozzátartoznak az emberi ... Folytatás ›› tragédiák, a fájdalom és a veszteségek is. Ezek kísérik végig kollégáimat a hivatásuk gyakorlása során. Mindig ott vagyunk, ahol a legnagyobb a baj, ahol a legnagyobb szükség van a segítségre. A feldolgozott történetek hűen mutatják be egy-egy helyszín hihetetlen légkörét és hangulatát, a bajbajutottak lelkiállapotát és a segítségükre sietők elszántságát. A Rita által készített képek tökéletesen kiegészítik ezt. A teljes képhez azonban szükség van Önre is, hiszen a képek és a leírt szavak nem adják vissza a füst szagát, a szirénák hangát, a tűz forróságát és az életmentéskor tapintható feszültséget, amelyet az olvasónak kell elképzelnie. Szerencsére a legtöbb embernek ez a könyv lesz a legközelebbi találkozása a tűzoltók munkájával. Azonban gondoljanak majd vissza az itt olvasottakra akkor, amikor legközelebb meghallják a szirénákat és látják, hogy tűzoltók sietnek valakinek a segítésére. Húzódjanak félre, segítsék a munkánkat, mert bárhol, bármikor bekövetkezhet a baj, ahova a lehető leghamarabb kell, hogy megérkezzen a segítség. Szóvivőként feladatom a lakosság hiteles, pontos és gyors tájékoztatása a veszélyekről, valamint a katasztrófavédelem a lakosság biztonsága érdekében tett intézkedéseinek bemutatása. Ez a könyv lehetőséget nyújt a tűzoltók, mindennapjainak egy sokkal szemléletesebb és szubjektívebb bemutatására. Szerencsésnek érzem magam, hogy ezzel a közel 12 ezer emberrel dolgozhatok együtt itt, a katasztrófavédelemnél. Kedves Rita, köszönöm a munkádat!" (Hajdu Márton tű. őrnagy szóvivő) A(z) 90 nap a Katasztrófavédelemnél, a tűzoltók közt (Könyv) szerzője Klenk-Sipos Rita.

Egy szubjektív képes riportkönyv az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Légi mentők ajánlásával! Klenk-Sípos Rita együtt éjszakázott, repült, vagy épp rohamkocsin vonult esetekhez a mentőkkel. A dokumentarista fotós az életmentők munkáját akarta megismerni és mindenki másnak ... Folytatás ›› bemutatni a képein keresztül. "90 nap a Mentők közt" egy könyv azokról a mentőkről, akik a nap 24 órájában, együtt egy csapatként dolgoznak földön és levegőben. A szubjektív képes riportkönyv Klenk-Sipos Rita fotós és Szilvási Endre újságíró - riporter - kommunikációs szakember közös munkája. Eddig nem látott megközelítésben láttatja a Magyarországon dolgozó mentők mindennapjait, gondolkodását, mentalitását, dokumentálta örömüket és gondjaikat. A kiadvány a mentőszolgálatnál eltöltött napokon látott mentési feladatok közül emel ki és részletez egyes történéseket, mindezt olyan formában bemutatva, ahogy "külső szemlélőként" ezeket akkor és ott megélte. A(z) 90 nap a mentők közt (Könyv) szerzője Szilvási Endre, Klenk-Sipos Rita.

"A szeretett lény akkor is létezik, amikor már meghalt." (Gabriel Marcel) "Egy szeretett személy elvesztése olyan tapasztalat, amely megmutatja, mit is jelent a halál. A halálélmény átgázol rajtunk, letaglóz bennünket, elbizonytalanít önmagunkat és mindazt illetően, amit eddig természetesnek tartottunk. Nem csupán világértelmezésünket és énképünket rendíti meg, de - akár tetszik, akár nem - átalakulásra is kényszerít bennünket. Szinte soha nem tudatosodik bennünk oly velőbe hasítóan, mint épp egy szeretett személy elvesztésekor, hogy magunkat mennyire a más személyekhez és dolgokhoz fűződő viszony alapján értjük meg. Láthatóvá válik számunkra, hogy két ember kapcsolata közös világot teremt, s a halál élménye azzal is együtt jár, hogy a világnak épp ez a közös átélése foszlik semmivé. Ily módon a világhoz fűződő új viszony kialakításának a gyászmunka lényeges mozzanatává kell válnia." (Verena Kast) A halál lassan megszűnik tabutéma lenni. A gyászról és a gyászfolyamatról azonban még mindig nagyon keveset tudunk, pedig egy szeretett személy elvesztése - miközben óriási távlatokat nyit személyiségünk fejlődése előtt - nehéz feladatot ró ránk. A gyásszal járó fájdalom feldolgozása teszi lehetővé, hogy megváltozott helyzetünket elfogadjuk, és új tartalommal töltsük meg. Így érkezhetünk el - az életben folytonosan ismétlődő búcsúzások kényszerében - önmagunk megvalósításának új szakaszához, egy új azonosságtudathoz. A neves svájci pszichoterapeuta, Verena Kast - A személyiség születése és A jó barátnő Magyarországon is népszerű szerzője - ebben a könyvében sok éves terápiás tapasztalatából merítve kínál fogódzókat és megszívlelendő szempontokat a gyász feldolgozásához.

"Az meglett ember, akinek szívében nincs se anyja, apja, ki tudja, hogy az életet halálra ráadásul kapja s mint talált tárgyat visszaadja bármikor - ezért őrzi meg, ki nem istene és nem papja se magának, sem senkinek." Ennél a József Attila-idézetnél nehéz lenne pontosabban és szebben megfogalmazni Verena Kast könyvének mondanivalóját. A neves svájci pszichoterapeuta az önálló személyiség születésérőről ír, arról a küzdelemről, amely a szülőkről való leváláshoz vezet, és arról a bátorságról, hogy merjünk másoktól különbözni, merjünk újra meg újra elszakadni, és új dolgokba fogni. Hogy merjük a személyiségünket építően, szabadon a saját életünket élni. Ez a kötet korábban Apák-lányok, anyák-fiúk címmel jelent meg a sorozatban.

"A szív és az agy nagy tiszteletnek örvendenek. A szív létfontosságúnak számít, mert ő pumpálja a vért a testben, az agyat azért csodálják, mert minden másodpercben bámulatos gondolatmeneteket talál ki. Mindeközben a bél legfeljebb a vécéig jut el, gondolják a legtöbben. Máskülönben csak hanyagul teng-leng a hasunkban, olykor-olykor pukizik egyet. Különleges adottságokat senki sem tételez fel róla. Mondhatni, kissé lebecsüljük őt - pedig valójában nem pusztán lebecsülésről van szó, egyenesen szégyenkezünk a beleink miatt. Gázos belek! Könyvem ezen a hozzáálláson szeretne egy kicsit változtatni. Mert a bél igenis menő!" Giulia Enders (1990) német orvostanhallgató jelenleg a doktorátusához szükséges kutatásokat végzi a frankfurti Mikrobiológiai Intézetben. A Wilhelm-und-Else-Heraeus-Stiftung kétszeres ösztöndíjasa. Darm mit Charme (Bájos beleink) című előadásával - melynek videoklipje a YouTube egyik slágere - 2012-ben első díjat nyert az ifjú kutatók bemutatkozásának teret adó freiburgi Science Slamen. Ebből született Bélügyek című könyve. Könyvét nővére, Jill Enders szellemes rajzai illusztrálják. Miért pont a belek? A bélrendszer közel 8 méter hosszával a legnagyobb szervünk, mégis kínos beszélnünk róla. Kakilás, hányás, hasmenés... pfuj, gusztustalan! Pedig ha meggondoljuk, hogy immunrendszerünk 80 %-ban a beleink állapotától függ, akkor ez nem kis dolog. Egyre nyilvánvalóbb - tudományos adatok igazolják -, hogy a túlsúly, a depresszió, a különféle allergiák és számos komoly betegség mind-mind összefüggenek beleink állapotával. Ha tehát egészségesek akarunk maradni, törődnünk kell az emésztésünkkel. Giulia Enders fiatal német kutatóorvos könnyed hangvételű könyvében közérthetően és szellemesen kalauzol el a belek világába. Számos praktikus tanáccsal is szolgál, hogy a sokak életét megkeserítő kisebb-nagyobb emésztési gondoknak végre búcsút lehessen inteni. "Ez a kislányos külsejű, csinos diáklány nem csupán tabukat dönt, de az emberi test csodáiról is mesél." (Frankfurter Allgemeine Zeitung) "Enders bebizonyítja, hogy a tudomány is lehet szórakoztató. Könyve lebilincselő olvasmány." (Fit For Run)

"Biztonságosan élni veszélyes." Bécsben, a 19. század végi szellemi erjedés közegében nagy drámája dúl szerelemnek, sorsnak és akaratnak. Josef Breuer, a pszichoanalízis alapító atyáinak egyike pályája csúcsán. Friedrich Nietzsche, az európai filozófia meghatározó szellemeinek egyike az öngyilkosság szélén. Amikor az igen tehetséges Breuer doktor elvállalja Nietzsche gyötrő fejfájásainak és egyéb testi kínjainak gyógyítását kísérleti stádiumban lévő módszerével, a "beszélgetős terápiával", még csak nem is sejti, hogy a különös kúra neki is enyhülést fog hozni, hiszen ahhoz, hogy segítsen páciensén, előbb neki kell megküzdenie a maga démonaival. Az Amikor Nietzsche sírt tényt kever írói fantáziával, kedélyes hangulatot feszültséggel. Irvin D. Yalom felejthetetlen történetet mesél olvasóinak a szenvedély természetéről és a barátság megváltó erejéről. A könyv világszerte több mint 4 millió példányban kelt el, Armand Assante főszereplésével 2007-ben film is készült belőle.

Az okos nők nem öregszenek. Az okos nők fiatalodnak. Csak meg kell dolgozniuk érte. Hetente hat napon át keményen kell edzeniük - jógázni, futni, síelni, biciklizni, evezni, súlyt emelni, az élet minden percében kapcsolatokat építeni, másokon segíteni, az agyat dolgoztatni, szeretni, megsimogatni egy gyerek fejét. Ilyen egyszerű. Legalábbis ezt állítja dr. Henry S. Lodge, a neves New York-i belgyógyász és Chris Crowley nyugalmazott ügyvéd - maga is a 80-es korcsoport tagja és az aktív életforma elkötelezettje -, akik a férfiak bátorítására írt korábbi kötetük, a Minden évvel fiatalabb hatalmas sikerén felbuzdulva ezúttal az 50 feletti nőkhöz fordulnak. A Minden évvel fiatalabb - nőknek a korosodó nőket szeretné felrázni a testi-lelki-szellemi tespedésből. Hogyan éljünk egészségesen? Hogyan kerüljük el a kor előrehaladtával általában fenyegető betegségeket és baleseteket? Hogyan birkózzunk meg az idősödés lelki és szellemi problémáival? Hogyan lehet a menopauza után még három, négy, sőt akár több évtizeden át egészségesen, fitten, energikusan élni, és megőrizni nőiességünket? A Minden évvel fiatalabb - nőknek biztató válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Fogadja meg a jó tanácsokat, és sok-sok évvel fiatalabbnak fog látszani. Sőt fiatalabbnak érzi is majd magát. "Nem kell megöregednie, meghíznia és nevetségessé válnia a menopauza utáni harminc-, sőt negyvenvalahány évben: alapvetően ugyanaz az ember maradhat, aki ma." (Chris) "Hogy egészségesen öregszünk-e, az rajtunk múlik. Ez a könyv erről szól. Olvassák el." (John S. Reed, a New York-i Tőzsde egykori elnöke) "A korral járó problémák többsége megúszható." (Harry)

"A szerelem, mondják, rabszolgává tesz, meg hogy a szenvedély ördögi, meg hogy sokan életükkel is fizettek már a szerelemért. Tudom, mindez igaz, de azt is tudom, hogy szerelem nélkül vakon tapogatózunk életünk alagútjában, és soha sem látjuk meg a fényt." Hogy mit teszünk kockára, felfedi, mi értékes nekünk. Hogy van az, hogy egyik nap az élet rendezett, elégedettnek érzed magad, talán kissé cinikus vagy, de alapjában mégis elégedett, és aztán, minden figyelmeztetés nélkül, egyszer csak a szilárdnak hitt talaj meginog, szétnyílik lábad alatt, és hirtelen egészen máshol találod magad, olyan helyen, melynek pontos helyrajzát nem ismered, s a szokások teljesen idegenek? Az utazónak legalább van választása. Aki útra kel, tudja, hogy a dolgok nem lesznek olyanok, mint otthon. A felfedező előre tudja ezt. De mi, kik csupán a véráramok útjait járjuk, s bensőnk egy-egy városára váratlan bukkanunk, nem tudunk felkészülni. Az élet hozzánk, kik addig folyékonyan beszéltük nyelvét, most idegenül szól. Mesélek neked. Hidd el, így történt. Henri szenvedélyesen szereti Napóleont, Napóleon pedig szenvedélyesen szereti a csirkét. És Henri, a hűséges szakács Moszkváig követi a császárt, úgy hogy közben egyetlen embert sem öl meg. Mindeközben Velencében, az álarcok és lehetőségek városában, hártyákkal a lábujjai között egy csónakos lányaként megszületik Villanelle, s minthogy nő létére csónakos nem lehet, éjjelente a kaszinóban teszi kockára a szívét. Miután Henri szívét Napóleon, Villanelle-ét pedig egy előkelő velencei patríciusnő összetöri, egy sötét csatornában keresztezik egymást útjaik. Jeanette Winterson Manchesterben született, és egy pünkösdista pár örökbefogadott lányaként nőtt fel szeretettelen, rideg légkörben. Misszionáriusnak szánták, és megtiltották, hogy olvasson. Az élményt, noha folyamatosan megírja és újraírja, azóta sem heverte ki. Hisz abban, hogy a művészet mindenkié, ezért mindenki által hozzáférhetővé kell tenni. Tíz regényt írt, többek között a Nem a narancs az egyetlen gyümölcs, a Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? és a Teher címűt. Elnyerte "a legjobb első regénynek" járó Whitbread-díjat, a John Llewellyn Rhys-emlékdíjat, az E. M. Forster-díjat, valamint Cannes-ban az audiovizuális műsorok fesztiváljának (FIPA) Ezüst-díját. Az 1987-ben megjelent A szenvedély Jeanette Winterson legjobbnak tartott regénye.

"Mire elolvassa, leszokik a dohányzásról." A dohányzás nem pusztán ártalmas társasági szokás, állítja Allen Carr. Több annál: a kábítószer egy formája, napjainkban az egyik vezető halálok. A szerző forradalmian új módszerével kínzó elvonási tünetek nélkül szokhatunk le a dohányzásról. A könyv feltárja a nikotinfüggőség pszichológiai okait, eloszlatja a dohányzás stresszcsökkentő hatásáról táplált tévhitet, elemzi a társadalmi közeg "agymosásának" hatásait és számos jó tanáccsal segít abban, hogy a leszokás végre sikeres és egy életre szóló legyen.

Világsikerű, tudományos bestseller! "Igazán csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám." A 17. században élt Pierre de Fermat-nak e szavai felcsigázták az emberek képzeletét, s különös matematikai küzdelemre készítettek az eljövendő nemzedékeket. Jóllehet a problémát igazán egyszerű megfogalmazni (nevezetesen: az xn+yn=zn egyenletnek, amennyiben x, y, z és n pozitív egész számok, n>2 esetén nem létezik megoldása), a matematikusok 350 éven át sikertelenül próbáltak megbirkózni vele. A nagy Fermat-sejtés a matematika Szent Grálja lett. Voltak, akik egész életüket a bizonyításnak szentelték. Akadt, aki kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, másvalakit pedig épp a nagy Fermat-sejt és mentett meg az öngyilkosságtól, ezért végrendeletében óriási díjat ajánlott fel a megoldásért. És akkor jött egy princetoni professzor, Andrew Wiles, aki már tízéves kora óta álmodozott a bizonyításról. 1993-ban, hét évi magányos és titokban végze tt kutatómunka után szenzációs bejelentéssel kápráztatta el a világot: megvan a bizonyítás! Minden idők leghíresebb matematikai problémájának megoldása egy hősies küzdelem története: a nagy ábrándok, szellemi nagyság és különleges eltökéltség emberi drámája. A könyv - mely eddig 22 országban jelent meg, és heteken át vezette az angol bestseller listákat - izgalmas megvilágításban mutatja be a matematikatörténet kiemelkedő pillanatait, a matematikai kutatás szépségét.

Lehet-e bármi szebb az önuralom teljes elvesztésénél? "Borzasztó dolog, amikor gyermekkorunkban megtudjuk, hogy az egész világtól különállunk, hogy senki és semmi nem fáj együtt megégetett nyelvünkkel, lehorzsolt térdünkkel, hogy kínjaink és fájdal maink csakis a mieink. Még borzasztóbb, amikor cseperedvén megtudjuk, hogy senki sem ért meg bennünket igazán, akárhogy szeressen is. A tulajdon énünk tesz bennünket a legboldogtalanabbá, ezért igyekszünk úgy megszabadulni tőle." Öt egyetemista. Me gközelíthetetlen, titokzatos kis csoport a vermonti egyetemen. Ebbe az elit társaságba csupán egyetlen új diáknak sikerül bejutnia, a feltörekvő Richard Papennek. Ő beszéli el évekkel később a csoport titkos történetét. A különös ifjak megszállott pr ofesszoruk hatására nemcsak tanulják, át is élik az ókori görög kultúrát, az ősi vallást, a mámoros orgiákat és a véráldozatot. De amikor megszegik a társadalmi és erkölcsi törvényeket, átlépik a határokat, életük örökre megváltozik. Saját bőrükön ta pasztalják, hogy nem ölni nehéz, hanem tovább élni.

Az orvosod tanácsot ad, az anyád babakelengyét vásárol, de kitől tudod meg, mi az ábra, ha teherbe estél? A barátnőidtől, természetesen. Közülük is azoktól, akik már megtapasztalták, milyen izgalmas, csüggesztő, egyben felemelő érzés gyereket várni Vicki Iovine, a szülőszoba négyszeres "veteránja" úgy beszél hozzád, mint a legjobb barátnőd. Nem rest kitérni csip-csup dolgokra, amelyeket furcsállsz, zavarba ejtőnek érzel, ezért senkihez nem mersz fordulni velük. Gyakorlati tanácsokkal lát el, könnyed humorral avat be mindenbe, amit a terhességről tudnod érdemes. Terhességed észlelésétől ("Szent ég, mi lesz most velem?") a baba hazahozataláig ("A gondjaimra merik bízni szegénykét?") melléd szegődik, és többek között elmondja, hogy igazából mi történik a testeddel, melyek a terhességgel kapcsolatos gyakori félelmek és téveszmék, mik azok a terheshangulatok, kik azok az okosok, milyen a szex a terhesség alatt, és hogyan javíts a külsődön és a közérzeteden.

Habsburg Vilmos a Habsburg főhercegek udvari felségjeleit, később egy párizsi emigráns egyszerű öltönyét viselte, és időnként frakkot öltött. Bár álma, hogy Ukrajna királya legyen, az első világháborút követően szertefoszlott, ő mégse adta fel, s szinte bármire hajlandó volt, hogy célját elérje: a német imperialisták szövetségese lett, dühödt osztrák monarchista, a fasizmus lelkes támogatója, majd Hitler elszánt ellensége, s végül a sztálini rezsimről jelentő kém. Egy kijevi börtönben hunyt el 1948-ban. A vörös hercegben Timothy Snyder neves amerikai történész emlékezetes portrét rajzol egy férfiról, akiben a 20. századi Európa számos ellentmondása öltött testet: a Habsburg Birodalom végnapjaiban felnőtté váló Vilmos elszántan próbálja megtalálni helyét a viharos gyorsasággal változó, világháborúk és nacionalizmusok tépázta Európában. A lenyűgöző életrajzot mozgalmas korképpel ötvöző könyv mélyen elgondolkodtat a személyes és nemzeti identitások változékonyságáról.

Másfél évvel sorsfordító zarándokútjuk után a keddi nők újabb közös nyaralásra indulnak. Hét nap tökéletes kikapcsolódás: se férfiak, se család, se internet, se telefon. Egy teljes hét a léböjtkúra, a salaktalanítás és a méregtelenítés Bermuda-háromszögében, hogy nyomtalanul eltűnjenek a fölös kilók, a méreganyagok, a munkahelyi stressz és a családi gondok. Ám hamar kiderül, nem a farkaséhség az egyetlen, amivel meg kell küzdeniük, mert nem csak a kilóktól, a múlttól sem olyan könnyű megszabadulni. Monika Peetz író, dramaturg, forgatókönyvíró. Keddi nők című regénye 2010-ben jelent meg Németországban, és még abban az évben több mint egymillió példány kelt el belőle. Azóta 23 nyelvre lefordították, és meg is filmesítették.

Európa nagy részét évszázadokon át a Habsburg-család tartotta a kezében - megszállottak, bűvészek, muzsikusok és hadvezérek különc gyülekezete. A Habsburgok ármánykodásuk és merő konokságuk révén számos vetélytársukat távolították el a politikai porondról, mígnem 1918-ban végül maguk is szedték a sátorfájukat. Közép-Európa és Németföld zömét uralták, de sok más helyen is be-beavatkoztak - Európa története aligha érthető meg nélkülük. Simon Winder rendkívül szórakoztató könyve vegykonyhák, csontvázak, ékszerek, medveárok és balszerencsés házasságok szédítő forgatagába kalauzolja olvasóját. A Danubia egy dinasztia története, de legalább annyira szól a Habsburgok alattvalóiról, akik különféle nyelveket beszéltek, roppant területeket népesítettek be és olykor kifejezett hálátlanságot mutattak különc bécsi uralkodójuk iránt. Nekünk magyaroknak különösen érdekes az az angolszász nézőpont, melyből a szerző régiónkat szemléli.