Park Kiadó strana 13 z 53

A Variációk egy párra Szabados Ágnes híradós műsorvezető, olvasás-népszerűsítő, a Nincs időm olvasni kihívás (NIOK) alapítója ajánlásával jelenik meg újra. „A mi lett volna, ha tökéletes regénye. Egy több verzióban elmesélt szerelmi történet arról, hogy a döntéseink milyen mértékben befolyásolják életünk alakulását. Az évtizedeket felölelő családregény Eva és Jim szerelmét, majd házasságát beszéli el egyetemista koruktól öregkorukig, három verzióban. Szeretetre méltó karakterek, bámulatos történetvezetés, elgondolkodtató fordulatok. Egy történet, amely sokáig veled marad. Azoknak a töprengőknek ajánlom, akik gyakran eljátszanak azzal a gondolattal, hogyan alakult volna az életük, ha bizonyos helyzetekben másképp döntenek. Léteznek-e véletlenek? Vagy sorsunk előre elrendeltetett, bármennyire is küzdünk ellene? Ha hiszel a sorsban és nem hiszel a véletlenben, akkor ez a lenyűgöző, szívszorító történet felejthetetlen utazás lesz számodra!” Eva és Jim tizenkilenc évesek, a cambridge-i egyetemre járnak, amikor 1958-ban útjaik keresztezik egymást. Jim sétál. Eva biciklizik. Kis híján összeütköznek. Ami ezután történik, meghatározza a jövőjüket.

A tetten ért halál című könyvnek, amely angolul Death in the making címmel 1938-ban jelent meg, még nem volt magyar kiadása. Ez az új reprint kiadás, egy fotótörténeti ritkaság, pontos mása az 1938-as kötetnek, de az eredeti papírképek és negatívok felhasználásával új másolatok készültek hozzá, és kiegészült egy történeti igényű esszével. A fotók szerzőségét is sikerült pontosan azonosítani, ennek során derült fény arra, hogy közülük néhányat Robert Capa és Gerda Taro mellett barátjuk, Chim készítette. A képszövegeket Robert Capa, az előszót Jay Allen írta. A könyvet André Kertész tervezte. A tetten ért halál fényképeken keresztül követi nyomon a spanyol polgárháború első évének eseményeit. A fotók és az azokat kísérő szövegek egy rendkívüli időszakban ragadják meg a diadalmas pillanatokat, és rajzolják ki a háborús borzalmak krónikájának ívét: a demokratikusan megválasztott spanyol kormány védelmében a köztársasági erők összefognak, hogy leverjék a Francisco Franco tábornok vezette fasiszta felkelést. Képi rekviem ez, mely emléket állít a kezükben fegyverrel elesett harcolók ezreiről. 1937 őszén, amikor ez a kötet készült, már világosan látszott, mennyire megszenvedi a spanyol köztársaság, hogy számos európai ország és az Egyesült Államok - a be nem avatkozás politikáját választva - elárulta ügyüket. A tetten ért halál elégikus hangvételű tisztelgés az áldozatvállalás előtt. Robert Capa huszonöt éves volt, amikor A tetten ért halál megszületett. Az ő képein kívül Gerda Taro német fotóriporter - ő 1937 júliusában vesztette életét a spanyol fronton -, valamint lengyel kollégájuk, Chim képei fejezik ki a szenvedélyes hitet és elköteleződést a demokrácia egyik legnemesebb ügye mellett.

„A kortárs novella nagymesterének" tizenharmadik kötete magyarul. Négy szabadszájú unokanővér, akik egy családi találkozón vaskos tréfákkal és mulatságos történetekkel szórakoztatják egymást és vendéglátóikat. Egy baráti látogatás, ahol mindenki elbeszél egymás mellett. Egy középkorú nő, aki egy szakítás után egy kis szigeten beszélgetésekbe bocsátkozik különféle férfiakkal. Két bogaras öreg hölgy, akik nyolcvan év ismeretség után különös barátságot kötnek az idősotthonban. Nők, akik ilyen vagy olyan értelemben úton vannak, és szenvedélyesen igyekeznek megfogalmazni a saját történetüket. Lélegző, hús-vér alakok, akiknek szerelmei, szorongásai, csalódásai és ébredései egyszerre ismerősek és idegenek ezekben a hajszálpontos lélektani megfigyelésekkel megírt, az emberi viszonyok kínját fanyar humorral bemutató történetekben. "A szüleinkről beszélgettünk, a gyerekkorunkról beszélgettünk, csak a saját házasságunkról nem beszélgettünk jó darabig. Emlékszem, mennyire részletesen kitárgyaltuk az apáinkat és az anyáinkat, mennyire rosszallóan nyilatkoztunk a házasságaikról, az elhibázott ambícióikról és az ambícióktól való félelmeikről, mennyire könnyen leírtuk őket mint változásra képtelen, reménytelen eseteket. Hogy lehettünk ennyire önhittek."

"Magával ragadó és szívhez szóló könyv, tele együttérzéssel és az állatok életével kapcsolatos mély felismerésekkel." Yuval Noah Harari, a Sapiens - Az emberiség rövid története szerzője Frans de Waal holland főemlőskutató és etológus négy évtizede tanulmányozza az állatok viselkedését. Korábbi könyve, az Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok?, az állatok intelligenciájával foglalkozott, a Mama utolsó ölelése gazdag érzelmi életükről mesél lenyűgöző történeteket. A könyv a csimpánz mátriárka, Mama halálával kezdődik, aki szoros kapcsolatban állt Jan van Hooff biológussal. Amikor Mama már haldoklott, Van Hooff felkereste őt a ketrecében. Búcsújuk, melyet videóra vettek, felrobbantotta az internetet. Emberek milliói lehettek tanúi annak, ahogy Mama széles mosollyal üdvözli, majd megöleli a professzort. Nem az ember az egyetlen faj, érvel De Waal, amely képes szeretni, gyűlölni vagy szégyenkezni, örömet, undort vagy empátiát érez. A Mama utolsó ölelése segít felismernünk, milyen sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz emberek és állatok, elolvasása után új szemmel tekintünk majd a környező világra.

"Egy olyan díjra, mint a Goncourt, soha nem számít az ember. Először is nem azért ír, hogy megkapja, és nem is lehet elképzelni, hogy milyen is az, amikor megkapja" - nyilatkozta Hervé Le Tellier, miután az Anomália 2020-ban elnyerte a Goncourt-díjat. A díj maga nem jár nagy összeggel (jelképesen 10 euró), azonban a díjazott könyv rendszerint elképesztő eladásokat produkál. Nem volt ez másképp Le Tellier könyvével sem, amelyből a megjelenése után bő fél évvel már 1 millió példány kelt el.

"A papságon belüli homoszexualitás nagyon komoly kérdés, ami aggodalommal tölt el." Ferenc pápa Papi cölibátus, az óvszerhasználattal szembeni egyházi tilalom, a szexuális visszaélések rendszeres eltussolása, XVI. Benedek pápa lemondása, a klérus nőgyűlölete, a papi hivatások számának drasztikus visszaesése, a Ferenc pápa elleni áskálódások - Frédéric Martel szerint ezeket a jelenségeket egyetlen titok köti össze, mely sokáig kimondhatatlan volt. A neve: Szodoma. A bibliai Szodoma városát a hagyomány szerint Isten azért pusztította el, mert lakosai homoszexuális gyakorlatot folytattak. Csakhogy korunkban éppenséggel a Vatikánon belül található a világ egyik legnagyobb homoszexuális közössége. A francia szerző négy éven át belülről követte a Vatikán életét és nagyjából harminc országra kiterjedően folytatta nyomozásait. Több tucat kardinálisnak tette fel kérdéseit, több száz püspökkel és pappal találkozott. Könyve, A Vatikán kínos titkai, az egyház rejtett oldalát tárja fel: azt a legkisebb papi szemináriumoktól a Vatikánig felépülő rendszert, amelyet egyszerre jellemez a homoszexuális kettős életvitel és a legradikálisabb homofóbia. A katolikus egyház Martel állítása szerint mélyen skizofrén: minél nyíltabban homofób egy papi méltóság a társadalom előtt, annál valószínűbb, hogy a magánéletében homoszexuális.

A Nápolyi regények szerzőjének új könyve Felnőni? Mivégre? Ki mondja meg, hogy mi lesz belőlünk és kire fogunk hasonlítani? Valami baljós dolog történik Giovanna bájos gyermekarcával, és lassanként kiütközik rajta a kamaszok rusnya undoksága. De vajon tényleg így állnak-e a dolgok? Melyik tükröt válassza az ember, hogy visszataláljon önmagához, és megmeneküljön? A gyermekarc szépségének elillanását követően az új ábrázat utáni hajsza két Nápoly közt zajlik, amelyeket testvéri szálak kötnek össze, s amelyek kölcsönösen rettegik és gyűlölik egymást. Az egyik Nápoly odafönt pózol, az erényesség álcáját magára öltve, a másik odalenn található, a mélyben, harsánynak és közönségesnek tettetve magát. Giovanna e két Nápoly közt ingázik, hol alázúdulva a mélybe, hol felkapaszkodva a magaslatokra, és mindeközben eltévelyedve tapasztalja, hogy sem odafönn, sem a mélyben nem talál válaszokra, a város pedig nem nyújt szabadulást.

munkanap A profi újságíró és amatőr borivó Bianca Bosker mindaddig nem sokat tudott a borról, míg fel nem fedezte azt a világot, ahol az íz, a zamat az úr: az elit sommelier-k világát, akik életüket az íz szenvedélyes keresésének szentelik. Lelkesedésük és az ízérzékelésben megmutatkozó különleges képességeik láttán elhatározta, hogy kideríti, mi a titka ennek a „dugódilinek”. Kíváncsian, humorral és jó adag egészséges kételkedéssel vezeti be olvasóit a titkos borkóstoló csoportok, exkluzív New York-i éttermek és nagy borkészítő cégek világába, sőt arra is igyekszik fényt deríteni, mi megy végbe szervezetünkben az ízérzékelés folyamán. Könyvét borkedvelők és a borral még csak most ismerkedők egyaránt élvezni fogják. „A bolygónkon fellelhető fogyasztható dolgok közül legjellemzőbben a bort tekintik a civilizált élet részének. Robert Louis Stevenson „palackozott költészetnek” nevezte, Benjamin Franklin pedig kijelentette, a bor az „állandó bizonyíték arra, hogy Isten szeret minket”. Ilyesmit soha senki nem állított a báránycombról és a lasagnéról, bármilyen finomak is. A borszakértők olyasmiket mondanak a borokról, hogy a lelküket végtelen magasságba repítik, mint egy Rachmaninov-szimfónia. Fogalmam sem volt, miről beszélnek, és ez a kijelentés, mit tagadjam, eléggé túlzónak, a valóságtól elrugaszkodottnak tűnt. Ezek tényleg eszement hülyeségek, vagy belőlem hiányzik az a képesség, hogy értékelni tudjam az élet egyik legnagyobb örömforrását? Tudni akartam, hogyan lehetséges, hogy az élet más területein teljesen racionálisan gondolkodó emberek képesek észbontó összegeket és rengeteg időt áldozni arra, hogy átélhessék a különleges ízérzékelés néhány röpke pillanatát. Egyszerűbben fogalmazva: tudni akartam, miért ez a nagy felhajtás a bor körül.”

A regény fő helyszíne egy burgundiai kisváros vendéglője, ahol hagyományos francia ételek sülnek, főnek, a vendégsereg legnagyobb örömére. A főhős Monsieur Henri, a Virágos Állomás régi vágású szakácsa, egyben tulajdonosa, az elbeszélő pedig a fia, Julien, aki szenvedélyesen kuktáskodik a konyhában, amióta csak az eszét tudja. Amikor Henri úr kómába esik, Julien ott ül az ágya mellett, és feltolulnak benne az emlékek. Megelevenednek gyerekkora hősei, apja élete társa, a szépséges, jóságos Hélene, akinek a személye körül fájdalmas titok lappang, Lulu, a fegyvertárs-másodszakács, Nicole, a tűzrőlpattant pincérnő, Gabriel, az anarchista favágó... És Julien eltöpreng: vajon hová tűnt, megvan-e még valahol vágyai netovábbja, az apai receptkönyv? Az Apám receptjei a szeretetről szól, a történetmesélő fiúi szeretetéről és a szerző, Jacky Durand szeretetéről a (francia) konyha iránt. A magyar kiadás függelékében a fordító Bognár Róbert jóvoltából a Virágos Állomás asztalaira kerülő ételekről, italokról tájékozódhat az olvasó. Jacky Durand újságíró. Évek óta járja Franciaországot, riportokat, ételkritikákat ír a Libération napilapnak, állandó munkatársa a France Culture rádiónak. Továbbá gasztroblogger, és maga is szakácskodik. Számos műfajban publikál, az Apám receptjei a második regénye.

William Styron legösszetettebb és legnagyratörőbb regénye azzal kezdődik, hogy egy fiatal déli 1947-ben északra utazik, mert író akar lenni. A mű bevezet bennünket Girnyónak a szomszédaihoz fűződő rajongó, bár feszült kapcsolatába. Az ördögien éles elméjű Nathan és annak lengyel szerelme, a gyönyörű Sophie története fájdalmas titkokkal terhes. Küzdelmes kapcsolatuk során szembe kell nézniük azzal, amit csak úgy nevezhetünk, hogy maga a hamisítatlan gonosz.

A Miért kávézó szerzőjétől Ki ne vágyna arra, hogy a munkát, amivel napjai jó részét tölti, szeresse is? Hogy úgy érezze, segíti képességei kibontakoztatásában? Melyik főnök ne szeretné, hogy a beosztottjai motiváltak legyenek, kedvvel és jól végezzék a munkájukat? John P. Strelecky könyvében ezeknek az igényeknek a fontosságáról ír, és arról, hogyan hozhatók összhangba életünkben a munkahelyi és személyes célok. Milyen a jó vezető? Milyen az ideális munkakörnyezet? Milyen szempontokat kellene előnyben részesítenünk akkor, amikor munkahelyet keresünk? Biztos, hogy a motiváció leghatékonyabb eszköze a pénz? Az Élet Nagy Ötöse segít végiggondolni, mi az, ami az életünkben igazán számít, és hasznos tanácsadó vezetőknek vagy vezetői szerepre készülőknek.

Az Aki megszökik és aki marad azzal ért véget, hogy Lila számítástechnikai céget hozott létre Enzóval, Elena pedig elhagyta férjét régi szerelme, Nino miatt, amivel veszélybe sodorta írói karrierjét és elhanyagolta lányai nevelését. Elena és Nino története a szenvedélyek története, és Elena hamarosan már a szerint választja meg élete helyszíneit, hogy hol lehet együtt a szeretőjével. Egyik nápolyi útja során megtudja, hogy Lila mindenáron találkozni akar vele. A két nő hat évtizedes történetét és vele Nápoly és egész Olaszország történetét felölelő saga Az elvesztett gyerek történetével véget ér. Elena Ferrante, a 19. századi nagy írók méltó utódaként, a korábbiaknál is teljesebb, gazdagabb, pezsgőbb, feledhetetlen világot tár elénk. Elena Ferrante a kortárs világirodalom nagy rejtélye. Regényei zajos sikert aratnak, díjakat nyernek, számos nyelvre lefordítják őket, de kiléte ismeretlen. Annyi tudható róla, hogy Nápolyban született, és ő a Tékozló szeretet, az Amikor elhagytak és a Nő a sötétben szerzője. Első két regényét Mario Martone, valamint Roberto Faenza filmesítette meg. La Frantumaglia (Szilánkok) című műhelynaplójában levelezését, jegyzeteit, valamint kiadatlan írásait gyűjtötte össze. 2007-ben La spiaggia di notte (Éjjeli strand) címen egy gyerekkönyve, 2019-ben pedig L'invenzione occasionale (Véletlen találatok) címen egy esszékötete is megjelent. Az elvesztett gyerek története a Nápolyi regények (2011-2014) tetralógia negyedik, befejező kötete. A sorozat első két kötetét az HBO filmesítette meg.

Elena és Lila, akiket az előző részekből (Briliáns barátnőm és Az új név története) már jól ismerünk, nővé érett, méghozzá nagyon korán. Lila tizenhat évesen férjhez ment, kisfia született, aztán elhagyta a férjét és a jólétet, és egy gyárban dolgozik, embertelen körülmények között. Elena elkerült a telepről, a Pisai Egyetemen tanult, írt egy regényt, melynek sikere kitárta előtte egy jómódú, művelt világ kapuit. Más-más módon, de mindketten megpróbálták ledönteni a falakat, hogy végre kitörhessenek a nyomorból, a tudatlanságból és a kilátástalanságból. A két lányt ezúttal a hetvenes évek Olaszországában látjuk viszont a tőlük megszokott fékezhetetlen lendülettel, korábban elképzelhetetlen remények, kétségek, feszültségek, kihívások között. Továbbra is összeköti őket az elszakíthatatlan, ambivalens, néha lappangó, majd heves kitörésekben vagy találkozásokban újra felszínre kerülő, váratlan nézőpontokat rejtő örök kötelék.

"2008 őszén a Lehman Brothers összeomlását követő pénzügyi cunami csaknem elsodorta Magyarországot. Jöttek az önkínzó kérdések: mit nem vettünk észre, miért hagytuk, hogy így legyen, most mi a teendő, mikor döntünk jól. Különösen nyomasztó volt a magyarországi túlzott eladósodás, a devizahitelezés kiváltotta társadalmi válság, ami valóban az orrunk előtt zajlott. Valóban vakok, semmit sem értők, mindent félrekezelők voltunk? Azt a reménytelen feladatot próbálom megoldani, hogy önkritikusan és - amennyire tőlem telik - távolságot tartva mutassam be döntéseink hátterét. Mit s miért. Mikor ültünk tudásvákuumban, mikor reagáltunk időben és hibátlanul, mit nem vettünk észre, mit láttunk már akkor is tisztán. Nem voltunk tévedhetetlenek. Döntéseink nem voltak hibátlanok. De mindenkor igyekeztünk minden véleményt megismerni, minden megismerhető tényt figyelembe venni, számos szakértő, elemző álláspontjára támaszkodni. Meggyőződésem, hogy az így születő döntések hosszú távon nagy valószínűséggel jobbak, mint amikor egy önmagát minden igazság birtokában tudó vezető irányít és dönt." Király Júlia (1957) közgazdász professzor az egyik legnagyobb európai bank-biztosítótársaság, a belga KBC Group igazgatósági tagja. 2007-2013 között, azaz a válság éveiben a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnökeként tagja volt a Monetáris Tanácsnak. Az ezt megelőző időkben Magyarország egyik legjelentősebb pénzügyi oktató és tanácsadó cégének, a Bankárképzőnek volt tulajdonos vezérigazgatója. Több magyar bank privatizációjában vett részt igazgatósági tagként. Számos publikációja jelent meg magyar és nemzetközi tudományos folyóiratokban, az IBS-en kívül a CEU-n és szakkollégiumokban ad elő, a Közgazdaságtudományi Intézet külső munkatársa. A tornádó oldalszele az első könyve.

A Nápolyi regények szerzőjétől Delia édesanyja temetésére érkezik Nápolyba, a fullasztó légkörű városba, ahonnan egész életében menekült. Miközben igyekszik rekonstruálni Amalia különös halálát, próbál rájönni arra is, milyen őrületes szenvedélyek és elfojtások tették őt magát azzá a rideg, saját testével állandóan hadakozó, szeretetre képtelen nővé, akivé az évek során vált. A Nápoly omladozó színfalai előtt játszódó Tékozló szeretet valódi nyomozás a múltban, a tudatalatti ködképeiben, ahol fékezhetetlen vágyak tombolnak, ahol nincs remény megnyugvásra, szeretetre, legföljebb csak a felismerés gyötrő élményére. Anya és lánya gyűlölettel vegyes szeretetéről Mario Martone rendezett filmet.

Átdolgozott, bővített, új kiadás Mi történik, ha egy kisgyereket trauma ér? Hogyan hat a bántalmazás az agyra - képes-e meggyógyulni? Bruce D. Perry páciensei elképzelhetetlen rémségeket éltek át: népirtást, szüleik meggyilkolását, családi erőszakot, szekrényben és ketrecben, világtól elzárt szektában töltött éveket. A kiváló gyerekpszichiáter történetei azt példázzák, hogy a trauma miként hat a gyerekek agyára, hogyan befolyásolja személyiségük alakulását. Ismerteti, milyen kreatív módszerekkel képes enyhíteni a súlyosan traumatizált gyerekek fájdalmát, hogy egészséges felnőttekké válhassanak. A rendkívüli szaktudással és empátiával megírt, szívbe markoló könyv drámai erővel figyelmeztet arra, hogy csak akkor remélhetjük a gyógyulást, csak akkor tudunk segíteni a traumák leküzdésében, a továbblépésben, ha minél jobban megismerjük az agy működését. A szerzőpáros 10 évvel az első kiadás megjelenése után úgy döntött, hogy megírja A ketrecbe zárt fiú javított, bővített kiadását, hogy a könyv továbbra is hasznos és pontos forrás maradhasson, hiszen az elmúlt tíz évben sokat fejlődött a kutatás és a gyakorlat is. A jelenlegi kiadás javítja és tisztázza az első kiadás hibáit, továbbgondolja, részletesebben kifejti és aktualizálja az első kiadásban említett kulcsfontosságú fogalmakat és elveket, valamint bemutatja a kutatási terület új és ígéretes irányait. A könyv egy jelenbe vezető új fejezettel, valamint a feldolgozást segítő kérdésekkel bővült. A pontosítások, a fejezetekhez adott függelékek, az új fejezet és a segédanyag célja az, hogy A ketrecbe zárt fiú továbbra is érthető és naprakész információt nyújtson mindenkinek, akit érdekel - vagy érint - a gyermekkori trauma témaköre.