Wolters Kluwer strana 64 z 122

Kniha zpracovává aktuální téma, zajímavé pro všechny, kteří se zabývají evropskou integrací — ať již odborníky z akademické sféry, či z daňové praxe. Navazuje na již zavedenou publikaci Harmonizace daňových systémů zemí Evropské unie, kterou autorka významně přepracovala. Důvodem je překotný vývoj v oblasti daňové politiky Evropské unie, především změna jejího směřování. Prvotním cílem již totiž není daňová harmonizace, ale především férovost zdanění, boj s erozí daňových základů a přesouváním zisků. Publikace Daňová politika v Evropské unii se jako jediná na trhu podrobně zabývá novými návrhy směrnice o společném základu daně a společném konsolidovaném základu daně, upozorňuje na možná úskalí a nejasnosti. V kontextu aktuálního globálního boje daňových správ s daňovými úniky věnuje kniha pozornost nejen vývoji této oblasti na poli Evropské unie, ale taktéž v OECD. Obsahuje i kapitoly zaměřující se na problematiku BEPS.

Kniha zpracovává aktuální téma, zajímavé pro všechny, kteří se zabývají evropskou integrací — ať již odborníky z akademické sféry, či z daňové praxe. Navazuje na již zavedenou publikaci Harmonizace daňových systémů zemí Evropské unie, kterou autorka významně přepracovala. Důvodem je překotný vývoj v oblasti daňové politiky Evropské unie, především změna jejího směřování. Prvotním cílem již totiž není daňová harmonizace, ale především férovost zdanění, boj s erozí daňových základů a přesouváním zisků. Publikace Daňová politika v Evropské unii se jako jediná na trhu podrobně zabývá novými návrhy směrnice o společném základu daně a společném konsolidovaném základu daně, upozorňuje na možná úskalí a nejasnosti. V kontextu aktuálního globálního boje daňových správ s daňovými úniky věnuje kniha pozornost nejen vývoji této oblasti na poli Evropské unie, ale taktéž v OECD. Obsahuje i kapitoly zaměřující se na problematiku BEPS.

Balás P. Elemér hetven éve hunyt el, maradandó tudományos életművet hagyva maga mögött, amely kiterjed a jelen kötetben felvillantott sajtójogi, szerzői jogi, általános magánjogi területekre éppúgy, mint a büntetőjog és a jogfilozófia vidékére is. Művei a ma olvasójának is szólnak, egyben tanúi egy egészen mély és minden ízében modern, nyugatias jogi gondolkodás és kultúra valaha volt magyarországi meglétének. Jelen sorozatba illeszthetően kizárólag a sajtó- és szerzői jogi, illetve a személyiségi jogokhoz kötődő munkáiból válogattunk, figyelmébe ajánlva ezen írásokat a ma jogtudományának. A nagy előd iránti tiszteletadásul Balás P. Elemér mellé helyeztettek e kötetben a hasonló jogterületek mai művelői is. Balás P. egyetemi ténykedése Kolozsvárhoz, Szegedhez és Budapesthez kötődött, így e három város egyetemein tevékenykedő szerzők tesznek kísérletet Balás P. Elemér a meglévőnél szélesebb körben való újrafelfedezésének előmozdítására, továbbá a rég született írásoknak a jelenkor összefüggései közé helyezésére.Szerzők: Balás P. Elemér, Gellén Klára, Juhászné Zvolenszki Anikó, Kokoly Zsolt, Koltay András, Mezei Péter, Nótári Tamás, Vallasek Magdolna, Veress Emőd

A harangöntő munkája befejeződik akkor, amikor a harang magasba lendül és megkondul. A lényeg az, hogy hangja tiszta legyen és messzire szóljon. Ha világosan, érthetően ad jelet értékekről, igazságról, a harangöntő lantot, hitet valóban szegre akaszthat, és távozhat. Karnagyként is, zenésztársaival együtt. Jönnek helyettük mások, akiknek biztosan sikerülni fog majd végigjátszani a IX. szimfóniát. (…) Mi legfeljebb csak azt sajnáljuk, hogy nem tudunk veletek lenni és segíteni benneteket (…) átjutni az Inferno küzdelmein. De azt gondolom, a szintézis megteremtéséhez előkészítettük az utat, és talán az sem egészen közömbös a számotokra, hogy lélekben továbbra is veletek leszünk. (…) Egy kicsit olyan ez, mint Vörösmarty Mihály Vén cigánya. A sorok között benne van az alkotás korszakától elköszönő minden fájdalma, de a köszönetnyilvánítás is, és a remény és biztatás, hogy igenis sikerülni fog.

Gratz Gusztáv (1875–1946) a XX. század első fele magyar történelmének jelentős német származású személyisége, aki a politikában és a gazdasági életben egyaránt fontos szerepet játszott, valamint publicistaként és történetíróként is maradandót hagyott hátra. Összesen csaknem harmadszázadon át volt országgyűlési képviselő. Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztériumának osztályfőnökeként 1917–1918-ban részt vett a breszt-litovszki és a bukaresti béketárgyalásokon. 1917-ben pénzügyminiszter, 1921-ben külügyminiszter volt. Tagja volt a bécsi magyar Antibolsevista Comiténak, majd Magyarország első bécsi követe lett. 1921-ben IV. Károly király bizalmasaként a restaurációs kísérletek egyik kulcsszereplője volt. A két világháború között politikusként, gazdasági szakemberként és publicistaként egyaránt a Monarchia utódállamainak együttműködéséért szállt síkra. 1912-től 1917-ig a Gyáriparosok Országos Szövetségének ügyvezető igazgatói posztját töltötte be. A két világháború között több tucat iparvállalat igazgatótanácsában volt tag. Újságírói pályáját a kolozsvári Erdélyi Naplónál kezdte, majd többek között a Pester Lloyd és a bécsi Neue Freie Presse munkatársa, a Pesti Napló utolsó főszerkesztője. A Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság egyik alapítója, a folyóirat első szerkesztője. Publikációinak száma mintegy félezerre rúg. A Magyarországi Németek Népművelődési Egyesületének elnökeként másfél évtizeden át a hazai német kisebbség és a magyarság harmonikus együttműködéséért munkálkodott. Magyarország német megszállása után liberális, náciellenes, „zsidóbarát” nézeteiért a mauthauseni koncentrációs táborba deportálták. Gratz Gusztávról ez idáig nem született monografikus feldolgozás. A kötet ezt a hiányt kívánja pótolni.

A kötet ismerteti a kártérítési jog Ptk.-beli alapjait, és az egyes ágazati jogszabályokban fellelhető kártérítési jogi tárgyú jogszabályi rendelkezéseket, részletesen kitérve annak bírósági gyakorlatára és az európai kártérítési jogra is.Szerzők: Barta Judit, Barzó Tímea, Csák Csilla, Fazakas Zoltán József, Harsányi Gyöngyi, Jakab Nóra, Juhász Ágnes, Kenderes György, Kriston Edit, Majoros Tünde, Mélypataki Gábor, Miskolczi Bodnár Péter, Olajos István, Pusztahelyi Réka, Rácz Zoltán, Sápi Edit, Tóth Gergő, Tóth, Hilda, Ujváriné dr. Antal Edit; Szerkesztették: dr. Barta Judit, dr. Barzó Tímea, dr. Csák Csilla

E kötet az internetes kommunikáció és média történetének, elméletének és jelenségeinek elbeszélésére vállalkozik. A témát összefüggő narratívaként kezeli, miközben a vezérfonál szerepét az új kommunikációs és médiaformák kronológiai felbukkanása tölti be. A munkának nem célja egyetlen elméleti irányzat elkötelezett követése sem, sokkal inkább az internetes média és kommunikáció jelenségkörének tág spektrumú feltérképezése. A jelentős elméleti megalapozottságú, tetemes hivatkozás- és jegyzetanyaggal ellátott kötetben a szerző a kutatói és egyetemi oktatói tapasztalatát felhasználva mindazon jelenségeket tárgyalja, melyek gyökeres változást hoztak az elmúlt évtizedekben. Ilyen például a hypertextualitás, a multimedialitás, az interaktivitás, a virtuális és az augmentált valóság vagy éppen a képi fordulat részét képező emotikonok és a kaotikusan terjedő mémek. A közérthető technikai leírások mellett bemutatja az internetes kommunikáció és média kultúrára, társadalomra és gazdaságra kifejtett hatását. Kitér többek között a képernyőről való olvasás, az élményszerűség, az interaktivitás, a creative commons, a szabadság vagy éppen a megfigyelés, a 15 klikk hírnév, a dotcom bubble, az álhírek, a Big Data, a chatbotok, a crowdsourcing, illetve a sharing economy problémakörére is. A munka nem titkolt célja, hogy a korábbi részletes, ám gyakran fragmentált szakirodalom ismereteit összegezve a(z internetes) kommunikáció és média egyetemi oktatását segítse. A cél elérésének érdekében a szerző áthidalja azt a konstruált szakadékot, mely a történeti adatokra és technikai részletekre koncentráló, szigorúan informatikai munkák vagy éppen a tisztán filozófiai megközelítés között húzódik. Olyan komplex munkát tart tehát a kezében az Olvasó, mely körbejárja a vizsgált téma multidiszciplináris: kommunikációs, médiatudományi, társadalmi, kulturális, technológiai, illetve kisebb mértékben filozófiai aspektusait is.

A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja a régi törvény és az új törvények tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit. A párhuzamos megjelenítés a 2003. évi törvényből indul ki, így a dokumentum bal oldalán ennek szövege található, míg a jobb oldalon – ennek tükörképeként – az új törvények kapcsolódó szakaszai, illetve bekezdései olvashatóak. Ezzel a szerkesztéssel egyértelművé, jól láthatóvá válik a régi törvény és az új törvények közötti különbség és azonosság is, amely segítséget nyújt az új jogszabályok megértéséhez és alkalmazásához elsősorban azok számára, akik a régi törvényt és annak gyakorlatát már ismerik.

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok. Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok. A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv. A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

Az infokommunikációs eszközök fejlődése és elterjedése eredményeként az állam és állampolgár kapcsolata, a kapcsolattartás formája változni kezdett az elmúlt évtizedben. A központi közigazgatásban és egyes bírósági és egyéb eljárásokban az elektronikus ügyintézés ma már nem számít speciális területnek, egyre inkább a mindennapok szerves része. Ez kihívást jelent úgy az ügyfelek, mint a jogalkalmazók vagy akár a jogi képviselők számára is. Bízunk benne, hogy a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, valamint a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület közreműködésével megszületett elméleti és gyakorlati kézikönyv - az elektronikus ügyintézés, az informatikai együttműködés, valamint a bizalmi szolgáltatások praktikus elemzésével - hozzájárul ahhoz, hogy a digitális technológiák észrevétlenül, segítő módon váljanak a közigazgatás mindennapjainak részévé. A törvény célja - a XXI. század technikai fejlődéséhez igazodva - az elektronikus úton történő ügyintézés kiterjesztése; az ehhez szükséges jogi feltételek és a technikai fejlesztések jogalapjának megteremtése, valamint az ügyfelek széles körének ügyintézési szolgáltatásokat nyújtó állami és nem állami szervezetek egységes elvek mentén történő elektronikus ügyintézésre szorítása. Az elektronikus ügyintézés mint fogalom olyan komplex folyamatot takar, mely nagyon sokféleképpen határozható meg. A szakirodalom mindmáig adós egy olyan konszenzusos definícióval, amely valamennyi szakember számára elfogadhatóan határozná meg, hogy pontosan mit is értünk elektronikus ügyintézés alatt.Dr. Baranyi Bertold, dr. Homoki Péter, dr. Kovács A. Tamás

A magyar történelemben példa nélküli, hogy a szólás- és a sajtószabadság mint elismert és védett alapvető emberi jogok csaknem harminc éve megszakítatlanul integráns elemét képezik a jogrendszernek. Jelen kötet az e jogokkal kapcsolatban felmerülő egyes fontos kérdésekről szól, korántsem kimerítő jelleggel, de a tárgyalt témák tekintetében jelezve a jogrendszer által bejárt utat, felvillantva a jogi gondolkodás és gyakorlat gazdagságát. Mert hiába érheti – mindenkor – kritika a szólásszabadság állapotát, ha hátrább lépünk mindennapi küzdelmeinktől, és az elmúlt évtizedek folyamatait egészében vizsgáljuk, akkor aligha lehetünk elégedetlenek a kimondhatóság e folyamatok által kijelölt határait szemügyre véve, feltéve hogy az öntudatos, bátor, véleményét másokkal megosztó és mások véleményére kíváncsi, de az emberi méltóságot tiszteletben tartó polgárt képzeljük el magunk elé ideálként. A klasszikus kép, a tájékozott, egymással vitatkozó, ‘okoskodó’ közösség képe halványul ugyan, de a szólás- és a sajtószabadság továbbra is a demokratikus társadalom egyik alapköve marad, mint ahogy az állam féken tartásának szüksége sem enyészik el a magáncenzúra árnyékában. E kötetben olvasható tíz tanulmány mindegyike olyan, amely az egyéni szabadság lehetséges terjedelmének kérdéseit feszegeti mások szabadságának figyelembevétele mellett, az örök egyensúlyozás kényszerét elfogadva. Szerepelnek benne írások, amelyek a szólásszabadság örökzöld kérdéseinek egyes aspektusait és magyar sajátosságait járják körül, a kötet második felében pedig szó esik a sajtószabadság egyes vonatkozásairól is, felvillantva az újabb, küszöbön álló jogi paradigmaváltás, azaz a magáncenzúra és a magánszabályozás megfelelő kezelésének szükségességét. A tanulmányok ugyan egy-egy pillanatfelvételt rögzítenek – amely rögzített kép már megírásukhoz képest is szükségszerűen változott –, de mögöttes kérdései nem avulnak el. A pillanatfelvételek mögött pedig mindenkor ott vannak az elmúlt évtizedek küzdelmei, vitái, jó és kevésbé szerencsés közpolitikai, alkotmánybírósági vagy bírósági döntései, így szándékaim szerint összességében hiteles képet festenek egy, Magyarország számára túlzás nélkül történelmi időszak igen fontos eleméről, a szólás- és a sajtószabadság formálódásáról.

Dědický statut – právo rozhodné pro přeshraniční dědické poměry, je odbornou publikací věnující se velmi komplikované oblasti mezinárodního práva soukromého, a to určování rozhodného práva v oblasti mezinárodního dědického práva. Autorka monografie podrobně rozebírá kolizní úpravu dědických poměrů s mezinárodním prvkem a prameny právní úpravy mezinárodního dědického práva. Zvláštní část je pak věnována přímo dědickému statutu dle nařízení o dědictví.

Keď sa na slovenskom knižnom trhu objaví publikácia z oblasti pracovnoprávnych vzťahov, právom vždy vzbudí pozornosť čitateľov, ktorí sa pracovnoprávnym vzťahom profesionálne venujú. Ak sa autorom navyše podarí spracovať odbornú tému spôsobom, ktorý je zrozumiteľný aj pre laickú verejnosť, dostáva knižné dielo nespornú konkurenčnú výhodu pred publikáciami podobného zamerania. Publikácia „Vzory zmlúv a podaní z pracovného práva“ tieto atribúty do bodky spĺňa. Kolektív autorov pri jej písaní využil svoje praktické skúsenosti z oblasti pracovného práva a z oblasti bezpečnosti a ochrany zdravia pri práci a s nezvyčajnou presnosťou zacielil na potreby čitateľa. Výsledkom je praktická príručka, ktorá obsahuje najčastejšie a v praxi najvyužívanejšie pracovnoprávne vzory v oblasti individuálneho alebo kolektívneho pracovného práva, ako aj v oblasti bezpečnosti a ochrany zdravia pri práci. Čitateľ ocení predovšetkým prehľadnú štruktúru publikácie, v ktorej sú jednotlivé vzory zmlúv a podaní doplnené stručným teoretickým výkladom objasňujúcim príslušné základné pojmy, potrebné náležitosti a súvisiace inštitúty. Publikácia je predurčená nájsť si svoje kľúčové miesto v knižniciach personalistov, manažérov HR, právnikov zaoberajúcich sa pracovným právom, ale aj zamestnávateľov, zamestnancov či zástupcov zamestnancov, ktorým môže poslúžiť ako užitočný návod, ako sa orientovať v jednotlivých pracovnoprávnych situáciách a ako správne postupovať pri formulovaní prejavu vôle v podobe konkrétnych zmlúv a podaní tak, aby boli v súlade s právnym poriadkom.

Cieľom vysokoškolskej učebnice „Právo finančného trhu“ je predostrieť v zrozumiteľnej, prehľadnej a kompaktnej podobe systém právnej úpravy finančného trhu a recentné trendy v regulácii jeho sektorov. Text je zameraný na právnu reguláciu finančného trhu na Slovensku v členení podľa jeho pododvetví (najmä bankové právo, právo kapitálového trhu, poistné právo, právo finančných nástrojov) a zároveň reflektuje na súvisiacu európsku reguláciu a dohľad na úrovni Európskej únie (Banková únia, európske orgány dohľadu). Do obsahu je, navyše, zahrnuté prvé knižné spracovanie inovácií v oblasti finančného trhu (napríklad problematika crowdfundingu alebo elektronických alternatívnych platidiel) či regulácie kapitálového trhu z pohľadu právnych aspektov (obchodné platformy, trhové správanie účastníkov, vstup na trh, exit z trhu). V učebnici sa nachádza aj spracovanie devízového práva, s ktorým vecne spája právo finančného trhu inštitút dohľadu. Dôvodmi tvorby učebnice je dlhoročná absencia samostatného spracovania problematiky práva finančného trhu. Ambíciou autorského kolektívu Katedry finančného práva Právnickej fakulty Univerzity Komenského bolo túto medzeru vyplniť. Kolektív pozostáva z odborníkov s praxou z rôznych sektorov finančného trhu (bankovníctvo, regulátor, obchodovanie s cennými papiermi, finančné inovácie). Napriek tomu, že problematika je veľmi široká a dynamická, autorský kolektív sledoval zámer vytvoriť primeraný rozsah učebnice s poukazom na dominantné trendy v regulácii. Z tohto pohľadu sa preto stáva zrozumiteľnou aj pre širšiu odbornú verejnosť a zbytočne neodrádza svojou objemnosťou. Je vhodnou pomôckou pri orientácii v komplexnom systéme právnej úpravy finančného trhu. Učebnica je určená predovšetkým poslucháčom právnických fakúlt. Z dôvodu adekvátneho spracovania všetkého dôležitého a podstatného ju možno odporučiť ako sprievodcu v problematike aj širšej odbornej verejnosti alebo zástupcom praxe z finančného trhu.

Profesní etika právníků se někdy označuje „právo právníků“ nebo „profesní odpovědnost“. Obojí směřuje ke stejnému cíli. V každodenní praxi totiž jako právníci čelíme mnoha etickým výzvám. Profesní etika by nám měla pomoci při jejich řešení. Tyto výzvy vyplývají z povahy právních profesí jako pomoci či nějaké jiné role při řešení složitých životních situací reálných lidí, které jsou často emočně vypjaté a jde v nich o hodně. Mohou tak snadno svádět ke snaze dosáhnout svého cíle za každou cenu. Nejčastěji se profesně etické problémy týkají otázek mlčenlivosti, střetu zájmů, odměňování právníků či obecně regulace jednotlivých právních profesí. Tam to ale nekončí. Profesní etika se ptá i na roli, kterou jako právníci máme ve společnosti, a na odpovědnost, která se s touto rolí pojí. Odpovědi na tyto otázky hledají právníci takřka po celém světě. Podané odpovědi však silně ovlivňuje, v jaké zemi se zrovna právník nachází, zda jde o zemi angloamerického nebo kontinentálního systému práva, jak je tam rozvinutá demokracie a právní stát. V České republice narážíme v tomto ohledu na zásadní deficit, protože mnohé z otázek, které tato kniha do hloubky analyzuje, zde zatím nebyly zásadněji diskutovány. Naším cílem proto je vyvolat ve čtenářích co možná nejvíce profesně etických otázek, na které poté společně můžeme hledat odpovědi. Celá kniha je postavená na komparativním přístupu, proto zaručuje, že čtenáře v přemýšlení o profesní etice právníků vytáhne z českých reálií a obohatí je o přístupy mnoha zemí z různých kontinentů. Bude díky tomu cennou pomůckou při řešení běžných etických dilemat každodenní právní praxe. Může však také napomoci při rozhodování příslušných orgánů o etických proviněních právníků. V neposlední řadě knihu ocení studenti, kteří na jedné z českých právnických fakult budou navštěvovat výuku profesní etiky.

Učebnica Správne právo hmotné – osobitná časť, 3. prepracované vydanie, od autorského kolektívu Právnickej fakulty Univerzity Komenského v Bratislave ponúka prehľadné hodnotenie tej časti správneho práva, ktorú reprezentujú jednotlivé odvetvia a sféry verejnej správy. Učebnicu tvorí 16 kapitol, v ktorých autori rozoberajú oblasti ako vnútorná správa, policajná správa, správa zahraničných vecí, správa obrany, školstva, justície, dopravy, zamestnanosti, starostlivosti o životné prostredie, živnostenského podnikania, daní a poplatkov, katastra nehnuteľností, zdravotníctva, kultúry, sieťových odvetí a v neposlednom rade aj správa informácií. Publikácia je určená predovšetkým študentom právnických fakúlt, môže byť však aj dobrou pomôckou v aplikačnej praxi.