Albert Wass strana 4 z 11

"Eltelt a tél. Izmos fiatal bak lett belőle. Szürke ruháját levedlette, agancsa is kinőtt. Aztán egy szép, harmatos nyári hajnalon így szólt társához, a karcsú kis őzsutához: - Most indulok. Várj reám, mert visszajövök érted, és elviszlek magammal azokba a szép kék egekbe, ahol örök a csönd, és a nyugalom, nincsen szél és nincs veszedelem, és nem hull le a lomb soha."

A kötet Wass Albert elbeszéléseiből, novelláiból, karcolataiból és emlékezéseiből válogat az 1939-1944 közötti évekből.

A magyar, illetve angol nyelven 1942 és 1994 között írt, hagyatékban maradt beszédeket, cikkeket és tanulmányokat Káli Király István gyűjtötte egybe.

"Két, alapjában véve szinte meghatározhatatlan műfajú írás, az első egy parabola regényhez áll közelebb, a második egy esszéhez. Közös tulajdonságuk köti össze őket: mindkettőt a Teremtésbe és az emberbe vetett hit hatja át. Útkeresésről szól mindkettő. Az egyik az emberi gyarlóság útvesztőire világít rá átvitt értelemben, mégis közérthetően, a másik ember és Isten, ember és ember viszonyához próbál, tolakodás nélkül, mindenki számára érvényes tanácsokat adni. Jog, törvény és igazság, büntetés és jutalom annak jegyében, hogy Káin soha nem győzte le Ábelt, csak megölte. Jóindulat, elfogultság és megértés, vágy, öröm és csalódás, gazdagság és szegénység, szorgalom és restség annak jegyében, hogy nem vagyunk egyedül a Földön, noha olykor túlságosan is egyedül vagyunk. Az élet mégis egész és teljes, mert minden mögött, amit érzékelünk, ott a nagy irányító Isten." (a Kiadó)

Régen bárhol, ahol primitív népek hosszabb időre megtelepedtek, legendák, kísértettörténetek és különös, titokzatos mesék születtek. A kutatás bebizonyította, hogy bármilyen fantasztikusaknak tűnnek is eme mondák, legtöbbjüket vissza lehet vezetni valamilyen történelmi eseményre, amit újra és újra elmeséltek tábortüzek körül vagy sötét kunyhókban, viharos éjszakákon, s a történetet nemzedékről nemzedékre örökítették. Aztán, ahogy telt az idő, mind színesebb, mind hátborzongatóbb és titokzatosabb lett, mert minden mesemondó hozzáadta saját képzelete szüleményeit. Bárhová is menjünk, Európába, Ázsiába vagy Amerikába, a Nílus, az Amazonas mentére vagy Alaszka hóborította hegyeibe: mesék, mondák mindenhol vannak. Csak meg kell keresni, és vissza kell vezetni őket forrásukhoz, hogy eredetükre fény derüljön...

A regény témája a történelem. A könyv a húnoknak a szerző által elképzelt életébe igyekszik bepillantást engedni.

Wass Albert emléket állított a vadnyugat első telepeseinek, akik szinte a semmiből teremtettek maguknak és családjuknak megélhetést és egzisztenciát. A két kezükkel országot építő puritán telepesek életfelfogását hűen ábrázolta az író. A regényben megmutatta az Egyesült Államok igazi, történelmi arcát, amelyet a jelen Amerikájának ellentmondásossága ellenére is lehet szeretni, vagy legalábbis tisztelni.

A kötetben megjelent írások: -Örökösök -Egy éjjeliőr feljegyzéseiből -Búcsú egy kutyától -A Schmarotz család -Verocska, Isten báránykája -Egy marék föld -Miss Veronica kendője -Álarcos játék a halállal -Mary-Lou -Gillette papa -Birta Ferenc várost alapít Amerikában -Csodatevő bankó -Istenkeresés -Karácsonyi mese -Magyaroknak való mese -A székely és az ördög -Adósság -Szent László megsegít -Gerendi Péter furcsa története -Kísértet a Havasban -Emlékezés egy régi karácsonyra -Ólomöntés -Nagyapám tanítása -Már csak arról szólok, ami jó volt -Nagyapám -Az ezredes -Vendéglő a szabad Erdélyhez

Wass Albert emléket állított a vadnyugat első telepeseinek, akik szinte a semmiből teremtettek maguknak és családjuknak megélhetést és egzisztenciát. A két kezükkel országot építő puritán telepesek életfelfogását hűen ábrázolta az író. A regényben megmutatta az Egyesült Államok igazi, történelmi arcát, amelyet a jelen Amerikájának ellentmondásossága ellenére is lehet szeretni, vagy legalábbis tisztelni.

A hagyatékban maradt, a németalföldi emigrációban németül írt regény a szerző talán legjobb művei közé tartozik. Egy változó világ változásra ítélt embere számára sok a talány, a megfejthetetlen titok. Érvényes az mindarra, ami egy adott helyhez kötve, az Utolsó Lámpás nevű kisvendéglőben történik.

Wass Albert mesél a Szeretetről, a Jóságról, a Békességről, e három mennyei kincsről, melyet Isten küld le az Angyalok Tisztására az emberi szíveknek. A kiadvány melléklete a gyermekek számára izgalmas fejtörőket tartalmaz.

Wass Albert 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! És a Kard és kasza. A díszdobozban szereplő könyvek: 21. Vérben és viharban 22. Hagyaték 23. Valaki tévedett - Novellák, elbeszélések 24. Az Utolsó Lámpás 25. Jönnek; Ember az országút szélén - Riportregény; regény 26. Egyedül a világ ellen; Magukrahagyottak - Két kisregény 27. Csaba 28. Eliza és a ház amit Jacob épített I. 29. Eliza és a ház amit Jacob épített II. 30. A sólyom hangja

"A tömeg állt és várt. Hátul a réten nagy tüzek égtek, és égett hús szaga jött felőlük. Ott sütötték az ökröt a báró cselédjei. A tüzek mögött egy szekér is látszott, rajta jókora hordó, s az emberek tudták, hogy abban van a bor. A tüzek mögött egybegyűlve álltak a ... Folytatás ›› fűrész munkásai, szurtos, nyugtalan nézésű, idegen népek, sovány asszonyok, éhes arcú gyermekek, és a sercegő húst nézték, meg a szekérben a hordó bort." (részlet a könyvből) A(z) A funtineli boszorkány IV. - A funtineli boszorkány 3. (Könyv) szerzője Wass Albert.

"A világ szép és különös. Csak sok benne a nagyon beteg ember. Az izgága, az irigy, a gyűlölködő. A gonosztevő és a diktátor, az őrült és a hős. Fertőzik és rontják a világot, amennyire adottságaiktól kitelik. De egészen elrontani nem tudták mégsem, ha ezerszer is azt hirdeti a látszat. Miért nem? Mert a Világ anyja a Természet, s a természetben az ember nem egyéb, mint egy kis pajkos tréfa. Vigyázz tehát, hogy vidám tréfa maradj. Mert a gonosz tréfából tövis nő csupán, mely véresre sebez Téged s elcsúfítja a világot." (Részlet a könyvből)

Egy dráma – Tavaszi szél, egy kórusjáték – A temető megindul, egy rövid karácsonyjáték – Csillag az éjszakában és két töredékben fellelhető színpadra szánt szöveg – Előjáték és A lélek útja, ismertünk Wass Albert drámaírói tevékenységéből mindaddig, amíg nem sikerült átkutatni a hagyatékot. Szinte bizonyosra vehető, hogy a töredékek elkészült színpadi művek részletei, ám a történelem szeszélyei folyamán ugyanarra a sorsra jutottak, mint az Erdélyi Helikon 1937-es drámapályázatára írt és az igényes bíráló bizottság által bemutatásra javasolt Emberé a munka című darab, azaz eltűntek. A megmaradtak közül a Tavaszi szél emelkedik ki a maga jellegzetesen Wass Albert-i fogantatásával, erős társadalomkritikai élével, hiszen a szereplők jellemével, a kiélezett drámai helyzetekkel egyértelműen az egykori úri magyar világ felelőtlen képviselőit bírálja. A darab ősbemutatójára 1944 karácsonyán került volna sor Budapesten, a Nemzeti Színházban, ám a háborús helyzet miatt az előadás elmaradt.

"Eltelt a tél. Izmos fiatal bak lett belől. Szürke ruháját levedlette, agancsa is kinőtt. Aztán egy szép, harmatos nyári hajnalon így szól társához, a karcsú kis őzsutához: - Most elindulok. Várj reám, mert visszajövök érted, és elviszlek magammal azokba a szép kék hegyekbe, ahol örök a csönd és a nyugalom, nincsen szél és nincs veszedelem, és nem hull le a lomb soha."