Albert Wass strana 5 z 11

Egy dráma – Tavaszi szél, egy kórusjáték – A temető megindul, egy rövid karácsonyjáték – Csillag az éjszakában és két töredékben fellelhető színpadra szánt szöveg – Előjáték és A lélek útja, ismertünk Wass Albert drámaírói tevékenységéből mindaddig, amíg nem sikerült átkutatni a hagyatékot. Szinte bizonyosra vehető, hogy a töredékek elkészült színpadi művek részletei, ám a történelem szeszélyei folyamán ugyanarra a sorsra jutottak, mint az Erdélyi Helikon 1937-es drámapályázatára írt és az igényes bíráló bizottság által bemutatásra javasolt Emberé a munka című darab, azaz eltűntek. A megmaradtak közül a Tavaszi szél emelkedik ki a maga jellegzetesen Wass Albert-i fogantatásával, erős társadalomkritikai élével, hiszen a szereplők jellemével, a kiélezett drámai helyzetekkel egyértelműen az egykori úri magyar világ felelőtlen képviselőit bírálja. A darab ősbemutatójára 1944 karácsonyán került volna sor Budapesten, a Nemzeti Színházban, ám a háborús helyzet miatt az előadás elmaradt.

Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk, messzi út porából köpönyeget veszünk... Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta. Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.(...) (Bajorerdő, 1947)

Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk, messzi út porából köpönyeget veszünk... Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta. Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.(...) (Bajorerdő, 1947)

A kötet első sorban azokat az emigrációban írt, hagyatékban maradt és megőrzött elbeszéléseket, novellákat, karcolatokat, emlékezéseket gyűjti egybe, amelyeken nincs jelzés azt illetően, hogy mikor keletkeztek. Ugyanitt kerülnek először kötetbe azok az írások is, amelyek még Erdélyben 1944 előtt születtek, de nem szerepelnek a Hűség bilincsében című kétkötetes, 1928-1944 közötti írásokat tartalmazó kiadványban. A kötet egyik legjelentősebb írásában – A „háborús bűnös” – saját meghurcoltatásának történetét meséli el, visszafogott, elfogultságtól, gyűlölettől mentes hangon. A régebbi írások közül figyelemre méltó a Vadászképek fűzére, 1924–1927 között született szövegek, amelyek egyértelműen megvilágítják Wass Albert szinte rendhagyó természetismeretét és - szeretetét.

Black Hammock egy kis város a floridai bozótok mélyén, itt játszódik Wass Albert regénye. 1718-at írnak, mikor egy kalózbanda William D. Marvicknak, az angol királyi flotta virginiai parancsnokának kastélyát kirabolja. Ezzel megkezdődik „Iszapvárosban” a hátborzongatóan izgalmas kincsvadászat. Sir William a rablók nyomába ered. Rövid ágyúcsata után a kalózok két mentőcsónakon próbálják menteni a bőrüket és a kincseket; a parancsnok felfegyverzett matrózaival szintén csónakokban folytatja az üldözést. Az egyik folyókanyarban aztán eltűnnek a csónakok, úgy tűnik véglegesen. Az indiánok mészárolták le őket, vagy a George-tó környékét uralom alatt tartó spanyol katonák? A mesés kincsek mindenesetre többeket – még több, mint kétszáz év múlva, az első világháború után is – a rejtély felfedésére indítanak.

Wass Albert 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: "A funtineli boszorkány" című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az "Adjátok vissza a hegyeimet!" és a "Kard és kasza". A díszdobozban szereplő könyvek: 11. A funtineli boszorkány II.; 12. A funtineli boszorkány III.; 13. A funtineli boszorkány IV.; 14. Farkasverem; 15. Átoksori kísértetek; 16. Elvész a nyom; 17. Se szentek, se hősök novellák; 18. Az Antikrisztus és a pásztorok; 19. Hűség bilincsében I. (novellák, elbeszélések: 1928-1938); 20. Hűség bilincsében II. (novellák és elbeszélések: 1939-1944)

A díszdobozban az alábbi köteteket olvashatjuk: -Adjátok vissza a hegyeimet -Tizenhárom almafa -Elvásik a veres csillag -Kard és kasza I. -Kard és kasza II. -Kard és kasza III. -Kard és kasza IV. -Mire a fák megnőnek -A kastély árnyékában -A Funtinel i boszorkány 1.

A díszdobozban az alábbi köteteket olvashatjuk: -Adjátok vissza a hegyeimet -Tizenhárom almafa -Elvásik a veres csillag -Kard és kasza I. -Kard és kasza II. -Kard és kasza III. -Kard és kasza IV. -Mire a fák megnőnek -A kastély árnyékában -A Funtinel i boszorkány 1.

A kötetbe a hagyatékban maradt publicisztikai írásokat gyűjtötte egybe Gálfalvi Ágnes

"Az éjszaka leple alatt megérkeztek a római légiók is. Felsorakoztak a hunokkal szemben, ember ember mellett, pajzs pajzs mellett, így várták a támadást. De a hunok táborában síri csend honolt. Csupán a szél susogását lehetett hallani a catalaunumi m ező felett. "

Mese Bonifácról, a kis nyúlról, melyet Gálfalvi Ágnes fordításában olvashatunk.

A kötetben Wass Albert alábbi írásai olvashatók: -Napsugár (színpadi regény) -Altatódal a szerelemhez (befejezetlen regény) -Az asszony és az idegen (abszurd dramolett)

Az életmű-sorozat újabb kötete a hagyatékban maradt, magyarul írt, összesen 7 színműveket, TV- és rádiójátékokat, filmforgatókönyvet gyűjti egybe, ezek: -A huszonnegyedik óra után -Nyugaton kél a nap -Rendelének azért... -Krisztus vitézei -Az elfeledett csodaszer -Andrássy út 60 - Előjáték

"Tudni kell, hogy amikor az Úristen népek s országok dolgát rendezte volt a földön, Erdélyről ügyesen megfeledkezett. Azóta is szokásban maradt, hogy megfeledkeznek róla, valahányszor adódik. Szóval az Úristen éppen elkészült a maga munkájával, s kedvtelve szemlélgette a világot, mikor megszólalt mögötte a legöregebb főangyal. Egy olyan nagybajuszú, időt-töltött főangyal volt ez, olyan törzsőrmester-féle. Azért volt szabad neki megszólalnia. -Uram -mondotta-, valami még nincsen készen! -S az mi lenne? - nézett az Úristen csudálkozva legvénebb szolgájára. Az pedig kivette szájából a csutorás pipát, s odabökött vele Erdély felé. -Ahunn-e! Még nincsen rajta senki! Az Úr odanézett, s abbiza, lakatlan volt egészen. Pedig csudaszép kis országnak ígérkezett, tiszta vétek lett volna pusztába hagyni." (részlet a könyvből)

"Ratosnyáig egyre szűkül a völgy, s tömöttödik két oldalon az erdő. A Zsisa vize már fenyők sorfala között zúdul a folyóba, s Ratosnyán túl a Lisztes csipkés gerince szinte fejed fölé tornyosul. Itt már illata van a levegőnek. Tavasszal nyír-, nyáron fenyő-, ősszel bükkfaillata. S ha szellővel találkozol, megérzed benne az epret, málnát, áfonyát, ami az üvereket tölti meg odafönt. Ha a kóbor plájon az Andrenyásza tetejére fölkapaszkodsz: magad előtt látod a mi szép hegyeinket mind, valamennyit. Keleten a Pietroszt, Cserbükköt, Kelement, délen az ilvai, bélbori, borszéki hegyeket, nyugat felé a görgényi gerincek szelíd láncait s északon a lapos tetejű Istenszékét." (részlet a könyvből)

A szerző 1940-ben született, "Jönnek" című regénye a második bécsi döntés - Észak-Erdély visszacsatolása - nyilvánosságra kerülése és a magyar csapatok Szolnok-Doboka vármegyébe való bevonulása között eltelt várakozásteli két hét "korérzületi" krónikája. Az "Ember az országút szélén" a szerző emigrációja kezdetén, még Németországban született, melyben részben a szülőföld elvesztése miatti fájdalmát, részben a történelmi Magyarország széthullásának okait fogalmazza meg egy magyar agrármérnök és családjának élettörténetén keresztül.