Hľadanie: Batman Noir EN
zobraziť:
Anyapszichológia
Ki vagyok én? Jó anya vagyok? Jól csinálom? - merül fel gyakran az anyákban. Néha ki is mondja a kérdést, máskor csak a szemében kanyarog a kérdőjel. Miért kérdezzük ezt? Miért fontos, hogy elég jók vagyunk-e? Miért leszünk bizonytalanok, ha más másként csinálja, másként tudja, másként érzi? Ha neki könnyebben megy? Miért neurotikusak, túlaggódók a mai anyák? Miért érzik úgy, hogy folyamatosan bizonyítaniuk kell a különféle szerepeikben: anyaként, társként, szeretőként, munkaerőként? Miért nem tudnak felhőtlenek lenni? Miért csupa kérdőjel számukra az anyaság? Miért nem tudjuk az élet természetes részeként kezelni? Miért nem érezzük az anyai ösztönt? - ezeket a kérdéseket teszi fel és válaszolja meg az Anyapszichológia c. könyv. Igyekszik megfogalmazni a kimondhatatlant: az anyák szerteáradó érzelmeit. A bűntudatot, az aggódást, a félemet, az egymásban való feloldódást, a testi és lelki szimbiózist, a szeretetet. Azt, ahogyan a kislányból nő, a nőből anya válik. Végigkísér az anya belső utazásán a fogantatástól kezdve a várandósságon át a szülésen keresztül egészen a gyermek felnőtté válásáig. Miért fontos foglalkoznunk az anyaság lélektanával? Mert a gyermeknevelési praktikák és jótanácsok mit sem érnek, ha az anya nem ismeri saját magát. Ha lelkiismeretfurdalása van, ha szorong, ha depressziós, ha a fáradtságtól annyira kétségbeesett, hogy már bármire képes lenne, csak végre csend legyen. Ha nem képes befelé figyelni és felismerni, mire is van valójában szüksége a gyermekének, mert annyira leköti, hogy mások elvárásainak megfeleljen.
Na stiahnutie
7,01 €
dostupné aj ako:
Szegény gazdagok
?Gerzson azt hitte, hogy nagyon jó lesz neki megvárni, hogy mi lesz ebbol.
Kevés ido múlva ismét megjelent az árny a holdvilág elott, az ablakfiók nagy csendesen, alig rezzenve, néhány vonalnyira félretolódott, s akkor azon a nyíláson egy összehajtott papírdarabka hullott alá az ablakból.
E levélke leesett a bástya párkányáról az árokba, Gerzson odamászott
utána, meglelte a sötétben, s zsebébe dugva visszatért ismét a pópa lakába.
Nem akarta a lelkészt felkölteni, ott állt hintaja az udvarban, annak a ,lámpáját gyújtotta meg, hogy a rejtélyes levélkét elolvassa nála.
A levél emléklapból kiszakított papírra volt írva rajzoló krétával. A kuszált vonásokban is meg lehetne ismerni Henriette kéziratát, a levélben ez volt:
»Kedves jó Gerzson bátyám! Az isten irgalmára, lelkem mennybéli üdvére könyörgöm önnek, siessen innen még ez órában, ? nem! ? még e percben.
? Menjen gyalog, álutakon innen. ? A pópa majd vezetni fogja. ? Ha nem akarja, hogy eszemet végképp elveszítsem, ne késsék itt tovább. ? Én nagyon szerencsétlen vagyok, de még szerencsétlenebb leszek, ha ön itt marad. ? Kerüljön minket, ? és felejtse el örökre ? szereto, ? tisztelo, ? önért imádkozó barátnéját, ? kit leányának fogadott, ? Henriette-et!«
E levél elolvasása után Gerzson úrnak legelso gondolata az volt, hogy Henriette ot kedves bátyjának nevezi. Tehát nem neheztel rá. Tehát mégis más oka volt neki útjából visszatérni, mint az az állítólagos garázdaság, amit Hátszegi ráfogott. Eszerint csakugyan Hátszegivel marad fenn a számadása.?
Na stiahnutie
1,07 €
A titokzatos gyíkzenekar története
Mennykővároshoz képest Disneyland egy lerobbant hamburgerstand.
Azt hiszem, anya meg apa elég nehéz időszakon mentek éppen keresztül, és szükségük volt rá, hogy egy kicsit kettesben legyenek. Valami nagyon nyomaszthatta őket, az tuti, különben soha nem utaztak volna el úgy, hogy engem rábíznak Leslie-re. Ja, Leslie a nővérem. Tizenhét éves volt azon a nyáron, amikor ez az egész történt, és éppen rekordhülye...
Huszonnégy órával később az én megbízható nővérem lelépett a súlyos barátaival egy kéthetes táborozásra Cape Codon...
Tíz körül telefonáltak az irodából, ahol Leslie dolgozott, és kérdezték, hogy miért nem ment be. Azt mondtam nekik, hogy most egy-két hétig nem tud bemenni, mert kisbabája lesz. Ez jutott eszembe hirtelen...
A reklámokra nem nagyon figyeltem. Egy szupermarketben valami kötényes fickó áradozott két nőnek, hogy milyen pihe-puha ez a vécépapír, amikor megjelent mögötte egy hatalmas gorilla, felkapta és megette. Mint egy kekszet. Két harapásra...
Már ott tartottam, hogy kirohanok a konyhába, és megkeresem anyuék telefonszámát, amikor a gyíkzenekar megjelent a képernyőn...
A titokzatos gyíkzenekar története egy kisfiú története, akit a nyári szünetben egyedül hagynak a szülei. Bújjatok el egy sarokba, vagy mondjuk egy fára, vagy simán csak a szobátokba, ha bentről is zárható, és próbáljátok ki Victorral mindazt, amit különben nem szabad. Gyertek el vele és új barátjával, Tyúk Sammel a gyíkok szigetére! Kalandra fel!
Vége jó, minden jó
"A világ teremtése után gyönyörű szép tündérkisasszony szállott le a Firtos hegy tetejére. Vele szállt le sok-sok tündérleány, s elhatározták, hogy várat építenek. A tündér-királykisasszonynak Firtos volt a neve. De volt még egy gonosz leánytestvére, Tartod nevű: irigykedett Firtosra, merthogy az sokkal szebb volt, mint ő.
-Hiába fáradtok, én még ma éjfélig sokkal szebb várt építek. Mégpedig a te várad fundamentumkövére építem, akár tetszik neked, Firtos, akár nem - mondta Tartod.
Nevetett Firtos ezen a beszéden, nevettek a tündérek is, és aztán serényen munkának láttak. Tartod pedig hazament a Tartod nevű hegyre, s csak azt várta, hogy elkészüljenek; nosza, átrepült tündéreivel a Firtos hegyre, kifeszítették a vár fundamentumkövét, kifúrták, vasrúdra húzták, s úgy repültek vele Tartod hegye felé. Ám amikor éppen Korond fölé érkeztek, a kakasok éjfélt kukorékoltak, a vasrúd kettétörött, a kő leesett Korond vizébe. Most is ott van. Amikor a kő leesett, összeomlott Tartod vára is. Híre-pora sem maradt."
A kötetben többek közt az alábbi mesék olvashatók:
A grófkisasszony; Péter és Jancsi; A dicsekedők; Az árvák pénze; A macska meg az egér; A nagyot mondó legény; A három kívánság; A főtt borsó; Toldi Miklós; A kolozsvári bíró; A ló meg az egér; A lompos medve; Az ördög hídja; Fadöntő; A nyulak pásztora; A bíró leánya; Rókáné meg a rák; Kié a bunda?; A bolondok; Pipe kisasszony; A mezei egér; Az egerecske; A tülökvár; A tordai hasadék.
Exit
A regény a Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország 2011-es e-könyv-írói pályázatának irodalmi kategóriájában 3. díjat nyert. Az Exit kisregényként speciális mű, formailag, tartalmilag egyaránt. Novellaszerűen építkező, és narratíváját több személy elbeszélése adja, keretként és a regényen áthúzott vezérfonalként mégis meghatározó az első bekezdés elbeszélőjének látószöge, a nővéré. A szín egy kórház és annak terei, ahonnan a szereplők barangolásai mégis kifelé történnek, vissza a XX. század történelmi eseményei közé. Az álmok útján, az élet és halál határmezsgyéjén az elbeszélések jelen idejűvé válnak. Megszűnik az idő. Minden halál is az életről szól. És az életben is minden álom, minden emlék kortalan, a lineáris történelemszemlélettől teljesen független, nem ismeri az idősíkokat, határokat. Az „exit” kijáratot jelent, az „exitus” latin szóval jelöljük a halált. „Én inkább átjárónak nevezném” – írja a szerző. – „És ebben az átjáróban az ember összecsomagolt poggyászát kibontja, szétszedi, búcsút vesz a dolgaitól, elszámol a holmikkal, hiszen nem vihet magával semmit, még amit születésekor hozott, azt sem. Megszerzett tapasztalatait, a drága, boldog és a fájdalmas kapcsolatok emlékét talán magával viheti, de erről keveset tudunk. És jó, ha azokat is, legalább részben, itt hagyja. Mert mindenki élete, tapasztalata tükörként szolgálhat másoknak. A regény eredeti címe: Tükörvár. Szereplői valóságos személyek, történeteik kronológiailag és az eseményeket tekintve historikusan is hitelesek, az oral-history részei. Az elbeszélők közül sokan már nincsenek velünk. Akik még igen, ők egyre gyengébbek.
Na stiahnutie
3,92 €
Minden másképpen van
Karinthy Frigyes (1887–1938) erős vonású arcéle, homlokába hulló hajtincse és slampos öltözéke minden irodalomkedvelő számára ismerős. A róla ma ismert összes fotót, szám szerint 278 felvételt tartalmazó album viszont épp azt mutatja meg, hogy ez az egy tömbből faragott ember milyen sokféle alakban mutatkozott meg – a tekintélyes írótól a porondon föllépő bohócig, a társasági embertől a sorsán tűnődő, befelé figyelő betegig, a családapától a strand tréfamesteréig. A nyolcéves, játékkarikáját tartó kisfiútól az ismert írón át a halálos ágyába süppedt Karinthyig követhető nyomon az író – kívülállók számára megörökített – élete. A kiadvány két fő részből áll. Kovács Ida rövid bevezető esszéje után található a Válogatás Karinthy Frigyes fényképeiből című összeállítás, amely időrendben mutat be mintegy száz nagyobb méretű fotót, talán a legjellegzetesebb, leginkább sokat mondó felvételeket, legyenek azok eredeti negatívról másolt képek vagy sajtóban megjelent, sokszorosított fotók. Jó részük megkomponált portré az író jellegzetes arcvonásairól, de akad köztük beállított csoportkép, zsáner felvétel, strandon, utcán, kávéházban, kiránduláson, könyvnapi sátornál ellesett pillanatkép. A második, a Karinthy Frigyes fényképeinek ikonográfiája című rész ugyancsak időrendben, ám jóval kisebb méretben, immár sorszámozva és jegyzetekkel kísérve közli az íróról fönnmaradt 278 felvételt. Az ikonográfiai leírásokkal (dátum, a látható személyek és a fotográfus neve, lelőhely, rájegyzés szövege) és magyarázó, kiegészítő megjegyzésekkel kísért képek 1895-től az író 1938. augusztus 29-én bekövetkezett haláláig szemléltetik Karinthy életútjának epizódjait.
Na stiahnutie
2,79 €
A látó Shakespeare
Hol vannak? Mi? Hogy itt? Akkor miért nem látom? – kérdezed Te, tolem a vaktól. Manapság a környezetünkben több látássérült – köztük a vakok is – olyan szinten élnek a társadalomban, hogy akik látnak, pont ok nem látják oket. Na nem azért, mert nem akarják látni, mert jobb lenne, ha… Hanem azért, mert életvitelük, felfogásuk és beilleszkedésük – ha lassan is – olyan szintre kezd emelkedni, hogy apróbb eltérésekkel, de ugyanolyanok, mint mindenki másé. Jönnek-mennek, dolgoznak, szórakoznak, élnek és éltetnek. Meg persze van olyan is, aki otthon kuksol… Viccelodnek, segítenek, utaznak és folytathatnám. Persze mindezt egyéntol függoen. Ha nem figyelsz fel a fehér botjukra, mert magaddal vagy elfoglalva, ok akkor is felszállnak egy buszra. Ha te azon morogsz, hogy egy hipermarketben az árak számait nem látod, mert azok annyira kicsik, a gyengénlátó az orrával olvas, de ezen nem hökkensz meg, mert betudod ugyanannak, mint a te problémád. Ebben a könyvben több felvonásos pillanatképet kaphat az olvasó arról, hogy mint látássérült, hogyan élem a mindennapjaimat; miképp teszem a dolgomat, hogyan oldok meg helyzeteket. Mint ahogy Shakespeare, aki egyszerre volt színész és író, én ugyanúgy játszom és rendezem a saját életemet Mindezt gondolataim áradatával, sajátos véleményemmel és meglátásaimmal. Ha csak mesének olvasod, az sem baj. De ha megtaníthatlak pár dologra, vagy feltárhatok benned néhány fekete lyukat, akkor jó érzéssel teszem le a tollat.
Na stiahnutie
2,79 €
Saláta, avagy az elnöktől a postásig
Fitzgerald egyetlen darabja (melyet novellából bõvített vígjátékká), amit még az író élete során bemutattak, 1923. november 19-én a Nixon?s Apollo Theatre-ben, Atlantic Cityben vitték színre, azonban óriási bukás lett. Zelda Fitzgerald azt írta róla egy levelében, hogy a közönség láthatólag unta magát, többen el is hagyták a nézõteret. Maga Fitzgerald is elégedetlen volt, szíve szerint állítólag saját maga állíttatta volna le az elõadást az elsõ pár jelenet után. Azonban napjainkban olvasva a darabot szinte érthetetlen, miért is lehetett ez bukás akkor. A darab fõhõse, Jerry és felesége, Charlotte olyan házasságban élnek, melyben mindketten boldogtalanok. Talán már nem is szeretik egymást. Charlotte elégedetlen férjével, annak motiválatlanságával, modorával: õ különbet érdemelne. Jerry pedig úgy érzi, minden ambíciót kiölt belõle felesége és a férj-lét. A házaspárral él még Jerry apja, a kissé már szenilis Papa, aki szívesen jár könyvtárba, amikor épp nem Bibliáját olvassa. Charlotte húga, a 19 éves, nagyon modern, a kor divatját a másodvonalból majmoló Doris is többször megfordul a házaspárnál. Semmitmondó hétköznapjaikat azonban egyszer csak megváltoztatja egy szeszcsempész, Snooks, aki 18 dollárért olyan gint kevert Jerry kérésére, amitõl hirtelen minden megváltozik? Így lesz a vasutas-tisztviselõbõl Elnök, az Elnökbõl pedig a világ legjobb postása. Az abszurd történetvezetés szórakoztató voltán túl azonban érdemes odafigyelni a szereplõk ?sorskönyveire?, hogy miként változtatják vagy változtathatják azokat, s hogy a változások fényében hogy értékelõdik át ? minden.
Na stiahnutie
2,79 €
Biofunkcionális filozófia
Kiss Tamás 1953. május 25-én született Szombathelyen. Fiatal kora óta ír rendszeresen verseket. Biológus diplomája ellenére költészettel, festészettel és zenével is foglakozik. Gulyás Dénes professzor magántanítványa volt az Iparművészeti Főiskolán. A botanikában, ökológiában Vöröss László Zsigmond, Soó Rezső és Borhidi Attila tanítványa. 1998-ban Joseph Kadar, Párizsban élő festőművésszel megalapítja az „Ethic-Cards” mail-art folyóiratot. Itt jelent meg a „Levelek Krétáról” című etikai esszégyűjteménye. Az Égei-tengeri kultúra és művészet rajongója. Számtalan hazai és külföldi tudományos és művészeti társaság tagja. Például: „Emily Bronte Society” – Anglia, Pishwanton Természetvédelmi és Művészeti Projekt – Skócia, Scientific and Medical Network – Anglia, Magyar Szociológiai Társaság és az ESA (European Association of Sociology), és tagja az MTA Köztestületének. 1990-től a Pécsi Tudományegyetem docense, majd az ETK főiskolai tanára, és tanított a Nyugat-Magyarországi Egyetemen is. Ökológiát, biológiát, filozófiát, humán ökológiát tanít, művészeti, irodalmi köröket tart. A humánökológia magyarországi meghonosítója. Fiatal kora óta, számtalan európai egyetemen, így, többek között Bradfordban, Leedsben, Münchenben, Regensburgban, Salzburgban, Bécsben meghívott előadó. Tudományos fokozatai: egyetemi doktor, kandidátus, PhD – ökológia, és honoris causa DSc. Művei közül kiemelendő az „Egy XX. századi ökológus beszélgetései” (Martineum), illetve a „Játék a biztonságért” (Szaktudás Kiadó) könyvek, melyekben a „biztonság ökológiájának” tudományos és természetfilozófiai alapjait rakta le. A „biofunkcionális filozófia” elméletének megalkotója, melynek elméleti bázisán, az élővilág működésének egy új példatárát készíti el, egykori mesterével, Borhidi Attilával.
Na stiahnutie
2,79 €
Az oroszlán torka
„Európa ?csendes” – kezdte Guise Henrik herceg 1582. március 17-én kelt levelét azzal a franciás könnyedséggel, amely egészen természetesnek tartja, hogy ha a francia királyi udvarban nincs valami olyan hangos esemény – gyilkosság, lázadások, tömeges leszámolások például –, amely jelentősen eltérne a megszokottól, akkor egész Európát csendesnek, már-már unalmasnak tekintse…Ezervalahány kilométerre a királyi udvartól pedig semmi nem csendes. Báthory István lengyel király éppen békét kötött az orosz cárral, történetesen Rettegett Ivánnal, aki lemondott a Baltikumról. Báthory egy nagy törökellenes háborúhoz keresztény szövetségre lépett a cárral, és követet küldött Erzsébet angol királynőhöz is, hogy megnyerje jóindulatú támogatását.Ugyanebben az évben Habsburg Rudolf császár és király országgyűlést rendelt Pozsonyba, hogy a két év óta egyre elégedetlenebb magyar rendekkel találkozzék…A regény főhőse, Batthyány Boldizsár minden hírről egyszerre értesült, szinte ugyanakkor, amikor Gergely pápa Rómában.Európa tehát nem csendes. Szövetségek keresése, bonyolult gazdasági és hatalmi megfontolások tették zajossá, miközben az iszlám sötét árnyékától nagy területén nem látták a napot.A pelikán vérében főként még csak szemlélődő magyar főúr, Batthyány Boldizsár a történetnek ebben a harmadik, lezáró részében a 16. századi magyar krónikának minden fontos színterén jelen van. Az ő alakja is bizonyítéka annak, hogy Magyarország török által meg nem szállt részén ugyanaz az európai kultúra létezett, mint a kontinens szerencsésebb országaiban.„Sumonyi a történelemben talált magára. A történelmi ötletben. Az ötletnek mint olyannak még nem tapasztaltam akkora költői valőrjét, mint Sumonyi írásaiban.”
Na stiahnutie
2,79 €
Az eleven kulcs
Kabos ?Ede (Nagykároly 1864 – Abbázisa 1923) Író és hírlapíró. Középiskoláit elvégezve Budapesten bölcsészeti előadásokat hallgatott, de a tanári pálya helyett a hírlapíróit választotta. Előbb az Egyetértésnél dolgozott, majd a Pesti Naplónál, Mikszáth Országos Hírlapjánál és a Budapesti Naplónál (melynek szerkesztője is volt) mint tárcaíró és az országgyűlési rovat vezetője. 1913-ban Az Érdekes Újság c. hetilap szerkesztője lett. A Pesti Hírlap egyik vezércikkírója. A Petőfi Társaság 1902-ben megválasztotta tagjának. Regényeket, elbeszéléseket és drámákat írt; mint a naturalisták tanítványát szigorú tárgyilagosság jellemzi, s inkább a jellemzés élességére, mint a cselekvény érdekességére törekszik; világfelfogása kissé komor. Sziverics Borbála, a megejtett nemesbolvári tanítónő naplója ez a könyv. Magáról így ír benne: „Hát mit keresek én még ebben az országban? Azt a hat lépést, amennyivel átlépem ezt az országot, egyszer megtettem. Kezdjem elölről? Menjek visszafelé? Már nem is érdekel. Két különös ember pillanatokra megkapta a lelkemet: egy halandó gnóm, s egy halhatatlan férfi. Már nincsenek. Éppen csak ők nincsenek. Akik mellett elhaladtam, élnek; akiknél megálltam, meghaltak. Jobb nekem meg nem állni. Nem akarok elérzékenyülni, nem idézem lelkem elé az egyiknek üveges tekintetét, a másiknak utolsó mosolyát, nem akarok emlékezni, visszanézni – megyek… utazom messzire, nagyon messzire. – Ott van, arra messze, a világ. Mondd meg, hogy kimentem a világba, ahol elférek. A világban sem fogok elveszni, mert mindenütt az maradok, aki vagyok: Sziverics Borbála.”
Na stiahnutie
2,79 €
Küzdelmeim
Van ?egy török példabeszéd, mely azt mondja, hogy magáról csak az ördög szokott beszélni. Hát bizony sok igazság van ebben a mondásban s hogy mégis hozzáfogtam önéletrajzom megírásához, arra két különböző ok indított. Először meg akartam mutatni a hazai olvasónak, hogy az a lelkierő és kitartás, melynek középázsiai viszontagságaim közben tanújelét adtam, szorosan összefügg ifjúkorom küzdelmével és szenvedéseivel, tehát koránt sem méltó arra a nagy bámulatra, melyet a művelt világban keltett. Az ember könnyen elviseli azt, a mihez gyermekkorában hozzászokott. Azonkívül tekintetbe kell venni a kort, melyben nevelkedtem és a hazánkban akkor uralkodó szellemet, mely a rendkívüli pályára serkentett és buzdított s a mely szellem, fájdalommal mondom, manapság tetemesen eltompult. Másodszor, e könyvem félszázadnál hosszabb idő eseményeiről emlékezik meg; olyanokról, melyek hazánkban s olyanokról, melyek az általam lakott idegen országokban folytak le, s ez események közt, tekintve a szoros és benső viszonyt, melyben a különböző népek társadalmával éltem, talán sok olyan adat van, melyet kár volna átengedni a feledésnek. És végezetül: pályafutásom rajzának közzétételével arra is számítok, hogy részletei bátorító hatással lesznek azokra, kiknek ifjúkora sorsban hasonlatos az én ifjúságomhoz. A szegénység és elhagyottság mindenféle nyomorúságával küzdő ifjúban, ha elolvassa e lapokat, talán felébred az a gondolat, hogy az ernyedetlen és becsületes munkát végre mégis csak siker koronázza s talán majd azt mondja magában: – „Ami sikerült Vámbérynak, sikerűlhet nekem is!”
Na stiahnutie
1,07 €
Effi Briest
Fontane ?ebben a regényében éri el jellemábrázoló ereje csúcsát. Teljes jellemrajzot ad, teljes élettörténetet beszélve el. A kislányfővel férjhezadott hősnőt nem a szenvedélyes szerelem sodorja házasságtörésbe, hanem a kibírhatatlan házasság a porosz főhivatalnok, Innstetten báró oldalán. Effi Briest embertelen házassági konvenciók bezártságában vergődik. Házasságtörése kitörési próbálkozás a magányból. Az író nagy erővel festi le a porosz junkenség természetellenes merevségét, alattvalószemléletét. Effi Briest, akiben volt „természetes okosság, nagy életvidámság és szívbéli jóság”, meg az átlagosnál több féktelenség, Anna Karenina és Madame Bovary mellett annak az asszonyi hűtlenségnek a jelképe, amely nemcsak megbocsátható, de szinte fölmagasztosul. Noha az írói jellemzés szerint „nem erőssége a harc és az ellenállás”, mégis keményebb, önállóbb alkat, mint híres sorstársnői. Szenvedélye öncélú: Crampas őrnagy nem volt különösebben érdemes rá, csak alkalmat adott egy szánalmas, titkos lázadásra. Környezete, amely már azon is fölháborodott, hogy gyermeke keresztelőjét éppen augusztus 15-én, Napóleon születésnapján tartotta, végérvényesen kitaszítja. Effi mégsem teljesen elszigetelt. Az öreg falusi lelkész és a vidám, hűséges cselédlány megértik, védik; és helytelenítik, hogy az ilyen ügyekbe emberek belehaljanak. (Innstetten báró ugyanis párbajban megöli Crampas őrnagyot). Isten néma teremtménye, Rollo, a kutya sem veti ki a szívéből Effit, a kor álerkölcseinek áldozatát. Halála nem drámai öngyilkosság, hanem lassú elsorvadás a vidéki magányban. „Az európai elbeszélőpróza királyi ékszere” (Thomas Mann), ma is meggyőző, művészi hiteles olvasmány.
Na stiahnutie
2,79 €
Legenda o jazyku
Středověká legenda o Janu Nepomuckém se prolíná s fikcí i skutečnými historickými událostmi roku 1972 Okupační sovětská armáda se v normalizačním Československu cítí jako doma a v podnicích, úřadech a školách právě skončily stranické prověrky a nastala vlna propouštění. Zato u Státní bezpečnosti se dá vybudovat skvělá kariéra.Do Prahy se ze slovenského hornického městečka Handlová stěhuje rodina Júliuse Dobrotky, který se touží podílet na velké, ostře sledované stavbě československo-sovětského přátelství — pražského metra. Jeho devatenáctiletého syna Tomáše však mnohem více zajímá historie. Se svými novými spolužáky Táňou, Martinem a Klárou z pražské filozofické fakulty poznávají Prahu, poslouchají bigbít, na přednáškách se noří do středověkých sporů a zkoumají legendu o Janu Nepomuckém. Dychtivě přitom očekávají, zda se ve zlatém relikviáři, který má být otevřen při rekonstrukci Svatovítského chrámu, opravdu ukrývá zachovalý jazyk tohoto středověkého světce. Dokonce kvůli tomu osloví mladého francouzského antropologa, stážistu v Národním muzeu, a chystají se s ním udělat rozhovor do univerzitního časopisu. Netuší však, že jejich počínání zpovzdálí sleduje ještě někdo další.
Na stiahnutie
11,29 €
Hra o manželství - 2. vydání
Jsou velké milostné příběhy devatenáctého století mrtvé? Anebo může existovat takový příběh, ale napsaný pro dnešní dobu a reflektující realitu feminismu, sexuální svobody, předmanželské smlouvy a rozvodu?
Madeleine Hannaová je svědomitá studentka anglistiky, která trochu zaspala dobu. Zatímco počátkem osmdesátých let všichni čtou Derridu, ona se šťastně noří do díla Jane Austenové a sester Brontëových — autorek dnes již klasických románů, které se zabývají tématem typickým pro anglickou literaturu viktoriánské doby: jak (ne)uzavřít co možná nejvýhodnější manželství. Na jaře svého posledního ročníku se Madeleine zapíše do kurzu sémiotiky, aby zjistila, „o čem to všichni pořád mluví“. A z důvodů, které nemají nic společného se školou, už život ani literatura nikdy nebudou stejné. Nebudou stejné poté, co se zamiluje do Leonarda Bankheada, člověka se zdánlivě nevyčerpatelnou energií. A už vůbec ne poté, co se v jejím životě znovu objeví Mitchell Grammaticus, který je posedlý myšlenkou, že je mu Madeleine souzena.
Smrt na Nilu DVD
USA, 2022, 122 min.
Režie: Kenneth Branagh
Hrají: Kenneth Branagh, Gal Gadot, Armie Hammer, Tom Bateman, Letitia Wright, Emma Mackey, Sophie Okonedo, Russell Brand, Annette Bening, Ali Fazal, Rose Leslie, Jennifer Saunders, Dawn French, Susannah Fielding, Orlando Seale
Zvuk: Dolby Digital 5.1 anglicky
Titulky: české
Obraz: 16:9, 2.40:1
Smrt na Nilu, jehož předlohou je slavný detektivní román Agathy Christie z roku 1937, je odvážným tajemným thrillerem režiséra Kennetha Branagha o emocionálním chaosu a smrtících následcích vyvolaných milostnou posedlostí. Dovolená belgického detektiva Hercule Poirota na palubě okouzlujícího říčního parníku v Egyptě se změní v děsivý hon na vraha, ve chvíli, kdy idylické líbánky dokonalého páru postihne tragédie. Příběh nespoutané vášně a paralyzující žárlivosti, zasazený do prostředí impozantní pouštní scenérie, dech beroucích výhledů a majestátních pyramid v Gíze, sleduje osudy skupiny kosmopolitních cestujících, přičemž nečekané zvraty a zápletky udržují diváka v napínavé nejistotě až do konečného rozuzlení.
A női vágy ritmusa
"Gondolkoztál már valaha azon, hogy:
• vajon miért hullámzik a szexuális vágy a menstruációs ciklus során?
• hogyan befolyásolja a terhesség, a szülés és a szoptatás a női szexualitást?
• lehet-e az önmegtartóztatás jó döntés?
• hogyan is működik pontosan a szerelemhormonnak nevezett oxitocin?
Elizabeth Davis egyszerre provokatív és informatív könyve a szexualitásban az idők során bekövetkező változásokra koncentrál. A legfrissebb tudományos kutatásokra alapozva bemutatja, hogy az egyes szexuális szakaszokban, így a menopauza utáni és a gyermekágyas időkben mi számít normálisnak, és hogyan tartozik mindez össze az élet szövetében.
Az első menstruációt, a szülést és a menopauzát átalakító erejű, biológiai fordulópontokként jeleníti meg, és rávilágít, hogy mi a közös ezekben az eseményekben a hormonális és pszichológiai változásokat tekintve. Ismerteti az oxitocin, az agyhullámok és az intuíció közötti összefüggéseket, a xenoösztrogének okozta hormonegyensúly-hiányt, és beszél arról, hogy az abortusz, a vetélés és más jelentős veszteségek hogyan hatnak a szexuális vágyra. Mindezekkel kapcsolatban pedig öngyógyításra serkentő javaslatokat is kínál, valamint egy kérdéssort a trauma és bántalmazás kezeléséhez.
A női vágy ritmusa őszinte, személyes és izgalmas utazás a női szexualitás legmélyébe, és hasznos kalauz az élet minden szakaszához.
Elsősegély friss vadnövényekkel
Sok olyan, szinte bárhol fellelhető gyógynövény létezik, amelyet egyszerűen használhatunk, ha túrázás közben gyors segítségre szorulunk. A szerző összegyűjtötte azt a 35 leghasznosabb vadon élő növényt, amelyeket bátran alkalmazhatunk, ha a kirándulásokon kisebb-nagyobb balesetek érnek bennünket. Ezek szétdörzsölt vagy szétrágott állapotban valóságos csodatévő szereknek bizonyulnak. Pl. a lóhere kiválóan enyhíti a rovarcsípések után érzett viszketést, a finom erdei szamócát leégés esetén használhatjuk, a százszorszép pedig képes fájdalomcsillapítóként hatni, ha megrándult a lábunk.
Legenda o jazyku (česky)
Středověká legenda o sv. Janu Nepomuckém ožívá v normalizačních kulisách roku 1972. Okupační sovětská armáda se v normalizačním Československu cítí jako doma a v podnicích, úřadech a školách právě skončily stranické prověrky a nastala vlna propouštění. Zato u Státní bezpečnosti se dá vybudovat skvělá kariéra. Do Prahy se ze slovenského hornického městečka Handlová stěhuje rodina Júliuse Dobrotky, který se touží podílet na ostře sledované stavbě pražského metra. Jeho devatenáctiletého syna Tomáše však mnohem víc než metro a politika zajímá historie. Se svými novými spolužáky Táňou, Martinem a Klárou z filozofické fakulty poznávají Prahu, poslouchají bigbít, na přednáškách se noří do středověkých sporů a zkoumají legendu o Janu Nepomuckém. Dychtivě přitom očekávají, zda se ve zlatém relikviáři, který má být otevřen při rekonstrukci Svatovítského chrámu, opravdu ukrývá zachovalý jazyk tohoto středověkého světce. Dokonce kvůli tomu osloví mladého francouzského antropologa, stážistu v Národním muzeu, a chystají se s ním udělat rozhovor do univerzitního časopisu. Netuší však, že jejich pátrání zpovzdálí sleduje ještě někdo další