Najnovšie - Historické romány strana 63 z 94

A második világháború után lassan újjáéledő, magára találó Japán és a közelmúlt Angliája: a főszereplő Ecuko mindkét - egymásra semmiben sem hasonlító - világ részese. A szűkszavúan, visszafogott stílusban elbeszélt, mégis a történelem és a lélek mélységeit feltáró történet két szálon játszódik: Ecuko angol vidéki házában, ahol látogatóba érkezett lányával beszélget, valamint a háború utáni Nagaszakiban, ahol összebarátkozik a nála idősebb Szacsikóval, segít neki a gyereknevelésben, és férje meg apósa közt őrlődve éli a gyermekvárás mindennapjait. Ishiguro az olvasóra bízza, mit tart fontosnak a fojtott légkörből, a szereplők álmaiból, kisszerű és töredékes párbeszédeiből. Csak halványan sejlenek fel az árnyak: az erőskezű apa, akinek tekintélyéből már alig maradt valami, a tiszteletet, sőt szolgai alázatot követelő férj, a gazdag család maradéka és a nevelés felelőssége elől egy semmirekellő amerikai ígéreteibe menekülő barátnő, a sérült kislány - a háború pusztítását túlélt városnegyedek, emberek körvonalai. Halvány látkép, de az olvasóban örökre megmarad. A dombok halvány képe, a japán származású angol író első regénye 1982-ben született, és rögtön komoly elismerést hozott szerzőjének. Második regénye, A lebegő világ művésze még szélesebb körben tette ismertté írója nevét, majd a világhírt a Napok romjai hozta meg számára, amelyből emlékezetes film készült. Negyvennél is több nyelvre lefordított műveit számtalan irodalmi díjjal jutalmazták, 2017-ben Nobel-díjat kapott.

Kr. u. 55 A Római Birodalom keleti határvidékén baj készül, Cato tribunusnak és Macro centuriónak pedig fel kell készülni a háborúra… A fortélyos Párthus Birodalom Rhadamisztosz királyt elűzve megszállja Armeniát, egy olyan határvidéki területet, amelyet Róma magának követel. Bár a király nagyravágyó és könyörtelen, a személye nélkülözhetetlen Róma stratégiai érdekei számára. Corbulo tábornoknak ismét hatalomra kell juttatnia Rhadamisztoszt, ugyanakkor fel kell készítenie a csapatait a hatalmas Párthus Birodalom elleni háborúra. A tábornok az újonnan érkezett Catót és Macrót bízza meg, hogy alakulatukkal, a praetorianus gárda elit cohorsával hajtsák végre a feladatot. A küldetés, hogy az ismeretlen és feltérképezetlen vidéken átvonulva ismét trónra segítsék a népszerűtlen uralkodót, veszedelmesnek ígérkezik. A szövetségeseik megbízhatatlanok, és minden irányból ellenségek lesnek rájuk. A római sereg bátorsága és képességei a határaikat feszegető próbatétel elé néznek…

„A régi szerelemhez semmi sem fogható."  „Az év egyik legjobb könyve" Financial Times.  Lorena Hickok 1932-ben ismeri meg Eleanor Roosveltet a későbbi elnök, Franklin Roosevelt elnöki kampánya során. Lorena szegény sorban nőtt fel Dél-Dakotában, ám később korának legelismertebb újságírónője lett Amerikában.  Hick, ahogy a barátai hívják, először nem rajong az idealista és előkelő Eleanorért, ám ahogy egyre jobban megismeri, mégis szoros kapcsolat alakul ki közöttük, s a barátságuk végül szerelemmé mélyül.  Lorena invitálására Hick is a Fehér Házba költözik mint a fist lady legjobb barátja. Valódi státusza éppen úgy nyílt titok, mint az, hogy a felesége mellett Franklin Rooselvelt is szeretőket tart. Az éles eszű, független és erős Hick egyszerre csodálja az elnököt, miközben egyik legnagyobb riválisa is.  Versengés és önfeláldozás, szeretet és árulás, gyengédség és kíméletlen harc - Amy Bloom regénye magával ragadó képet fest szenvedélyről, politikáról és a Fehér Ház kulisszatitkairól.  „Bloom meggyőzően vegyíti a románcot a rögvalósággal... Hickokot, a kötet elbeszélőjét minden egyes fotóról levágták a Fehér Ház alkalmazottai. Most azonban ő áll a középpontban, és aki elolvassa ezt a boldog-szomorú, játékos kedvű regényt, garantáltan sosem felejti el az alakját." USA Today.  „Élettel teli és lágy... Bloom képzelet és valóság határvonalát elmosva tündöklően kelti életre Hickok alakját." O: The Oprah Magazine.  „Ragyogó... Felejthetetlen love story, amely nem az ifjúságra és a szépségre koncentrál, hanem a lelki összetartozásra, amit sem a távolság, sem az idő, sem pedig a lehetetlen körülmények nem képesek elhalványítani... Bloom fókuszában nem a történelmi tények állnak, hanem a First Lady, akit eddig legfeljebb közszereplőként ismerhettünk, nem pedig lélegző, érző személyként. Remek portré." Entertainment Weekly. „Ő csak szívta a cigarettáját, a tekintete az arcomról a fenekemre kalandozott, megszokásból méregetett, csak hogy tisztában legyek a pozíciómmal. Visszaültem, és úgy tettem, mintha olvasnék. Elvégre nem hordhattam le az Egyesült Államok elnökét, akit teljes szívemből tiszteltem, és nem volt képem veszekedni egy nyomorékkal, akit minden áldott éjjel felszarvaztam, ha lehetőségem nyílt rá."

A körülzárt városban brutális gyilkos szedi áldozatait...  A Krimiírók Szövetségének Nemzetközi Dagger Díja.  Spanyolország, 1811. A napóleoni háborúk során a franciák könnyűszerrel foglalták el Spanyolország nagy részét, de a tengerparti kikötőt, Cádizt már harmadik éve hiába ostromolják. Bár a blokád miatt számos korlátozást vezettek be, a városlakók élik az életüket: a tehetősek kereskednek, kávéházba járnak, a szegények nyomorognak, virágzik a csempészet. Olykor-olykor becsapódik egy-egy ágyúlövedék, de nem okoz komolyabb károkat. Egy francia tüzértiszt azonban megszállottan dolgozik azon, hogy növelje a lövedékek röppályáját...  Rogelio Tizón zsandárfelügyelő eközben hasonló elszántsággal vívja magánháborúját, mivel éppen ott, ahol a francia ágyúlövedékek becsapódtak, bestiálisan agyonvert fiatal nők holttestei kerülnek elő. Véletlen egybeesésről lenne szó? Ha törik, ha szakad, Tizón felügyelő végére jár az ügynek.  A Cadiz ostroma egyszerre történelmi kalandregény, izgalmas krimi és felejthetetlen szerelmi történet.

Az utolsó mohikán, a Bőrharisnya-történetek időrendben második kötete nemzedékek képzeletét ejtette rabul 1826-os megjelenése óta. Az Észak-Amerika vad tájain játszódó cselekmény középpontjában egy valóságos történelmi esemény áll, amikor 1757-ben a franciák indián szövetségesei a William Henry-erődöt feladó brit katonák és családtagjaik százait mészárolták le. E köré a véres incidens köré építi Cooper romantikus történetét fogságról, szerelmes vonzalomról és hősiességről, amelyben a mohikán Chingachgook és fia, Uncas sorsa elválaszthatatlanul összefonódik a parancsnok lányai, Alice és Cora Munro, valamint Sólyomszem, a határvidéki felderítő életével. Indián kerül szembe indiánnal, a fehérek brutális társadalma a mohikán civilizációval – abban, ahogyan a világ az amerikai indiánt látja, egyetlen írott szöveg sem játszott akkora szerepet, mint Az utolsó mohikán.

A rettenthetetlen és karakán Nyina Markova azonnal beleszeret az első repülőgépbe, amelybe belebotlik a szülőhazájában, a rideg teleiről ismert tajgán. Amikor a nácik megtámadják a Szovjetuniót, mindent kockára téve csatlakozik a legendás Éjszakai Boszorkányok bombázóalakulathoz. A múlt keze azonban érte nyúl, ezért hazáját és szerelmét hátrahagyva az ellenség vonalai mögé kényszerül, ahol a Vadásznő néven ismert náci gyilkos egyik célpontja lesz. De a préda megmenekül, és vadászatra indul. Ian Graham brit haditudósító a fronton töltött évek után nácivadásszá válik, hogy a nürnbergi perekhez leszállítsa a háborús bűnösöket. Egy személy felkutatásával azonban meggyűlik a baja. A Vadásznő néven ismert ragadozó nyomát társával, Tonyval hiába kutatja. A siker érdekében az ádáz és fegyelmezett nyomozó szövetségre lép az egyetlen túlélővel, aki megúszta a Vadásznővel való összecsapást: Nyinával. A tizenhét éves Jordan McBride-nak, aki a háború utáni Bostonban ér a felnőttkor küszöbére, feltett szándéka, hogy fotós legyen. Nagyon fellelkesül, amikor rég megözvegyült apja váratlanul egy új menyasszonyt hoz a házhoz. Az éles szemű Jordan a Leica nélkül egy lépést sem tesz, így váratlan pillanatokban kapja lencsevégre a csendes német özvegyet és annak személyes tárgyait. A fényképek pedig nem hazudnak, és a gyanú egyre erősebb… valami lappang a mostohaanyja múltjában. Az eltemetett rejtélyek veszélyeztetnek mindent, ami Jordannek drága, még a mostohatestvére, Ruth életét is.

Kevés izgalmasabb ország van a hatalmas Oroszországnál, amely számtalan kultúra találkozásából alakult egy rendkívül sokrétű és lenyűgöző világgá. Edward Rutherfurd a tőle megszokott magával ragadó módon festi meg Oroszország nagyszabású freskóját. Egészen a második századig nyúl vissza, hogy egy kicsiny, a sztyeppén megbúvó falucskából, Ruszkából indítsa útjára regényét, amely négy család történetét követi nyomon generációról generációra. Az emberi sorsok hátterében mindeközben valós történelmi személyek és események sora követi egymást, erősödik és épül egy birodalom. Bár a családokat elválasztja egymástól, származásuk, sorsuk mégis összefonódik, ahogy e hatalmas ország jövőjét alakítják. Rutherfurd nagy ívű családregénye ugyanolyan sokrétű, mint maga Oroszország: durva és egzotikus, büszke, de ellenségeitől rettegő, ősi babonákba merült világ, amely szüntelen keresi a kibontakozás lehetőségét.

Az Eldobott gyerekek írójának újabb szívbemarkoló regénye. A 13 éves Lisa élete összeomlik, miután zsidó származású apját elhurcolja a Gestapo, őt pedig anyjával és testvérével együtt elűzik az otthonukból. A lány az utolsó pillanatban menekül el a halálcsapdává vált Németországból Angliába, ám a hamarosan kitörő háborúban súlyos sérüléseket szenved egy légitámadás során. Lisa emlékek nélkül ébred fel egy kórházban a szétbombázott Londonban; mihez kezdhet név és múlt nélkül, miközben körülötte lángokban áll a világ?

Ezerhatszázhetvenhat. Nem sokkal fia, a későbbi II. Rákóczi Ferenc megszületése után I. Rákóczi Ferenc megbetegszik és meghal. Nem lehet tudni, bizonyítani pedig végképp nem, hogy mérgezés történt, az azonban bizonyos, hogy a bécsi udvarnak érdekében állt a legerősebb és leggazdagabb magyar főnemesi család meggyengítése, ugyanis ha a családfő fiúörökös nélkül hal meg, leánya csak birtokai negyedét örökölheti, a többi a császári kincstárra száll. Az újszülött Ferenc és nővére, Julianna két főúri származású, vasakaratú és igen tehetséges asszony gondoskodása közepette nő fel. Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona kapcsolata azonban nem mentes konfliktusoktól, különösen azokban az időszakokban, amelyekben az idősebb fejedelemasszony hagyja, hogy az unokái és özvegy menye iránt érzett szeretetét elnyomja két állandó kísérője, jezsuita gyóntatója és apáca nővére pusmogása. Csikász Lajos II. Rákóczi Ferenc élettörténetét megörökítő történelmi regénysorozatának második kötete, A két fejedelemasszony nem pusztán lebilincselően érdekes családtörténet, hanem rendkívül pontos és részletes korrajz a magyar történelem azon évtizedeiről, amelyekben nem csak a török külső fenyegetése gyengítette Magyarországot, hanem a bécsi udvar és a vele szövetséges királypárti nemesség, valamint a bujdosó lázadók között dúló, sokszor még kegyetlenebb belharc is.

A Magyar Királyságra vészterhes árnyékként telepedő török fenyegetést Hunyadi János kormányzó egy végső, mindent eldöntő hadjárattal igyekszik elhárítani. Seregeit összegyűjtve nagyszabású haditerv alapján tör előre a Balkán irányába. Célja a görög Szaloniki elfoglalásával egy jelentős magyar hadikikötő létesítése az Égei-tengeren, hogy a jövőben onnan indulhassanak a közös, európai felszabadító hadjáratok. Terve azonban kudarcot vall a szerb despota, Brankovics György árulása miatt. A magyar csapatok nem érik el a szövetséges albán hadak vonalait, így reménytelen ütközetre kényszerülnek II. Murád szultán elsöprő túlerőben lévő török seregével. Hunyadira pályafutása eddigi legnehezebb csatája vár. Három éjjel, s három nap talpig fegyverben kell állniuk a sarat; hiszen a középkor alkonyának egyik legvéresebb ütközetében nem csak Magyarország, de az egész keresztény Európa jövője a tét. Mindeközben a Hunyadi-ellenes erők a hátországban is újra szervezkedni kezdenek. Cillei Ulrik gróf a Felső-Magyarországot dúló cseh huszitákat és minden hájjal megkent vezérüket, Jan Giskrát veszi rá, hogy kezdjék újra fosztogatni, pusztítani a védtelen magyar vármegyéket. Hunyadi János kormányzóságának legnagyobb válságát éli meg ezekben a hetekben. Csapatai élet-halál küzdelmet vívnak a török világhatalommal Rigómező síkján, a szerbek és az oláhok árulása, valamint a bárói ligák ármánykodása és a Nyugat érdektelensége miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülve… A válság legsötétebb óráiban, amikor Hunyadi vihartépte zászlai aláhanyatlanak, kiderül, hogy a nemzet támogatása elegendő-e ahhoz, hogy a kormányzó folytathassa harcát…

A Temetetlen múltunk három nemzedék hiánytörténetét felölelő önéletrajzi regény. Egy vidéki, kisebbségi, plebejusi világba vezet, ahol a családtörténet inkább a temetetlen, vagyis elsikkasztott, elrabolt múltról szól, és amelyben minden egyes nemzedék története megszakad. A szereplők valójában a történelem migránsai. Az első nemzedék a nagyapáké, a 19. század végén születetteké, akiknek történetét Trianon egyszerűen kettészeli. Nem csupán államot cseréltek, hanem másféle kultúrába, nyelvbe, hatalmi ethoszba kényszerültek, így elsőnek vesztették el múltjukat, hiszen 1918 után lehetetlen volt az előző korszak tapasztalatait átadni a gyerekeiknek, hanem szinte velük együtt tanultak egy új világban tájékozódni. Végel János a századelőn érkezik meg Mélykútról Szenttamásra. A német származású bevándorló család már Mélykúton elmagyarosodott, ez a folyamat Szenttamáson a többségi szerb közösségben lezárult, valójában a szerbek között lettek magyarrá. A másik nagyapa, Paksi Mihály tősgyökeres szenttamásinak számított, ami azt jelenti, hogy néhány nemzedékkel előbb érkezett a városkába. Mindkét nagyapa a Monarchia gyermeke, ünnepelték a háború kitörését, magával ragadta őket a háborús hangulat, az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáltak, 1918 után pedig új államban kezdtek új életet. Az első kisebbségi plebejus nemzedék részére a múlt temetetlen maradt. Az új államban a múltjuk egyszeriben elsüllyedt.

A Fekete föld először 2001-ben jelent meg, ez az e-könyv a második kiadása. Bene Zoltán az önálló, kultúrájában és gondolkodásmódjában még egységes óegyiptomi állam utolsó évtizedeibe, a szaiszi fáraók korába vezeti az olvasót. A történet maga egy ál-memoár, amelyet Amenemhát, az írnok mesél el. A színtér elsősorban a Nílus partja, de az emlékíró sorsa elvezet a Földközi-tenger medencéjének több vidékére is. A szerző remekül azonosul „az utolsó fénykorát élő, majd összeomló Egyiptom egy kalandos sorsú írnokának befogadáshorizontjával – az adott szerepből logikusan következő elfogultsággal, előítélettel, fölényességgel, hittel és magyarázatokkal együtt – írja a regényről Tombácz Róbert. − Élvezetes, szemléletes, kiforrott stílus jellemzi a szöveget, melynek végére érve minden cselekményszálat elvarrva találunk. Az olvasás folyamán együtt derülünk, szomorkodunk, gondolkodunk és érzünk az elbeszélővel. Bene Zoltán művét azoknak az olvasóknak is ajánlhatom, akik egy szórakoztató, kalandos és informatív történelmi regényre kíváncsiak, és azoknak is, akik saját koruk filozofikusabb kérdéseire keresik a választ a mában. A regény mind stílusával, mind gondolataival, mind pedig szereplőivel bizonyosan a szívünkbe lopja magát!” Bene Zoltán 1973-ban született, Szegeden él. 2001 óta publikál rendszeresen, ez alatt az idő alatt több prózakötete látott napvilágot, elbeszélései a legkülönfélébb irodalmi folyóiratokban, illetőleg antológiákban olvashatók.

Berlin, 1783 Egy fényűző szalonban, ahol arisztokraták és polgárok, keresztények és zsidók keveredtek, Sara Itzig Levy, a korszak egyik legbefolyásosabb zsidó bankárának lánya, nem mellesleg kiváló zongorista, különös ajándékot kap zongoratanárától, Johann Sebastian Bach legidősebb fiától: egy zsidógyűlölő szöveget feldolgozó kantáta kéziratát, a nagy Bach egyik ismeretlen művét. A kompozíció és zavarba ejtő üzenete végigkíséri nemcsak Sara, hanem a család utána következő nemzedékeinek életét is. Weimar, 1945 A második világháború utolsó napjaiban egy amerikai katona, Henry Sachs régi zenei kéziratra bukkan egy elhagyott házban, amelyet magával visz, miután az őt megállító fiatal lányt akaratán kívül lelövi. New York, 2010 Susanna Kessler éppen az életét próbálja összerakni, miután egy ismeretlen megerőszakolta és a házassága tönkrement. Nagybátyja, Henry Sachs váratlan halála után felfedezi a hagyatékban rejlő Bach-kéziratot, s elhatározza, hogy utánajár, kinek a művéről van szó, mert szeretné visszajuttatni az autográfot a tulajdonosának. Ahogy fokról fokra megismeri a darabot, annak történetét és jelentését, radikálisan megváltoznak az önmagával és családja múltjával kapcsolatos elképzelései. Lauren Belfer kétszáz év mindennapi történelmét beszéli el két nő, Sara és Susanna életén keresztül, a 18. századtól a holokauszton át napjainkig. A rendkívül alapos kutatómunkára épülő, zenetörténeti szempontból is kifogástalan, krimiszerűen izgalmas regényben észrevétlenül keveredik valóság és fikció, miközben lényegi kérdések sora merül fel a zsidósággal, kereszténységgel, zenetörténeti múlttal, illetve a nők társadalmi szerepével kapcsolatban.

VIII. Henrik felesége, Catherine képtelen fiú utóddal megajándékozni a királyt, akinek figyelme ezért egyre inkább az udvartartásban megforduló fiatal hölgyek felé irányul. Óriási kegyben részesül az, akit a király ágyasául választ, és ezt a lehetőséget szeretné kihasználni a hírhedt Boleyn család is. Amikor a tizennégy éves Mary Boleyn az udvarba kerül, azonnal felfigyel rá VIII. Henrik, s a vonzalom kölcsönös. Ám a fiatal férjes asszony nem csak az uralkodóba szeret bele, hanem megtetszik neki a nem hivatalos királynéi pozíció is. Az udvar azonban, mint mindig most is intrikák és árulások terepe, s Marynek hamar rá kell döbbennie, hogy ő csupán egy gyalog nagyratörő családja kíméletlen sakkjátszmájában. Amikor a király érdeklődése lanyhulni kezd, félre kell állnia, hogy utat adjon legfőbb bizalmasának és riválisának: Annának, a nővérének. Amikor Mary jövője bizonytalanná válik, úgy dönt, saját kezébe veszi sorsát, és szembeszegül a családjával. A milliós példányszámot megért és megfilmesített regény, A másik Boleyn lány lebilincselő történelmi dráma, amely egy olyan nő rendkívüli elszántságát és vágyát állítja középpontba, aki Európa legizgalmasabb, legfényűzőbb udvarának legbelső köreiben élt, és aki a szíve útmutatását követve túlélte a legveszélyesebb intrikákat is.

A Brooklyn és a Nora Webster szerzőjétől Írország, az 1990-es évek eleje.Három nő - Dora Devereux, a lánya, Lily és az unokája, Helen - sokéves viszálykodás után törékeny békét köt. Helen imádott öccse, Declan ugyanis haldoklik, és a három nő a nagymama roskatag tengerparti házában találkozik vele meg két barátjával. Ez a különböző korú és különböző gondolkodású hat ember kénytelen meghallgatni és elviselni egymást. „Kiskoromban, amikor feküdtem az ágyban, úgy hittem, hogy a Tuskar egy férfi, a blackwateri világítóhajó pedig egy nő, és mindketten jeleket küldenek egymásnak meg más világítótornyoknak, mintha nászidőszak lenne. A férfi energikus volt és erős, a nő gyengébb, de állhatatosabb, és néha már a sötétség beállta előtt világítani kezdett. És azt gondoltam, hívják egymást; nagyon megnyugtató volt, hogy a férfi erős, a nő pedig hűséges." „Tóibín kivételes tehetsége a regény érzelmi koreográfiájában mutatkozik meg. Helen elhidegült az anyjától is, a nagyanyjától is, és Tóibín gyönyörűen segít nekik békét kötni."David Robson, The Sunday Telegraph

„Amikor megszu¨lettél, azt gondoltam, te fogod a régi és az új világot összekötni, te leszel a híd a sötét szakadék fölött. Még most is ebben a reményben gondolok rád. Tudom, hogy feladataid vannak, ne tedd tönkre magad…” A fent sorokat Bolyai Farkas írja fiának, a szintén matematikus Bolyai Jánosnak. Az ifjabb Bolyai a regény címszereplője, a tizenkilencedik századi zseni, a matematika Mozartja, a zene Einsteinje, mert nemcsak a nemeuklideszi matematika megalkotása fűződik a nevéhez, hanem zeneelméleti munkáiban is korszakos felfedezéseket tett, melyeket a korabeli tudományos körök hitetlenkedve fogadtak. Miközben kibontakozik előttünk egy bonyolult apa–fiú kapcsolat, s tanúi lehetünk egy meg nem értett gondolkodó mindennapi tépelődéseinek, aközben a történet másik szálán épp az ő rendkívüli életét és kéziratos hagyatékát tanulmányozza napjainkban Láng Zsolt regényének író hőse, aki ösztöndíjasként egy svájci kolostorban tölti napjait. A történet fonalát 12 683 jegyzetpapír zűrzavaros kupaca vezeti – hol részesei vagyunk keletkezésüknek, hol kiderül róluk, hogy szerzőjük halála után évtizedeken keresztül gondatlanul hányódtak, bizonyos lapjai gyújtósként végezték, egyik-másikkal ablakot is pucoltak. Időben és térben váltakozó fejezetek között két férfi élete tárul fel előttünk, míg az egyik révbe ér, a másik „a reménytelenség lavináját húzta, vonta, robbantotta, idézte, rántotta magára”.

1948 ősze. A japánok a második világháború pusztítása utáni újjáépítési lázban igyekeznek maguk mögött hagyni a vereséget, inkább a jövőre fordítják figyelmüket. Nem így a háború előtt ünnepelt festő, aki kertje és háza gondozásával, valamint két lányával és unokájával tölti az idejét. Azonban nyugalmára sötét árnyat vetnek a múlt emlékei, és egyre több felkavaró kérdéssel szembesíti önmagát fiatalkori gyarlósága kapcsán. Emlékezete labirintusában feltárulnak művészi és emberi pályájának döntő epizódjai, a tettei következményeivel együtt. Kazuo Ishiguro korai kötetében felsejlik az önáltatás és az igazságra törekvés örökké egymásnak feszülő kényszere. A lebegő világ művésze a japán származású angol író második regénye, mely 1986-os megjelenése után elnyerte az egyik legrangosabb brit irodalmi elismerést, a Whitbread-díjat. Ishiguro később Napok romjai című regényével tett szert világhírre, negyvennél is több nyelvre lefordított műveit számtalan irodalmi díjjal jutalmazták, 2017-ben Nobel-díjat kapott.

Kniha, která se stala inspirací úspěšného televizního seriálu Pan SelfridgeŽivot zakladatele známého obchodního domu Selfridges, který revolučním způsobem ovlivnil i naše nakupování, byl plný přepychu, krásných žen a hazardu. Harry Gordon Selfridge byl však také vizionář, který se podílel na zrodu moderní reklamy a koncepce dnešních obchodních domů. Rozpoznal potenciál konfekce a prosadil prodej dámské kosmetiky. Nezajímal se ale jen o módu a obchod, dokázal vždy vyhmátnout a podpořit všechno nové a progresivní, co doba přinášela. Především ale dovedl odhadnout, po čem ženy touží, a nabídnout jim to.Nechejte se svést!Lindy Woodhead věnovala dvacet pět roků svého života práci v módním průmyslu jako odbornice pro styk s veřejností, spolu s manželem Colinem založili PR agenturu. Koncem osmdesátých let minulého století se dostala jako první žena vůbec do představenstva Harvey Nichols’. S příchodem nového tisíciletí se ve věku padesáti let rozhodla od základů změnit svou profesní dráhu a stát se spisovatelkou. Její první kniha, War Paint: Helena Rubinstein and Elizabeth Arden – Their Lives, Their Times, Their Rivalry vyšla v roce 2003. Svůj zájem o svět módy a obchodu využila i při psaní knihy Pan Selfridge (Shopping, Seduction & Mr Selfridge), kterou vydala v roce 2007. Jejím nejnovějším dílem je Midnight Mother: Mrs Meyrick – The Most Notorious Nightclub Owner in 1920s London z roku 2014. Pravidelně přispívá do časopisů věnujících se životnímu stylu. S manželem mají dva syny a žijí střídavě v Londýně a v jihozápadní Francii.

Příběhy banditů, kteří skutečně existovali a stali se součástí regionální historie, i těch, kteří žili jen ve fantazii lidí. Po staletí si lidé po namáhavé práci zpestřovali dlouhé zimní večery vyprávěním o hrůzostrašných a zároveň odvážných a romantických skutcích lapků, loupežníků i zbojníků, z nichž někteří loupili, a dokonce vraždili jen pro radost, ale jiní bohatým brali a chudým rozdávali. Úzké úvozy, husté lesy či tajemné skály v okolí nejrůznějších vesnic Čech, Moravy a Slezska k vymýšlení podobných příběhů přímo vybízely.