Najnovšie - Svetová beletria strana 24 z 451

Kávépercek - Amikor csak egy kávényi idő jut az olvasásra Húsz év börtön nem ölte ki belőle a gyűlöletet.De talán elég volt ahhoz, hogy megszülessen benne a megváltás.Utah Sloan egykor fegyverforgató volt. Egy végzetes ítélet után húsz évet töltött rács mögött, miközben egyetlen gondolat tartotta életben: a bosszú. Amikor végre visszatér Geronimóba, készen áll arra, hogy leszámoljon azzal az emberrel, aki elvette tőle az életét.A halál megbízottja klasszikus hangulatú, érzelmileg erős western, amely túlmutat a fegyverropogáson. Történet bűnről és jóvátételről, apaságról és áldozatról – arról a pillanatról, amikor egy embernek választania kell, hogy elpusztítja a múltat… vagy megmenti a jövőt.

Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. A szerelemről és más démonokról egy börtöncellába álmodott égi és földi szerelem története. A 18. században járunk, a García Márquez regényeiből jól ismert trópusi helyszínen, a történelmi és a mesebeli idő metszéspontjában, barokk szentek és afrikai istenségek vigyázó tekintetének kereszttüzében. A tizenkét éves Sierva Maríát megharapja egy veszett kutya. A kislány gyanússá válik, ezért egy kolostorba küldik ördögűzésre. Itt találkozik Cayetano Delaura atyával, amely találkozás végzetes lesz mindkettejüknek, és feledhetetlen az olvasónak.  

Az olvasó most először veheti kézbe egy kötetben Láng Zsolt kivételes művét, a négyrészes Bestiárium Transylvaniat, mely a négy őselemre és a középkori bestiárium műfajára építkezve meséli el a szerző teremtette világban zajló történelem alakulását és alakítását. A szereplőket a 16. századi fejedelemségek zűrzavaros időszakától a Ceauşescu-korszak végéig követhetjük nyomon. Mindannyiuk sorsát meghatározzák a mágikus erejű bestiák, legyen az emberarcú papagáj, asszonyszemű varangy, éneklő féreg vagy kék szőrű patkány, miközben a hősöket évszázadról évszázadra ugyanazok a mélységesen emberi vágyak vezérlik: a szerelem és a hatalom iránti sóvárgás.A magyar irodalom prózahagyományában egyedülálló tetralógia az új, összevont kiadásban kiegészül a szerző által „hitelesített” bestiáriumjegyzékkel.

„Annak ellenére, hogy az egy és örök vonzalom eszméje oly elbűvölő, annak ellenére, hogy azt hisszük: az ember boldogsága egyetlen személytől függ - nem igaz, nem illő, nem lehet, hogy úgy legyen."A világ- és a magyar irodalom feledhetetlen remekműveit tartalmazó Alexandra klasszikusok-sorozat exkluzív minőségű kiadványai méltó díszei bármely könyvespolcnak.

„Anyának nem volt ideje szeretni. Nagymama nem mert. Te pedig csak így voltál képes…”Helga január elsején egy kórházban ébred. Pár nappal később hazatér fényűző otthonába, ahol kilencvenkét pár tűsarkú és több száz köbméternyi nyomasztó emlék várja. A párja nem élte túl a balesetet. A lány magára zárja az ajtót, hagyja, hogy egyre mélyebbre sodorják a gondolatai. Pánikrohamai miatt a terasz küszöbét is képtelen átlépni. Harminchat évesen szembesülnie kell azzal, hogy senkinek sem hiányzik. A csendet megtörő, a semmiből felbukkanó kérdések pedig azt a kevés dolgot is megkérdőjelezik benne, amiben addig biztos volt. Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy minden régi és új traumával képes megküzdeni…Zoltán Tamás regényében toxikus szülők örökítik tovább mérgező mintázataikat, amelyekben mi is könnyen magunkra ismerhetünk. Két generáció súlyos hibáinak lenyomata ez, egy olyan önismereti utazás, ami magával húzza az olvasót. A szerző újságírást, majd pszichológiát tanult. Szerkesztőként és szellemíróként már több könyvön dolgozott, a Szerethetetlen az első saját regénye. Meggyőződése, hogy Kaffka Margit egyedül is legyőzne egy xenomorfot…

A nagy múltú antológia ebben az évben is az év folyóiratterméséből válogatja az év legjobb verseit.

A magyar történelem közel száz évét kísérhetjük közelről végig Spiró György új nagyregényében az 1810-es évektől 1907-ig. Titkos főszereplője Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz, aki hosszú élete során szemtanúja lehetett a magyar reformkornak, a forradalomnak és elfojtásának, a Bach-rendszernek, a kiegyezésnek, a munkásmozgalom hajnalának és a századfordulónak. Mindezekről igen sarkos véleménye volt férjének, az újságíró és örök forradalmár Táncsicsnak, aki ezt nem is rejtette véka alá, emiatt hol börtönben ült, hol saját háza alatt volt kénytelen bujkálni évekig egy kivájt üregben. Ennek a rejtekhelynek régi magyar elnevezése a padmaly. Spiró György új regénye a 19. századi magyar történelem különleges, részletgazdag körpanorámája. Emberközelből ismerjük meg az egymást váltó korszakok minden fontos szereplőjét: a hatalmon lévőket és a lázadókat, az írókat és a cenzorokat, besúgókat ugyanúgy, mint az akkor élők mentalitását. Megelevenednek a pest-budai és budapesti mindennapok, a keskeny utcák és a piacterek, a nagy viták és a kis kompromisszumok. Mindezek mellett a Padmaly a magyar szabadság örök kérdésének is a regénye. Rabul ejti az olvasóját. "Már fiatalon szerettem volna írni a reformkori Pestről, erről a kivételesen izgalmas városról. Vörösmarty életéről színdarabot terveztem. Az a lelkesedés, ami a forradalomhoz vezetett, azok a drámai összetűzések, amelyek a szabadságharc során kirobbantak, a megtorlás elől üregben, padmalyban, pincében, padláson bujkáló vagy emigráló magyarok szenvedései, a kiegyezés ellentmondásai regénybe kívánkoztak. Amikor nemrég felkérést kaptam, hogy Ganz Ábrahámról írjak librettót, belemerültem a korba, és elképedtem, micsoda tébolyult élete volt Táncsics Mihálynak és a családjának. Jókai, aki vitázott vele, de hosszú ideig pénzzel támogatta, ekkora szélsőségeket soha nem talált ki a regényeiben, pedig neki aztán volt fantáziája. Rendkívül ihletett író a valóság, csak meg kell tanulni a nyelvét, a fordulatainak a mélyére kell hatolni, és lehetőleg tömören lefordítani." Spiró György

Maarja Kangro dokumentumregényében kíméletlen önboncolással tárja elénk küzdelmét a vágyott gyermek megfoganásáért, a fejlődési rendellenesség miatti terhességmegszakítással járó szellemi gyötrődését és fizikai kínjait, miközben a személyes történet hátterében a 2014-es ukrajnai események játszódnak.

Egy nagycsaládban élő, mégis magányos kislány különösen érzékeny és részletgazdag elbeszélése a természettel együtt lélegző mindennapjairól, a társadalom peremén élők beilleszkedési nehézségeiről, és a legnehezebb körülmények között élőket is összekapcsoló érzelmekről.

Feröeri családtörténet a huszadik század hajnalán, melynek szereplői egykor élt valós személyek. Az áldatlan életkörülmények, elmaradott társadalmi viszonyok dacára sok szépséggel és emberi jósággal is találkozhatunk a regény lapjain, miközben megismerkedhetünk az ígéret földjének tekintett Dánia korabeli életével is.

Új novelláskötetében ezúttal távolabbra tekint az időben és nagyobbat merít a történelem mesefolyamából ­Ványai Fehér József, mint tette előző könyvében, amelyben a klasszikus Kádár-korban kalandozott. Most képzeletben a mából (A kék madár) Trianonig (Nagyapám, Nagyszalonta, Arany, Toldi) utazik vissza, s közben úgy tesz, mintha az eltelt száz évre érvényes útiokmány lapulna a zsebében. Ha olvasóként csatlakozunk vándorlásához, megtapasztalhatjuk, milyen nyomasztó lehetett az ötvenes évek téesz-világa (A ködmönösi Ezüstkalács), egyszerre embertelen és embert próbáló a háború és a hadifogság, a málenkij robot pokla (Katókám édes…, Nyolc deci uborkaleves…, Paladarabkával…, Davaj magyarszki!…). Közben azért még mindig van mondandója számunkra az élhetőnek gondolt, ám a mélyben zavarosan örvénylő, lehúzó és görcsbe rándító langyos vízről, vagyis magáról az úgynevezett szocializmusról.„Nem valamiféle vad kommunistázásra, bolsevikozásra gondoltam, amikor megírtam ezeket a novellákat, hiszen a rendszer valahol mégiscsak mi voltunk – vallja a szerző. – Magát a valóságot próbáltam nyakon ragadni irodalmi eszközökkel, valódi jellemeket, hús-vér figurákat teremteni, mert úgy érzem, még mindig kevés a letűnt korról szóló história.”Szegődjünk hát az állami gazdaság majorjából elindult fiú nyomába, hogy vele együtt mártózzunk meg a kimúlófélben lévő eszme maradékában és az egyre inkább ellaposodó rock and rollban, s közben mégis kápráztasson el minket a zöld csillag fénye, hiszen – mint Nyilas Misi Debrecenben – mindnyájan jók akartunk lenni.

A fiatal zongorista, Bástyai Holtzer István előtt fényes jövő áll az 1930-as évek Budapestjén. Fényűző klubokban lép fel, karrierjét művészi és szerelmi sikerek övezik. Aztán 1939-ben szétesik a világ körülötte, és élete az embertelenbe való süllyedés, a munkatáborokban töltött idő, Mauthausen és Gunskirchen, valamint a holokauszt során elszenvedett elképzelhetetlen borzalmak története lesz. Ugyanakkor egy rendkívüli menekülés története is ... és a zongoráé, amely hűségesen várja. Az apja halálával ezt a zongorát örökli unokája, Roxanne de Bastion. A zongora több mint száz éve a család tulajdonában van, de múltja csak akkor bontakozik ki, amikor Roxanne a gyász mélyén felfedezi a nagyapja, Stephen de Bastion által rögzített felvételeket. Az eredeti, magnókazettás hanganyagokból, kiadatlan emlékiratokból, levelekből és dokumentumokból Roxanne felidézi nagyapja történetét a reményről, az elveszett és megtalált zenéről. Felemelő és mélyen megindító könyv egy művész harcáról a sötétséggel szemben, és a remény hangjáról, amely generációkon át visszhangzik. 

„Ikerláng Szerelem” egy mélyen megindító és spirituális költemény, amely az örök szerelmet és a lelki társak közötti különleges kapcsolatot ünnepli. A mű központi témája a reinkarnáció és az a hit, hogy két lélek, az ikerlángok, minden életükben újra egymásra találnak, és isteni áldással összekapcsolódva szenvedélyesen szeretik egymást.

Egy verseskötet a szeretetről és lélekről. Csodás írások mind. Olvasás közben átjár a nyugalom érzése. Erre is szükség van, hogy pozitív gondolatokat olvassunk. Merítkezz ezekbe az érzésekbe Te is. Az elengedés nem könnyű út egy másik személy elvesztése esetén, de megtalálható ennek is a szépsége.

Másképp szálltunk alá a pokolba, csupán ennyi történt.Izia csendben végignézi, ahogy a férje összepakol, és elhagyja a lakást, amelyben egyetlen gyermeküket, a nyolcéves Zoét nevelték, akit néhány hónappal korábban elgázolt egy részeg sofőr. A nő megkönnyebbül, amikor egyedül marad a bánatával, és bezárkózhat a kislány érintetlen szobájába.Ám ahogy telnek a hetek, visszatér belé az éhség, a vágy a napsütés és a friss levegő után. Különös vállalkozásba kezd: elhatározza, hogy olyan embereknek fog segít, akik az elhunyt szerettük elvesztése után kipakolnának és megtisztítanának egy lakást.Felvesz egy fiatal segítőt, Samuelt, aki zavarba ejtően őszinte, meghatóan érzékeny, és maga is pontosan ismeri a gyász természetét. Izia fokozatosan tér vissza az életbe, és végül ráébred, hogy bár a fájdalom felemésztő, néha azért kiderül az ég.

Az Én és a macskáim című rövidebb írásokat tartalmazó kötet Hrabal életének és írói pályájának két fontos korszakába enged bepillantást. Súlyos autóbaleset után, 1983 őszén született a Kisautó, a lábadozás nehéz, mégis reményteli korszakában, és egy Hrabal számára kedves helyet idéz meg. Azt a "másik" univerzumot, amelyre a füstös és zajos prágai kocsmákon túl képes volt az otthonaként tekinteni: Kerskót, az erdőt, a macskákat és legfőképpen a csak nem sokkal később elveszített feleségének, Eli1kának (Pipsinek) az akkor még jelen lévő, humorral, (ön)iróniával és végtelen gyengédséggel, szeretettel ábrázolt alakját. A kötet másik felét alkotó hat írás Hrabal rendszerváltástól a kilencvenes évek közepéig terjedő utolsó, egyre komorabb és végül tragikus hallgatásba, csendbe forduló írói korszakának terméséből válogat. Ezt a két, alapvetően nagyon különböző időszakot a fenségesen közönyös természet és a bámulatos, a kiállhatatlanul szeszélyes és gyűlöletesen szeretni való macskák csapata kapcsolja össze.

"Az életnek úgy kellene véget érnie, ahogy elkezdődött, egy öleléssel." Elba eleinte együtt él édesanyjával egy olyan helyen, amelyet a kislány félvilágnak hív, de valójában egy Nápoly melletti elmegyógyintézet. Miután az anyja egyik napról a másikra eltűnik, egy fiatal pszichiáter, Fausto Meraviglia elhatározza, hogy kimenti őt onnan.Az orvos befogadja az otthonába Elbát, saját gyermekeként bánik vele. A lánynak köszönhetően a férfi, aki soha nem volt jó szülő, megtanulja, mekkora terhet, ugyanakkor erőt jelent apának lenni, és hogy nem csak rajtunk múlik, szeretnek-e minket mások.Viola Ardone a világsikerű Gyerekvonat – amelyből a Netflix készített azonos címmel filmet – és az Oliva Denaro című kötete után A nagy csodával zárja a huszadik század délolasz történelméről szóló regényeinek sorát.

A karácsony már az ajtón kopogtat, Jessamine Pike élete pedig hamarosan örökre megváltozik. Amikor Jessb eköltözik Enysyule-ba, egy régiházikóba Cornwallban, nappal a felújításnak szenteli az idejét, éjszaka pedig a regényét írja szorgalmasan. Mindehhez remek társasága is akad: egy gyönyörű, arrogáns kandúr, aki úgy járkál ki-be, mintha az övé lenne a hely. Ám csakhamar kiderül, varázslat lengi körül a kis birtokot...Jess belebotlik egy ősi monolitba és egy több száz éves történetbe a földről, a szerelemről, a barátságról, a karácsony ünnepéről... és egy figyelemre méltó macskáról. Ahogy telik az idő, a nő lassan felfedezi Enysyule múltjának kincseit, és belekeveredik a jövőjéért folyó küzdelembe is, miközben egyre jobban megkedveli a helyieket. Arra azonban nem számít, hogy karácsony közeledtére az ő szíve sem marad érintetlenül.  

Thomas Geve 13 éves, amikor 1943 nyarán Auschwitzba deportálják. A felnőtt férfiak táborába kerülő fiúnak hihetetlen módon sikerül életben maradnia. Elvégzi az auschwitzi „kőművestanodát”, majd a hírhedt „halálmenetben” előbb a groß-roseni, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba kerül. Thomas még Auschwitzban kezdte cementeszsákokról letépett fecnikre rajzolva megörökíteni a tábor elképzelhetetlen világát, de az „eredeti” rajzok a tábor evakuálása során elvesztek. Amikor végre megérte a felszabadulást, az SS főhadiszállásán talált képeslapokon folytatta a megkezdett munkát: a koncentrációs táborok és az itt raboskodó fiatalok hétköznapjainak egyszerű eszközökkel történő, ám részletgazdag és hatásos megörökítését. Rajzait ma a világ legismertebb holokausztmúzeumában, a jeruzsálemi Jad Vasem Emlékközpontban őrzik. Azt szokták mondani, a holokauszt túlélői közül sokan nem akartak beszélni a velük történtekről. Thomas azonban felszabadulása napjától kezdve azért küzdött, hogy a világ elé tárhassa a koncentrációs táborban történteket, és emléket állítson az Auschwitz poklában odaveszett társainak - és ezt a harcot 2024. augusztusi haláláig fáradhatatlanul vívta. A fiú, aki lerajzolta Auschwitzot a 94 éves korában elhunyt szerző tanúságtétele, amelyet végre a magyar olvasók is kézbe vehetnek.