Najnovšie - Svetová beletria strana 25 z 453

„Kövesd a Koito folyót, amíg el nem éred a partot. Onnan fehér tengerikagylók ösvénye vezet majd el a Csibineko Vendéglőhöz. Lépj be – már számítanak rád. És macskák is lesznek."Kotoko a testvérét gyászolja – bátyja felfelé ívelő színészi karrierje ugyanis derékba tört, amikor Kotoko életét mentve, tragikus balesetben életét vesztette. A lány végső elkeseredésében Csibába indul: hallott ugyanis egy vendéglőről, ahol az emberek még egyszer utoljára találkozhatnak elhunyt szeretteikkel, és csupán annyit kell tenniük, hogy megkóstolják a kifőzde ételeit.Kotoko hiszi is, meg nem is a szóbeszédet. Ám amikor megérkezik, Kai, a vendéglő fiatal szakácsa, anélkül teszi le elé a menüt, hogy Kotoko egy szót szólt volna. A tányérokon sorakozó ételeket régen mindig a bátyja készítette el neki – és ez csupán az első lépés a furcsa események hosszú sorában…A Csibineko Vendéglő a Kíváncsi Macskához olyan, mint egy meleg ölelés, vagy a nagymama forró főztje: egyenesen a lélekhez szól. És közben, ahogy azt a japán irodalomtól megszokhattuk, emlékeztet minket arra, hogy melyek az igazán fontos dolgok ebben a rohanó világban.A világhírű Mielőtt a kávé kihűl-sorozat rajongóinak ajánljuk.

Mi történik, ha nyolc kamaszfiú a rendszerváltás utáni zűrzavaros Magyarországon úgy dönt, hogy ők bizony meggazdagszanak? Nos, minden, és még egy kicsivel több is. A „Pálinka maffia” a kilencvenes évek elejének hamisítatlan vidéki miliőjébe repít, ahol az álmok, a szerelem, a foci, a katonaság és a korrupció éppúgy részei a mindennapoknak, mint a házi pálinka illata.A történet egy fiktív kisvárosban játszódik, ahol a fiúk gyermeki lelkesedéssel vetik bele magukat a nagybetűs Életbe, gyakran vakmerő, mégis szívderítő döntésekkel. A regény humora szinte végigkíséri az olvasót, miközben a háttérben felsejlik a korszak sajátos hangulata: a nyugat iránti vágy, a keleti beidegződések, és az örökös egyensúlykeresés a szabadság és a valóság között. Ez a könyv egy nosztalgikus időutazás, amely megnevettet, elgondolkodtat, és talán még egy kis szilvapálinka illatát is odaképzeli az olvasó orra alá.

Geoffrey Bache Smith 1894-ben született. Együtt járt iskolába J. R. R. Tolkien-nel Birminghamban. Később oxfordi, egyetemi tanulmányainak kezdetén belépett Tolkien-ék Tea Club and Barrovian Society (T.C.B.S.) nevű, azóta elhíresült, klubjába. Ezidő tájt csatlakozott a Lancashire-i lövészekhez, ahol hadnagyi rangot szerzett. Az I. Világháború alatt, Franciaországban, a Somme-i ütközetben srapnel találat érte 1916. november 29-én, amibe 4 nap múlva belehalt. Ekkor 22 éves volt.  Tolkien 1918-ban posztumusz adatta ki Smith verseinek gyűjteményét ’A spring harvest’ címmel. Ő írta hozzá a rövid bevezetőt is.  A versek formavilága és stilisztikája is nevezhető - jó értelemben véve - eklektikusnak. Éppúgy megtalálhatóak benne a kisepikához közelítő, jambikus-időmértékes, klasszikusabb témákról szóló (Szophoklés, Arthus-mondakör) költemények, mint a poszt-romantikus vagy pozitivista hangvételű rímes-időmértékes versek, melyek témája inkább az iskola, a fiatalság, a barátság és később a háború. Ezek mellett sok vers szól a fiatalkori érzelmi változások megéléséről, az én-keresésről.

Az óangolból származó dran (drón) szó eredetileg a méhkas zümmögő hímjét jelölte, azt, akinek szerepe a kaptárban passzív, élete szemlélődő létezés. A modern technológia világában a drón már az a magasból mindent átlátó eszköz, amely egyszerre biztosít távolságot és közelséget. Ez a kettős szimbolika vezet végig Jónás Tamás új kötetén – a versek a létezés mélyebb rétegeit vizsgálják: az emberi sorsok törékenységét, a kapcsolatokban rejlő feszültségeket és a belső konfliktusokat. A gyűjtemény szoros kapcsolatot ápol a magyar és az európai líra klasszikus hagyományaival, a versek pontos ritmus- és rímkezeléssel, gondos szerkezeti kompozícióval szólnak, miközben az érzelmeket mélységükben, az átélés hitelességével jelenítik meg. Jónás Tamás költészetét a szenvedély és a formai fegyelem közti egyensúly teszi igazán különlegessé; mentes a divatos, felszínes hatáskeltéstől, helyette érett, időtálló gondolatokkal és kifinomult formai megoldásokkal ajándékozza meg olvasóit.

Az öreg királynő meggyilkolása és a kis Lisara hercegnő eltűnése után Deara három új trónörököst választ. Legnépszerűbb közülük a butuska Odelia Istvara. Egy tartományúr elindul, hogy megismerje őt. Egy kereskedő titkos szervezetet irányít. Egy kezdő varázsló él egy visszautasíthatatlan ajánlattal. Elrabolnak egy kocsmárosnőt a nyílt utcán. Meggyilkolnak egy néma lányt. Az országot eluraló bizonytalanság közepette Elindasz Gerradna, Darrasz tartomány hercege felkutatja a trónörökösöket, hogy a legalkalmasabb mellé állhasson. De más erők is kísértik a szerencsét, bérgyilkosok és varázslók, tartományurak és úrasszonyok, élő istenek, szárnyas szörnyek és ősrégi jóslatok húzzák keresztül Elindasz számítását. Csakhogy semmi nem olyan egyszerű, mint első pillantásra látszik. Lisara hercegnő és Elindasz herceg álruhában indul Koreánba. Egy fiatal varázsló az erejét próbálgatja. Egy papnő bosszúra készül. A trónkövetelők, nem törődve az igazi trónörökös visszatérésével, lelkesen készülnek az uralkodásra, ám Lisara hercegnő sem tétlenkedik. Egy fiatal szerelmes végre felnő az élethez. Az emberek birodalmát szárnyas szörnyek fenyegetik. Lisara a varázslók segítségével rendet tesz az országban, és a végén, mint a mesékben… minden jó, ha a vége jó?

A természet csendjében, ahol az erdő susogása szelíd imádsággá válik, egy férfi története bontakozik ki – tele szeretettel, veszteséggel és gyógyulással.Fenyvesvölgyi László, az érzékeny lelkű vadőr, nemcsak a vadon lakóival, hanem az emberek sebzett szíveivel is mély kapcsolatot alakít ki. Egy haldokló gyermek, egy gyógyító őz, egy új család és egy különleges tanítónő érkezik az életébe – és együtt létrehoznak valamit, ami több, mint otthon: a Zöld Házat.Ez a regény azoknak szól, akik hisznek a csönd gyógyító erejében, a természet bölcsességében és abban, hogy a figyelem a legnagyobb ajándék, amit adhatunk.

Mi történik, ha nem is a másik embert, hanem csupán az ötletet szeretjük? Ha nem a valóságot, hanem az illúziót öleljük magunkhoz? Ebben a személyes hangvételű verseskötetben Varsányi Edina a fiatalkori szerelmek tapasztalatait, a szenvedély, a csalódás és az önkeresés rétegeit tárja fel. A kötet lapjain nemcsak érzelmek, hanem felismerések is kibontakoznak – a vágya­inkról, félelmeinkről, kapcsolatainkról és önmagunkhoz való viszonyunkról.A versek egyszerre emlékeztetnek naplóbejegyzésekre, belső monológokra és lírai vallomásokra. A szerző őszintén szembenéz azzal a kérdéssel, mit is jelent szeretni, és mit jelent szeretve lenni – akár csak egy pillanatig is.Ajánljuk mindazoknak, akik keresték már a választ a szerelem igazi természetére. Akik valaha estek már szerelembe – akár valaki másba, akár a saját reményeikbe.

Egy dunántúli város boltjából, a Lakos-féle fűszerkereskedésből származnak azok a gyertyák, amelyek a kötet tíz történetében felgyulladnak. Egy-egy szereplő sorsfordító pillanatát világítják meg: születés, szerelem, háború és elmúlás elevenedik meg előttünk a múlt század első felének Magyarországából.A nyolcadik írás - a többi szövegtől eltérően - napló formában, megrázó részleteséggel ábrázolja Budapest 1944/45-ös ostromának mindennapjait.Fekete István a második világháborút követően jelentette meg Tíz szál gyertya című novellafüzérét. A művet néhány hónapon belül újra kellett nyomni, és azóta is számos kiadást élt meg. A mostani kiadvány az eredeti, 1947-es szöveg felújított változata.

A fiatalember, e regény hőse, egy párizsi utca sarkán állt és gondolkozott, ha ugyan gondolkozásnak lehet nevezni azt, amikor mindenféle indokolt és hasznos elmélkedést mellőzve, jelentőség nélküli, elmúlt élményeket vonultat fel az ember agya, valami üres, céltalan mechanizmussal. Ez a fiatalember, hogy közelebbről határozzam meg: báró Szirmay Sándor, az úgynevezett semmittevőkhöz tartozott és a maga nemében tökéletes típusa volt ennek az emberfajtának. Tökéletesen együtt érzek az olvasóval, midőn bosszankodik azon, hogy már közel fél perce olvas egy regényt anélkül, hogy sorsdöntő cselekményekre bukkant volna benne, tehát rátérek a regény első nagy horderejű eseményére. Szirmay báró ásított.

Rainer Maria Rilke költészetének itthoni ismerői a költői életművet eddig többnyire szűkebb vagy bővebb válogatásban kapták kézhez (noha akadt olyan vállalkozás is, amely egy-egy kötetet hiánytalanul mutatott be az olvasóknak). Kiadásunk egyik újdonsága, hogy a nagy osztrák költő lírai életművének nagy vonulatát, a költő összes – saját szerkesztésben publikált – verseskönyvét kínálja az olvasónak. Ez az anyag hat kötetre rúg. Kiadásunk közli a hat világhírű kötet teljes anyagát (Az áhítat könyve, Képek könyve, Új versek, Új versek Második rész, Duinói elé­giák, Szonettek Orpheuszhoz), és kiegészíti azt a szerző két Requiemjével, valamint az 1906 és 1910 között keletkezett versanyaggal.Rilke, mint tudjuk, nehezen megközelíthető, elvont gondolati tartalmakat görgető lírikus, és rajongóitól nemcsak szemelgető böngészést, szeszélyes kóstolgatást kér, hanem szívós elmélyedést, sőt (ahogy ő maga fogalmazott) alávetést is. Az azonosulást kötetünk több vonatkozásban is igyekszik megkönnyíteni. Egyrészt: immár egységes tónusban, egy fordító hangján olvashatjuk a műveket. Másrészt: a teljes anyag talán élesebb világításban mutatja fel az egyes darabokat is, mint az eddigi válogatások. Harmadrészt: könyvünk olyan fordító munkáját közli, aki évtizedek óta a titok iránti hűség jegyében, a magasság vágyának sejtetésével, a lehető legszabatosabb tükrözés örvén keverte ki ezt a Rilke-hangot.Mert a verseket átültető Báthori Csaba most már évtizedek óta talán legfontosabb fordítói vállalkozásának tartja, hogy megtalálja Rilke centrális lírai közlendőinek egyik lehetséges, érvényes magyar változatát. A gyűjtemény igazi varázsa, meglehet, abban áll: itt mindig a mély költészet valóságát halljuk. Rilke azzá tesz bennünket, akik lehetnénk. És ha nem érjük is fel őt mindig sejtelmeinkkel, egyre nagyobb örömet nyújtanak megközelítési kísérleteink. Ha felfoghatatlan is egy értelemben, gazdagít a puhatolózás emlékezetével. Keresünk gyakran, néha találunk, de mindig boldognak érezzük magunkat a kételyek között is.

E könyvben kiemeltem A Vörös Oroszlán című művem sokrétegű cselekmény-szökőárjából az egyik legbonyolultabb, mágnesesen vonzó nőalakot, a XVII. századi Franciaország arisztokrata családjában született, gyönyörű Corinnát. Szajha volt, és tökéletes színésznő. Hűtlen, számító, méregkeverő, intrikus nimfa, hínárba húzó szirén, aki vámpírként kiszívta férje, Louis de la Tourzel életerejét, de maga is áldozatul esett kalandor szerelmi viszonyainak, perverzióinak, játékszenvedélyének. Pokoljárásának és katarzisának élet- és halálküszöbökön átívelő, szédítő távlatok magasságába és iszonyú mélységeibe merülő történetéről ő maga gyón titkos írásában, amelynek mágikus pecsétjét egyedül akkor törhette fel, amikor elérkezett az ideje. Corinna alvilági zuhanása a kárhozat szakadékába: diagnózis. Az emberi lélek és a föld kórságának szindrómája, önmaga okozta betegségműve. Corinna katarzisa pedig a felemelkedés gyógymódja, elixírje, s beteg bolygónk valamennyi lényének, közösségének arkánuma is. Ki tudta volna jobban ezt Corinnánál, aki a pokol valamennyi bugyrát megjárta, minden bűnös tévedést elkövetett, míg saját gyötrelmein keresztül rá nem ébredt, hogy a másikban önnön húsát tépi, marcangolja, önmagát csalja, öli, tapossa, kényszeríti kínpadra, máglyára. Corinna ezért határozta el, hogy bukásainak okával együtt saját naplóját is az emberiség elé tárja, és átmenti a következő nemzedéknek. A közlés ideje elérkezett. Íme Corinna titkos naplója. (Részletek Szepes Mária előszavából)

Pintér Károlyné Szabó Aranka – születési nevén Kováts Aranka – nyolcvanévesen szembesült élete legnagyobb felfedezésével: megtudta, ki volt az édesanyja, akit sosem ismerhetett. Gyermekévei Erdélyben, majd a háború viharában Körmenden teltek, később Városlődön dolgozott több évtizeden át védőnőként, majd polgármesterként szolgálta közösségét. Mindezidáig azonban sötétben tapogatózott saját származását illetően.A sors és a modern DNS-vizsgálatok különös összjátéka végül választ adott kérdéseire: fény derült családi kötelékeire, rokoni szálaira. A kötet első része, Fekete Árvácska, 2003-ban íródott életrajzi vázlat, amely az emlékezés erejével idézi meg a múltat. A második rész válogatott versei egy anya érzéseit és titkokkal terhelt életének lírai lenyomatait tárják az olvasó elé. A könyv egyszerre dokumentum és vallomás, amely egy különleges életút fontos állomásait őrzi meg.

Mindig izgalmas, hányféle dolgot tud jelenteni egy-egy szó.Ali Smith új regénye egy nem is olyan szép új világról szól, ahol mindennap új határokat húznak az emberek közé. Amikor Briar és testvére, Rose háza köré vörös vonalat festenek, anyjuk egy ismerősére bízza őket. Egy üres házban találnak menedékre, és hamarosan magukra maradnak. A testvérek néha kimerészkednek a közeli mezőre, ahol lovak legelnek, és az egyiket megpróbálják megmenteni a biztos pusztulástól.Évekkel később Briar egy hatalmas élelmiszer-feldolgozó üzem felügyelőjeként dolgozik. Egy váratlan találkozás mélyen felkavarja, és felidézi benne, hogyan fogták és hurcolták el. Feltámad benne a remény, hogy a húga talán még mindig életben van, és úgy dönt, a maga eszközeivel fellázad a rendszer ellen.Egy olyan történelmi korban, amikor a nagy techcégek könnyen kategorizálható algoritmusokra és adatokra akarják redukálni az embert, Ali Smith megmutatja, miért fontosabb mindennél az egyén és az egyediség. A Gliff lenyűgöző regény identitásról, lázadásról, elnyomásról, természetpusztításról korunk legnaprakészebb szerzőjétől.ALI SMITH (1962) skót író, drámaíró, újságíró, a kortárs brit irodalom egyik legfontosabb szerzője.A Magvetőnél megjelent köteteiHogy lehetnél mindkettő (2019)Ősz (2020)Tél (2021)Tavasz (2022)Nyár (2023)Társdarab (2024)MESTERHÁZI MÓNIKA József Attila- és Artisjus-díjas műfordító, költő, esszéista. Többek között Lydia Davis és Marilynne Robinson fordítója. A Magyar Műfordítók Egyesületének tagja.

„Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!” A világ- és a magyar irodalom feledhetetlen remekműveit tartalmazó Alexandra klasszikusok-sorozat exkluzív minőségű kiadványai méltó díszei bármely könyvespolcnak.

A férfi körbejárta, megtapogatta a márványdarabot. Azután hozzálátott. Véste, faragta, igazította, közben meg-megsimogatta, és a márvány hagyta. Igazodott a kézhez, a szerszámokhoz. Hagyta vágni, fúrni magát, miközben alakult. Új formát vett fel, ami kedvére volt. Ha tükör van a közelben, vagy legalább egy tócsa fel­színe, megcsodálja benne új külsejét.Örült, hogy nem kell tétlenül hevernie, egyedül, ma­gányosan, hanem megvalósíthatja valaki álmát.És a valamikori henye, lustán fekvő, unatkozó óriás maga lett a megtestesült álom, ALKOTÁSSÁ vált.

„A szekrényből nyerítés hallatszott és dobogás, majd Frici vértesei, a dragonyosok, de elsősorban a vadonatúj huszárok nyomultak elő. Egykettőre lenn voltak a padlón. Ezred után ezred lépkedett el Diótörő előtt, repkedő zászlókkal. Zengő muzsikára a szoba padlóján vonalban sorakoztak.”A világ- és a magyar irodalom feledhetetlen remekműveit tartalmazó Alexandra klasszikusok-sorozat exkluzív minőségű kiadványai méltó díszei bármely könyvespolcnak.

Létezik egy pici univerzum, ahová egy ismeretlen hatalom összegyűjti a különböző dimenziókban élő emberfajokat, mindegyikből egy példányt. Egy görbe éjszaka után itt tér magához Ewa, az állapotos diáklány. Hamarosan kislánya születik. Ez a gyermek lesz az elraboltak reménysége, aki egyszer majd hazajuttathatja őket. A helyi öregek a szárnyuk alá veszik a kis Juliát, és megtanítják másképp látni, dimenziók között utazni. A kislány a tanulás során véletlenül összeolvaszt három bolygót, és az anyját az egyikre röpíti. Megmentőire várva Ewa megismerkedik a beolvadt bolygók lényeivel, majd egy csapat gyerekkel, fogságba esik, és lassan elveszti a reményt, hogy valaha hazajut. Évekkel később Julia mégis rátalál, és együtt próbálják visszaküldeni a helyükre a csapdába esett planétákat…

Charles Alden Seltzer A kétpisztolyos férfi (The Two-Gun Man) című regénye egy klasszikus amerikai western, amely először 1911-ben jelent meg. A történet középpontjában egy titokzatos idegen, Ferguson áll, aki egy „range detective”, azaz határvidéki nyomozó, akinek feladata, hogy felkutassa és leleplezze a marhalopások elkövetőit a Two Diamond Ranch területén. Bár a megbízói vélhetően azt várják tőle, hogy fegyverrel intézze el az ügyet, Ferguson erkölcsi tartása erősebb: igazságot akar szolgáltatni, nem önbíráskodni – csak végső esetben nyúlni a fegyveréhez.A regény egyik különlegessége, hogy a főhősnő, Mary Radford, egy fiatal nő, aki a vadnyugatról szóló regényt szeretne írni, és Ferguson karakterét inspirációként használja. Ahogy a történet kibontakozik, a valóság és a fikció határai összemosódnak, és Mary saját maga is részese lesz annak a történetnek, amit megírni tervezett.

Max Brand (Frederick Schiller Faust amerikai író) regényének a cselekménye egy kisvárosban kezdődik, ahol a hírhedt törvényen kívüli, Black Jack Hollis halálát követően Elizabeth Cornish úgy dönt, hogy örökbe fogadja az árva fiát, Terence Colbyt.Elizabeth fogadást köt bátyjával, Vance-szel: meg van győződve arról, hogy a megfelelő nevelés révén Terence tisztességes emberré válhat, függetlenül apja múltjától.Terence huszonötödik születésnapjához közeledve Vance próbára teszi Elizabeth hitét, és olyan eseményeket indít el, amelyek során Terence-nek szembe kell néznie saját örökségével és döntéseivel.A könyv a Pesti Hírlap Könyvek sorozatban megjelent A revolverhős fia címen.