Najnovšie - Svetová beletria strana 21 z 451

Nemes Nagy Ágnes A lyukas életmű című hátrahagyott jegyzetében arról ír, milyen fájóan hiányosnak, „lyukasnak” látja életművét, mennyi mindent nem volt módja megírni, mennyi mindenről nem beszélhetett. Életműsorozatának új kötete árnyalja ezt a képet. Száznál is több, életében itt-ott megjelent, de önálló köteteiben nem közölt, illetve hagyatékában megtalált, kiadatlan írása – amelyek közül tizenkilenc itt jelenik meg először – nem csupán folt azokon a lyukakon. Ezek az előszók, köszöntők, megemlékezések és más alkalmi írások, beszéljenek akár Kassák Lajosról, Agatha Christie-ről vagy a magyar líra fordíthatóságáról, olyan váratlan és eredeti megfigyelésekkel vannak tele, amelyeket ugyan pompás nagyesszékben tudott volna a szerző kifejteni, azonban éppen frappáns rövidségük erősíti fel a gondolat élességét. A hátrahagyott írásokban pedig olyan kérdéseket vizsgál lefegyverző őszinteséggel, amelyeket a megírásuk pillanatában részben kultúrpolitikai, részben személyes okokból nem közölt, de friss és józan érvelése az évtizedek múltával sem veszített érvényességéből. Kedves francia költőjéről, André Frénaud-ról írta, hogy „úgy látja az embert (és önmagát), amint két semmi közt láthatatlan cél felé halad”. Nemes Nagy Ágnes sem fordította el fejét a végső kérdésektől, a lét előtti és utáni semmi közt feltündöklő életművének minden darabját a teljesség igényével írta meg, ellenszegülve a létezés törékenységének. 

Falusi Márton formabontó, a költői esszétől a szociográfiáig számos műfaj határait vakmerően sértő prózájában álmok és valóságok, metaforák és kemény tények, emlékek és látomások, olvasmányok és élmények gomolyognak. Napjaink budapesti írója fölkerekedik, és elutazik Farkaslakára, hogy Tamási Áron szülőfaluját tanulmányozza. Beszélget az ott élőkkel, a polgármesterrel, a vendéglőssel, a pappal, a tanítónővel, a pakulárral és a nagyvállalkozóval, bejárja az utcákat és az esztenákat, részt vesz a miséken, az ünnepségeken az emlékház udvarán és a kocsmai világmegváltásokban. Amit tapasztal és feljegyez, nem a dokumentációt szolgálja, hanem arra készteti, hogy eltűnődjön saját sorsán, mulandó szerelmein, az örökkévalón, a magyar és az európai történelmen. Mindeközben a halhatatlan Tamási Áron távol otthonától, New Yorkban, a hetvenedik utca felhőkarcolójának ötvenedik emeletén, a Színésznő oldalán ébred. Ő is rácsodálkozik a 21. századra. Goethével cserél eszmét a bárban, majd hazalátogat, és egykori pályatársaival találkozva ugyancsak meghökkentő felismerésekre jut. Falusi Márton József Attila-díjas költő, író, szerkesztő, irodalom- és eszmetörténész. 1983-ban született, Budapesten él. Eddig hét verseskötete, négy esszé- és tanulmánykötete, valamint egy monográfiája jelent meg. Drámáját, hangjátékait is nagy sikerrel mutatták be. Egyik főszerkesztője a Magyar irodalmi művek 1956-2016 című irodalomtörténetnek. Szépirodalmi tevékenysége mellett több kutatóintézet munkatársaként, több folyóirat szerkesztőjeként dolgozott már, jelenleg a Magyar Művészet főszerkesztője.  

Elhangzott 2025. december 7-én, a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén. A Svéd Királyi Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2025-ben Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda ,,meggyőző és látnoki életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette is igazolja a művészet erejét".

Létezik egy pici univerzum, ahová egy ismeretlen hatalom összegyűjti a különböző dimenziókban élő emberfajokat, mindegyikből egy példányt. Az öregek hasonló kísérletbe kezdenek, Atta népének legveszedelmesebb, ugyanakkor legzseniálisabb bűnözőivel telepítenek be egy majdnem lakatlan bolygót. Ewa és Atta az első hurok feloldása után újabb megbízást kap, most egy szeletekre szabdalt planétán keresik tovább a megoldást. Vitáik közben kételkedni kezdenek a küldetés céljában, ezért felkeresik a Legöregebb öreget magyarázatért, ő azonban nem az a megmentő, akinek képzelték. Atta népe veszélybe kerül, és a Legöregebb öreg népének léte is egy hajszálon függ. Ewa és Atta az elszánt bűnözőkön kívül nem számíthat segítségre, de vajon megbízhatnak-e a megélhetésért folytatott emberfeletti küzdelemben megtört gonosztevőkben?

Kávépercek - Amikor csak egy kávényi idő jut az olvasásra A vadnyugaton nem minden törvényember az, akinek látszik.Caribou Bend csendes kisvárosában a rendet Kirby Jance marsall tartja fenn – vagy legalábbis ezt hiszik róla. Jance kiválóan ismeri az embereket, akik áthaladnak a körzetén, különösen azokat, akiknek vérdíj van a fején. A törvény számára nem erkölcsi kérdés, hanem üzlet.Amikor egy idegen érkezik a városba, Jance azonnal megérzi a lehetőséget. A férfi múltja veszélyes, a helyzet pedig kiváló alkalmat kínál arra, hogy a marsall újra saját javára fordítsa a törvényt. Csakhogy ezúttal a játszma nem egyoldalú, és a hóval borított prérin minden lépésnek következménye van.A Ne fordíts hátat egy gyilkosnak! feszült, kegyetlen western, amely az igazságszolgáltatás sötét oldalát mutatja meg. Egy történet hatalomról, kapzsiságról és megtévesztésről – ahol a legnagyobb veszélyt nem mindig az jelenti, akire fegyvert fognak.

Kávépercek - Amikor csak egy kávényi idő jut az olvasásra Egyetlen út, egy rakomány arany – és egy név, amely hirtelen körözési plakátra kerül.Curt Healey becsületes postakocsis, aki a vadnyugat fejlődő vidékein szállít pénzt és reményt városról városra. Egy végzetes fuvar azonban mindent megváltoztat. Egy támadás, egy félreértett utolsó mondat, és Curt egyik pillanatról a másikra a törvény elől menekülővé válik.Miközben a valódi bűnösök szabadon járnak, Curtre vérdíjat tűznek ki: élve vagy halva. Barátai elfordulnak tőle, a törvény fegyvert szegez rá, és már senki sem hallgatja meg az igazát. Egyedül kell szembenéznie a hajtóvadászattal, miközben az ideje fogy.A WANTED – A postakocsis feszült, sodró lendületű western az igazságról, becsületről és kitartásról. Egy történet arról, hogyan válhat egy tisztességes ember pillanatok alatt üldözötté – és arról, hogy van-e visszaút, amikor a törvény már ítéletet mondott.

Egy virágzó és dekadens kor - egy család, amelynek a sorsa összeforrt BalatonfüredévelA 19. század végén néhány évtizedig épül-szépül, virágzik Magyarország, így Balatonfüred is. Elkészül a Gyógyszalon, ahol nemcsak bálterem, de könyvtár is van. A tóban cölöpökön ott áll a tizenkét tornyos, száz méter hosszú hidegfürdő, vitorlásversenyeket és Balaton-átúszásokat rendeznek, hogy minél több vendéget csalogassanak a fürdőtelepre.Ám a település fő vonzereje továbbra az évről-évre megtartott Anna-bálok sora, amelyeken, mint eddig is, szerelmek szövődnek, konfliktusok érlelődnek, botrányok pattannak ki. Györöky Ilka és családja most is tevékeny résztvevői Balatonfüred életének, bár az idők során egyre több veszteség, tragédia éri őket. A család és a balatoni település sorsa azonban ezekben az években is elválaszthatatlanul összefonódik: a ,,boldog békeidőknek" nevezett korszakra nem hiába tekintenek majd fájdalmas-édes nosztalgiával - Füred és a ,,békebeli" Anna-bálok amolyan elveszett paradicsom emlékét idézik fel a késői utódokban is.Fábián Janka legújabb könyvében ezt a szép és sikeres, ám ellentmondásos kort ismerhetjük meg a népszerű fürdőhely, az előző kötetekből már ismerős família és a Balaton partján rendre felbukkanó korabeli hírességek, Jókai Mór, Blaha Lujza, Ady Endre regényes történetét olvasva.

Az Egy egész élet és A trafikos szerzőjének új könyve.  Mindig egy kicsivel jobban kell reménykedni, mint aggódni. Minden más ostobaság lenne, nem igaz? Bécs, 1966. A harmincas évei elején járó Robert Simon egyszerű életet él, nincsenek komoly ambíciói. De amikor húsz évvel a háború után Bécs felébred álmából, ő is a tettek mezejére lép. Üzletet bérel a város egyik legszegényebb negyedében, és kávézót nyit. Noha nem sokat kínál, névtelen kávéháza megtelik emberekkel, szenvedélyekkel, vágyakozásokkal, barátságról és halálról szóló történetekkel. És Simon élete szép lassan megváltozik...  "Robert Seethaler érzékeny őszinteséggel, csodálatos részletgazdagsággal tárja fel az igazságon túli igazságot, úgy, hogy a történet, amelyet elbeszél, végső soron bárhol, bármikor megtörténhet." Elizabeth Strout, a Kisvárosi életek szerzője - Mi kapható magánál? - Minden, ami kell - felelte Simon. - Kávé, tea, kakaó. Narancs- és citromízű üdítő.  Málnaszörp szódával, sör, stammersdorfi meg gumpoldskircheni bor, vörös és fehér.  Enni zsíros kenyér hagymával és ecetes uborka. - Puncs nincs? - Nincs. - Puncs az kell - mondta az özvegy. - A tél puncs nélkül nem tél. De nem ám akármilyen puncs. A legjobb legyen, különben kár a gőzért. Robert Seethaler (1966) osztrák író, forgatókönyvíró, színész. Az Egy egész élet című regénye 2016-ban szerepelt a Nemzetközi Man Booker-díj listáján, sokáig vezette a Der Spiegel bestsellerlistáját, több mint 100 ezer példányban kelt el, és azonos címmel meg is filmesítették. 

Ahogyan a versbéli albatrosz disznóbőr kofferekkel, fehér pótszárnyakkal és sós viharkabáttal landol a székelykocsárdi vasútállomáson, olyan váratlansággal, elbűvölő védtelenséggel tűnt föl Szőcs Géza a magyar irodalomban. Már indulása, majd első kötetei is valóságos paradigmaváltást jelentettek. Hatása messze túlterjedt a költői iskolákon, műhelyeken és az országhatárokon. Költészete úgy folytat végeérhetetlen, "véresen komoly" párbeszédet a sokszálú hagyománnyal, hogy közben sosem engedi elfelejtetni a líra zavarba ejtő, (nyelv)játékos, az esetlegességeknek és keresetlen összehangzásoknak is engedő természetét. Versei, akár a forró (író)asztallapon pattogó jéghideg eperszemek, minden ízükben az alakuló, átváltozó nyelvet elevenítik meg. Egy másik életben talán Fabergé-tojás készítő ékszerésznek születik. Természetesen - hozzá illő módon - dinoszaurusztojást szerszámozott volna fel. A mi életünkben költő lett, most pedig kézbe vehetjük összegyűjtött verseit. - Korpa TamásItt a tél és én meg fogok fagyni.Mi több már látom is magamat mint zúzmarásembercsörgőt amelyet a lehetetlenütései hajtogatnak a dombokonvállamban hiúzharapásának szirma pirospettyes bársonyoshiúzé reális állat aki mosta fehérerdő szélén álldogála jeges sárga avarban éshallgatózik magába nézó ó ruhám is zúzmarásés vállamon hiúzmaráshiúz áll hullott lombokonígy csörgök majda dombokonnéha magasra förgetegemel majd ottan csörgetekmint alacsony szárnyon repülőgyorsnyelvű fakerepelőLehull rólam az oltalom.(Annabelle és a betyár, részlet)

Amikor a nagybátyámat, a nagy gourmet-t megkérdezte a nagy szakács, milyen volt a vacsora, elégedetten bólintott: ehető, mondta. Így mondom én is erre a könyvre, milyen? - olvasható. Ez nem óvatos understatement, hanem szerintem egy könyv egyik legfontosabb tulajdonsága: olvasható, vagyis élvezhető.Amúgy is könnyen ragadtatom magam e könyv kapcsán a mindig gyanús szuperlatívuszokra: mestermű. A regény nyelve és tárgya hibátlanul találkozott, csöndes ragyogása van a szövegnek. Pontos és drámai korrajz, lélekrajz, emberrajz.Mit jelent a nincsben lenni, mit jelent a nincs agresszivitásában élni? Mit jelent, amikor minden totális, kint is, bent is, a kiszolgáltatottság, a szorongás, az állam, az apa, minden totális. Mit jelent éhezni? Mit jelent, amikor semminek sem lehet lenni, jónak se? Amikor szeretni sem szabad. De azért mégis szeretünk.Elegáns és nyomasztó könyv. Bátor könyv, amely ismeri a félelmet. Mint a jó irodalom mindig, rólunk szól, éljünk bárhol is a világon.Esterházy Péter"A kórteremben, amely sokkal nagyobb volt, mint a mi otthoni szobánk, főleg azt szerettem, hogy nem kell gondolnom semmire. Eszembe jutott ugyan mindenféle, de az nem gondolás volt, inkább csak összevisszaság és kívánás.Az például nagyon lekötött, hogy milyen lenne, ha Ésapa az egyik útjáról egyszer nem jönne vissza hozzánk, úgy értve, hogy sohasem. Az szintén foglalkoztatott, hogy míg nekem kerekes kocsin tolják be a teát, illetve a többi ételt, a testvéreim nem biztos, hogy vacsorázhatnak. Néha evés közben láttam őket, sokszor csak utána, mivel nem tudtam magamnak parancsolni. Aztán ezt mindig elfelejtettem, úgy, mintha ők nem is lennének. A kórteremben ez volt a másik jó. Sokszor úgy éreztem, mintha én sem lennék.Máskor meg azt képzeltem, hogy úgy vagyok, hogy közben mintha egy másvalaki is volnék."Barnás Ferenc 1959-ben született Debrecenben.A kilencedik című prózakötete 2006-ban jelent meg először. Azóta angol, német, cseh és indonéz fordításban is napvilágot látott. Ez az első kötete a Jelenkor Kiadónál.Megjelent művei:Az élősködő (1997)Bagatell (2000)A kilencedik (2006)Másik halál (2012)Életünk végéig (2019)

Sokat gondolkoztam azon, hogy ide mit lenne a legjobb írni.A verses kötetem négy csoportba soroltam. Dalszövegek, valódi versek elsőként. Majd jönnek a kétsorosok, ami nyilván, mint szerkezeti forma, nem az én találmányom. Nehéz műfaj, mivel önnönmagából fakadóan rövidek, így a címeknek maguknak is szervesen tartalommal kell bírniuk a versben foglalt két sorral.Végül, az utolsó, negyedik csoportban szerepelnek a 'bindzsurgák', ami nem is tudom mit jelent. Egyszerűen így neveztem el őket. A kétsoros tömbhöz hasonlóan, itt is a saját humoromat próbáltam villogtatni.Verseim soraiban fellelhetőek a hagyományos témák. Mint: fájdalom, élet-tapasztalat, szerelem, szabadság-tudat...Ajánlom, tehát, mindazoknak, akik a mélyebb hangvételen túl elfogadják a viccesebb részeit is eme kiadványnak! Ugyanis, nekem azok is meghatározóan fontosak.Gyorsan írtam is egy pár sort magának a kötetnek, amivel szintén ajánlom magam minden kedves olvasómnak. Íme:Óda a verseskötetemhezA probléma csak azért ilyen nagy,Mert annyira vagy hülye, hogy már nem is vagy.De megszült téged az a képzelet,Mely nélküled már sokat szenvedett.Tisztelettel; a szerző.

A kétségbeesés és a félelem híresen rossz tanácsadók. Történetünkben is olyan döntésekhez vezetnek, amelyek örökre megváltoztatják Márk és családja életét.Amikor idősebb gyermeke komoly beteg lesz, Márk, a családfő egyre inkább elveszíti az irányítást. Az alkoholban keres vigaszt, de csak még több fájdalmat talál. Meggondolatlanságával önmaga mellett feleségét és a túl gyakran felbukkanó szomszédot is veszélybe sodorja. Egyre elhatalmasodó szenvedély betegsége és tettének sötét titka féregként rágja be magát a család életébe. A bűntudat lassan felemészti a férfit, aki idővel elveszíti a családját.Míg Márk rendre eltűnik, felesége és a gyerekek új életet kezdenek. De teljes lehet az életük édesapa nélkül?Amikor lánya, Veronika kapcsolatba lép Márkkal, egy felkavaróan rövid és ijesztő beszélgetés után komoly dilemmával kell szembenéznie. Vajon a férfi segítségre szorul? Tényleg bajba került, vagy csak újabb alkoholmámoros pillanatában sikerült beszélnie vele?Veronika útnak indul, hogy Márk nyomára bukkanjon, de nem sejtheti, mit tartogat számára Bajorország. Hamarosan azonban ráébred, hogy megérzései nem hagyták cserben: édesapja bajban van, és rajta kívül senkire sem számíthat.

Ki szerinted a legolvasottabb magyar író? Erre a kérdésre évtizedeken át rávágtuk, hogy Jókai Mór, Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond. Aztán némi szünet után hozzátettük: de lehet, hogy Rejtő Jenő? És melyik a kedvenc könyved? Itt viszont, alighanem, az Utas és holdvilág nyerne, ugyanis hosszú évek óta ez az egyik legnépszerűbb magyar regény, nemzedékek rajongva szeretett irodalmi alapélménye. Ebből tanuljuk Itáliát, a kamaszkort, a barátságot, az életközépi válságot, az erotikát... Ám Szerb Antal többi regénye és a novellái is fantasztikusak, és akkor még nem beszéltünk a két irodalomtörténetről: minden olvasó család könyvespolcán bérelt helyük van. És itt felmerül a kérdés: hogyan lehet valaki ilyen sokszínű? Hogyan képes egy író ilyen sok műfajban ennyi maradandó művet létrehozni? Prieger Zsolt ebben a válogatásban megmutatja nekünk az életmű mélységeit és magasságait. Az év minden napjára talált valamilyen elgondolkodtató vagy vicces, egymondatos vagy egy bekezdésnyi szöveget - hogy jól teljen az évünk Szerb Antallal.  

Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a rég- és a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. "Esterházy regényével a magyar irodalom egy nagy könyvvel lett gazdagabb, és végre nagykorú", írta Nádas Péter az Egy nőről. Esterházy Péter könyve először 1995-ben jelent meg, és azóta fontos viszonyítási pont. "Van egy nő", így kezdődik a közel száz számozott írás, és ez a nő hol szeret, hol gyűlöl, hogy végül teljesen elbizonytalanodjunk: egyetlen nőről olvasunk százféleképpen, vagy száz nőről egyféleképpen? Egy biztos: Esterházy virtuóz írásmódja megváltoztatja mindazt, amit a szerelemről és az erotikáról gondolunk.  

Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. Sinistra egyszerre tűnik földhözragadtan valóságos és elgondolhatatlanul képtelen helynek. Ide, Dobrin falujába érkezik a könyv főhőse, aki a körzetben új nevet is kap: Andrej Bodorrá válik. Bodor Ádám kortalan klasszikusa egy olyan rejtélyes világba vezet, ahol a természet bámulatos és magának való, ahol az emberek kevés szavúak, de a nevük beszédes. Egy kietlen, kopár tájékra, amiről mégis lenyűgözően mesél a szerző.  

Ivan Bunyint, az első Nobel-díjas orosz írót hajlamos egyoldalúan szemlélni az irodalomtörténet, elsősorban a forradalom előtti nemesi és falusi világ hanyatlásának krónikását látva meg benne. A Tolsztoj megszabadulása válogatott elbeszéléseit olvasva egy másik Bunyinra csodálkozhatunk rá, aki nem csak a "régi Oroszország" pusztulásáról, vagy éppen a szerelemről írt a maga lírai szépségű nyelvén. Ezek a magyar nyelven többségükben most először megjelenő írások egy összetettebb, mélyen filozofikus szerzőt tárnak elénk, akit mindenekelőtt törékeny emberi létezésünk talányai foglalkoztattak - aki élet, halál és öröklét megválaszolatlan rejtélyeire kereste a választ, hol a pravoszláv hittől, hol a buddhizmus bölcseletétől ihletetten, de mindvégig a mai olvasó számára is élvezetes és elgondolkodtató formában. Szintén halál és halhatatlanság témáját járja körül kötetünk utószava, összevetve Bunyin és a nagy előd, Tolsztoj halálfilozófiáját."Csupán egy dolgot tudtam minden kétség és habozás nélkül - hogy létezik valami, ami még a földi ősidők mélységénél is magasztosabb... talán az a titok, amelyet némán őrzött ez az éjszaka... És először gondoltam arra, hogy talán éppen ez a jelentőségteljes dolog, amit általában halálnak neveznek, nézett farkasszemet velem ezen az éjszakán, és hogy első alkalommal fogadtam őt nyugodtan, és értettem meg úgy, ahogyan az embernek kellene..."IVAN ALEKSZEJEVICS BUNYIN (1870-1953) író, költő, műfordító. A XX. századi orosz irodalom egyik legjelentősebb alkotója, a Turgenyev, Tolsztoj és Csehov nevével fémjelzett klasszikus prózai hagyományok továbbéltetője, az "orosz Proust". 1933-ban irodalmi Nobel-díjban részesült.

A totális diktatúra felé sodródó Írországban a négygyermekes anya, Eilish Stack tehetetlenül nézi, amint sötét, kiszámíthatatlan erők játékszerévé válik, és az általa ismert világ lassan a darabjaira hullik körülötte. Vajon meddig hajlandó elmenni, hogy megmentse a családját? És meddig képes kitartani a szakadék peremén?Paul Lynch Booker-díjas regénye mesterien megírt, hátborzongató vízió egy pusztulás felé tartó társadalomról és egy család küzdelméről - egyúttal szívszorító látomás egy olyan jövőről, amely ijesztően közelinek tűnik saját világunkhoz."Eilish a másik arcába néz, amely nem változik, a férfi színtelen szemét figyeli, a szájat és azt, amit mond, habár a száj nem beszél, a férje vizsgálati fogságban van, Mrs. Stack, így jelenleg ön is biztonsági kockázatnak minősül. Egyszer csak olyan érzése támad, mintha mögötte egy vadállat jelent volna meg és keresztülment volna a helyiségen, átveszi a formanyomtatványt, lassan összehajtja, beteszi a táskájába, nézi a férfit, ahogy feláll a székből, hallja az állat hangtalan lépteit, érzi a bűzös leheletét a nyakán, de túlságosan fél ahhoz, hogy megforduljon. A némán ücsörgő várakozók a telefonjukba révednek."Paul Lynch 1977-ben született a délnyugat-írországi Limerickben, az északkeleti Donegalben nőtt fel, jelenleg Dublinban él. Korábban az ír Sunday Tribune című napilap vezető filmkritikusa volt. A próféta éneke az ötödik regénye.

Soltész Béla második novelláskönyvében tovább halad azon az úton, amelyen az elsőben elindult: konkrétan marad az Átkos Múlt és a Beígért Kánaán közé beszorult magyar Y-generáció krónikása. Ez a nemzedék már kinőtt a gyerekkorból, fiatal felnőttekről vagy akár már középkorú emberekről beszélünk, túl az első (a második, a sokadik) nagy csalódásokon, élethazugságokon, kiábrándulásokon. Soltész carveri pontossággal és tömörséggel, valamint hihetetlenül szórakoztatóan írja meg a magyar rögvalóságot, a rendszerváltás előtt vagy közvetlenül azután született nemzedék felnőtté válásának történetét. Egyszerre szociológus és költő, mesteri novelláiban kíméletlen valóságérzékeléssel és lírai feketehumorral festi le az elmúlt évtizedek fokozatos reményvesztését. De van benne szeretet, szelídség, sőt még megértés is hősei iránt. Ezek nélkül ugyanis nem megy. Ahogy egy Flóra nevű szereplő fogalmaz az egyik prózában: „Legyél megértő, őket is nyomja többféle viszonyrendszer, azért ilyen disszonánsak. A hegemón kapitalizmus és a szétbomló patriarchátus a szülőket, az infokommunikációs forradalomból eredő generációs szakadék meg a gyerekeket.” Öveket bekapcsolni, Isten hozott, ez a való világ, welcome to the jungle!

Wendy könnye kicsordul hagymaszeletelés közben, mikor férje teljes közömbössége mellett saját születésnapi ebédjét készíti, és ez beláthatatlan bonyodalmakat indít el. Kilépve a megalázó kapcsolatból, kezdő, de ügyes és kedves hajléktalanként, farkasbőr bundája rejtekében átértékeli egész eddigi életét, míg végül maga is prédává nem válik.