E-knihy - Svetová beletria strana 305 z 327

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfajt vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel ,,termelték" a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

Van a bőrkötéses családi fényképalbumban egy közös kép apámról. Laci bácsiról és rólam. A helyszín feltehetően a Felvidék – talán az egyik kirándulásunk a Pozsállóra –, a háttérben hegyek. Apám hátizsákkal a hátán fél térdre ereszkedett a fűben, én a másik térdének támaszkodva nézek a gépbe – anyámra? –, és a szintén hátizsákos, de álló Laci bácsi és apám kezet fognak. Baráti fotó. De a történtek ismeretében úgy is olvasható a kép, hogy a térdeplő most ajánlja fel asszonya után a gyermeket is a másik férfinak. Apám fejtartása, Laci bácsi ragyogó mosolya, a szertartásos kézfogás, mind, mind ezt sugallja. A történet folytatásáról nem is beszélve.

William Makepeace Thackeray (1811-1863) A világirodalom egyik legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái. ,,Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh. továbbá szavazzanak Newcome-ra az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward király állához kapcsolódnak..."

William Makepeace Thackeray (1811-1863) A világirodalom egyik legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái. ,,Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh.továbbá szavazzanak Newcome-ra az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward király állához kapcsolódnak..."

William Makepeace Thackeray (1811-1863) A világirodalom egyik legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái. ,,Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh.továbbá szavazzanak Newcome-ra az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward király állához kapcsolódnak..."

Tormay Cécile (Budapest, 1876. október 8. ? Mátraháza, 1937. április 2.) íróno, mufordító. Középnemesi családba született. Tanulmányai magántanulóként végezte. Német, olasz, francia, angol és latin nyelven eredetiben tanulmányozta a világirodalmat.  1900?-1914 közötti külföldi utazásai nemzetközi ismertségét elosegítették. 1899-ben írta az Apródszerelem, 1905-ben az Apró bunök címu muveit. Elso sikeres regénye az Emberek a kövek közt (1911), melyben a kisemberek életét ábrázolta.  1914-ben írt A Régi ház címu családregényében, a biedermeier kori Pestet jeleníti meg. Ezzel a regényével a Magyar Tudományos Akadémia irodalmi díját nyerte el. 1918. október 31-étol 1919. augusztus 8-áig terjedo idoszakról szól a Bujdosó könyv (1921?22) regénye.  1923-tól haláláig szerkesztette a Napkelet címu folyóiratot. Az 1918?-19 évek fordulóján létrehozta a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevu szervezetet.  1930-ban a Corvin-koszorú tulajdonosa lett.  1935-ben a Népszövetség Szellemi Együttmuködés Nemzetközi Bizottságába választották.  1936-ban, 1937-ben Nobel-díjra jelölték. Több nyelvre lefordítva világsikert arattak regényei, elbeszélései. További muvei: A virágok városa (1935), Szirének hazája (1935), a Csallóközi hattyú (1933), a A túlsó parton (1934), A fehér barát (1939). A két világháború  közötti idoszak magyar irodalmának kiemelkedo írónoje, akit a Bujdosó könyv címet viselo naplója tett híressé majd hírhedtté, valódi irodalmi erényeket és értékeket leginkább a novelláiban mutatott fel. A Viaszfigurák címu elbeszélés-gyujteménye eloször a Singer és Wolfner kiadó gondozásában, nem sokkal az I. Világháború után jelent meg. Érdekes, hogy az elmúlt két évtizedben újra felfedezett íróno eme értékes novelláskötete máig nem olvasható modern kiadásban. A gyujtemény értékét növeli az eros kritikával végzett kiválasztás. Hosszú, termékeny alkotói éveknek csak a legértékesebb termése került bele a kis kötetbe: az itáliai reneszánsz korából származó mitológiai mesék, a lélek fájdalmas mélységeibol felbuggyanó sötét fantáziák és rapszódiák, háborús történelmi novellák, merész vonalú lélektani vázlatok. Tormay Cécile-nek ezekben a novellákban lehetosége volt arra, hogy A régi ház címu, legnívósabb regényében már megtalált és megcsodált erényeit tovább fejlessze, buján kivirágoztassa. Szerb Antal a következo szavakkal méltatta a Viaszfigurák darabjait: ?Novellái közt kis remekmuvek akadnak. Tormay Cecile muvészete akkor érte el teljes magasságát, amikor távoli dolgokat rajzolt, skandinávos, távolságos, kék és jég-fehér, hó-piros színekben. Ezért mesébe veszo novellái a legbiztosabb értékek.?

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. ? Budapest, 1928. november 7.) költo, mufordító. ?Kevés vers maradt Tóth Árpád, után. Három kötete jelent meg életében: a Hajnali szerenád, a Lomha gályán, az Öröm illan és egy, a Lélektol lélekig, melynek már csak a korrektúráját láthatta. E négy kötethez fuzte Szabó Lorinc odaadó és lelkiismeretes filológiai kutatómunkájának eredményét: vagy 150 Tóth Árpád-verstöredéket, kis papírfoszlányokra ceruzával jegyzett remekmu- darabokat. Alighogy olvasni kezdjük oket, egy másik világba jutunk, valami egészen magaslati helyre, ahol nagyon tiszta és ritka a levego, és a kék ég olyan, mintha üvegbol volna. Végtelen frissesség, éteri könnyedség, alpesi tájak huvös és mégis mámorosító szelloje árad ezekbol a versekbol, különösen Tóth Árpád utolsó éveinek végsokig tisztult és nemesedett termésébol.? (Bálint György)

Vajda János (Pest, 1827. május 7. ? 1897. január 17.) magyar költo

Újabb tíz esztendo telt el a Húsz év múlva eseményei óta: 1660-ban járunk, s a négy daliának, bizony deresedik már a haja. A történelem változatlanul fantasztikus kalandokba sodorja oket, kivált az örökifjú D'Artagnant, a fiatal, tapasztalatlan XIV. Lajos testorkapitányát és bizalmi emberét. Mi mindent nem tesz! Trónra segít egy királyt, megment egy jólszervezett puccstól egy másik királyt ? csak azokat nem tudja megmenteni, akiket legjobban szeret: Porthost és Bragelonne vicomte-ot. Ki ez a Bragelonne? A négyek kedvence: Athos fia, a hajdani vitézség méltó örököse. Az o története rövid és fájdalmas: a király szemet vet szerelmére ? s ki tudna ellenállni a Napkirálynak? Raoul belehal bánatába. A regény igazi hose, D'Artagnan pedig megöregedve is fáradhatatlanul folytatja bátor és fortélyos kalandjainak sorát, közben itt-ott bizony borsot törve a magasra jutott és a király elleni cselszövényt bonyolító Aramis orra alá. A regény végére és élete végére pedig elnyeri méltó jutalmát: a marsallbotot.

„A ?haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére – nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett. Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen. De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra […]. Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt.” A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát. Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában.

„Engedjétek meg barátaim, hogy bemutassam nektek a legjobb aiviktoki vadászunkat, régi pajtásomat, Aleát. Tudom, hogy ti is álmodoztok ilyesmiről titokban, hát úgy nézzetek erre a lányra, hogy nagyvadakra vadászik, mióta fel tudja emelni a puskát.” – Így mutatják be a század elején a Londonba látogató eszkimó lányt. Mert Alea, a regény hőse olyan országban él, ahol a nők a természet erőivel ugyanúgy harcolnak, mint a férfiak. Az eszkimó kislány részt vesz a veszélyes vadászatban, halászatban, mint apja vagy fiútestvére. Csak tízéves, amikor anyját tragikus körülmények közt elveszti, és ez a szomorú esemény még nagyobb önállóságra kényszeríti. Viszontagságos életének megpróbáltatásait, örömeit tárja elénk a regény, amelyben az eszkimó származású írónő állít szüleinek emléket. A gazdag ismeretanyagot tartalmazó könyvet G. Beke Margit fordításában, Fekete Mária illusztrációival ismeri meg a magyar olvasó.

„A törzs tagjai közfelkiáltással Bélát választották meg törzsfőnöknek. Béla elérzékenyülten tette fejére a díszes tollbokrétát, aztán méltóságteljesen letelepedett az egyik láda tetejére. – Köszönöm a bizalmatokat, rézbőrű testvéreim… most pedig engedjétek meg, hogy néhány szóval ismertessem a tábori életet, ami ránk vár: ébresztő reggel hét órakor, utána mosdás, majd reggeli, bevásárlás és főzés, aztán ebéd. Ebéd után mindenki kedvére pihenhet, fürödhet, halászhat és vadászhat, a vacsora után tábortűz a totemoszlopnál és csöndes tervezgetés… Valahogy így képzelem az indián-életet. Vállaljátok mindazt, amit elmondtam? – Vállaljuk! – mondták a fiúk kórusban. – Köszönöm, rézbőrű testvéreim – nézett körül a főnök lelkes pillantással. – Akkor közölhetem azt is, hogy egy nagylelkű pártfogót találtam, aki hajlandó minket élelmezni. Egyébként a szigetet is ő bocsátotta a rendelkezésünkre…”

A szép, hosszú, selyemharisnyás, nagyon formás láb most toppantott egyet, és a kellemesen csengő hang türelmetlenül szólalt meg:– Azonnal fordítsa vissza a parthoz a hajót, mert különben…– Keresztüllő! Ezt már tudom!– Igen, keresztüllövöm!– Lőjön keresztül — felelte egyszerűen Bobby.– Mit csináljak?– Mondom, lőjön keresztül!– Hogyhogy lőjem keresztül?– Hát nézze! A revolvert megfelelő irányban tartja. Csövét pont a mellem közepének szegezi. Mi sem egyszerűbb, mint hogy elhúzza a ravaszt, és én a következő pillanatban véremben fetrengek a fedélzeten.– Kérem, én nem vagyok kíváncsi ezekre a részletekre!– Bocsánat! Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy elszántam magam a legvégsőkre és a halálra.

Déryné Széppataki Róza (1793-1872), a díva az elso magyar operaénekesno és a reformkor kulturális színterének egyik meghatározó szereploje. Neve erosen élt és él máig a hazai köztudatban. Alakját nemcsak filmek, irodalmi muvek, hanem az a herendi porcelánfigura is orzi, amely sok háztartás dísze. Öt vehetjük az elso magyar színésznonek, aki dívaként hatása alatt tartott egy egész országot és rabul ejtette a kor férfitársadalmának, köztük a Bánk bán írójának, Katona Józsefnek a szívét. Idos korában írt két kötetes visszaemlékezései, reformkori road movie, amely végigkalauzolja az olvasót a történelmi Magyarországon Székesfehérvártól, Kassán át Kolozsvárig. Hosszú és fáradságos utak kalandjait, kémregényekbe illo színészszöktetéseket, vidéki városokat, a vándorszínész társulatok mindennapjait tárja elénk oszinte, humoros hangvétellel Déryné Széppataki Róza, aki bebizonyította, hogy íróként sem utolsó.

Déryné Széppataki Róza (1793-1872), a díva az elso magyar operaénekesno és a reformkor kulturális színterének egyik meghatározó szereploje. Neve erosen élt és él máig a hazai köztudatban. Alakját nemcsak filmek, irodalmi muvek, hanem az a herendi porcelánfigura is orzi, amely sok háztartás dísze. Öt vehetjük az elso magyar színésznonek, aki dívaként hatása alatt tartott egy egész országot és rabul ejtette a kor férfitársadalmának, köztük a Bánk bán írójának, Katona Józsefnek a szívét. Idos korában írt két kötetes visszaemlékezései, reformkori road movie, amely végigkalauzolja az olvasót a történelmi Magyarországon Székesfehérvártól, Kassán át Kolozsvárig. Hosszú és fáradságos utak kalandjait, kémregényekbe illo színészszöktetéseket, vidéki városokat, a vándorszínész társulatok mindennapjait tárja elénk oszinte, humoros hangvétellel Déryné Széppataki Róza, aki bebizonyította, hogy íróként sem utolsó.

Az arany, a vér és a szerelem buja pompájú regénye Pizzaro és a spanyol konkvisztádorok korába viszi el az olvasót. Dél-Amerikában az aranyország hírének varázslata ejti meg egy fiatal spanyol vitéz lelkét. A mohó aranyláz miatt egész Peru vérözönbe fúl, csak a főhős menekül meg: a Napisten egyik szolgáló szűzébe szeret bele. A kalandirodalom egyik legművészibb alkotása a regény.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

Hegedűs Géza első könyve középkori jogtörténeti tanulmány volt, a második mitológiai tárgyú regény, a harmadik korunkban játszódó verses regény. Azóta közeledik kilencvenedik kötete felé, és ha a kritika azt emlegeti, hogy sok műfajú író, azt válaszolja, hogy nem ő sok műfajú, hanem a valóság, amelyet szeretne minél több arculatában megragadni. Most már jó hat évtizede tekinti ezt egyszerre művészi és pedagógiai feladatának; elválaszthatatlannak tartja magában az író költőt és a gyakorló tanárt, olykor versekkel is ismereteket próbál terjeszteni, és a katedráról is szórakoztatni-gyönyörködtetni kíván.1912- ben született, tizenhét éves korában közölték első tanulmányát, most, túl a hetvenhetedik életévén egyszerre tervez újabb regényt, kultúrtörténeti esszékötetet és mondákat idéző költeményeket.