Najnovšie - Svetová beletria strana 319 z 453

Darvasi László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Árad itt minden - tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik (,,angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden""), valamint három férfi - Imre, Péter és Ádám -, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr. Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények - drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.

Massimiliano Parente 1970-ben született Grossetóban, jelenleg Rómában él. Poposabb, mint Andy Warhol, excentrikusabb, mint Salvador Dalí, zseniálisabb, mint Marcel Duchamp - Max Fontana, aki a kritikusok szerint „a világ legnagyobb festője", véletlenül lett sikeres negyvenévesen, éppen azon a napon, amikor eldöntötte, hogy eldobja életét, mert csődtömegnek érzi magát. Akkor átalakul: zöld Hitler-frizurát, náci sapkát, Nike cipőt visel. Megközelíthetetlen, akár egy rocksztár, szeszélyes, mint egy hollywoodi díva, kellemetlen és provokatív, pusztán mert úgy tartja kedve, és odáig megy, hogy festői példaképeként Adolf Hitlert jelöli meg. Ám van egy gyengéd oldala is: a kis Martina, az élettársa, aki siketnéma, és jelnyelvvel kommunikál. Massimiliano Parente regénye olyan, mint korunk dadaista kiáltványa, szembe köpi az olvasót, és közben szeretné meghódítani is. Mária, aki úgy szüli meg éppen Jézust, mintha a gyermek fel lenne akasztva, a Hitler utolsó étkét ábrázoló paradicsomos ravioli, a szerelembeesést gátló gépezet - a főszereplő (fiktív vagy valóságos) művei mind arra szolgálnak, hogy gondolkodóba ejtsék az olvasót, hogy aki a kezébe veszi a könyvet, elmerengjen, hol is vannak az értékei, el kell-e fogadnia mindent, amit eddig az élettől tanult. Kinek-kinek lelke rajta...

Különös éjszakába fordul Víctor Francés légyottja új barátnőjével, Martával. A asszony, mivel a férje távol van, otthonában látja vendégül Víctort, de a vacsora elfogyasztása után, mielőtt még bármi egyéb történne, rosszul lesz és meghal. A férfi tanácstalan, hiszen az asszony kétéves, alig beszélni tudó gyermeke is ott van a lakásban. Végül hosszas tépelődés után távozik, de a bűntudat nem hagyja nyugodni, és megismerkedik a nő családtagjaival: húgával, apjával, sőt férjével is. Megvallja nekik titkát, s cserébe ő is megtud egy megdöbbentő titkot a férjről... Javier Marías 1951-ben született író, műfordító, publicista. Több irodalmi díj nyertese, klasszikus angol művek fordítója, 2006 óta a Spanyol Királyi Akadémia tagja.

Preston Cantrell sikeres védőügyvéd Baltimore-ban. A charme-os nőcsábász nagyanyja halála után visszatér a szülővárosába, hogy testvéreivel együtt gondjaiba vegye az örökséget: Cocót, a játékos labradorkölyköt és a családi panziót, amelyet közös erővel szeretnének a város legjobb vendégváró helyévé varázsolni. Preston azonban nem akar változtatni az életén, visszamenne a nagyvárosba, jól menő praxisához, ám egy nap, amikor éppen ajtót nyit, a karjába zuhan egy fiatal nő. Ettől a perctől fogva a férfi megszokott élete kifordul a négy sarkából. Ahogy a bájos nőé is. Heaven Montgomery egy szörnyű trauma után érkezik a kisvárosba, régi életétől, szorongató családi kötelékeitől szabadulna. A fenyegető múlt azonban itt is utoléri, nemcsak az ő sorsát, de a körötte élők mindennapjait is felforgatva. A Hazatérés című regény után itt az újabb kötet, amely a hat testvér közül Preston Cantrell életének sorsfordító pillanatait örökíti meg. Egy regény, amely szívhezszólóan mesél az önállóság megtalálásáról, a vágyról, a test és a lélek elköteleződéséről.

Meg lehet-e szabadulni a háború emlékétől? Lehet-e mást tenni, mint nem megszabadulni tőle? A dögeltakarító a menekülő és a menekülni nem tudó emlékezet könyve. Főhőse, miután átéli a délszláv háborút, keresi a biztonságot és a szabadságot. Útja Splitbe vezet, Budapestre és Berlinbe, miközben Amerika ígéretével csábít, de kérdéseinkre a választ talán egy temerini alkony rejtegeti. Danyi Zoltán regénye groteszk és felkavaró történet arról, hogy az emberi létezés miként tud - és miként nem tud - szabaddá válni néha rémületes, néha felemelő körülményeinktől.

Charles Bukowski (1920-1994) egy kicsit „kilóg" a huszadik század amerikai irodalmából. Versei alapján a beatköltők közé sorolták, de ő soha nem volt harcias. Önéletrajzi ihletésű regényeiben, amelyeknek főszereplője alteregója, Henry Chinaski, nagyrészt az amerikai társadalom lecsúszott figuráiról írt, nyersen, őszintén, húsba vágó humorral és bölcsességgel. Alkoholista, napról napra élő, kompromisszumokat nem ismerő életmódja miatt sokan rajongtak - és rajonganak - érte, de ő köszönte, nem kért ebből, sőt ha lehetett, kerülte a rajongóit (kivéve, ha azok nők voltak), az embereket és főleg az írókat. Charles Bukowskinak mára világszerte kultusza lett, beleértve Magyarországot is. És bár - első ránézésre - felháborító(nak tűnő) életmódja miatt sokan viszolyogtak - és viszolyognak - tőle, hogyan is ne lenne kultusza egy olyan embernek, akinek még a sírján is ez áll: „Don't try", azaz: ne próbáld, csináld. „Próbáltam rábeszélni Jimmyt, hogy olyan helyre menjünk a parton, ahol nincs túl sok ember. Az ingem nélkül elég hülyén éreztem magam. Irigyeltem azokat, akik ott fürödtek, és semmi bajuk sem volt. Utáltam az összes rohadt köcsögöt, aki napozott, úszott, aludt, beszélgetett vagy labdázott. Utáltam a hátukat, az arcukat, a könyöküket, a szemüket, a köldöküket és a fürdőruhájukat. A víz tele volt emberekkel. Miért is olyan jó ez a tengerpartozás? Senkinek sincs jobb dolga ennél? - Gondolj bele, egy csomó nő megy a vízbe, és belepisálnak. - Igen, te meg megiszod. Tudtam, hogy én soha nem fogok tudni emberek között normálisan élni. Talán a legjobb lesz, ha szerzetesnek megyek. Majd úgy teszek, mintha hinnék Istenben, eléldegélek egy kis hálófülkében, orgonán játszom, és egyfolytában misebort vedelek. Hónapokig is a szobámban maradhatok meditálni, közben senkinek se kell a fejét néznem, és csak beküldik nekem a bort. A gond csak az volt, hogy a szerzetesruha tiszta gyapjú. Ami még rosszabb, mint a katonai kiképző egyenruha. Azt képtelen lennék hordani. Valami mást kell kitalálnom."

A hétéves Millie Bird már huszonhét lényt gyűjtött össze a Halott Dolgok Könyvébe, amikor a papája is Halott Dologgá változik. Nemsokára a mamája is eltűnik: magára hagyja Millie-t az áruházban, az Irdatlan Bugyik között. Agatha Pantha nyolcvankét éves, és a férje halála óta nem tette ki a lábát a házából. Ablakából, a függöny és a borostyán rejtekéből kiáltozik a járókelőkre, vadidegenekre ontja a haragját. Amíg egy nap észre nem vesz egy kislányt a szemközti házban. Karl, a gépíró nyolcvanhét éves, mikor a fia csókot nyom a homlokára, és otthagyja egy idősotthonban. Miközben távozó gyermeke után néz, hirtelen megvilágosodik. Elszökik, és valami mást kezd kutatni. Három elveszett ember vár arra, hogy megtalálják. Millie, Agatha és Karl hamarosan áthág minden szabályt, hogy felfedezze, miről is szól az élet. Szívmelengető regény a Nagy és Fontos, no meg a Kicsi és Még Fontosabb Dolgokról.

Diavolina, a cselédből lett orvos évtizedekig szolgálta Gorkijt, feleségeit, szeretőit és az akkor már világhírű íróhoz csapódó vendégek hadát, majd ő lett Alekszej ápolója és utolsó szerelme. Spiró György új regényében ennek az okos és éleslátó asszonynak a bőrébe bújva festi meg az orosz és szovjet világot, e világok párhuzamait: a forradalmakat, intrikákat és főleg rengeteg halált. Gorkijt Lenin 1921-ben űzte ki hazájából, végül Olaszországban telepedett le. Tartózkodási kérelmét a frissen hatalomra jutott Mussolini hagyta jóvá, mondván, aki az emlékiratait írja, az már nem veszélyes. Hét év múlva Sztálin kitartó munkával kényszerítette haza a Szovjetunióba és állította szolgálatába. A halálosan beteg Gorkij egyszerre próbált dacolni és megfelelni: hatalmas személyében bízva kijátszani a hatalmat. A Diavolina minden szereplője létezett, a legelképesztőbb történetek is valóságosak, a regényt olvasva pedig magunk is Gorkij köreiben érezhetjük magunkat.

Nádasdy nagy szerelmi író. A tárgyban fájdalmasan sokat tud és fájdalmasan sokat nem tud. E kettő föltételezi egymást. ,,Olyan nincs, hogy döngicsélés van meg zümmögés, és az nem jelent semmit."" *** Egyszer, már több, mint harminc éve, voltam Berlinben (Nyugat-Berlinben) egy meleg irodalmi fölolvasáson. Azt reméltem, érdekes lesz, de annyi történt csak, hogy a (közepes vagy dilettáns) szövegekben a sie helyett er állt, az ő helyett ő, s ezt önmagában érdektelennek gondoltam. *** Ezek a magyar ő-k azonban kiélesítik a szövegeket. Mert kiélesítik az életünket. Nádasdy írásai nem egy részhalmazról szólnak, mondjuk, bátran, ez sem volna kevés, ez az emancipációs harc, de nem okvetlenül az irodalomra tartozó ügy (megjegyezvén, hogy nem tudom pontosan, és azt hiszem, nem is tudható, mi tartozik oda, mi nem), hanem rólunk, mindenkiről szólnak. És valóban bátran, de ez a bátorság nem az ő-kből következik, hanem részint a szerző nagyságából, részint a... hát azt hiszem, a szerelemből. *** Hová máshová, mint egy fülszövegbe írhatnám: Nagy szerző nagy szerelmes könyve. Róla meg még azt: A lélek, a test, a nyelv mérnöke. - Esterházy Péter

A kortárs líra legújabb aranytermését olvashatjuk ebben a kötetben: költőink izgalmas kísérleteit, párbeszédeit egymás műveivel és a hagyományokkal. Líratérkép a legtitkosabb zugokkal.

Anna normális életet élt: az ambiciózus brit lány keményen dolgozott köztisztviselőként, épp lakást vásárolt és szerelembe esett, amikor is nyomasztó tüneteket kezdett észlelni magán. Ahányszor csak bekapcsolta a komputerét, az arca égni kezdett, idővel pedig már semmilyen mesterséges fényt nem viselt el a szervezete, sőt a napfényre is allergiássá vált. Most, kilenc évvel az első szimptómák jelentkezése után, Anna - ha rosszabbodik az állapota - egy befüggönyözött lakásban él teljes sötétségben, és csak szürkületkor és hajnalban merészkedik az utcára. Hogy ez az ingerszegény élet milyen is valójában, arról vall az igaz történet alapján született Lány a sötétben. Az írói álnév mögött megnyilvánuló elbeszélő saját tapasztalatait osztja meg velünk, és miközben sötét gondolatait sem titkolja el előlünk, együtt fedezhetjük fel vele a színeket is ebben a kietlennek tetsző világban. Mi több, megláthatjuk a fényt is, hiszen a könyv nem csupán életrajzi regény, de egy csodás szerelem története is.

Bojgás az világba mög más mindönféle vagyis e za nyotzadik könyvem, de úgy is vagyok én mán evvel mint akinek a nyótzadik gyermöke születik, hogy aszondi ez lögyön a zutósó irtam én magam az salyát kezemmel Göre Gábor biró úr ebbül a könyvbül ez mán a nyótzadik eresztés mer mögen elfogyott nyomtatták ebbe a zesztendőbe Dante úr könyvespótzárul kapkodható mög mindön könyves bótbul.–Gárdonyi Géza Göre Gábor bíró úr álnéven írt műve.

„Az alábbi írások életem különböző szakaszában születtek, eltérő körülmények között, más-más élmények, események, emberek hatására. Ebből adódhat sokszínű hangnemük; hogy némelyik humoros, némelyik bizakodó, némelyik keserű, és némelyik olvastán megfordul a fejükben, hogy mentőt hívjanak hozzám. Nem kell megijedni. Sosem voltam épeszű. A kötetnek a Világom címet adtam; ezek az írások ugyanis egy teljesen más világba kalauzolják el nem csak azt, aki olvassa, de azt is, aki papírra vetette őket. Bizony, míg a toll forgott a kezemben, és a billentyűk kopogtak ujjaim alatt, messze jártam mindentől, ami körülvett. Remélem, a kedves Olvasó érezni fogja a könyv forgatása közben mindazt, amit én éreztem, mialatt e szótömeget papírra vetettem. Kitárt szívvel üdvözlöm a Világomban.”

Crito was written in the year -400 by Plato. This book is one of the most popular novels of Plato, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

The Symposium (Ancient Greek: ??µ??????) is a philosophical dialogue written by Plato sometime after 385 BC. It is a discussion on the nature of love, taking the form of a group of speeches, both satirical and serious, given by a group of men at a symposium or a wine drinking gathering at the house of the tragedian Agathon at Athens.

Parmenides was written in the year -400 by Plato. This book is one of the most popular novels of Plato, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

A több mint 5 millió példányban eladott bestseller új kiadása. A harminckét éves Charlie Gordon, aki a szellemileg visszamaradt felnőttek iskolájába jár, önként veti alá magát egy veszélyes orvosi kísérletnek. Csak homályosan érti, hogy mi is fog vele történni, de egyvalamiben biztos: okos akar lenni. Úgy véli, ez lesz a kulcs ahhoz, hogy az emberek értékeljék és szeressék. De a kísérlet egész más eredménnyel jár, mint amire számított. Charlie előmeneteli jelentéseiből megismerhetjük a szinte analfabéta, melegszívű ember útját az emberektől elidegenítő zsenialitás elefántcsonttornyáig, majd azon túl is. A Virágot Algernonnak először novellaként jelent meg 1959-ben, később bővítette Keyes regénnyé. Az írás elnyerte mind a Hugo-, mind a Nebula-díjat, és számos filmes és színpadi feldolgozása készült. Megjelenése óta huszonhét nyelvre fordították le, és világszerte több mint ötmillió példányban kelt el. Mindez azt mutatja, hogy Keyes műve az eltelt évtizedek alatt cseppet sem kopott meg, ma is ugyanolyan erőteljes, mint ötven éve, bár némileg más szempontból. Ami a hatvanas években tudományos fantasztikumnak számított, az a 21. század olvasója számára, a génsebészet eredményeinek ismeretében, már sokkal inkább egy kivételes ember szívszorító memoárja, aki megküzdött a saját tudatlanságával, környezete elutasításával és a felnövés félelmével. A pszichológus-író örökérvényű alkotása - Charlie vallomásain keresztül - a toleranciáról, az emberi tartásról és az élni akarásról mesél.

A Stable for Nightmares was written in the year 1896 by Joseph Sheridan Le Fanu. This book is one of the most popular novels of Joseph Sheridan Le Fanu, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

"Carmilla" is a Gothic novella by Joseph Sheridan Le Fanu. First published in 1872, it tells the story of a young woman's susceptibility to the attentions of a female vampire named Carmilla. "Carmilla" predates Bram Stoker's Dracula by 25 years and has been adapted many times for cinema.