Najnovšie - Svetová beletria strana 320 z 453

Laura Silver Bell was written in the year 1872 by Joseph Sheridan Le Fanu. This book is one of the most popular novels of Joseph Sheridan Le Fanu, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

The Ghost and the Bone-setter was written in the year 1838 by Joseph Sheridan Le Fanu. This book is one of the most popular novels of Joseph Sheridan Le Fanu, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

The Haunted Baronet was written in the year 1871 by Joseph Sheridan Le Fanu. This book is one of the most popular novels of Joseph Sheridan Le Fanu, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

Wylder's Hand was written in the year 1864 by Joseph Sheridan Le Fanu. This book is one of the most popular novels of Joseph Sheridan Le Fanu, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

Megjelenésének évében, 2010-ben a Barnes & Noble, az Amazon.com és a The Wall Street Journal is beválogatta az év legjobb tíz könyve közé, s a The New York Times szerkesztői is beválasztották az általuk ajánlott kötetek sorába. Jelölték az amerikai független könyvkereskedők díjára és a PEN/USA Irodalmi Díjra is. "És a vér csak egyre folyt. Fölnyergelte a lovát, és a felhőtlen éjszakában megborzongva vágtatott a Janek-tanya felé Ednáért, a bábáért. Mire visszaértek, Klara szeme nyitva volt, de csillogásából megértették, hogy már nem lát vele. Ajka hangtalanul mozgott, úgy mondott utolsó imát a gyermek világrajöveteléért vagy saját lelke maradásáért, ki tudja. A csecsemő, negyedik fiuk, vértől iszamósan, alvadtvér-foltokkal a testén érkezett meg, mintha a húsból tépték volna ki, nem rendesen született volna." Így jön világra Karel Skala a 19. század végén az amerikai vadnyugaton, s ugyanazon a napon így veszíti el anyját és apját is: hiszen Vaclav Skala érzelmileg belerokkan felesége halálába. A megtört, érzéketlen ember egy rideg, farkastörvények által uralt világban nevel négy szilaj, kíméletlen fiút, s csak a földbirtok gyarapodása érdekli, semmi más. Karel már gyermekkorától fogva olyan tehetségesen lovagol, hogy apja versenyeken indítja, így nyer el hektárszám földeket a szomszédoktól. A tét azon a futamon a legnagyobb, melyen Karel egy nagy hatalmú spanyol földbirtokos lánya ellen versenyez. Apja vagyona, bátyjainak jövője és a saját sorsa forog kockán. Nem szólva arról, hogy ezen a napon végzetesen beleszeret ellenfelébe, a gyönyörű Gracielába. Tizennégy évvel később a történtek még mindig fájdalmasan feszülnek Karel és a bátyjai közt. Túl lehet-e jutni a múlt sérelmein, létezik-e gyógyír a lélek sebeire? A The New York Times újságírója szerint a regényt olvasva olyan, mintha Cormac McCarthy nem vénnek való vidékén járnánk, de a Skala család története a Folyó szeli kettét és a Szenvedélyek viharábant is joggal juttathatja eszünkbe. A Könyvjelző magazin 2014. márciusi számában megjelent cikk: Patkónyom a Janus-arcon Olvasson bele: Részlet a könyvből A Könyvjelző magazin 2014. július-augusztusi számában megjelent cikk: Őszinte vagyok a hőseimhez

Candide, ou l'Optimisme (1759) is a French satire by the Enlightenment philosopher Voltaire, English translations of which have been titled Candide: Or, All for the Best (1759); Candide: Or, The Optimist (1762); and Candide: Or, Optimism (1947). The novella begins with a young man, Candide, who is living a sheltered life in an Edenic paradise and being indoctrinated with Leibnizian optimism (or simply optimism) by his tutor, Pangloss. The work describes the abrupt cessation of this existence, followed by Candide's slow, painful disillusionment as he witnesses and experiences great hardships in the world. Voltaire concludes with Candide, if not outright rejecting optimism, advocating an enigmatic precept, "we must cultivate our garden", in lieu of the Leibnizian mantra of Pangloss, "all is for the best in the best of all possible worlds".

The Charterhouse of Parma tells the story of the young Italian nobleman Fabrice del Dongo and his adventures from his birth in 1798 to his death in 1829 (?). Fabrice’s early years are spent in his family’s castle on Lake Como, while most of the novel is set in a fictionalized Parma (both in modern-day Italy).

A városregény (Neoplanta) után itt van az Újvidéken élő szerző „kisebbségi családregénye". Olga nagyapja naplóját adja Slemil kezébe, aki annak tolószékében ülve, felidézi életének történetét… „A könyökömön jön ki, hogy mindenki Európáról papol. A múltkoriban Horváth Jani egy veszett nagy kocsival állt meg a házam előtt, és húsz darab magyar címert rendelt. A magyarok élnek-halnak a magyar címerért, tájékoztatott. Jelentőségteljesen mondta, hogy az anyaországban jó pénzért vásárolják, ott most nagyon divatos lett a címer, ott is a kovácsoltvas kerítésre hegesztik, vagy a bejárati ajtó fölé biggyesztik. Biztatott, vegyem fel a magyar állampolgárságot, magyar útlevéllel úri módon távozhatok Németországba."

A könyvben olvasható tizennyolc elbeszélés a negyedik és egyben az utolsó olyan kötet, melyet F. Scott Fitzgerald még életében állított össze. A komoly, mélyenszántó gondolatok mögött Fitzgerald elbeszéléseiben szinte mindig, ott húzódik a huncut tréfa, a nevetés, a humor és az önirónia.

?Madarász hanyatlása már elorelátható volt. A párt legerosebb küzdojének bukása elkerülhetetlen volt, nem elvek, nem politikai balfogások, hanem kisszeru kezelési bunök miatt. A hozzá csatlakozó pártok méltán tartottak tole, hogy amennyire protezsálták Madarászt, annyira veszteni fognak népszeruségükbol, a ,közönség, bár igazságtalanul a politikai pártfeleket komplikált buntársaknak fogja tartani, a rágalomnak a legkedvezobb terrénuma nyílik ellenük, a skandalum napról napra öregszik és nyilvánosodik. A vizsgálatok megkezdése óta a Nyáry-Kovács-Kazinczy párt roppant majoritása növekedett az országgyulésen, pisszegés, gúnykacaj és indignáció minden hangjai fogadják azokat, akik egy hónap elott csak tapsokat arattak, míg kiknek szavait azelott nem is hallgatták, azoknak beszédét, most éljenzés fogadja, kíséri. A Kossuth párt legerosebb szónokai, mint Szacsvay, föltámadtak az egykori kegyenc (Madarász) ellen, s a másik párt konferenciáit kezdték látogatni. Besze vehemens népszónoklatával elförmedten zúdult ellene, maga Irányi, a miniszternek személyes barátja, visszavonta kezét az elesotol ezen szavakra fakadva: »Azért nem szunök meg áldozni azon oltár elott, amelynek papjai közt egy tisztázatlannak találtatott.«  ,S végre Kossuth maga megtiltotta, hogy valaki oelotte Madarász nevét kimondja.?

Navarra. A királyi udvar. Az ifjú uralkodó, Ferdinánd, elhatározza, hogy udvarában rendet teremt és életét az elkövetkezendo három évben a tudományoknak szenteli. Megfogadja, hogy ebben az idoben mérsékletet tanúsít evésben, ivásban, alvásban és mindennemu élvezetekben. Udvarának kapuját három évig no át nem lépheti. A királyt a tanulásban és aszkézisben követi három hu hercege is. Ám alig hogy a fiatalemberek elkezdik a három spártai esztendo letöltését, diplomáciai küldetésbe érkezik Navarrába a francia király lánya és három udvarhölgye. Szerelem elso látásra. Az udvar kapuján kívül orült szerelmi párviadal kezdodik a két ellentétes nemu "csapat" között. Shakespeare korai vígjátéka vidám mese elmés szójátékokkal, meglepo esemény keresztezodésekkel, ötletekkel és váratlan fordulatokkal. A humanista életszemlélet jegyében támadást indít a világ elfinomodásának minden elegáns túlzása ellen, kigúnyolja az öncélú pedantériát, a filoszok realitástól való eltávolodását, a társadalom merev érintkezési formáit, és mindezekkel szemben élteti a szerelmet, a vágyat és az ösztönök öntörvényu szabadságát.

William Shakespeare drámája, a János király, az 1199-1216 között uralkodott János angol király életérol és haláláról szól.

A romantikus vígjátéki fordulatokban bovelkedo mu Shakespeare nyelvi leleményeinek leggazdagabb tárháza. Ki bolond, ki szentimentalista, ki bölcselo a darabban. A roppant fordulatos cselekményszálakat egy céltudatos hosno tartja kézben, bárdolatlan férje megleckéztetésére.

"A regény egyrészt Trenk Ferenc báróról szól. Elobb a császári, majd a cárihadseregben szolgált. Az osztrák örökösödési háború idején ötezer fonyipandúrcsapatot szervezett, s nagy bátorságot tanúsított a harcmezon.Ezredessé léptették elo, de két év múlva kegyetlenkedései miatt rangjátólmegfosztották és örökös várfogságra ítélték. A másik Trenk, Ferencunokaöccse, Frigyes, aki fiatalon II. Frigyes testortisztje lett, de unokabátyjávalfolytatott levelezése miatt hamarosan börtönbe kerül.?A kalandos regényt egyszerre félbeszakítá a megújult háború.A béke esztendjét, mely menyegzo és parádé között folyt le, már megeloztekét véres hadjárat# II. Frigyes az 1741-i háborúban elfoglalta azosztrákoktól Sziléziát, s a visszafoglalási kísérletnél dönto ütközetetnyert meg Mollwitz körül. Ezt a diadalt ugyan tudtán kívül aratta a király,derék gránátos ezredei - ezek a mozgó bástyák - nyerték azt meg#míg o maga összetört lovasságával futott a csatatérrol, az üldözo huszároknakvisszakiáltva: Engem nem fogtok el# jobb lovam van, mint valamennyiteknek!Azután az osztrák örökösödési háború szépen kihízott európai háborúvá.II. Frigyes szövetséget kötött XV. Lajossal, német a franciával!Ausztriának pedig segélyére jött Anglia# amazokhoz csatlakozott Spanyolország,emezeknek pártjára kelt Nápoly és Szardínia# valamennyiellenség kiválasztotta Ausztria semmivé tételére a bajor királyt, KárolyAlbertet# annak szánták Mária Terézia német és cseh tartományait. Magyarországotmeghagyták a királynonek...""

1848 március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz.A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét.A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve.A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél.A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmes

A lélekidomár a reformkorral, a szabadságharccal foglalkozó nagy muvek után, 1889-ben íródott. Lándory Bertalan feddhetetlen jelleme a gonosztevoket vallomásra bírja, a zabolázhatatlan noket megszelídíti. A könyv az önkényuralom idején játszódik, bemutatja a betyártársadalom felszámolását, egy kincskeresést is leír, amely oly sok boldogtalanságot okozott. Ezen felül betekintést nyerünk két szenvedélyes, de szenvedéssel teli házasságba. Lándory Bertalan, a lélekidomár Godivával való szerelme tragédiába torkollik. A megözvegyült hos második házasságában próbál békére lelni, egy új, nem kevésbé hu szereto feleség oldalán.

A regény Jókai munkásságának ahhoz a Fekete gyémántokkal megkezdett irányzatához kapcsolódik, melyben a modern ?nagyvilági" életet kívánta ábrázolni. A mu szerkezetileg két lazán összefüggo részre tagolódik. Az elso, A ?tegnap" 1848-49-ben játszódik. Fohose Illavai Ferenc, igazi Jókai alak: csúnya, de rettenthetetlenül bátor, muvelt, szerény, okos és jóságos. Gyámfiát és egyben unokaöccsét, Opatovszky Kornélt többször kimenti különféle halálos veszedelmekbol, noha méltatlan rá, hogy örököséül megtartsa. Nagy szolgálatot tesz a gróf Tarnaváry családnak, életüket és vagyonukat is megmenti.... A második rész, A ?ma": az 1860-as évek eleje, a Schmerling-korszak. Mind az Opatovszky-, mind a Tarnaváry-birtok tönkrement az oktalan spekulációban és az egymással vívott harcban... A regény bovelkedik az izgalmas fordulatokban, ezért szerkezeti és jellemzési gyengéi ellenére kituno olvasmány.

1876-ban íródott a regény. Bár Jókai Mór 50-70-évek között volt legtermékenyebb és legsikeresebb, hiszen ebben az idoben az o regényei tartották életben a magyar népet, mégsem szabad megfeledkezni az ezt követo idoszakról. Az élet komédiásai egy kedélyes hangvételu humorral teli, de csöppet sem komolytalan mu. Jókai Mór ezt a muvét o császári és királyi felségének Erzsébet ausztriai császárnénak, Magyarország koronás királynéjának legmagasabb kegyteljes engedelmével, legmélyebb hódolattal ajánlotta.

"A Bálványosvár Erdély egyik legvadregényesebb, lélegzetelállítóan szép táján játszódik. (?) A cselekmény ideje a 13.század, az a kor, amikor még a kereszténység mellett Erdélynek ezen a vidékén élt a pogány vallás is, s a történet éppen a két felfogás megütközését is ábrázolni kívánja. (?) -csodálattal adózunk Jókai Mór fantáziájának, mesélokedvének, a magyar nemzeti múlt megszépítésén, humánus életeszmények közvetítésén fáradozó alkotókedvének, hogy a szukszavú leírásokból, a tudományosan rendszerezett mondákból, nyelvi hagyományokból, mitológiai töredékekbol megalkotta ezt a szemet gyönyörködteto, színes mesét. Befejezésül két modern író szavait idézzük Jókairól. Szerb Antal így írt róla: 'Amikor az ember Jókai regényét leteszi, úgy érzi, hogy ezt a könyvet még egyszer el fogja olvasni, ez nem egy múló pillanat eltöltése volt. És valami elkíséri az embert ifjúkori Jókai-olvasmányaiból egy életen át.' Móricz Zsigmond így fogalmazta meg Jókai varázsát: 'Jókai egy pogány volt, egy pogány istenfia, aki zengo és nagy lélekkel sugárzott szét? Valami csodálatos, felemelo életérzés volt ez: optimizmus az élettel szemben, igenlése mindannak, ami jó és eroadó ebben a siralomvölgyben' " R. Takács Olga