Najnovšie - Svetová beletria strana 42 z 453

Gárdonyi költőként kevésbé ismert, mint a nyugatos költők, nem volt formaújító, de szép verseket írt.

Kr. e. 5000-től Kr. u. 5000-ig - minden otthonban ugyanaz a történet bontakozik ki.Élje át a Mahábhárata időtlen drámáját és mély bölcsességét úgy, ahogyan még soha. A Vikram Aditya által aprólékosan megmunkált, több mint 300 oldalas eposz az ősi történetet egy lenyűgöző modern érintéssel eleveníti fel újra, és az etika és az értékek összetett témáit nemcsak hozzáférhetővé, hanem intenzíven magával ragadóvá is teszi.Miközben a Pándavák tizenhárom évig tartó száműzetésükkel néznek szembe, a megpróbáltatásokon átívelő útjuk gazdagon illusztrálja azokat a konfliktusokat és erkölcsi kérdéseket, amelyek mélyen rezonálnak a mi mai küzdelmeinkre. Ennek az elbeszélésnek minden oldala tükör a léleknek, a hűség, az igazságosság és az igazságosságra való törekvés témáit tükrözi a legnehezebb megpróbáltatások közepette.Több mint egy izgalmas kaland, a Mahábhárata: A száműzött” értékes betekintést nyújt az etikába, az értékekbe és az emberi kapcsolatok összetettségébe. Ez egy időtlen mese, amely ma is visszhangra talál az olvasók körében.Lépjen be egy olyan világba, ahol minden egyes fejezet nem csupán egy történetet kínál, hanem egy mélyreható életre szóló leckét, amely csak arra vár, hogy felfedezze.„A száműzött: Part-1” mesterien fedi le a Mahábhárata terjedelmes elbeszélésének első 50 százalékát. Minden egyes fejezet aprólékosan előkészíti a darabokat a nagyobb saga, „A Kurukshetra: 2. rész” számára.

Egy kisregény a főnemesség elnémetesedéséről és néhány nyelvészeti gondolat a két nyelv összehasonlításával.

Göre Gábor úti kalnadjai Amerika felé hajózva. Humoris útleírás.

Bárkit érinthet, mégis minden történet másmilyen: ez a könyv a demenciáról és az otthonápolás mindennapjairól, a felejtésről és az emlékezésről szól.Szűcs Teri akkor kezdte írni feljegyzéseit, amikor az édesanyjánál demenciát diagnosztizáltak. A naplójegyzetek és esszék azonban soha nem csak magántermészetű vallomások, hanem egy közös emlékezet megteremtésére tett kísérletek is. Ez a könyv újraírja a demenciával élő ember emlékeit: a leningrádi fiatalkor, a zsidó, szovjet és magyar identitások határain kibomló élettörténet megejtő szépséggel rajzolódik ki, miközben a könyv érzékeny látlelet az otthonápolás jelenlegi nehézségeiről és lehetőségeiről, embert próbáló és felemelő napjairól, törékeny egyensúlyáról is.

Az elárvult Avdo tereken és piacokon énekelve próbál boldogulni Mardin városában, míg egy jóságos sírkőfaragó a szárnya alá nem veszi. Kitanulja a mesterséget, és megérti, hogy művészetével a halottakról gondoskodik, és egykori életükről tanúskodik. Beleszeret a gyönyörű Elifbe, aki azonban már jegyben jár, ezért a szerelmesek szökni próbálnak, de lelepleződnek, és történetük tragikus véget ér. Évtizedekkel később, immár sírkőfaragó mesterként, Avdo magányos élete ismét felfordul, amikor menedéket nyújt a rendőrök elől menekülő Reyhannak - akihez szorosabb szálak kötik, mint gondolná...Burhan Sönmez regénye magával ragadó, eposzi történet életről, halálról, szerelemről és erőszakról. A sírkőfaragó történetén keresztül érzékletes képet nyújt Törökország múltjáról, jelenéről és bonyolult összetételű társadalmáról.Egész életében járta a világot, hátha valahol otthonra talál benne, s csak most értette meg, hogy igazából azt a helyet kereste, ahol meghalhat."

Turturica úr, a latintanár, elmenekül Kisinyovból, miután az orosz hadsereg megszállta Moldovát. Romániában azonban nem talál menedéket, mert lejárt az útlevele. A fővárosba visszatérve a repülőteret ostrom alatt találja, és egy MiG a szeme láttára lelövi a menekülni próbáló, moldovai politikusokkal teli gépet... A groteszk és félelmetes mese a moldovaiak egyik legnagyobb félelmén alapul.Szerzője egy besszarábiai diák, aki a filológiai diploma megszerzése után visszatér Kisinyovba. 1995-öt írunk, és az élet kíméletlenül sanyargatja a moldovaiakat, társadalmi helyzetüktől függetlenül. Miután egy kis kiadóban megjelenteti disztópikus forgatókönyvét, a fiatal író egy kafkai perben találja magát, ahol hazaárulással vádolják. Fanyar humora és tisztánlátása miatt Iulian Ciocant a legfigyelemreméltóbb írói hangként tartják számon Moldovában.

Két nő, egyikük a Shakespeare-drámák valódi szerzője, másikuk egy napjainkban alkotó, kezdő amerikai drámaíró. Évszázadok választják el őket egymástól, mégis mindketten egy férfi neve mögé rejtőznek, hogy hallathassák a hangjukat. 1581-ben Emilia Bassano a királyi főkamarás szeretőjeként jól ismeri a londoni színházakat, így megtalálja a módját, hogy a titokban írt műveit színpadra vigye. A világ legkiválóbb színpadi remekműveinek írója azonban nagy árat fizet azért, hogy megvásárolja egy férfi nevét, mert ezzel a sajátját kiírja a történelemből. Napjainkban Melina Green papírra veti legújabb színdarabját, amelyet az Erzsébet-kori felmenője, Emilia Bassano ihletett. Melinának nőként, négyszáz évvel később egészen más nehézségekkel kell szembenéznie, a színházi világ azonban továbbra is a férfiak terepe. Vajon Melina - Emiliához hasonlóan - hajlandó lemondani a szerzőnek járó elismerésről, csak azért, hogy színpadon láthassa a művét? A két nő küzdelmes sorsát bemutató regény magával ragadó történet ambícióról, bátorságtól és vágyakról, amely arra a kérdésre keresi a választ, milyen áldozatot képes hozni egy nő azért, hogy az életműve tovább éljen, még azon az áron is, ha a neve örökre feledésbe merül.

Szabadság nélkül nem érdemes élni.Godwin Baxternek az a tudományos ambíciója, hogy egy tökéletes társat alkosson önmagának. Álmai akkor látszanak beteljesedni, amikor rátalál a szépséges Bella holttestére a vízparton, akit egy Frankensteinhez méltó tudományos kísérlettel életre kelt. Nagyratörő terveit azonban meghiúsítani készül dr. Archibald McCandless, aki féltő szerelembe esik a teremtménnyel.De vajon mit gondolhat az egészről maga Bella?Ez a merész kísérletezőkedvvel és igaz szerelemmel átszőtt történet forgószélként sodorja olvasóját a Viktória királynő korabeli Skóciába. A kor klasszikus regényeinek szatírájaként megírt műből a végére szórakoztató politikai allegória kerekedik, amelyben a férfiúi vágyakozás és a függetlenségükért küzdő nők gondolatébresztő összecsapását tárja elénk az író. A Whitebread-díj és a Guardian szépirodalmi díj nyertese, Alasdair Gray talán egyik legzseniálisabbkönyve egy kajánul vicces, posztmodern alkotás. A könyvből készült film világsiker lett. Hogy a legfontosabbakat említsük: 2 Golden Globe-díjat, 5 BAFTA-díjat és 4 Oscar-díjat nyert el az adaptáció, utóbbi két elismerésben részesült a filmen dolgozó magyar berendező is. „Gray megtalálta a módját, hogy tökéletesen lefesse a megrepedt, kissé kibillent valóságérzetet.” – Newsweek„Csodálatosan eleven, szórakoztató, szabadszájú és eszes történet.” – London Review of Books„Jövőbe látó, pompás nyelvezetű, ám botrányos mese.” – The Independent„A briliáns írói technika, az intellektuális képesség és a művészet ritka találkozása.” – Kirkus Reviews

Színhely: Palesztina, idő: 1947 nyara. A zsidók már gyökeret vertek a sivár, kiégett talajban, de a végső cél, a független állam megteremtése lebeg a szemük előtt. Az oda vezető út azonban nem könnyű: a világ minden tájáról érkező bevándorlók szembekerülnek a lakosság nagyobb részét jelentő arabok mellett a brit hadsereggel és közigazgatással is, miközben ők maguk ezernyi eszme hívei. Terrorakciók és ellenakciók, bosszú és áldozatvállalás, indulatok és érvek - rengeteg ellentmondás feszíti a harkovi orosz telepes, Avraham Bogatir napjait, aki családjával évtizedek óta küszködik darabka földjén a megélhetésért.A forró 1947-es év palesztinai eseményein keresztül az író tűpontosan érzékelteti azt az időszakot, amelyben Izrael Állam megszületett, és sejteti az ország máig ható, jövendő útját is.

2022 augusztusában Paul McCartney egy fa árnyékában pihen London egyik parkjában. A közelben a Jón Kalman Stefánssonhoz igencsak hasonlító író azon tépelődik, hogyan szólítsa meg gyerekkorának hősét. A nagy pillanat előtt számba kell vennie az emlékeit, kibogozni élettörténete vaskos csomóit, mert a legendás zenésznek tudnia kell, micsoda űr keletkezett benne, amikor hétévesen elvesztette édesanyját, s nem sokkal később a Beatles is feloszlott. Magányán nem enyhíthetett sem a tőle eltávolodott édesapja, sem a Biblia - de ott voltak neki Izland Nyugati-fjordjai és a Gilgames-eposz...Az izlandi Ríkisútvarpid szerint Jón Kalman Stefánsson legújabb regénye "a szomorúságról, a vágyakozásról és a magányról szól, de megmutatja az érme másik oldalát, a szerelmet is". Erre a különleges belső utazásra hívja az olvasót a Sárga tengeralattjáró, az életmű talán legbátrabb, legnyíltabb és legszemélyesebb darabja."Az élet vágyakozás, megbánás, az élet egy halott, frissen kifogott bálna a Hvalfjördur melletti tengerparton 1970-ben."

Őrültség lenne… Hatalmas őrültség lenne Maya Fletcher részéről részt venni Nikolas Foster bosszúhadjáratában. Kamukapcsolat az egyetem sztárfocistájával, hogy lekoptathassák az egyik exét? Azzal a sztárfocistával, aki három éve minden hónapban bepofátlankodik Maya álmaiba? Azzal a sráccal, aki makacs, levakarhatatlan és mindig eléri, amit akar? Jó jegyek, csapatkapitányság, csajok és hírnév. Baromira nagy őrültség lenne…Mayát szétfeszíti a kíváncsiság és lassan már bosszantja, hogy nem tud rájönni a rejtélyes álmok okára. Hiába készít feljegyzéseket róluk, nem tudja megfejteni őket. Talán miközben segít Nikolasnak, rájöhet az okokra úgy, hogy a srác ne szerezzen tudomást az álmokról. Rájöhet, hogy miért akkor a legnyugodtabb, amikor vele álmodik.Az álmok összekötik Mayát és Nikolast, vagy közéjük állnak? Megerősítik a kapcsolatukat vagy szétzúzzák őket? És mit reagálhat erre egy zaklató, eltökélt exbarátnő?

Boldizsár Ildikó első két felnőtteknek szóló meseválogatása 2007-ben jelent meg a Magvető Kiadónál Mesék nőkről férfiaknak és Mesék férfiakról nőknek címmel, melyeket egy egész sorozat követett, 2010-től pedig megjelentek a szerző által fejlesztett Metamorphoses Meseterápiás Módszer elméleti kötetei is. 2007 óta felnőtt egy generáció, amelynek tagjai megtanulták olvasni a népmeséket, és sok ezer ember tanult Boldizsár Ildikótól metamorphoses-meseterápiát különféle elméleti és gyakorlati szinten Magyarországon és több helyen Európában. A Mesék... sorozat idén karácsonytól megújult formában, és megújult tartalommal jelenik majd meg. 

1980 májusában Dél-Koreában a diktatúra ellen tüntetnek a diákok. A hatalom válaszul bejelenti a szükségállapotot, kivezényli a hadsereget, és a katonák meggyilkolnak több száz fiatalt. A diákok, köztük tizennégy-tizenöt éves gimnazisták gyűjtik össze a harcokban elesett társaik holttestét, hogy azonosíthassák és eltemethessék őket. Ebből a tragédiából bomlik ki az áldozatok és a gyászoló túlélők története. Meg egy diktátor vezette rezsimé.Elmesélni az elmesélhetetlent - erre vállalkozik a Nemzetközi Man Booker-díjas Növényevő szerzője. Han Kang második magyarul megjelenő regényében hazája, Dél-Korea elfojtott traumájának, a szülővárosában történt 1980-as véres kvangdzsui mészárlásnak állít emléket.Mutass kevesebbet 

A varázslatos Funiculi Funicula kávézó törzsvendégei jól ismerik a hely legendáját és a rendkívüli lehetőséget az időutazásra, ami nem kockázatmentes, mivel vannak szigorú szabályok, amelyeket be kell tartani.Kavagucsi Toshikadzu világhírű Mielőtt a kávé kihűl című sorozatának negyedik kötetében az olvasók – a hagyományoknak megfelelően – ismét egy különleges időutazó csoporttal ismerkedhetnek meg: a férjjel, akinek még van valami fontos mondanivalója; a nővel, akinek nem volt lehetősége elbúcsúzni a kutyájától; a nővel, aki nem tudott választ adni egy házassági ajánlatra; és a lánnyal, aki elűzte az apját.A szívmelengető karaktereket és kísérteties történetmesélést felvonultató Mielőtt elbúcsúzunk című regényben a szerző ismét felteszi a kérdést: Kit látogatnál meg, ha utazhatnál az időben? 

1951-ben az "úri középosztály" maradványait büntetendő újfajta retorziót vezetett be a sztálinista hatalom: budapesti családok ezreit telepítették ki az alföldi tanyavilágba, lakásaikat pedig elvették. Pár hónap alatt mintegy ötezer család találta magát az Alföld valamelyik sarkában. Bár a kitelepítések 1953-ban véget értek, az érintettek évtizedekig cipelték a trauma súlyos terheit. A Tények és Tanúk sorozat újabb kötete a kitelepítés mentalitástörténeti aspektusába enged bepillantást egy család levelezésén keresztül: a világháború előtt elismert bankárnak, Mikecz Károlynak a Békés megyei Kamut tanyavilágába kellett költöznie Péter fiával és menyével, Kövér Katalinnal. Az ő leveleiken keresztül kapunk képet az Alföldön kényszerűen újrakezdett életről. Az alapvetően életvidám hangvételű leveleken átüt a tanácstalanság, a szorongás érzése: 1952-től már a kitelepítésben született kislányuk miatt is aggódik a család. A fejük felett elhúzó repülők vajon a felszabadítók? Vajon a postás elolvassa a rokonok ideküldött leveleit? Hol a többi családtag, kit hová zsuppoltak? Mit lehet enni adni egy babának a tanyán? Ilyen "apróságokból" áll össze a nagykép: a világháború előtti középosztály térvesztése és túlélése. A Kövér Katalin haláláig a családban ismeretlen leveleket a lánya találta meg. A történeti hátteret és a szereplők további életútját a kötetet sajtó alá rendező Kollai István történész utószava ismerteti.

Nagy ?Lajos – aki roppant tehetséges és egyben igen pikírt író volt – több karcolatában is a tehetségtelen írók jellemrajzát boncolgatta természetrajzi alapossággal. A tehetségtelen író egyik ismérve, írta Nagy Lajos, hogy novelláskötetének olyan címet ad, mint „A kakukkmadár, és más történetek”.Mikor kölyökkoromban ezt olvastam, azonnal elhatároztam, hogy egyszer írok egy novelláskötetet, aminek ez lesz a címe. Mint oly sok minden, ez sem sikerült.Ennek a kötetnek sem ez lett a címe, pedig lehetne, hiszen nincs benne szó kakukkmadárról, sőt történetekről is csak bizonyos mértékig – inkább afféle lenyomatok ezek („No hiszen! Lenyomatok!” – dühöngött volna Nagy Lajos). De hát hol van Boris Vian Pekingi ősz-ében Peking, és hol az ősz? Na ugye!Ahogy válogattam ezeket a szövegeket, egyszerre találtam állandó mintákat és kaleidoszkópszerűen változó rémségeket. Úgy meredtem rájuk, mint egy peches fekete rigó (vagy tetszés szerint más madár, mínusz kakukk) a fészkében sorakozó tojásokra. Az egyik valahogy kilóg a többi közül. Többnyire ezekről a kilógó pillanatokról szoktam írni. Ha úgy tetszik, ezek a szövegek mind kakukktojások, és így persze éppen ez bennük a közös: a mindigmásság folyamatossága. Elszálldogálunk a kakukkfészek fölött, és – ahogy Seneca írta – közben eltelik az egész életünk.A kakukkos babona szerint, ha az ember kakukkot hall, meg kell számolni, hányat kakukkol, és annyi évet fogunk még élni. Lakik itt mellettünk az erdőben egy kakukk, este szokott kakukkolni. Sosem számolom, mert nem vagyok babonás. Tegnap este tizenhét kakukkolást nem számoltam. Kicsit remélem, hogy ma több lesz.

"Írás közben bátorító könyvekkel bástyázom körül magam. Alba de Céspedes regényei is köztük vannak." Elena FerranteA negyvenes éveiben járó Valeri Cossati nem is sejti, milyen boldogtalan, egészen addig, amíg egy vasárnap délelőtt hirtelen felindulásból szert nem tesz egy fekete füzetre. Titokban naplót kezd vezetni. Részletesen beszámol mindennapjairól, az első szerelemmel küszködő egyetemista gyerekeivel való összetűzéseiről, az állandó pénzzavarról, megkeseredett férjével való küzdelmeiről, a háztartásvezetés nehézségeiről, irodai munkájáról és a főnökéhez fűződő különleges barátságáról. Ahogy lopva rögzíti gondolatait és érzéseit, közel kerül önmagához, új fénytörésben látja az életét, és hamarosan rájön, hogy családja iránti kötelességtudatából önmagáról réges-rég lemondott. Valeria egyre mélyebbre merül belső világába, és az elégedetlenség és nyugtalanság, amellyel szembesül, felzaklatja. Ahogy bejegyzésről bejegyzésre rátalál saját hangjára, korábbi identitásképző szerepei - feleség, anya, lány, barátnő, titkárnő - leválnak róla. A család törékeny szövete foszladozni kezd, Valeria pedig rátalál önálló gondolataira, saját vágyaira.A Tiltott füzet korát megelőző, felforgató hatású, radikális regény. De Céspedes művészien és szenvedélyesen védelmébe veszi a nők íráshoz való jogát - azt a jogot, amit sosem szabad magától értetődőnek tekinteni."Mindig is jelentéktelennek találtam az életemet: az esküvőmön meg a gyerekeim születésén kívül nem történt benne semmi említésre méltó. Viszont mióta véletlenül naplóírásba fogtam, úgy találom, egyetlen szó vagy hangsúly is lehet ugyanolyan fontos, akár még fontosabb is olyan dolgoknál, amelyeket megszokásból annak tartunk. Ha megtanuljuk megérteni a mindennapos történések legapróbb részleteit, talán azt is megtanuljuk, hogyan értsük meg az élet legtitkosabb értelmét. De nem is tudom, hogy ez jó-e vagy sem."Alba de Céspedes (1911-1997) népszerű olasz-kubai regényíró, költő, forgatókönyvíró. Kuba első elnökének unokája, egy nagykövet lánya. Rómában született és nőtt fel. 15 évesen feleségül ment egy diplomatához, 16 évesen lett anya, 20 éves korában elvált és írni kezdett. Az 1930-as években újságíróként dolgozott, aktívan részt vett az olasz partizánmozgalomban, antifasiszta tevékenysége miatt kétszer börtönbe került, regényeit betiltották. A fasizmus bukása után megalapította a Mercurio című, rövid életű, de rendkívül nagy hatású irodalmi folyóiratot. A háború vége után Párizsba költözött, ott is halt meg. A Tiltott füzet eredetileg a La Settimana Incom Illustrata című hetilapban jelent meg folytatásokban, nagyjából ugyanabban a hat hónapban, amelyben a jegyzetfüzet bejegyzései is születnek 1950 decembere és 1951 júniusa között."Alba de Céspedes Olaszország egyik legkozmopolitább, leggyújtóbb hatású, legéleslátóbb és legmellőzöttebb írója". - Jhumpa Lahiri"Alba de Céspedest olvasva mintha egy ismeretlen univerzumba törtem volna be". - Annie Ernaux