Najnovšie - Beletria strana 476 z 500

„Az alábbiakban anyám sorsáról és az élete vége felé történtekről írok [...]. A szocializmus lehetővé, sőt már-már kötelezővé tette a holokauszt nyilvánosság előtti csendes emlékezetét, másképp: elhallgatását. Édesanyám otthon - és betegsége alatt különösen - beszélhetett volna róla, de inkább nem tette. Az alábbiakban a halálához vezető időszakról és eseményekről lesz szó - de minden oldalon ott lapul a holokauszt néma emlékezete.” Új kötetében György Péter központi témája a gyász. A túlélő bricolage-szerűen, az európai kultúra ösvényein haladva tárja fel viszonyát a veszteséghez; számára az anya elvesztése és a holokauszt emlékezete összeér a gyászban. „Ez a könyv a gyászról, a gyász kényszeréről, lehetetlenségéről és igazságáról szól. Arról, ami személyes, és arról, amire az ismeretlen emberek sorsa láttán érzett, az emlékezet leckéit átható tehetetlenség vezet, valamint a kettő elválaszthatatlanságáról; arról, hogy mint tűnt elő, akaratlanul, anyám halálakor az ő végjátékában is a történelem.” A Magvető ezzel a könyvvel köszönti a 70 éves szerzőt. 

Lila Ridgefield egy idilli egyetemi városban él, ahol nem minden olyan, amilyennek tűnik. Lila sem az, akinek látszik.Hónapokkal korábban eltűnt egy egyetemista lány, és most Lila férjét, Aaront sem találják. Kiderül, hogy az elmúlt években már a harmadik diáklánynak veszett nyoma. A rendőrség nagy erőkkel keresi a kapcsolatot a megmagyarázhatatlan eltűnések között.A kisváros felbolydul. Mindenki aggódik a közkedvelt középiskolai tanár miatt… kivéve Lilát, a feleségét. Ő is zaklatott, de csak azért, mert ő látta utoljára Aaron holttestét, és most az sincs meg.A regényt a Huffington Post, a PopSugar, a Refinery29, a Goodreads, a The Skimm, a Book Page, a Style Caster és a New York Post többször is a hét legjobb könyvei közé választotta.

„Gödöllő, ?Sisi és Andrássy – ezek a hívószavak mindig megdobogtatják a szívemet. A könyv egyik első olvasója leszek!”Fábián JankaSisi, Ausztria császárnéja 1866 nyarán kénytelen gyermekeivel Pest-Budára menekülni a Bécs felé közeledő porosz hadak elől. Férje, Ferenc József egyedül próbálja megmenteni a birodalmat, és nem sejti, hogy a mentőangyal ezúttal minden igyekezete ellenére nem a hadsereg, nem a diplomaták kara, hanem az udvari etikettre fittyet hányó császárné lesz…Sisi szinte minden szabadidejét egy daliás magyar gróffal, Andrássy Gyulával tölti Budán, aki lázas igyekezettel próbálja meggyőzni a világszép császárnét arról, hogy az uralkodónak ki kell egyeznie az 1848/49-es szabadságharcban levert magyarsággal, különben az egész birodalom menthetetlenül széthullik.Egy forró augusztusi napon Andrássy gróf és Sisi – Ferenczy Ida, az elmaradhatatlan felolvasónő kíséretében – kilátogatnak a gödöllői kastélyba, melynek lovardájában épp hadikórház működik. A kastély romló állapotában is megnyeri Sisi tetszését. Így veszi kezdetét Sisi legboldogabb korszaka: Gödöllőn végre szabad lehet szeretett magyarjai közelében, távol a bécsi udvar intrikáitól – és közel Andrássy grófhoz…Bán Mór nagyszabású, új történelmi regényeposza a gödöllői királyi kastély száz esztendejének krónikája, mely egy nemmindennapi családregény is egyben. A kastély urai az évtizedek alatt jönnek-mennek, ám a személyzet ugyanaz marad. Apáról fiúra, anyáról leányra szállnak a feladatkörök: az inasok, szobalányok, kertészek, szakácsok és uradalmi tisztek nagy, közös családregénye ez a sorozat. Az aktuális főszereplők egy része – a kastély mindenkori urai – korról korra, néha napról napra változnak: Windischgrätz, Kossuth kormányzó, egy belga bank, Sisi, a magyarok szeretett királynéja, férje, Ferenc József, IV. Károly, az utolsó magyar király, Kun Béla harácsoló vöröskatonái, a megszálló román hadsereg tábornokai, Horthy admirális és családja, a Wehrmacht és a szovjet hadsereg tisztjei.Ám ahogy az urak jönnek-mennek, úgy marad állandó a kastély személyzete. Ők testesítik meg a magyarság 19–20. századi történetét. Eposzunk valódi főhőse azonban mégis egyetlen ember: Monostory Dénes főkomornyik, aki egész életét a kastély falai közt élte le. Sok mindent látott, sok mindent megtapasztalt. Egy egész évszázadra nyúló élete, szerelmei, küzdelmei elevenednek meg e sorozat lapjain, s mi megismerhetjük Gödöllő urainak és szolgáinak valósághű, megrendítő történetét.

Bertolt Brecht egyik legnagyobb hatású drámája a harmincéves háború idejébe vezet vissza, de a mindenkori háborúról szól. Miközben ez a háború próbára teszi Kurázsi mamát és gyermekeit, éles kérdésekkel szembesít: milyen árat kell fizetni a túlélésért?

A főszolgabíró szemet vet a szegény pap feleségére. Az asszony azonban végül a szegénységet álasztja az ura mellett. És egyéb szép példái a székelyek erényeinek és hazaszeretetének.

Maya Blake: A listaA gyönyörű modell, Delphine szenvedélyes viszonyba bonyolódik San Calliano jövendő uralkodójával. Egy „jóakarója” megsúgja neki, hogy létezik egy lista azon hölgyek nevével, akik közül a király feleséget fog választani, és az ő neve természetesen nem szerepel rajta. A megbántott lány a világ másik felére menekül…Lynne Graham: A playboy hercegAngel, egy kis mediterrán szigetország királya igazi aranyifjú, csak úgy falja a nőket. Szomorú, anyátlan gyerekkora miatt valójában senkiben sem bízik, de egy sorsdöntő találkozás Gabyvel alaposan felkavarja körülötte az állóvizet. Döntenie kell, hogy folytatja-e ezt a felszínes életet, vagy vállalja tetteiért a felelősséget…Natalie Anderson: Szívedbe zárvaEgyéjszakás kalandnak indul – ami nem várt következményekkel jár –, és szenvedélyes viszony lesz belőle. A görög milliárdos Leon házasságot ajánl a szerény körülmények között élő recepcióslánynak, csakhogy ez Ettie-nek nem elég…

A könyvek fütyülnek rá, hogy ki olvassa őket, vagy hogy olvassák-e őket egyáltalán. Számukra minden olvasó egyenlő, őt, a királynőt is beleértve. Az irodalom, gondolta, egyfajta nemzetközösség, a könyvek: köztársaság. „Az egészről a kutyák tehettek.” Amikor az angol királynő corgijai megtámadnak egy mozgó könyvtárat, őfelsége kötelességének érzi, hogy kikölcsönözzön egy könyvet. Bár az első olvasmány nem nyeri el a tetszését, hamarosan visszajáró vendég lesz Mr. Hutchings furgonjánál, összebarátkozik a konyhán dolgozó Normannal, és felfedezi, hogy az olvasás sokkal izgalmasabb, mint a különböző protokoll-látogatások, előkelő fogadások és a miniszterelnöki meghallgatások. Újdonsült szenvedélye nemcsak a palota, de az egész ország életére hatással lesz, ezért az udvar összefog, hogy leszoktassák őt különös hóbortjáról. A királynő olvas egy sok humorral elmesélt, elbűvölő történet az olvasás erejéről, amely még a politikát is képes felforgatni. 

A detektívregénynek induló történetben a számos csalódást megélt, de mindig bizakodóan újra kezdésre vállalkozó címszereplő két házasságának történetét meséli el. Első felesége – akit egy nemesi kúriából szöktetett meg – pár évi boldog házasság után tragikus körülmények között meghal. Szunyoghy évekig bolyong az országban, sok megpróbáltatás után végül vidéki birtokot vásárol és feleségül vesz egy elszegényedett nemeslányt. Az új feleség – aki tökéletes ellentéte az elsőnek – hamarosan megunja az egyhangú életet, és megcsalja férjét a szomszéd földbirtokossal. Amikor Szunyoghy rájön felesége hűtlenségére, felgyújtja házukat, és elindul, hogy harmadszor, most már Amerikában kezdjen új életet. A fordulatos, néha meseszerű történet az egyik legjobban szerkesztett Gárdonyi-regény.

Két napja haragban voltak, részint azért, mert az összeveszés maga is kéjt okozott a szinésznőnek, másrészt meg gyönyörüsége tellett abban, hogy alázatosan térjen vissza a megsértett, a duzzogó férfihoz. Az volt az ösztöne, hogy százszor elveszitsen és százszor meghóditson ugyanegy embert, ha már – tökéletlen alkotásuknál fogva – százat egyszerre nem szerethetett. Aztán még más dolog is lehetett a háttérben, mert ez az asszony háttér nélkül, hátsó gondolat hiján, egy okból nem tett semmit.

„Ő volt az egyetlen nagy író, aki igazán, testtel, lélekkel modern volt. (…) Hatalmas, eredeti egyéniség volt, aki a ma legnagyobb problémáin töprengett (…) Csupa tűz, csupa láz, csupa élet volt. A korhadt, régi irodalom mellett mindig a finom pszichológiát, az eredetiséget képviselte. Igen, Petőfi óta ily érdekes magyar írói egyéniség nem élt még!” (Kosztolányi Dezső)

Egy alföldi faluba megérkezik Budapestről a fiatal tanítónő. Az érkezőt, Flórát, rögtön megrohanják a falubeli pozícionált urak.

Az elátkozott partból megismert együttes - Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán - újabb sötét rejtélyek felkutatására indul. Igaz, hogy nem egy úton, hiszen Csülökék, miként "a három testőr", az izgalmas és halálos veszélyeket ígérő kalandok során lovagi szolgálatot is teljesítenek egy francia leány, Yvonne oldalán, a Török Szultán viszont - úgy tűnik - aljas árulásaival egyre nagyobb veszélyekbe sodorja őket. De Yvonne apja Duron tábornok megmentése és egy óriási panama leleplezése után kiderül, hogy "aljas" módszereivel a Török Szultán is csak leplezte magát, s az igazság kiderítésében, a veszedelmes kalandok sikeres kimenetelében őneki is jókora része van.

A tizennégy karátos autónak két hőse van: egy autó, melynek alváza aranyból készült, és a dilettáns sofőr, aki a szó szoros értelmében tűzön-vízen száguldozik ezzel a csodálatos géppel. A szokásos személycserék, eltűnt és visszatérő holttestek és ájultak, feje tetejére állított, de a szellemes ötletek halmaza adja a regényt. A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő ponyvaparódiái közül az egyik legszellemesebb és legszórakoztatóbb. Paródiák ezek, melyek lehetetlenné tették a ponyvát. Aki végigkacag egy P. Howard regényt, annak számára élvezhetetlen olvasmány lesz az olcsó, szellemtelen és ostoba ponyvaregény.

1930 őszén kezdte közölni regényét a Magyar Hírlap, könyv alakban 1931-ben jelent meg, a Pantheon sorozatában, Kassák és Márai modern regényei mellett. Realizmus és ábránd sajátos övezete ez. A mosoda agyonhajszolt nőrabszolgáinak, illetve a basáskodó művezetőnek „kegyetlenül valós” rajzába otthonosan illeszkednek be az olyan, szinte mesebeli figurák, mint Angelov, a megaláztatás elől a halálba menekvő kelmefestő, vagy Tir, a nagyszívű és gyermeklelkű fűtő, aki Kínába készül, harcolni a forradalomért… Legendás a befejezés is: a tőkés iszonyatos bűnhődése iszonyatos bűneiért.

A kötet Gelléri Andor Endre legszebb, legemlékezetesebb novelláit tartalmazza, olyasféleképpen, ahogy maga az író tervezte egyszer: mintha „nagy távolságokban”, novelláról novellára haladva egész „életregényt” szövögetett volna „sok letörés árán”, de „a teljes kifutás boldog fáradalmát” áhítva; ahogy az első, gyermekien őszinte, naiv és lázas vallomásoktól eljutott – a harmincas évek nagy ciklusán át – kései, ragyogóra csiszolt „szonátáinak” üveghangjáig: az egymással feleselő életképek, költői látomások, abszurd helyzetek varázslatos homályáig, amelyek mögött hányatott életének megrázó eseményei húzódnak meg.

Tudom is, honnan van e hitem - egy barátom tért vissza tegnap Olaszországból, barnán, erősen, kóczosan és jókedvüen, s én ugy voltam vele, mint a Zola legmeghatóbb alakja, a Germinal bányalova, - egy csöndes, öreg, vak állat, amelyik már husz álló esztendeje, hogy itt lenn él és huzza a törmelékes kocsit a bányában, itt is fog kimulni s érzetlen szunnyad benne a honvágy a fölső világ után - de amikor társat hoztak le hozzá, egy fiatal, hebehurgya csikót, a vén pára egyszerre csak szimatolni kezdett, - amit husz esztendeje nem érzett, a jövevényen megérezte a nap ragyogását, a lég üdeségét, a mezők illatát, s öreg szivét elfogta a keserüség... Ugy érzem, rabszolga vagyok, igavonó állat, s egy kis szabadság meggyógyítana. Holnapra a gondolkodás ezt a hitemet is halványnyá betegíti, s be fogom látni, hogy mindenütt rossz s még legjobb itthon.

Emma asszony, aki valójában férfi volt, de ennek ellenére az Ő nevéhez fűződik ez a szakácskönyv, amely egy pályázati felhívás hatására jelent meg. Emma asszony pontosan meghatározta, hogy mit vár a benyújtott receptektől: "nem szakácskönyvből kiírt receptekre gondolok, hanem, ellenkezőleg: az irodalomban ismeretlen, de a gyakorlatban kipróbált vagy egy-egy ritka és ismeretlen ételnek vagy egy-egy ismeretlen étel ritka és ismeretlen változatának reczipéjére, melynek a beküldője lehetőleg megállapítaná a származása helyét és idejét is, amennyire csak visszafelé tudja követni." A benyújtott és kiválogatott receptek gyűjtemény meg is jelent 1902-ben és igazi sikerkönyv lett és receptjei kiváló kulináris csemegét nyújtanak. Emma asszony a valóságban Ignotus Hugó (1869-1949) volt, kora egyik ismert és sikeres publicistája.

elbeszélés(ek) - Az élet eseményei nem igazodnak a naptárhoz, mert bármikor lehet sorsfordító döntéseket hozni, elköltözni, vagy éppenséggel meghalni, de ez akisregény mégis egy állóképszerű tavaszi hónap története – mint egy festmény. Belépünk ebbe a festménybe, senkiről nem tudunk meg különösebben semmit, de beárnyékolja ezt a pár hetet és a szereplők életét egy súlyos tény, a halál, és egy sajátos optikát kölcsönöz még a nagy újrakezdő tavasznak is.

A nagy német népi író és krónikás ebben a könyvében a nagy gazdasági válság éveiben mutatja be a német kisember és a felső tízezer életét. A történetet keretbe (szó szerint egy képkeretbe...) foglalja Fallada: az örökösök elég bizarr módon kapják kézhez a végrendeletet és örökségüket: egy képkeretbe illesztett végrendelet, mely latin nyelvű utalásokat és kétértelmű megjegyzéseket tartalmaz, melyet azonban a műveletlen kismeberek nem értenek meg. Éveken keresztül bukdácsolnak át a nehézségeken, pénztelenségen, míhnem a kíváncsiság tudást hoz: megfejtik a végrendeletet. A kötetet Szerb Antal remek műfordításában olvashatjuk.