Najnovšie - Biológia, fauna a flóra strana 4 z 7

Gondolkodtál már azon, hogy a menstruáció nem csak annyit jelent: minden hónapban megjön? Változnak az érzelmeid attól függően, hogy a hónapnak épp melyik szakaszában vagy? Tudod, miért van így? Tudtad, hogy a vérzés csak egy a ciklus többi szakasza közül? Volt már, hogy nem jött meg? Elmagyarázta neked bárki is a valós okát? Mostanáig számos társadalmi ok játszott közre abban, hogy elhallgattattak minket, ha nőként szerettük volna megismerni a ciklusunkat és a benne szerepet játszó tényezőket. Könnyű megoldásokat kínáltak: szedjünk hormonális fogamzásgátlót vagy tablettát. Mindig ez a helyes megoldás? Azért folyamodunk hozzá, mert tudjuk, mi a jó nekünk, vagy azért, mert nincsenek ismereteink, és le is mondtunk róla, hogy legyenek? Ezzel a könyvvel segíteni szeretnénk abban, hogy megértsd a havi ciklusodat és a vele kapcsolatos gyakori zavarokat. A pszichológia és a táplálkozás felől közelítve, tudományos és szakmai szemlélettel, gyakorlati tapasztalatok alapján, ítélkezés és tabuk nélkül szeretnénk elmagyarázni, hogyan kezelheted őket. Ha szeretnéd pszichológiai és dietetikai szemszögből, elméleti ismeretek és praktikus eszközök segítségével megérteni és megismerni a ciklusodat, akkor ez a te könyved is.

Vydejte se na průzkum Země, jaká existovala kdysi, ponořte se do zkoumání změn, k nimž došlo během její historie. Odhalte způsoby, které život našel, aby se náhlým změnám přizpůsobil či důsledky toho, že se asimilace někdy nepovedla.

Hatvanhatmillió évvel ezelőtt a Föld legfélelmetesebb élőlényei, a dinoszauruszok örökre eltűntek. Mind a mai napig bolygónk nagy rejtélyei közé tartoznak. A fiatal amerikai paleontológus, Steve Brusatte, szakterületének kiemelkedő egyénisége ebben a könyvében izgalmasan és olvasmányosan meséli el meglepő és új megvilágításba helyezett történetüket. Föleleveníti a dinoszauruszok fejlődésének csúcspontjait, amikor sok száz fajuk létezett, majd megjelentek a mai madarak ősei, a szárnyakat viselő, tollas dinoszauruszok. Aztán feltehetőleg egy óriási meteorit csapódott be a Földbe, és majdnem az összes dinoszauruszt elpusztította – bekövetkezett a földtörténet egyik legnagyobb szabású tömeges kihalása. Brusatte beszámol néhány rendkívüli felfedezésről is, amelyet kollégáival együtt tett, például az ősi, ember nagyságú tyrannoszauriákról és a tollas raptorokról. Ezek alapjaiban változtatták meg a dinoszauruszokról való tudásunkat. A dinoszauruszok tündöklése és bukása nagyszerű tudományos mű, egyben remek ismeretterjesztő munka. „Be akarom bizonyítani, hogy a dinoszauruszok nem holmi »másvilági szörnyek« voltak, az evolúció tévedéseinek sem mondhatók, és az sem igaz, hogy nem voltak igazán érdekesek. Nagyon is érdekesek voltak, ráadásul sikeresek is, jó 150 millió éven át éltek és virultak, közülük kerültek ki minden idők legfantasztikusabb lényei – ideértve azt a tízezerféle, ma is élő dinoszauruszt, amelyeket madaraknak mondunk.”

Pútavé rozprávanie o ohromujúcom živote veľrýb a o tom, čo nás tieto zvieratá môžu naučiťKeď spisovateľka Rebecca Giggs videla, ako na pláži v jej rodnom meste uviazol vráskavec dlhoplutvý, začala uvažovať o tom, ako život veľrýb odráža podmienky v oceánoch. Zhromaždené vedecké poznatky podáva priam básnickým štýlom. Veľryby v jej podaní sú veľké vo všetkých zmysloch slova: sú to živočíchy ohromujúcich rozmerov, ale aj nesmierne vznešené tvory, mytológiou ospievané cicavce či obávané monštrá. Kniha spája prírodovedu, filozofiu a ďalšie vedné disciplíny a snaží sa nájsť odpovede na otázky: Ako veľryby vnímajú ekologickú zmenu? Ako ľudské technológie prenikli do kultúry veľrýb a ako ju zmenili? Čo nás môže pozorovanie veľrýb naučiť o zložitom, krehkom a nádhernom živote? Dozviete sa o veľrybách, ktoré sú také zriedkavé, že im vedci ani nedali meno, o veľrybích piesňach, ktoré sa šíria po celom svete v pravidelných vlnách ako popové skladby, či o veľrybách, ktoré zmenili chemické zloženie atmosféry okolo našej planéty. Vyberiete sa do Japonska na palubu lode, ktorá loví veľryby, a ponoríte sa do najhlbších morí, aby ste zistili, ako sa plastové znečistenie šíri v podmorskom prostredí.Autorka ponúka živý opis prírodného sveta a zároveň jasne definuje a do hĺbky analyzuje výzvy, ktorým ľudia čelia, keď sa snažia vcítiť do iných živých tvorov a pochopiť svoje miesto na planéte.

„Jedinečný sprievodca zázrakmi a zložitosťou života.“ Bill Bryson Svetoznámy biológ Paul Nurse zasvätil kariéru odkrývaniu tajomstiev bunkového života. V knihe Čo je život? sa podujal na neľahkú úlohu vysvetliť, čo znamená byť nažive spôsobom, aby tomu porozumel každý čitateľ. Na spoločnej ceste za poznaním autor krok za krokom objasňuje päť zásadných princípov, na ktorých stojí biológia – bunka, gén, vývoj prirodzeným výberom, život ako chémia, život ako informácia. Nurse predstavuje čitateľovi osobnosti, ktoré sa postarali o najväčšie pokroky vo vedeckom výskume. Čerpajúc zo svojich skúseností z laboratória či mimo neho rozpráva o zdolávaní prekážok, o šťastných náhodách a vzrušujúcich chvíľach historických objavov. Autorov štýl pulzuje úžasom z bohatstva života, ale aj naliehavosťou úlohy, ktorú v súčasnosti zohráva biológia. Ak chceme zvládnuť všetky dnešné problémy ľudstva – od klimatickej zmeny cez pandémie až po biodiverzitu a potravinovú bezpečnosť – musíme v prvom rade pochopiť, čo je život.

Druhý díl naučně-populárního průvodce vybranými druhy rostlin, které můžete najít v naší přírodě od časného jara až do pozdního podzimu. Rostliny jsou v knize řazeny abecedně, vždy podle barvy květů. Jednoduché určující znaky a fotografie pořízené v přirozeném prostředí pomohou k jejich snadnému určení všem, kdo se zajímají o?přírodu a chtějí se dozvědět více o konkrétním druhu. Kniha dále uvádí botanické zařazení rostlin, lidové názvy, původy jmen, zajímavosti i využití rostlin jako léčivých bylinek či zdravých potravin.

Publikace si klade za cíl shromáždit česká, moravská a slezská místní jména, jež odrážejí názvy stromů, keřů a polokeřů. Stromy a keře, zejména ty samostatně rostoucí, přitahují pozornost, a tak odnepaměti sloužily k určení polohy, směru či k orientaci v terénu. Právě místa nazvaná podle dřevin jsou v knize mapována a s nimi související lokality obcí jsou souhrnně zaneseny do veřejných online map, které nabízejí data k dalšímu použití. Zaznamenaná data je ale třeba interpretovat obezřetně, neboť vlastní jména se při užívání chovají poměrně specificky. Jejich úkolem není zprostředkovat obraz minulé ani současné krajiny, mohou však napovědět minulý a současný vztah obyvatel k ní.

Všetci hovoria o umieraní lesov. Čo však skutočne umiera? A predovšetkým prečo? V tejto knihe Peter Wohlleben pôsobivo opisuje, ako sa príroda sama reguluje a lieči – ak ju necháme na pokoji. Pretože stromy sú nielen schopné prispôsobiť sa okoliu, ale aj odovzdávajú potomstvu skúsenosti so zmenenými životnými podmienkami bez ohľadu na to, či ide o stáročné vedomosti alebo o novonadobudnuté poznatky. Zmenou genotypu v semenách dokážu stromy vychovávať svoje potomstvo – a tak ho perfektne pripraviť na nové klimatické podmienky. Prekvapujúca schopnosť stromov prispôsobiť sa má určité hranice. Listnaté stromy práve teraz potrebujú neporušené spoločenstvo, aby sa vzájomne podporovali, odparovaním sa vzájomne ochladzovali a dokonca vytvárali dažďové oblaky – o všetky tieto schopnosti prichádzajú následkom masívnych výrubov. Nepôvodné ihličnany nemajú v čoraz suchšom a horúcejšom podnebí budúcnosť. Peter Wohlleben nekompromisne odkrýva drsné praktiky lesníckej loby, politikov a lesného hospodárstva zoči-voči múdrosti prírody a ukazuje, že prudký vývoj už nedovoľuje ďalšie omyly. Keď budeme naďalej ničiť životné prostredie, stromy si bez nás nejako poradia, ale my bez nich neprežijeme. Lesy môžu zachrániť klímu... ak si sami nepodpílime konár, na ktorom sedíme.

Mi is ez a címben jelzett "nagy társas ugrás"?Nagyjából hatmillió évvel ezelőtt őseink a sűrű esőerdőből a kelet-afrikai nyílt szavannára vándoroltak. Ez volt az emberi evolúció történetének egyik legjelentősebb eseménye. Amikor őseink rátaláltak a szavannai életből fakadó kihívások társas megoldására, olyan eseménysort indítottak el, amely végül az emberhez vezetett.A fák és a füves vidék közötti "ugrás" nyilvánvalóan metaforikus, de ennek során elődeink előkészíthették a terepet a bonyolultabb társas stratégiák számára, és ez a folyamat örökre megváltoztatta elménk működését: átformálta egész viselkedésünket, innovatívvá tett bennünket, és újfajta társadalmi intelligenciát hozott létre.William von Hippel rendkívül élvezetes könyvében ezt a forradalmi átalakulást rajzolja meg, nyomon követve az emberi fejlődést, és elmagyarázva, hogyan alakítják mai életünket távoli múltunk eseményei. Az antropológiát, biológiát, történelmet és pszichológiát az evolúciós tudományokkal ötvöző, érdekfeszítő és rendkívül személyes hangú elemzés friss és sokszor provokatív pillantást vet fajunkra, és új támpontokat ad arról, honnan jövünk, kik vagyunk, mi tesz minket boldoggá, és hogyan használhatjuk fel ezt a tudást életünk javítására.„Felejtsd el az aranyvécéket és a magánrepülőket. A boldogság kulcsa sokszor apróságokban rejlik. Von Hippel könyve, amely tele van remek megfigyeléssel az emberi jellemet illetően, ösztönző programot kínál a siker anyagi mércék nélküli méréséhez és a boldogság eléréséhez." - Kirkus Reviews magazin.„A nagy társas ugrás az elmúlt évek egyik legjobb könyve. A modern emberi viselkedés evolúciós gyökereinek vizsgálata mélyreható és kinyilatkoztató jellegű. A lebilincselő történeteket, a gazdag ismeretanyagot és gyönyörű prózát zökkenőmentesen egybeszövő Von Hippel páratlan bepillantást enged őseink életébe, és ezáltal önmagunkba is." - Sonja Lyubomirsky pszichológus, a Hogyan legyünk boldogok? című, magyarul is megjelent könyv szerzője.„Ez a könyv mindannyiunknak szól. Mindenkinek, aki egy cseppet is kíváncsi arra, hogyan lettünk emberré. Von Hippel panorámája arra késztet bennünket, hogy feltegyük magunknak a kérdést: mit akarunk kezdeni azzal a csodával, hogy most itt vagyunk?" - Mahzarin R. Banaji, a Harvard Egyetem pszichológusa.

Ez a könyv megtanít arra, miképpen ápoljuk legemberibb vonásunkat, a kreativitást, hiszen ahhoz, hogy megbirkózzunk az előttünk álló kihívásokkal, elsősorban találékonyságra van szükségünk.A könyv szerzője, Hilde Ostby egy őszi napon, 2016-ban szó szerint fejjel ment a falnak, amitől nem elég, hogy agyrázkódást kapott, de egész élete kizökkent medréből. Hirtelen rengeteg ötlete, gondolata támadt. Mindez hogyan függ össze a koponyasérülésével? Honnan támadnak az ötleteink? És mitől szűnik meg a találékonyságunk?Az Aliz Csodaországban sugallatára a szerző a fehér nyúl nyomába ered, és követi a sötét üregbe: megpróbálja legyőzni a belső kritikust, találkozik kedvenc olvasójával, meztelenül lebeg egy víztartályban, és az improvizációs színházat is kipróbálja. Zenészeket, humoristákat, filozófusokat, írókat, művészeket és kutatókat szólaltat meg, hogy meséljenek nekünk a flow-ról, a kreativitás által kijelölt irányról, a halogatásról, a kíváncsiság természetéről és a kreatív zsenialitásról. De azt is megtudhatjuk tőlük, mire jó unatkozni, eltévedni, ábrándozni, vagy épp a tengerparton állni.Hilde Ostby (1975) szellemtörténész, író, újságíró, kiadói szerkesztő. 2013-ban jelent meg első regénye, A vágyakozás enciklopédiája. 2016-ban húgával, Ylva Ostbyvel közösen írta a Titokzatos memória című könyvet, amelyet azóta húsz nyelvre fordítottak le.

A Földön mindenütt van élet. A sarkvidéken és a sivatagban, az óceánok mélyén és a felhők felett, erdőségekben és síkságokon, sőt még a vulkáni bazalt kietlen lejtőin is élő szervezetek közösségei tanultak meg együttműködni az életben maradásért. A különféle élőhelyekhez való alkalmazkodás olykor rendkívüli lényeket szült: sétáló halakat, repülő kígyókat, röpképtelen madarakat, kannibál ebihalakat. Az élő bolygó az Élet a Földön után David Attenborough úttörő filmsorozat- és könyvtrilógiájának a második kötete. A gazdagon illusztrált, az ökológia és a biológia legfrissebb eredményeivel kiegészített új, átdolgozott kiadás jelenünk égető kérdéseiről is szól: a klímaváltozásról, a környezetszennyezésről, a tömeges kihalások témaköréről. ,,Az óriáscápa nyolc méter hosszúra és akár négy tonna súlyúra is megnő, a szűrőin ezer tonna vizet képes átáramoltatni egyetlen óra alatt. Legföljebb öt kilométeres sebességgel halad, vagyis olyan lassan, hogy akik találkoznak egy-egy példánnyal, azt hiszik, a napsütötte felszínen lustálkodik, holott teljes sebességgel úszva buzgón táplálkozik."

„Úgy olvastatja magát, mint egy kalandregény. Csodálatos!” - The Sunday Times. A gomba szó hallatán általában az ehető, kalapos gombákra gondolunk. Ám ezek valójában csak termőtestek, mint az almafán az almák. A gombák többsége számunkra láthatatlanul éli az életét, és szinte minden alapvető életfolyamatban nélkülözhetetlen szerepet játszik. Kulcsot jelentenek bolygónk megismeréséhez és annak megértéséhez, hogyan gondolkozunk, érzünk és viselkedünk. Merlin Sheldrake izgalmas, új nézőpontot kínál: a gombák szemszögéből mutatja be a világot. Olvashatunk élesztőgombákról, pszichedelikus szerekről, a föld alatt kilométereken át húzódó "erdőhálókról", melyek összekapcsolják a növényeket, sőt rovarokat manipuláló gombákról is. A gombák az anyagcsere mesterei, a talaj formálói. Sheldrake meggyőzően mutatja be, hogyan alakítják át ezek a rendkívüli lények az élet működéséről alkotott elképzeléseinket. „A gombák mindenütt ott vannak, de könnyű nem észrevenni őket. Ott vannak bennünk és körülöttünk. Fenntartanak bennünket, és minden egyebet is, ami nélkülözhetetlen a számunkra. Köveket esznek, talajt teremtenek, szennyező anyagokat emésztenek meg, táplálják és megölik a növényeket, életben maradnak a világűrben, látomásokat váltanak ki, táplálékot termelnek, gyógyszereket állítanak elő, állatok viselkedését befolyásolják, s hatással vannak a Föld légkörének összetételére. Életüket mégis javarészt a szemünk elől elrejtve töltik, és fajaik több mint 90%-át még le sem írták. Minél többet tudunk meg róluk, annál kevesebb dolgot tudunk nélkülük értelmezni.” Merlin Sheldrake (1987) brit biológus és író. A Cambridge-i Egyetemen szerzett PhD fokozatot, disszertációjában a panamai erdők föld alatti gombahálózataival foglalkozott. Zenész és szenvedélyes fermentáló. Az élet szövedéke az első könyve.

„Díky sledování mechů poznáme les důvěrněji a do větší hloubky.“ V meších autorka objevila vstupní bránu k důvěrnému sepětí s krajinou – jakousi tajnou znalost lesa, která je metaforou toho, jak lze žít ve světě. Putujte s ní a stejně jako ona se kolem sebe dívejte přes mechové brýle. Robin Wall Kimmererová vypráví příběhy mechů z pohledu vědy i tradiční moudrosti domorodých národů. Mezinárodně uznávaná autorka poutavě spojuje vědecké poznatky s osobními postřehy a dává možnost nahlédnout do elegantně jednoduchého života mechorostů, od nichž se můžeme mnohé naučit. Ve vzájemně provázaných esejích srozumitelně vysvětluje biologii mechů a přemítá nad tím, co všechno nám tyto fascinující organismy mohou předat. Čerpá přitom ze svých rozmanitých zkušeností vědkyně, matky, učitelky i spisovatelky s indiánskými kořeny. V meších autorka objevila vstupní bránu k důvěrnému sepětí s krajinou – jakousi tajnou znalost lesa, která je metaforou toho, jak lze žít ve světě. Putujte s ní a stejně jako ona se kolem sebe dívejte přes mechové brýle.

Publikace je výstupem projektu TAČR Profesionalizace sociální práce v České republice. Cílem bylo vytvořit systematický popis pracovních pozic sociálních pracovníků na trhu práce v ČR ve formě tzv. profesiogramů. Ty byly doplněny kazuistickými studiemi, tzv. příklady pozoruhodné praxe, průběžně publikovanými na webu časopisu Sociální práce. Tento základní materiál je v publikaci shrnut, vyhodnocen a doplněn o popisy profesních drah absolventů oboru na FF UK. Návazně na výsledky studie byla navržena revize Minimálního vzdělávacího standardu a odvozena doporučení pro systém pregraduálního a celoživotního vzdělávání sociálních pracovníků v ČR.

Žádné zvíře se svým sociálním chováním nepodobá člověku tak jako vlk. Elli H. Radingerová, nejrespektovanější německá odbornice na život vlků, už mnohokrát zažila, jak se vlci zranili při lovu nebo v boji. A vždycky se o zraněné zvíře smečka postarala a nosila mu potravu. I o nemocné vlky pečovali jejich druzi, dokud se jim nevedlo lépe. Právě tato starostlivost spojuje vlky s lidmi. Celý rok nosit svým potomkům potravu a starat se o členy rodiny, když onemocní, to jsou vlastnosti, které najdeme jenom u lidí a… vlků. Na první pohled se zdá, že šimpanzi se člověku podobají víc než vlci. Ale samci primátů s obstaráváním potravy pro potomky nebo nemocné a staré druhy nepomáhají. Lidé a vlci si rozumějí lépe. To je jeden z důvodů, proč jsme se v dávných dobách rozhodli sdílet náš život s vlky, a nikoli opicemi. Autorka čerpá ze své mnohaleté zkušenosti a prostředkuje nám úchvatné vhledy do inteligence zvířecího druhu, kterému tak často křivdíme. Moudrost vlků je inspirující kniha pro všechny milovníky přírody.

V novém vydání učebnice studenti najdou vysvětlení obecných principů genetiky a podrobnější informace o speciálních podoblastech, jako je např. cytogenetika, molekulární genetika nebo imunogenetika a genetika ontogeneze. Jednotlivé kapitoly jsou doplněny o velmi dobře vybrané názorné ilustrace a celou škálu příkladů a kontrolních otázek, a to včetně výsledků, které jsou přiloženy v poslední kapitole. Učební text je napsán zejména pro studenty bakalářských nelékařských studijních oborů, ale také pro studující některých oblastí chemie.

Tato kniha je o parazitech… a lidech, samozřejmě. Hned na úvod si musíme něco ujasnit: tato planeta je planetou parazitů a parazitický způsob života je nejrozšířenější životní strategií na Zemi. Přesto se zdá, že jsou paraziti vzácní, ale to je tím, že žijí skrytě v tělech svých hostitelů. Proč nás paraziti tak moc zajímají? Proč se lidé parazitů bojí? A existuje vůbec důvod mít z parazitů strach? Na tyto a další otázky odpovídá tato kniha. Představuje lidské i zvířecí parazity a způsob jejich života z různých úhlů, od lékařského a veterinárního přes biologický až po historický a umělecký. Život ohrožující paraziti se na našem území vyskytují vzácně, ti méně nebezpeční jsou však stále běžní a mít vlastního cizopasníka není žádná vzácnost: většina dětí se nakazí vešmi a i roupi jsou v dětských kolektivech častí, přibližně pětina populace je infikována prvokem toxoplasmou. V tropech a subtropech jsou paraziti dodnes velmi vážným zdravotním problémem, na druhé straně se uvažuje i o jejich pozitivním přínosu pro naše zdraví a imunitu, a dokonce se používají k léčbě. Máme se jich tedy bát? Nepřeceňujeme je nebo nepodceňujeme? Nejdůležitější je náležitá informovanost a právě o tom je tato kniha. O parazitech… a lidech, samozřejmě.

Ako sa nám stromy prihovárajú? K zaneprázdneným ľuďom stromy hovoria rečou pokoja a stíšenia. Už len samotný pobyt v lese môže utlmiť stres a navodiť mier v duši. Stromy majú pre nás blahodarné účinky. Pre umelcov, hudobníkov a spisovateľov sú stromy a lesy zdrojom inšpirácie a liečitelia celé stáročia nachádzali so stromami spoločnú reč, lebo ponúkali riešenia na liečenie vonkajších zranení i vnútorných ochorení. Mnohým rastlinám a druhom hmyzu, vtáctva a iných zvierat sa stromy prihovárajú ponukou potravy a domova. Stromy sa však rozprávajú aj medzi sebou, upozorňujú sa na blízkosť parazitov alebo komunikujú koreňmi, čo im umožňuje systém podhubia. Kniha Tajomná reč stromov objasňuje komunikáciu týchto vzácnych rastlín.

Jaká tajemství nám mohou stromy prozradit? Kromě dřeva a uhlí, latexu a barviv pro oděvní průmysl, plodů pro potravu nebo místa k odpočinku – stromy poskytují světu nejdůležitější a životně důležitý prvek: kyslík. Je pozoruhodné, že stromy poskytují útočiště pro tolik živočišných druhů; jejich kůra, kořeny, listy, květiny, ovoce nebo semena nabízejí i nespočet látek s léčebnými účinky. Les jako takový je, a vždycky bude, i magickým místem, které inspirovalo největší světové malíře, básníky a pohádkáře...