Najnovšie - Ekológia, meteorológia, klimatológia strana 4 z 6

Budoucnost prochází žaludkem. Snad žádnou tělesnou potřebu nepociťujeme tak naléhavě jako hlad a žízeň. Starost o plný žaludek proto stojí v základu každého života i celé lidské civilizace: od toho, co jíme, jak jídlo vyrábíme, přepravujeme, uchováváme a pořizujeme, se odvíjí naše zdraví, národní hospodářství i stav planety. Současná produkce jídla i podoba stravování však v globálním měřítku nesvědčí nikomu. Statistiky mluví o rostoucí míře civilizačních chorob, státy přestávají být soběstačné a v budoucnu mají přibýt ještě další miliardy hladových krků, které má planeta uživit. Jídlo je tak nenápadným středobodem mnoha globálních problémů a mělo by k sobě vázat politickou, společenskou i filozofickou pozornost. Carolyn Steelová proto zpovídá farmáře, polemizuje s filozofy, navštěvuje architekty nebo čte literární klasiky a ve své odvážné knize Sitopie dopřává jídlu důležitost, jaká mu náleží. Nejen dnes, ale hlavně v budoucnu.

Pokazili sme si planétu? Od čias, kedy ľudia vynašli prvé stroje poháňané motormi, sa s našou planétou dejú zvláštne veci. Čo pre nás ľudí tieto zmeny znamenajú? Ako vlastne vyzerajú? Do akej miery nás ohrozujú a dokážeme ich my sami nejako ovplyvniť? Stručne a zrozumiteľne vysvetlené najdôležitejšie fakty o tom, čo sa deje s našou planétou, keď sa do jej atmosféry dostáva príliš veľa skleníkových plynov z našich fabrík, áut a domácností. Tento praktický sprievodca je určený všetkým deťom aj dospelým, ktorí majú veľa zvedavých otázok o súvislosti medzi klimatickou zmenou a životom okolo nás. Vďaka nemu dobre porozumiete tomu, prečo sa o klimatickej zmene toľko píše a hovorí a čo je najdôležitejšie - naučíte sa sami premýšľať o tom, ako dokážeme my ľudia prispieť ku zmene k lepšiemu.

Boje o pitnú vodu, nové výbuchy masového násilia, etnické čistky, občianske vojny v najchudobnejších krajinách sveta, nekonečné prúdy utečencov. Konflikty 21. storočia sa už neodvíjajú od ideologického súperenia medzi veľmocami, ale skôr od triednych, náboženských a zdrojových otázok. Genocídy minulého storočia nás naučili, ako rýchlo sa sociálne problémy môžu prejaviť v radikálnych a smrtiacich riešeniach. Bohaté krajiny dnes už vyvíjajú stratégie na získanie zdrojov a udržanie klimatických utečencov mimo svojho územia. Harald Welzer ukazuje, ako spolu súvisí klimatická zmena a násilie. Klimatická zmena má ďalekosiahle dôsledky na životné podmienky ľudí na celom svete: obývateľný priestor sa zmenšuje, vzácne zdroje ubúdajú, prehlbuje sa nespravodlivosť nielen medzi Severom a Juhom, ale aj medzi generáciami, čo vytvára podmienky pre nové sociálne napätia a vedie k násilným konfliktom. Klimatická zmena predstavuje nové závažné výzvy v oblasti bezpečnosti, zodpovednosti a spravodlivosti, ale ako Welzer znepokojujúco objasňuje, robí sa veľmi málo, aby sa im čelilo.

Dost už bylo paniky kolem hurikánů, požárů a mizejících ledovců, říká dánský autor Bjorn Lomborg ve své poslední knize Falešný poplach. Média, aktivisté i politici se shodují na tomtéž alarmujícím poselství, totiž že změna klimatu ničí planetu a my proti ní musíme podniknout drastické kroky. Ke změně klimatu podle autora sice skutečně dochází, není to ale žádná apokalyptická hrozba, k jejímuž odvrácení bude nutné snížit životní úroveň, zdražit základní potřeby a energie, což pocítí především obyčejní lidé. Stačí vzít rozum do hrsti a spočítat si přínosy a náklady, abychom našli řešení, které nezruinuje naši civilizaci a umožní lidstvu přežít. Kniha ukazuje, že takřka všechno, co o klimatické změně slyšíme, je mylné či přímo vylhané. Kromě toho však autor také navrhuje konkrétní kroky, které povedou ke světu mnohem lepšímu pro nás všechny, byť by byl o něco teplejší než dnes.

Václav Cílek v této knize navazuje na předešlá díla, především na Krajiny vnitřní a vnější (2002, rozšířené vydání 2005) a Makom. Kniha míst (2004, rozšířené vydání 2007). Zabývá se znovu krajinou a místy, životním prostředím a klimatem. Dokonce se opatrně věnuje "popisu světa při velkém skoku dopředu, při kterém jsme se víc soustředili na výkon než na to, kam skáčeme..." Knihu doplňují kromě fotografií také ilustrace z pozůstalosti malířky Olgy Karlíkové, která třicet let poslouchala zpěv ptáků a soustředěně jej zaznamenávala.

„Homo sapiens extravagantne uspel na úkor iných druhov.“ Americká novinárka Elizabeth Kolbert prináša zásadnú knihu o budúcnosti nášho sveta a masovom vymieraní, ktorému práve čelíme. V histórii našej planéty došlo k piatim hromadným vyhynutiam, v dôsledku ktorých sa náhle a drasticky znížila rozmanitosť života na Zemi. Vedci aktuálne monitorujú šieste vymieranie, ktoré je podľa predpovedí najničivejším vyhynutím od dopadu asteroidu, ktorý vyhubil dinosaury. Tentoraz však stojíme pred kataklizmou my ľudia. Autorka sa s vedcami púšťa do terénu a prepája množstvo výskumov na poli geológie, morskej biológie, ale aj astronómie a genetiky a na osudoch vyhynutých živočíšnych druhov ukazuje desivý obraz vymierania, ktorý pravdepodobne čaká aj ľudstvo, ak nezmení smer, akým sa vydalo. Zároveň objasňuje pozadie veľkých prírodovedných sporov, vďaka ktorým vznikli jednotlivé vedné odbory. Prostredníctvom príbehov z dejín živočíšnych druhov, ale aj prírodných úkazov ako Veľká koralová bariéra či amazonský dažďový prales ponúka žalostné obrazy vymierania života na Zemi, na ktoré ako prvý upozornil Georges Couvier v Paríži. Šieste vymieranie bude pravdepodobne trvalým dedičstvom ľudstva, a ako poznamenáva autorka, núti nás prehodnotiť otázku, čo znamená byť človekom. Kniha Šieste vymieranie ponúka fascinujúcu exkurziu do histórie našej planéty, ktorá bola svedkom piatich hromadných vyhynutí. V prebiehajúcom šiestom Elizabeth Kolbert skúma, akú úlohu človek zohral pri drastickej klimatickej zmene, ktorá ohrozuje vyhubenie ďalších dvadsiatich až päťdesiatich druhov rastlín a živočíchov vrátane ľudstva. Napriek tomu ešte stále nevnímame násilnú kolíziu medzi civilizáciou a ekosystémom Zeme ako dostatočne závažnú a príliš pomaly prijímame opatrenia na vyriešenie globálnej environmentálnej krízy.

Klimatické zmeny sa dejú, no neznamenajú koniec sveta. Nepatria dokonca ani k najvážnejším ekologickým problémom dneška. Autor rozoberá v jednotlivých kapitolách problémy ochrany životného prostredia, dobre známe z médií. Usiluje sa o vecný prístup k problematike a vyhýba sa diskreditácii iných názorov. Alarmizmus podľa neho bráni vecnej analýze a v dôsledku toho aj efektívnemu riešeniu problémov. Ako zasvätený environmentalista má jasný názor na mierové využívanie jadrovej energie: bez CO2, s vysokou hustotou energie a mierou bezpečnosti. Práve preto sa zmenil z predchádzajúceho oponenta na jej obhajcu. Sám seba charakterizuje ako racionálneho environmentalistu, ktorého apokalyptický fanatizmus ekologických aktivistov inšpiroval, aby skúmal konkrétne dôsledky a motiváciu ich kampaní a hľadal vhodné alternatívy. Kniha ponúka množstvo konkrétnych informácií a zaujímavých príkladov z celého sveta. Iba málo ľudí totiž vie, že ľudstvo nespôsobuje svoje „šieste masové vyhynutie“, Amazonský prales v skutočnosti nie sú „pľúca sveta“, za nebezpečné požiare v Austrálii a Kalifornii nemôže zmena klímy či to, že emisie uhlíka v najbohatších krajinách sveta od polovice 70-tych rokov klesajú. Vďaka týmto do značnej miery neznámym faktom o lesných požiaroch, plastovom odpade, vymieraní živočíšnych a rastlinných druhov, využívaní pôdy či výrobe energie, ktoré len ťažko nájdeme v známych verejnoprávnych médiách, a originálnemu prístupu skúseného ekológa má kniha šancu zaujať aj slovenských čitateľov a podnietiť tak kultivovanú diskusiu.

Egy ?legendás környezetvédő. Egy életen át tartó küzdelem a természetért. Egy létfontosságú üzenet a reményről. Jane Goodall világhírű természettudós több mint fél évszázada emeli fel szavát bolygónkért. A fiatal korában Gombe erdeiben csimpánzokkal együtt élve tett úttörő felfedezéseivel és a kilencvenedik életévéhez közeledve is fáradhatatlan környezetvédő munkájával Jane egy szebb, reménytelibb világ mellett elkötelezett nemzedék felnevelésében vállal tevékeny szerepet. A remény könyvében a természetnek szentelt életútján szerzett tapasztalatait osztja meg velünk, és beavat minket abba is, hogy miért rendületlen a természet világába és az emberiségbe vetett hite. A könyv társszerzőjével, Douglas Abramsszel folytatott beszélgetései felelevenítik utazásai és aktivista tevékenysége megannyi epizódját, új megvilágításba helyezve korunk nagy krízisét, az éghajlatváltozást. A világunknak sosem volt még ekkora szüksége a reményre. Korunk egyik legszeretettebb emberének a könyve megmutatja, hogy hatalmas problémáink ellenére is reményt meríthetünk az emberi természetből és magából a természetből. „Egy nő, aki a feje tetejére állította a zoológia világát.” Sir David Attenborough „Bolygónk egyik legnagyobb hatású, legjelentősebb vezető egyénisége. Jane szinte minden napját az optimizmus terjesztésének és a tudatos életre való felhívásnak szenteli. Világszerte hirdeti minden élőlény veleszületett jogait, és küzdelemre buzdít a környezeti veszélyek legnagyobbika, a klímaváltozás ellen, reményt adva ezzel az eljövendő nemzedékeknek.” Leonardo DiCaprio „Egy igazi hős.” Greta Thunberg

Emberként ?képesek vagyunk hasznosítani a természetet, amiben azonban kockázat is rejlik: ha nem vagyunk mértékletesek és körültekintők, a saját létezésünk alapjait áshatjuk alá. Anne Sverdrup-Thygeson, a Terra Insecta című bestseller szerzője legújabb könyvében magával ragadó módon mutatja be, hogy nyüzsgő sokféleségével miként járul hozzá a természet jólétünkhöz és jóllétünkhöz. Fajok milliói kínálnak számunkra ihlet- és örömforrást, teszik élhetőbbé a környezetünket. Az élet szövete elgondolkodtató és magával ragadó történetein keresztül a fajok sokféleségét és a kényes egyensúlyon alapuló együttélést ünnepli. Ám arra is figyelmeztet: ha mindezt a csodát meg akarjuk őrizni, vigyáznunk kell rá, és változtatnunk kell az életmódunkon, amíg nem késő.

Environmentální regulace, uplatňované od šedesátých let, byly v mnohém úspěšné a nejhorší průvodní jevy rychlé industrializace se tedy podařilo zmírnit. V řadě zemí je dnes prostředí méně kontaminováno škodlivinami, vzduch čistší a voda v řekách méně zamořená. Základní trendy vývoje planetárního ekosystému jsou však naproti tomu stále negativní, ztrácí se biologická rozmanitost, ohroženy jsou mnohé ekosystémy, dokonce se mluví o počínajícím šestém planetárním vymírání. Velké obavy vzbuzuje prohlubující se krize klimatu, která se dostává na první místa politických jednání na všech úrovních, od globální po národní. Přitom je stále zřejmější, že na rozdíl od opatření zaváděných v minulosti je tentokrát zapotřebí dosáhnout zásadně hlubších změn. Jsme svědky začátku dalekosáhlé společenské proměny a k jejímu pochopení by tato kniha měla přispět. Druhé vydání bylo doplněno o kapitolu „Aktuální trendy“, která stručně pojednává o environmentálně významných událostech a změnách současných dnů. Kniha profesora Bedřicha Moldana vychází z jeho přednášek na Přírodovědecké fakultě a Fakultě humanitních studií Univerzity Karlovy a přehledně představuje klíčové aspekty environmentální problematiky.

Čo mám urobiť? Ako sa mám zapojiť? Ako môžem pomôcť pri riešení klimatickej krízy? Tieto otázky trápia mnohých, ktorým nie je ľahostajná budúcnosť života na zemi a odpovede na ne hľadá práve kniha Naša (klimatická) zmena. Aj keď k riešeniu môže prispieť každý z nás, neočakávajte návody na domáce kompostovanie alebo vegánsku kuchyňu, aj keď niekoľko rád ako zmeniť svoju domácnosť či život v knihe objavíte. Naším spoločným najdôležitejším nástrojom na riešenie klimatickej krízy však je občianska spoločnosť. A tak táto kniha je o tom, aká vážna je klimatická kríza, čo máme robiť, aby sme skutočne efektívne pomohli pri jej riešení, a ako sa môže zapojiť každý z nás.

Kniha sleduje vliv lidských aktivit souvisejících se zemědělstvím, lesnictvím, rybářstvím a lovem volně žijících živočichů na jednotlivé ekosystémy. Vychází z obecných ekologických principů a ukazuje, jak jsou aplikovány na výše zmíněné obory lidské činnosti, s ohledem na základní mechanismy jejich působení, ale i přírodní a společenské hybatele a globální aspekt jejich dopadů. Text kapitol je formulován i z historického a geografického hlediska a doplněn bohatým obrazovým doprovodem. Tato výjimečná publikace je určena jak široké odborné veřejnosti, tak studentům biologických a zemědělských oborů se zájmem o environmentální tematiku.

Klimatická zmena je bez diskusie najnaliehavejší a najzávažnejší problém, s akým sa kedy ľudstvo stretlo. Náš prístup k nemu v nasledujúcich tridsiatich rokoch určí, v akom svete budeme žiť a aký ho odovzdáme našim deťom a ich deťom. Christiana Figueres a Tom Rivett-Carnac, ktorí v mene OSN viedli rokovania o historickej Parížskej dohode v roku 2015, napísali knihu plnú varovaní, ale aj nádeje o meniacej sa klíme a jej vplyve na ďalší osud ľudstva. Pre našu planétu existujú podľa autorov knihy dva scenáre ďalšieho vývoja. V prvom z nich opisujú, ako by to na zemi vyzeralo v roku 2050, keby sme nesplnili klimatické ciele stanovené v Paríži. Druhý scenár vykresľuje život v uhlíkovo neutrálnom, regeneračnom svete. Klimatickej zmene – ako sa dočítate v knihe – treba čeliť so zdvihnutou hlavou, optimizmom a odhodlaním. Budúcnosť, ktorú si vyberieme nám ukazuje, aké máme možnosti a čo konkrétne musia zákonodarcovia, veľké firmy a každý z nás robiť, aby sme odvrátili katastrofu. Budúcnosť je v našich rukách.

Bill Gates není klimatologem – a přece je to ideální autor knihy o tom, jak zabránit klimatické katastrofě. Tento multimilionář, filantrop a milovník vědy investuje už léta do výzkumu zaměřeného na redukci skleníkových plynů; setkává se kvůli tomu s předními světovými vědci i politiky a do celé problematiky nahlédl jako málokdo. Ve své knize předkládá radikální, ale důkladně podloženou tezi: Pro zachování stávajícího stavu přírody a života na Zemi nestačí zastavit nárůst emisí, ani je o něco snížit. Je nutné dostat emise na nulu. Zní to nereálně? Gatesovo hlavní poselství vás možná překvapí ještě víc: Dokážeme to. Gates otevřeně přiznává, že vědecké poznání má své limity. Přesto v knize dokáže objasnit hlavní mechanismy probíhající klimatické změny a určit, nakolik se na ní podílí různé aspekty lidské činnosti jako doprava (spoiler: vlastně ne až tak příliš), zemědělství nebo stavebnictví. K tolik potřebnému obratu však nepostačí pouhé uskromňování – vždyť i celosvětová pandemie covidu-19 nedokázala emise snížit o víc než 5 %. Gates proto dává nahlédnout do aktuálních výhledů technologického výzkumu, od alternativních zdrojů energie až po metody zachycování emisí v atmosféře. Nabízí návod na to, jak se k této mimořádné výzvě účinně postavit na všech úrovních – osobní i politické, a jak o ní diskutovat. Sebekriticky se nevyhýbá ani otázce své vlastní uhlíkové stopy a vysvětluje, jak se ji snaží odčinit. Tato kniha je nejen pro ty, kdo trpí enviromentální úzkostí, ale pro nás pro všechny. Transformujeme-li náš způsob života, práce a podnikání, zvládneme to: zabráníme klimatické katastrofě.

2019-ben néhány szélsőséges környezetvédő azt állította, hogy a klímakatasztrófa miatt „emberek milliárdjai fognak meghalni” – ezzel növelve a lakosság, köztük számos serdülő fiatal szorongását. Ekkor Michael Shellenberger szükségét érezte, hogy mint elkötelezett környezetvédelmi aktivista, vezető energiaszakértő és egy tizenéves lány édesapja, felszólaljon, és különbséget tegyen tudomány és fikció között.A szerző számos környezetvédelemmel kapcsolatos törekvést mutat be, melyeknek utána sorra megkérdőjelezi a létjogosultságát és sikerességét. Azt állítja, hogy nincs apokalipszis, nem is lesz soha, a klímaváltozás ténye valós, ám a média és a szélsőséges környezetvédők torzított képet festenek bolygónk valódi ökológiai problémáiról és helyzetéről. A szerző terítékén olyan fajsúlyos témák szerepelnek, mint a tűzvészek, a műanyagok, a fajkihalás, a méltányos kereskedelem, az ember mindenhatósága az élővilág felett, az energiaéhség és a fosszilis, kontra megújuló energiaforrások, a széndioxid-kibocsátás és a húsevés. Shellenberger rávilágít arra, hogy a zöld eszmék néha nagyobb kárt okoznak, mint hasznot, és ugyanolyan fenntarthatatlanok, mint a jelenlegi, nem ökológiai szempontokat figyelembe vevő, természetkárosító rendszerek. A szerző állításai néhol meghökkentők, néhol vitára invitálók, mindenesetre arra rávilágítanak, hogy a helyzet korántsem annyira egyszerű vagy egyértelmű, mint ahogy azt a szélsőséges természetvédők állítják.    Michael Shellenberger évtizedek óta harcol azért, hogy bolygónk zöldebb legyen. Megkapta a Time magazin „Hero of the Environment”(„A környezet hőse”) kitüntetését.

2084-et írunk. Idős kutatók, tudósok, szakértők, politikai vezetők és humanitárius követek emlékeznek vissza a globális felmelegedés több évtizeddel korábbi kezdeteire, fordulópontjaira és következményeire. A velük készült fiktív interjúk révén bejárjuk az egész világot, hogy megtudjuk, mi történt az emberiséggel és az élővilággal a 21. században. Áradások, tengerszint-emelkedés, szárazságok és tüzek, politikai szélsőségek és migráció, fajok pusztulása... A könyv szerzője, James Powell bemutatja, milyen sors vár Földünkre és az emberiségre - ha nem teszünk ellene sürgősen. James Powell geológus, geokémikus, klímakutató, több amerikai felsőoktatási intézmény (Oberlin College, Reed College, Franklin & Marshall College), a Franklin Institute és a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum korábbi elnöke. 1987-ben kisbolygót neveztek el róla (9739 Powell). „1912-ben a globális felmelegedés puszta elmélet volt csupán. Néhány tudós valós eshetőségnek vélte, de ismereteik hézagossága okán nem kiáltottak veszélyt. Sőt ezek a tudósok érthető módon úgy gondolták, hogy egy melegebb világ az emberiségnek előnyt is jelenthet. Születésem évében, egy kerek évszázaddal később már vitathatatlan volt, hogy a globális felmelegedés valós, az ember műve, és veszélyes az emberiségre. Ám egy kampány, melyet elsősorban az akkori idők óriás olajtársaságai finanszíroztak, a fél világ közvéleményénél és számos politikusánál elérte, hogy szemet hunyjanak a folyamat felett, és a dogmákat és a hazugságokat többre tartsák unokáik jövőjénél."

Miért ?lassul a gazdasági növekedés? Megoldás-e a feltétel nélküli alapjövedelem? Miért népszerűek a bevándorlásellenes politikusok? Elkerülhető-e a klímakatasztrófa? Milyen hatással lesz a robotizáció a munkaerőpiacra és a jólétre? Fokozza-e a társadalmi egyenlőtlenségeket a nemzetközi kereskedelem? Lustává teszi-e az embereket a pénzbeli támogatás? Hogyan kezeljük a migrációt? A világ legégetőbb kérdéseire és kihívásaira aligha lehet egy 140 karakteres Twitter-bejegyzésben válaszolni. A közgazdászok megosztottak, a politikusok többsége pedig az orrunknál fogva vezeti a szavazóikat. Egyre kevesebb időnk van a közös beszélgetésekre, értelmes vitákra, hogy valódi válaszokat keressünk az emberiség jövőjének legnagyobb kihívásaira. Mindez csak gerjeszti elégedetlenségünket és a bizalmatlanságunkat – úgy tűnik, szinte lehetetlen kitörni ebből az ördögi körből. Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo – közgazdasági Nobel-emlékdíjas szerzőpáros − szerint minden szükséges tényező a rendelkezésünkre áll, hogy megoldjuk az emberiség előtt álló kihívásokat. Az erőforrások átgondolt elosztásához és felhasználásához azonban hiányzik egy jó közgazdaságtan. Rengeteg empirikus vizsgálatra építve meggyőzően érvelnek amellett, hogy olyan forradalmi szemléletváltásra van szükség a közgazdaságtanban, amely az emberek viselkedését, érzelmi és lelki reakcióit is figyelembe veszi. Meglátásuk szerint csakis az egymás kölcsönös tiszteletére épülő közös gondolkodással hidalhatjuk át a véleménykülönbséget, számolhatjuk fel a bizalmatlanságot, és bonthatjuk le a közénk emelt falakat. A tét elég nagy: ha sikerül, az utókor majd hálával gondol erre a korra, ha kudarcot vallunk, az felbecsülhetetlen veszteségekkel járhat.

Bill Gates egy évtizedet töltött azzal, hogy a fizika, a kémia, a biológia, a mérnöki tudományok, a politikatudomány, valamint a közgazdaságtan területén tevékenykedő kutatók és szakértők bevonásával feltárja a klímaváltozás okait és vázolja a lehetséges következményeket. Az ügy ugyanis mostanra halaszthatatlanná vált. Így Gates nemcsak a zéró emisszió fontosságára hívja fel a figyelmet, hanem azt is részletezi, hogy mit kell tennünk e fontos cél elérése érdekében.  A könyv tárgyilagosan és közérthetően szembesíti az olvasót a velünk szemben álló társadalmi, környezeti és tudományos kihívásokkal. Kiderül, milyen forradalmi innovációk szükségesek ahhoz, hogy megújítsuk azokat az ágazatokat, amelyek leginkább felelősek a jelenlegi helyzetért. Gates az egyén szintjén érvényes cselekvést és a karbonsemlegességet érintő, kormányokon átívelő javaslatokat egyaránt fontos szempontnak tekinti, ebben a szellemiségben elemzi a jelenleg tomboló világjárvány, valamint a 2020-as amerikai elnökválasztás lehetséges hatásait is.  A karbonsemlegesség elérése nem lesz egyszerű, gyökeres változások szükségesek. Bolygónk jövője a tét, de ha követjük a könyvben ismertetett tervet, a cél teljesíthető.

Homoki-Nagy István (1914-1979) Kossuth-díjas filmrendező, operatőr kötetét tartja kezében az Olvasó, akinek neve összeforrt a magyar természetfilmezéssel; munkáit nemcsak itthon, de nemzetközileg is elismerték: számos rangos szakmai díjat begyűjtő filmjeit negyven országban vetítették. Könyvünk címadója, a Cimborák - Nádi szélben 1958-ban, míg folytatása, a Hegyen-völgyön 1960-ban került először bemutatásra. S habár több mint fél évszázad telt el az említett filmek első vetítése óta, Homoki-Nagy István - a fentieken túl olyan alkotások nyomán, mint a Vadvízország, a Gyöngyvirágtól lombhullásig, a Kékvércsék erdejében és még sorolhatnánk - mindmáig emblematikus, meghatározó alakja a természetfilmezésnek. Korántsem kézenfekvő azonban, hogy egy filmrendező (aki eredeti szakmáját tekintve egyébiránt jogász), ugyanolyan természetességgel, mi több, kifinomult művészi érzékkel vesse papírra sorait, ahogy a kamerát kezeli: a szakmai precizitás és az alkotói érzékenység tekintetében egyaránt kifogástalanul. Márpedig a Nádi szélben fejezetei, melyek az azonos című film kalandos forgatását beszélik el annak minden megpróbáltatásával és gyönyörűségével, kifejezetten szépirodalmi igényességgel íródtak. E helyenként költői szépségű sorok nyomán szemünk előtt bontakozik ki nemcsak az élvezetes, már-már regényes forgatástörténet, de a természetet, az állatok világát rajongásig szerető és tisztelő művész portréja is. Aki valaha megtapasztalta, milyen érzés kötődni egy állathoz, minden mondatát élvezni fogja. Akinek még nem volt efféle élménye, az előtt új világot tár majd fel Homoki-Nagy István bájjal, kedvességgel, humorral és olykor drámai pillanatokkal átszőtt története. Fickó, a magyar vizsla, Pletyka, a tacskó, Nimród, a héja, no meg a szeretnivaló forgatócsoport garantáltan be fogja lopni magát az Olvasó szívébe.