Najnovšie - Prírodné vedy strana 15 z 26

Globalization has entered a new period, the age of technology and knowledge, and the Eurasian era based on a long-term sustainable growth. International relations in the 21st century have become even more complex and intricate, and geography plays an important role in understanding this. Geofusion is the synthesis of network maps depicting the functional relations arranged into hubs, and can be used to outline the new economic and geopolitical powers of our world.

A Földünk a 4,6 milliárd éves evolúciója révén mára elképesztően gazdag élővilággal rendelkezik. Ebből adódóan rengeteg élő organizmus vesz körül bennünket a mindennapjaink során. Szinte nem is találunk olyan apró felületet a környezetünkben, melyen ne nyüzsögnének parányi lények. Azonban ezen rendkívüli változatossága ellenére az élet kifejezését kizárólag szerves alapon, biológiai vonatkozásban szoktuk használni. Sőt valójában többnyire ennek fényében döntjük el bináris igen-nem alapon, hogy miket tartunk élőnek, és miket élettelennek. A könyv szerzői viszont szakítanak ezzel a triviálisnak vélt hagyománnyal, és az észszerű szkepticizmus keretein belül felteszik a megfelelő, horizontot kiszélesítő kérdéseiket a témában. Tényleg releváns szempont a definíció felállításakor a biológiai fundamentum? Vagy ennél sokkal komplexebb és szövevényesebb, ezáltal pedig absztraktabb fogalmat takar az élet? Egyáltalán hol húzódnak az élő és az élettelen közti határok az általuk produkált jelenségek folytán, és ezen mezsgyék mennyire befolyásolják az eddigi ismereteinket? A szerzők négy különböző aspektusból is vizsgálódnak és megpróbálnak ezekre a talányokra kielégítő válaszokat találni: a mikro- és sejtbiológián, a (bio)informatikán, a neurobiológián és a fizikán át. Az említett szakterületi kvartett szemszögéből alaposan megvizsgálják és összehasonlítják az élő és más, élettelennek tűnő jelenségeket a párhuzamosság és az esetleges korreláció jegyében. A tanulmány formabontó konklúziói kissé talán szokatlannak és rebellisnek tűnhetnek, ám ezen megközelítések mindenképp logikus, következetes és hasznos innovációkat tartalmaznak.

Amikor Newton felismerte a gravitáció törvényét, egyesítette az égi és földi jelenségeket irányító szabályokat. Azóta a  fizikusok az újabb kölcsönhatásokat egyre nagyobb szabású elméletekbe illesztették. Mégis, talán a legkomolyabb kihívást a két megmaradt elmélet – a relativitáselmélet és a kvantumelmélet – monumentális szintézisének elérése jelenti. Ez lenne a tudomány eddigi eredményeinek megkoronázása, a természetben működő összes kölcsönhatás mélyreható egyesítése egyetlen szép és varázslatos egyenletben, amelynek segítségével választ adhatunk a tudomány legtitokzatosabb rejtélyeire. Mi történt az ősrobbanás előtt? Mit találnánk egy fekete lyuk mögött? Léteznek-e más univerzumok és más dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Miért vagyunk mi itt? Kaku rávilágít az elméletet övező súlyos ellentmondásokra, amihez több – ebben az alapvető kérdésben egymással ellentétes nézeteket valló – Nobel-díjas tudóst is megszólaltat. A történet magával ragadó és izgalmas, a tét pedig nem kisebb, mint az univerzumról alkotott felfogásunk. MICHIO KAKU az elméleti fizika professzora a New York Városi Egyetemen; a húrmezőelmélet társalapítója; számos, széles körben elismert tudományos ismeretterjesztő sikerkönyv szerzője. Ő írta Az elme jövője, a Hipertér, A jövő  fizikája és A lehetetlen  fizikája című könyveket is. Michio Kaku a CBS This Morning című műsorának tudományos szerkesztője, valamint a BBC TV és a Discovery Science Channel számos tévésorozatának, valamint két rádióműsor-sorozat, az Explorations és a Science Fantastic házigazdája.

Homoki-Nagy István (1914-1979) Kossuth-díjas filmrendező, operatőr kötetét tartja kezében az Olvasó, akinek neve összeforrt a magyar természetfilmezéssel; munkáit nemcsak itthon, de nemzetközileg is elismerték: számos rangos szakmai díjat begyűjtő filmjeit negyven országban vetítették. Könyvünk címadója, a Cimborák - Nádi szélben 1958-ban, míg folytatása, a Hegyen-völgyön 1960-ban került először bemutatásra. S habár több mint fél évszázad telt el az említett filmek első vetítése óta, Homoki-Nagy István - a fentieken túl olyan alkotások nyomán, mint a Vadvízország, a Gyöngyvirágtól lombhullásig, a Kékvércsék erdejében és még sorolhatnánk - mindmáig emblematikus, meghatározó alakja a természetfilmezésnek. Korántsem kézenfekvő azonban, hogy egy filmrendező (aki eredeti szakmáját tekintve egyébiránt jogász), ugyanolyan természetességgel, mi több, kifinomult művészi érzékkel vesse papírra sorait, ahogy a kamerát kezeli: a szakmai precizitás és az alkotói érzékenység tekintetében egyaránt kifogástalanul. Márpedig a Nádi szélben fejezetei, melyek az azonos című film kalandos forgatását beszélik el annak minden megpróbáltatásával és gyönyörűségével, kifejezetten szépirodalmi igényességgel íródtak. E helyenként költői szépségű sorok nyomán szemünk előtt bontakozik ki nemcsak az élvezetes, már-már regényes forgatástörténet, de a természetet, az állatok világát rajongásig szerető és tisztelő művész portréja is. Aki valaha megtapasztalta, milyen érzés kötődni egy állathoz, minden mondatát élvezni fogja. Akinek még nem volt efféle élménye, az előtt új világot tár majd fel Homoki-Nagy István bájjal, kedvességgel, humorral és olykor drámai pillanatokkal átszőtt története. Fickó, a magyar vizsla, Pletyka, a tacskó, Nimród, a héja, no meg a szeretnivaló forgatócsoport garantáltan be fogja lopni magát az Olvasó szívébe. 

Homoki-Nagy István (1914–1979) mostanáig kéziratban őrzött, utolsó írásainak gyűjteménye A kamera leáll. A Kossuth-díjas filmrendező, operatőr – amellett, hogy bepillantást enged műhelytitkaiba, máig etalont jelentő természetfilmjeinek és végtelen türelemmel, precizitással készült fotóinak alkotási folyamatába –, igazi irodalmi élménnyel ajándékozza meg olvasóját. Stílusa gördülékeny, arányérzéke kifogástalan, egyszerre jellemzi játékos könnyedség és elegancia, kifinomult humor és költői megoldások. Mestere az izgalmak fokozásának, a remek csattanóknak, csakúgy, mint a katarzisig vitt befejezésnek. S miközben minden sorából árad az élet szeretete, maga is tudja, érzi: egy tűnő világról készülnek utolsó felvételei, hiszen a nem is oly távoli jövőben „eljő az idő, mikor elhal minden madárdal, és az őslápok, vad rétek helyén: a gumikövezetű nagyvárosok útburkolatán már csak a veréb szedegeti a gépolajos morzsákat… […] ahol ma még bíbic költ – holnap már szántás, és csak a barázdabillegető járja kötéltáncát... holnapután pedig ugyanott: kultúrsivatagban áldozik le a nap…” E bő félévszázados vízió immár valódi jelenünk. Ám Homoki-Nagy István egyszerre szívmelengető és szívfacsaró történetei még e mindinkább terjeszkedő „kultúrsivatagban” is arra tanítanak, hogy csakis úgy lelhetjük meg a békét önmagunkkal, ha visszatérünk oda, ahonnan réges-régen elindultunk: a természettel harmóniában élő emberhez.

Amikor ?az emberiség történetéről beszélünk, nagy vezetők, népvándorlások és mindent eldöntő háborúk a főszereplők. De vajon maga a Föld hogyan határozta meg sorsunkat? Hogyan alakított bennünket? Mint minden fajt, minket is a környezetünk formál. Geológiai erők segítették evolúciónkat Kelet-Afrikában, a görög demokrácia a hegyvidékek miatt fejlődött ki, és ha térképre rajzoljuk az Egyesült Államok mai pártpreferenciáit, egy ősi tenger körvonalait kapjuk. Az ember története a geológiai és földrajzi erők története a lemeztektonikától és az éghajlatváltozástól a légkör és az óceán keringéséig. Mi a kapcsolat a Himalája és a Föld pályája, valamint a Brit-szigetek kialakulása között? Lewis Dartnell professzor több milliárd évvel visszavisz minket bolygónk múltjába, és megmutatja eredettörténetünket. Amikor elérjük azt a pontot, ahol a történelem természettudománnyá válik, kibontakozik mai világunk hatalmas összefüggés-hálózata, amely segíthet megfelelni az elkövetkező kihívásoknak. Az első termesztett növényektől a mai államok alapításáig az Eredetünk megmutatja, hányféleképpen hatott a Föld az emberi civilizációk alakulására. „Dartnell története ragyogóan van végiggondolva és megírva. Kíváncsisága és lelkesedése magával ragadja az olvasót, miközben egységbe foglalva bemutatja a különböző tudományok, így a geológia, oceanográfia, meteorológia, régészet, őslénytan, politikatörténet és a földrajz által megrajzolt képet oly módon, ahogy azt Jared Diamond klasszikus könyve, a Háborúk, járványok, technikák tette.” NATURE

Mushroom farming has become very popular worldwide owing to the fact that mushroom farming is relatively easy and requires less space and less investment. Economic returns on investment are also high in mushroom farming. Mushroom farming is an attractive low-cost entrepreneurial option because mushrooms can successfully be grown by using even primitive farming technologies. This low technology approach to mushroom farming may be one of the reasons behind its popularity as a small scale farm enterprise.

Elképesztőek. Mindenhol ott vannak. Kertjeikben gombát gondoznak, és háziállatként levéltetveket tartanak. Komplex társadalomban, matriarchátusban élnek, és fejlett kommunikációs rendszerek segítségével szervezik meg akár milliós kolóniáik életét. Susanne Foitzik és Olaf Fritsche szórakoztatóan, közérthetően, de tudományos igényességgel kalauzolnak végig a hangyák világán: jól szervezett birodalmakon, amelyek mellett naponta haladunk el anélkül, hogy igazán belegondolnánk létezésük mikéntjébe.  A hangyák teljesen idegen, időnként mégis meghökkentően ismerős világának feltárása során a szerzők bepillantást engednek a kutatók mindennapjaiba is a kolóniák laboratóriumba szállításától a hangyák agyának mikroszkópos tanulmányozásáig. Letehetetlen, akár egy jó sci-fi.  „Mi lennénk a Föld egyedüli urai? Ez a csodálatos könyv bemutatja apró társuralkodóinkat: városokról, kemény munkáról, háborúkról, uralkodókról, sokféleségről és ökológiai szerepekről mesél. Különbözzenek tőlünk bármennyire ezek az apró rovarok, világuk kísértetiesen ismerős." - Frans de Waal, a Mama utolsó ölelése szerzője

Kyslík je symbolem života. Má ovšem i druhou, mnohem temnější tvář. Vedle oživujícího elixíru se totiž stává i jedem, s nímž musí každý živý organismus bojovat nejrůznějšími prostředky, od antioxidantů až po důmyslné fyziologické adaptace. Kyslík je podle všeho zapleten do stárnutí našich těl, nemocí spjatých s vysokým věkem i se smrtí, která je, zdá se, nevyhnutelným důsledkem jeho celoživotní konzumace. Alespoň to ve své fascinující, přelomové a ohromným množstvím faktů nabité knize tvrdí britský biochemik a autor několika populárně-naučných knih Nick Lane, jenž v patnácti kapitolách odkrývá nezastupitelnou roli kyslíku v pozemské evoluci a v životě každého z nás.

Když se řekne Hvězdné války, většina lidí si vybaví slavný stejnojmenný film George Lucase. Star Wars jsou výpravnou podívanou, klasickou pohádkou boje Dobra se Zlem. I tato filmová série ovšem ukazuje, že minimálně od počátků kosmonautiky žijeme v zajetí představ o nevyhnutelnosti bojového střetu ve vesmíru. A že nepůjde jen o válku s jinými civilizacemi, ale i o vyřizování si našich, čistě pozemských účtů. Kniha novináře a spisovatele Stanislava Kužela nám představuje dramatický svět vesmírné špionáže a válečných manévrů, plánovaných i těch skutečných, odehrávajících se v kosmickém prostoru nad našimi hlavami. Autor nezapře svoji celoživotní specializaci na sovětskou a ruskou kosmonautiku a svým typickým pohledem „za oponu“ přináší v knize mnoho doposud v populárně-vědecké publicistice neuváděných informací. Chcete-li nahlédnout do tajuplného zákulisí sovětské i americké vojenské a špionážní kosmonautiky, pak si určitě knihu Hvězdné války pozorně přečtěte. Poznáte z ní, jak často bylo lidstvo kvůli špionážní a vojenské kosmonautice blízko velikým problémům, ale i to, jak se díky té samé špionážní a vojenské kosmonautice vždy podařilo tyto problémy vyřešit a válečnické vášně utlumit.

Cesta do životov zvláštnych, nádherných a nenahraditeľných stvorení, ktoré udržujú náš svet v chode. Hmyz obýva skrytý svet pod našimi nohami a nad našimi hlavami – takmer neviditeľný, keby ho občas neprezradil šuchot lístia alebo strmhlavý let – a predsa je nenahraditeľný pre udržanie života na Zemi. Prišiel s prvými známkami života na súši, predbehol a prežil dinosaurov a bude tu ešte dlho po nás. Pracuje ticho, ale neúnavne, dáva nám potravu, udržuje naše ekosystémy, dokáže liečiť naše rany a dokonca aj požierať plasty. Príroda je úžasná vo svojej zložitosti a hmyz tvorí dôležitú súčasť geniálne vystavaných systémov, v ktorých sme my ľudia len jedným druhom medzi miliónmi iných. Tieto čudesné, bizarné a nádherné tvory predstavujú ozubené kolieska, ktoré náš svet udržujú v chode. V tejto knihe objavíte život a smrť, drámu a sny - všetko v milimetrových rozmeroch. Zem je planétou hmyzu a toto je jeho neobyčajný príbeh.

Říká se, že stáří je přirozené a jeho následky neodvratitelné. Říká se, že poslední desetiletí života jsme odsouzeni trpět nemocemi. Kdo by chtěl žít do sta let, když nás čeká jen bolestné přežívání a žádná zábava? David Sinclair spolu s dalšími předními odborníky na dlouhověkost však toto paradigma mění, když dokažuje, že STÁRNUTÍ JE NEMOC, KTEROU LZE LÉČIT. Autor odhaduje, že se i vy dožijete sta let. A po přečtení knihy zjistíte, že nepřehání. Věda dnes dokáže zbzdit, zastavit i zvrátit stárnutí zvířat, klidnické studie na lidech se chystají. Jejich cílem však není pouhé prodloužení života, ale také zachování zdraví a vitality. Seznamte se i vy s posledními výzkumy, s nově vyvíjenými způsoby léčby a s tím, jak tyto poznatky aplikovat již teď ve svém životě. A raději začněte plánovat, kam vezmete své prapravnuky na výlet. V knize se mimo jiné dozvíte - Že stárnutí není předem zabudováno do DNA – významnou roli při něm hraje opravitelná kumulace epigenetického šumu. - Co je to hormeze a jak aktivně zpomalovat stárnutí otužováním, půstem a dalšími úpravami životního stylu. - Které potraviny, doplňky a léky mají nejlepší laboratorně prokázané účinky proti stárnutí. - Jak je možné už dnes pracovat na tom, aby naše poslední dekády byly i nejlepšími léty našeho života. - Proč zdravé stáří a delší život lidstva nepředstavují hrozbu, ale naopak požehnání pro planetu i ekonomiku.

Cílem knihy je představit současnou evoluční biologii jako živý, bouřlivě se rozvíjející obor, založený nikoli na planých spekulacích, ale na exaktním, a přesto dobrodružném výzkumu. Kniha propojuje dva odlišné žánry – volně vyprávěný populární text a přehledné boxy, vysvětlující zásadní pojmy a koncepce. Je doplněna mnoha ilustracemi a rozsáhlým souborem literárních odkazů. Ačkoli se kniha nevyhýbá těm nejčastěji pojednávaným evolučním tématům (jako je např. evoluce chování a sociálního uspořádání se zvláštním přihlédnutím k lidské sociobiologii), zaměřuje se především na podstatu evoluční rozmanitosti živých organismů. Pokrok molekulární biologie i fylogenetických metod způsobil, že se dávný Darwinův sen o vytvoření kompletního rodokmenu všech živých organismů doopravdy blíží svému naplnění. Tím důležitější je vědět, jak se takové rodokmeny či stromy života vlastně dělají a jak je lze využít v evolučních úvahách.

Keď pred trinástimi rokmi Mark Lynas napísal prvú knihu na tému, čo nás čaká pri globálnom oteplení od jedného po šesť stupňov, netušil, že mnohé predpovede, ktoré sa mali odohrať do polovice nášho storočia, sa naplnia v priebehu dekády. Aj preto namiesto aktualizovanej verzie napísal úplne novú knihu, ktorá dokazuje, že pri súčasnom stave klímy je poctivým postojom byť alarmistom. Mark Lynas precízne zaznamenáva najnovšie klimatologické poznatky a skúma, aké smerovanie sme určili našej planéte. Stupeň za stupňom mapuje potenciálne následky globálneho otepľovania a následnej klimatickej katastrofy. Pri oteplení o jeden stupeň oproti svetu pred priemyselnou revolúciou – to je svet, v ktorom momentálne žijeme – obrovské lesné požiare spaľujú Kaliforniu a Austráliu, kým hrôzostrašné hurikány ničia pobrežné mestá. Pri oteplení o dva stupne sa roztopí polárna čiapka a z trópov zmiznú koralové útesy. Oteplenie o tri stupne spôsobí, že ľudstvu sa začnú míňať zdroje potravy a miliónom ľudí bude hroziť umieranie od hladu. Keď bude teplejšie o štyri stupne, veľké časti Zeme budú pre ľudí neobývateľné a miliardy ľudí sa stanú klimatickými utečencami. Oteplenie o päť stupňov bude znamenať, že Zem bude horúcejšia než kedykoľvek za uplynulých 55 miliónov rokov, kým pri oteplení o šesť stupňov zasiahne planétu bezprecedentné hromadné vymieranie druhov a ohrozený bude samotný život na Zemi. Týmto stupňujúcim sa následkom sa stále môžeme vyhnúť, ale zostáva nám čoraz menej času. Ak máme zachrániť koralové útesy a arktické ľadovce, do desiatich rokov musíme do veľkej miery prestať spaľovať fosílne palivá. Ak to nedokážeme, riskujeme, že prekročíme bod zlomu, za ktorým sa klimatický chaos vymkne ľudstvu spod kontroly. Túto knihu nemožno ignorovať. Naozaj je to naše posledné varovanie.

Zastánci evoluce obhajují svůj pohled na historii života mnoha vědeckými důkazy. Pozorovaná evoluce bakterií, výsledky biogeografických studií a radiometrického datování, existence zfušovaných nebo zbytečných orgánů, přítomnost zla v přírodě atd. Odpůrci evoluce tyto důkazy rozporují a dále neplatnost evoluce prokazují např. absencí fosilních mezičlánků nebo altruistickým chováním mnoha živočichů. Autor knihy je přesvědčen, že v argumentaci obou táborů, evolucionistického i kreacionistického, jsou zásadní rozpory a nedostatky. Touto knihou si klade za cíl vám je odhalit a interpretovat uváděné důkazy správně. Autor vystudoval analytickou chemii na vysoké škole. Domníváte-li se, že analytický chemik by měl spíše než argumentaci kolem evoluční teorie analyzovat obsah zkumavek, je možné k tomu podotknout přinejmenším to, že analytičtí chemikové bývají svojí přirozeností velice precizními detailisty a ve zkumavce jim kolikrát vadí nepřesnost i deseti tisícina procenta. V tom, co mnozí evolucionisté i kreacionisté tvrdí o evoluci, jsou nepřesnosti a nelogičnosti výrazně větší. Po přečtení této knihy už vás nebudou mít šanci vodit za nos.

Poznáváme naše houby Populárně-naučný průvodce vybranými druhy jedlých, nejedlých a jedovatých hub, které můžete v naší přírodě najít nejen v lesích, ale i na loukách či v parcích, a to po celý rok. Houby jsou v knize řazeny abecedně a jsou rozděleny do tří barevně odlišných bloků, stejně jako na semaforu: Zelená označuje jedlé, oranžová nejedlé a červená varuje před houbami jedovatými. Kniha dále uvádí typické poznávací znaky hub, jejich dobu a místo výskytu, lidová jména či zajímavosti a využití vybraných druhů.

Elektromobily šetrné k životnému prostrediu, udržateľné potraviny, oblečenie z recyklovaných plastov vylovených z mora. Hurá! Veľké spoločnosti nás ľahko presvedčia, že svet dokážeme zachrániť kupovaním správnych vecí. To je však rozsiahla a nebezpečná lož. Katharin Hartmannová, odborníčka na „greenwashing“, opisuje zavádzanie zákazníkov a ukazuje, ako sa môžeme proti tejto lži brániť. Čím absurdnejšie zelené klamstvá sú, tým ľahšie im uveríme. Šíria sa už od osemdesiatych rokov a dnes sú populárnejšie ako kedykoľvek predtým. Hartmannová prináša príklady z celého sveta, od veľkej ropnej spoločnosti, ktorá zamietla pod koberec najväčšiu haváriu v histórii, cez ničenie svetových pralesov kvôli sóji, hovädziemu dobytku a palmovému oleju, až po textilný priemysel. Ako ukazuje, greenwashing je nebezpečný tým, že ľudí nevedie k skutočnej zmene, a tým len prehlbuje krízu, v ktorej sme sa ocitli.

Co je to prostor a čas? V jakém smyslu jsme my součástí vesmíru? V jakém smyslu je vesmír součástí nás samých? Odborníkem na všechny tyto nutkavé otázky je uznávaný astrofyzik a autor mnoha bestsellerů Neil deGrasse Tyson. Čas zabývat se úvahami o kosmu má v dnešní době málokdo. Pro nás ostatní je ideální právě tato stručná a srozumitelná kniha plná Tysonova osobitého humoru, jejíž lehce stravitelné kapitoly se dají konzumovat bez ohledu na čas a místo, kde se právě nacházíte. Ať už si ji otevřete u ranní kávy nebo cestou v autobusu, letadle či vlaku s knihou Astrofyzika pro lidi ve spěchu snadno porozumíte všem základním otázkám vesmíru, od teorie velkého třesku po černé díry, od kvarků po kvantovou mechaniku, od objevování planet po hledání života ve vesmíru. Astrofyzika pro lidi ve spěchu je určena všem, kdo nemají čas probírat se tlustými knihami, přesto však touží porozumět vesmíru.

Knížka představuje druhé, podstatně doplněné a rozšířené vydání úspěšné stejnojmenné knižní publikace Jaroslava Kopáčka a Jana Bednáře (Karolinum, 2002). Oproti prvnímu vydání jsou v knize více akcentovány atmosférické úkazy a jevy objevující se zejména v souvislosti s výraznými až extrémními počasovými projevy, mj. tropické cyklony. Zcela nově je přidána kapitola o jevech souvisejících s výraznou atmosférickou konvekcí. Čtenář se dozví o formování oblačné elektřiny, elektrických výbojích v atmosféře, o blescích, struktuře bouřkových oblaků, vzniku krupobití, tromb, tornád a dalších souvisejících úkazech. Zároveň jsou tematizovány některé zásadní soudobé meteorologické otázky, jako např. problematika skleníkového efektu zemské atmosféry a klimatické změny. Rozsáhle aktualizovaná a modernizovaná je závěrečná kapitola pojednávající o metodách předpovědí počasí a příslušných mediálních prezentacích. Výklad doprovází více než 50 ilustrací.